Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-22 / 168. szám

rénteJr. 1949 jnltug TB. 3 A KOLHOZPARASZT egy napjáról (beszél a Szovjctuióből hazatéri Tisoczkl Sándor elvlárs mlnlagazda Már két hele ,-mnak, hogy Ti sócíki Sándor elvtárs, csengelei mintagazda hazaérkezett a Szovjetunióból, de még most is alig -győz a csengelei parasztság ké.dé ci e válaszolgat ni. Különösen vasárnapokon, amikor a parasztok l>emennek a faluba, valóságos méhraj ként Togják körül és a legkülönbözőbb kérdéseket adják fel neki Egyik arról érdeklődik, hogy milyen a termésátlag, a másik azután kérdezősködik, hogy érezte magát, de a legtöbben azt a kérdési teszik fel, hogy mit csinál a kolliozparnszl fcgész napon keresztül, mikor 611 munkába és mit csinál estén kint? Nem ke l kora hajnalban kelni — Hogy mikor kezdenek dologhoz? — ismétli a kérdést Tisóczki Sándor. — Hát bizony nem hajnali három meg négyórakor, mint itt nálunk. — Nagyon jól emlékszem rá, hogy az ilyen korai órákban még a kolhoz parasztokat pihenni láttuk. Volt rá eset, hogy egv-két alkalommal, a korahajnali órákban értünk egyikmásik kolhozba és alig találtunk talpon a parasztok közül egy-kettőt. Nagyrészük, csak öt órakor kelt és utána készülő dött fel a munkára. Ha nagyon távol mentek n tanyától, akkor kikészítették ennivalójukat és nyugodtan vártak. — Mire vártak, még ötórn titán is — szól bele hirtelen Hz egyik kisparaszt? Autóval a munkahelyre — Az autóra Igen igen arra "— bólintott a kérdezősködő felé Tisóczki elvtárs. — Mert Dlt ugy van, hogy autóval menbek a parasztok a munkahelyre. ha csak nem nagyon köze! van Az autók minden reggel pontosan 6 órakor megjelennek. Ezekre várnak olyan nyugodtan a kolhozparaszlok | — Az autó aztán szépen kiviszi őket a tetthelyre, és hét őrakor kezdenek munkához. De ha még nem láttak, vígan, megelégedetten dolgozd parasztokat, •kkor ott láthattak volna. Azokon a kolhozparasztokon nem látszik a fáradságnak vagy kimerültségnek a legkisebb jele sc-m. A mi parasztjaink viszont, akik egész, életüklien valósággal a két kezükkel túrták a földet, már harminc-, de negyvenéves korára biztosan görbehátu és betegeskedő volt. Náluk ilyen nincsen. Jóformán mindent géppel végeznek. Valósággal röpül felettük a murkaidő. Munkaidő; este 6-io Délben, amikor leülnek ebédelni, nem a fáradság, hanem a hatalmas megmunkált földterület jelzi a délelőtt végzett munka eredményét. Délben nyugodtan megebédelnek, elbeszélgetnek és 'délután egy órakor újra munkához látnak. Újból felcsendülnek a nóták és vigan folyik tovább a munka egészen hat óráig. — Bizony csak hat őriig dolgoznak a kolhozparasztok — bélint uira a félig-meddig hitetlenkedik felé Tisóczki elvtárs. — Utána uira autóra ülnek és mint egy kiránduló csohogy leszállnak az autókról, első ütjük mindjárt a fürdő felé vezet. Amikor én a fürdőjüket megláttam, szinte elámultam. Olyan modemül berendezett kádakat, medencéket és zuhanyozókat építettek oda, hogy" a fürdés maga is szórakozást jelent. — Innen aztán mindenki egyenesen otthonáha igyekszik. Á kényelmesen berendezett ebédlőkben elfogyasztják vacsorájukat. Hét óra után már minden kolhozparaszt ünneplőbe öltözik, és családostól elindul szórakozni. Ki ahová akar. A kolhozokl>an minden szórakozási lehetőséget megtalálni. Vau ott mozi, sportpálya, olvasóterem, ahol mmdeu egyes lapot elolvashat, van könyvtáruk, uszodájuk, egyszóval minden lehetőségük megvan a szórakozásra. — Ilyenkor esténkint a kolhozközpontok olyanok, mint. nálunk, egy-egy nagyobb város, ahol a szórakozás lehetőségeit kihasználó, megelégedett, vidám parasztok tarka forgataga hullámzik. Mi Is e'érhetjflk..» — Bizony sokszor hazagon. gondoltam, amikor láttam ezeknek a kolhozparasztoknak az életét Mindig eszembe jutott a mi sorsunk. A mi parasztÍ

'ainké, akik hajnalhasadástól :ezöve a késő éjjeli órákig végezték I embertelenül kemény munkájukat. — Es akiknek nem volt semmi szórakozási lehetőségük — vág közbe egyszerre az egész kis csoport. — Hol Alltunk mí a szórakozástól, meg a tanulástól — szól bele Lippai Mihály, Csengele egyik mintagazdája." — Ott egy napot eltölteni valósággal élvezet. Nálunk pedig nem is olyan régen szenvedés volt — No de nálunk is sokat változott már. A mi életünk is olyan gondtalan lