Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-01 / 150. szám
tV-U.. «•'!;) jullllS 1, 3 A .fii PELDáKKPUlNK A HÖS SZOVJMT ASSZONYOK AZ VlNDSz HATALMAS BÉKEGYÜLÉST RENDEZETT CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN A MINSz SZÉKHÁZBAN Csütörtökön délután öt órakor a MINSz Horváth Mihályntcai székházának márványtermében a-z MNDSz békenagygyűlést tartott. A hatalmas megmozdulásra felvonullak a szegiumok összes növendéke. A gyönyörűen feldiszitett csarnokban több mint félezer dolgozó nö várta lelkesen Ribka GézAué elvtársnő budapesti kiküldött beszámolóiát a fővárosi békeéxtekezletrőí. gedi üzemek és a környező falvak a sszonyai és a leánytól IáMi a Szovjefun'óva! taitunk A harcos haugulata gyűlés a Himnusz hangjaival kezdődött el, majd Szabó Sándorné elvtársnő. az MNDSz megyei titkára üdvözölte a megjelent vendégeket, a Nagvszegedi Pártbizottság, a város, a honvédság. a rendőrség és az egyház kiküldötteit. Ezután a központi előadó mondói la el az ünnepi beszédet. Harcos összefogásra hívta fel a jelenlevőket a béke védelmében, azután rátért a budapesti konferencia ismertetésére: — Az imperialista háborús uszifók saját fennmaradásuk érdekében a pusztulást akarják, a "zocialisla Szovtetunió pedig az építőst és a békét — kezdte jl iieszámolóját Rihka Géztiné elvtársnő. — Mi a Szovietunióral. a haladással, a fejlődéssel tartunk, a nemzetközi bélretáborhoz tartozunk. A mi példaképcink a hős szovjet asszonyok, akik a sztálingrádi csatában, a nagy bonvédő háborúban megmutatták, hogy mennyire szeretik a békét, a hazájukat és oltbor.ukat. A budapesti békeértekezlet is a Szovjetunió szeretetének jegyében zajlott le. Ezer és ezer dolgo'ó éltette a felvonulásokon nagv szomszédunkat és az emberiség nagv vezetőjét, Sztálin elvtársat, aki vezeti a békcezerető népek egvre erősödő, hatalmas táborát. A szónok szavait sokszor szakította félbe a szűnni nem akaró taps és éljenzés. A béke har cos védelmében A nagyhatású beszéd után hét hozzászólás következett. A K'é lesz a „Szened egiobb ku!turcsapa'a"név? A nagyszegedi SZTT titkárság nagy munkatervet dolgozott ki a budapesti Világif jűsági Találkozóig tartó időre. A munkaterv első pontjai között olvasható: »Versenyre kelnek egymással összes kul túr gárdáink, a Szeged legjobb kultúrcsapata névért Szívós kultúrversenv lesz ez Sok erős gárda és több népi tánccsoport birkózik meg ebben a versenyben egymással. A központi vezetőség a hátralévő időben több előadáson értékeli majd ki, hogy valóban melyik SZIT szervezetnek van a legjobb kultúresoportja A legjobb kultúrgárda Budapesten a Világifjúsági Találkozón is szerepel. Nagy kitüntetés lesz ez Annak az alapszervezetnek. amelynek tagjai Szeged város munkásfiatalságát képviselhetik majd augusztusbon Hud'-mesten. Baleset Csütörtökön délelőtt fát rakott fel kocsijára Nógrádi Sándor szegedi fuvaros. A kocsi egyik feléről már lerakták a fát, amikor az egyenlőtlen sulyelosztás következtében a kocsi felborult és egy hasáb fa Nógrádi Sándor 11 éves fiára ráesett. A kisfiú bordatörést szenvedett. Beszállították a sebészeti klinikára. ervu fagyári dolgozók nevében Pintér Vilit éné. a falusiak nevében a feketeszéli Tőtli Ferenrné. az egyház részéről Farkas Dénes piarista pap-tanár, az értelmiség részéről Baritz Károlyné tanárnő, a város részéről Gyáni Tmre főispán, a honvédség részéről Keleti IiAsZló elvtárs és a Dohánygyár részéről Berta József né fogadta meg munkatársai nevében a béke harcos védelmét. Ezután Márki Andrásáé, az MNDSz vezetőségi tagja határozati javaslatot olvasott feL Elítéljük a Rojk-féle kémeket »Mi, Nagyszöged dolgozó aszszonyaí elhatározzuk ezen a békcnngygyniésen. hogy minden erőnkkel harcolunk a háborús, imperialista nszitők ellen. Harcos összefogással esatlakozunk a Szovjefnnió-vezette béketáborhoz ...» — hangzott a határozati javaslat, amely élesen elit-élte a hazaáruló, imperialistabérenc Rnjk-fóle kémbandát és biztosította a Párt Központi Vezetőségét, Rákosi elvtársat nagvszegedi nők feltétlen hűségéről. A javaslatot óriási tapsviharral fogadták az asszonyok. A békén agvgyűlés az Interna^ cionáH eléuekléoével ért véget. Muhina asszony a nagy szobrász A Szovjetunióban az élet minden területén nagy szerephez jutottak; a- nők; az iparban, mezőgazdaságban, irodalomban és a művészetben egyaránt. A Moszkvában rendezett nagy mezőgazdasági kiállítás főbejárata előtt egy monumentális szobor áll: «Munkás és parasztlány*, kitűnően jelképezve a Szovjetuniót, a munkások ós parkotok államát. Ez a remek szobrászati alkotás Vera Muhina- a nagytehetségű szobrásznő müve. Muhina már számos kiváló alkotásával irta be nevét a modern szovjet szobrászat- történetébe. Többek között svörtyörii Gorkij-emlékmüvével. Művészi tevékenységénele méltó elismerését bizonvitja az is, hogy már háromszor tüntették ki Sztálin-dijjal. ' Nem hiába iz7adnak már az arató m unká sok T'oldogan irián'n a szerződéseket n várostan\ai DEFOSZ irodában is A várostanyai DRFOSz helyiségében nagy munkában van id. Makra János irodavezető elvtárs. Keze szaporán mozog az irótollal. Az aratási szerződédéseket írja. Előtte öt, hat ember áll és várják, hogy sorra kerüljenek. Amíg várakoznak, beszélgetnek. Szóba kerül a választástól a májusi esőig minden. De leginkább a mezőgazdasági resztnunkások munkabéréről folyik a szó. — Ez a legjobban megállapított munkabér a felszabadulás óta — jegyzi ineg Rácz József. — A rógi bérekről meg ne is beszéljünk. — Hát az biztos — erősiti meg Kérődi Mihály, — itt már aztán igazán lehet érezni, hogy már a bérek megállapításánál is a mieink vannak ott fent. a tünk, mert a termés olyan jő, hogy ilyen még nem volt a felszabadulás óta. Igazán jót telt neki e* a sok eső. Sőt még a mostani eső is hasznos a vetésre. — En sem leszek már fél részes — mondja mosolyolgva Boros Piroska. — Gn is háromnegyed részt kapok az idén. Ez is bízonyitja azt, hogy ez az ország mostmár igazán a dolgozók országa. — Na irja itt alá Rácz elvtárs — szólal mefe» az asztaí mellől Makra elvtárs, miközben kérges kezébe nyomja Rácz Józsefnek a tollat —- Ezát a szerződést szívesebben, meg nagyobb örömmel irom alá, mint azt, amit a Horthyék idejében irtani alá — mondja mosolyolgva Rácz József. — Azt ei is hiszem — bizottságban. Nem kell már mondják többen és boldogan éhbérért dolgozni. Megbecsülik néznek össze. már a dolgozó parasztembert. Jó kosztot is kell, hogy adjon a munkáltató, meg az aratóit gabonából százalékban kell, hogy fizessenek bennünket. Ahogy (erem, ugy kapunk fizetést Ez az igazságos — kapcsolódik a beszélgetésbe fj. Dobó Mátyás. — Eddig ugy volt hogy a kulák majdnem annyit fizetett csak, amennyi neki jól esett, aztán nagyol nevelett a markába. Mi meg izzadtunk és vittük haza na kevés fizetést. Most meg még holdanként egy aratópár egy mázsa szalmát is kap. így aztán lehel vígan aratni. — De csépelni is jő kedvvel fogunk — mondja Nagy Józset — Mi is megkapjuk a hat százalékot. Mi is szépen kereslieValamelvikiik cigarettára gyújt. A füst lomhán gomolyog fel a mennyezet felé. Most nyílik1 az ajtó és ujabb parasztember lép be a DÉFOSz irodába. Kalapja mellett két szál szép, fejlett búzakalász. Ejnye, de szép kalász jegyzik meg föbbcu Is, de aztán gyorsan napirendre térnek felelte. Az idén minden, felé szép lesiz a termés. I I Rövid időn betűi szorgalmas aralók csillogó kaszájától dőlnek rendre az árpa, rozs után a buzakalászok is. Aztán felzúgnak! a cséplőgépek és megelégedett kis- és kőzépparasztok, arató és cséplőmunkások vidám hangja veri fel a határt. (kürti) Megérkezett három frakfor és14 vefőgép aszalymazi gépállomásra A napokban beszámoltunk arról, hogy Szatymazon is gépállomást létesítenek. A gépállomás avatását Szatymaz lakossága a jövő hétre tervezte. Szerdán azonban — még az avatás előtt — a szatymazí gépállomás három traktort és 14 vetőgépet kapott. A szatymazí dolgozó kis- és középparasztok örömmel fogadták segítőtársaikat -— a gépeket —, mert bújják, hogy ezután nyugodtan neki foghatnak a kettőstermesztéshez és az őszi munkálatokhoz, mert a gépállomás gépei időben a segítségükre sietnek és végzik el tökélete $en a munkát. A többi gépeiis folyamatosan jönnek maid a közeli nanokban Korszerű könyvtárai kap Deszk és Szeged-Pusztamérges A szegedi szabadművelődési felügyelőség részletes munkatervet készített el. A munkaterv foglalkozik Szeged és Szegedkörnyék dolgozóinak kulturális fejlesztésével és különösen nagv gondot fordit a környék dolgozó parasztságának kulturális nevelésére. A munkatervnek egyik jelentős pontja a falusi vándorkönyvtárak fejlesztése. A jelenleg meglevő 10 vándorbönvvtárat ujabb helvekre is eljuttatják. Gondolkodnak arról is, hog-v a káros szellemű régi könyvek holvett haladószellemü, művészi munkákat juttassanak a falu dolgozóinak. így például Pusztamérgesen és Deszkefn a zár alá vett polgári könyvtárat kiselejtezik és helyette korszerű könw°ket juttatnak. Ezeket azután a községben levő kisebb könyvtárnkffal égvesifik és a falu dolgozói számára hozzáférh^ővé teszik. 3u!iusban Gorkij emlékünnepélyeket rendez az MSzT A' Magyar-SzoVjet Társaság VörSsmartg-utcai székházban csütörtökön délelőtt meggei titkári értekezletet tartottak. A vidéki MSzT funkcionáriusoknak Gerö Ggörgg elvtárs, a központ országos vidéki szervezője tartott beszámolót. Vázolta a kül- és belpolitikai helyzetet, azután rátért a Társaság belső ügyeinek ismertetésére. Elmondotta, hogy iulius hónapban kicserélik az MSzT tagsági könyveket, hogi» megindítják az »Uj Világ* kampányt és hogy Gorkij előadássorozatokat rendeznek bent a városban és kint a falvakban. A titkári értekezlet résztvevőt a beszámoló után, a hazaáruló Rajkék letartóztatása alkalmából levelet irtok Rákosi Aiátyás e'"társhoz és biztosították őt a Központi Vezetőséghez és a Szovjetunióhoz való hüségükről. Jj természettudományi tanfolyamokat inditanak A szegedi Szabadművelődési" Felügyelőség az elmúlt év decemberétől kezdve több üzemben természettudományi és világképismertető tanfolyamokat rendezett. Eddtg már 18 szegedi nagyüzem dolgozói végezték el az ötnapos iskolát. A március harmadikától julius elsejéig kidolgozott tanfolgamtervben foglalt hét üzem dolgozói a napokban fejezték be ezeket a szemináriumokat. Az előadásoknak s jótékony tanító hatását tapasztalva a Szabadművelődési Felügyelőség vezetősége többszáz dolgozó kérelmére 25 ujabb üzemben és tömegszervezetben tartja meg ujabban gzeket az előadásokat Az év végére minden egyes kisebb-nagyobb üzem dolgozói és valamennyi tömegszervezet tagjai elvégzik ezt az igen értéka tanfolyamot. Az égő város (Belvárosi Mozi) Felhőtlen ég, zongorázó kislány, szivarozó konfliskocsis és viháncoló, boldog gyerekek látszanak az nÉgö városi cimü film első jeleneteiben. A néző mosolyog és jókedvre derül. Lehetetlen nem szeretni ezeket a Határ-utcában lakó srácokat, akik futballabdát dobnak az öszhaju Helén néni virágvázájára és legfőbb gondjuk az, hogy ki lövi a gólt a két téglával megjelölt kapuint. Olyanok ők, mint Molnár Ferenc Pál-utcai flul, mint Mark Twain regényéből Huckleberl Flmm és társai. De az egyik napsugaras délelőtt megszólal a légiriadó. 54 gyerekek riadtan néznek egymásra. Érzik, hogy valami borzasztó történik és előérzetük nem csal: még aznap bevonulnak a németek. 'Az egyik kisfiú édesapját, mert lengyel katona volt, elhurcolják. Az előbb még zorr gorázó szökecopfos bakfis gettóba kerül édesapja származása miatt és lakásukba a náciérzeU mü kocsmáros költözik, akt m borbélynál korszerű hitlerbojuszt vágatott magának. 54 szökecopfos Jacka és as alig 12 éves Dávidka együtt éhezik a gettóban. Éjszaka • csatornán keresztül szöknek ki valami élelemért. Két volt határutcai pajtásuk segit neki' ennivalót szerezni. Varsóra ezalatt hullanak a bombák. 54 németek teljes terror alatt tartják a várost. 54 gettóból kiszökdöső gyerekek után vérebeket eresztenek. 'Mindenütt fegyverek és szökött katonák után nyomoznak és at agyonbombázott házak között egyre ujabb és ujabb Oestapa autó látható. De a borzalom és a nyomor hősöket szül. A varsói gettót felgyújtják, de a lángok és omladékok közül kézigránátok hallanak qz ellenségre. 54 getlé fellázadt hősei nem adják olcsón életüket és lázadásukban — harcaikban, ha el is buktak — már benne van a jövő reménysugaras képe.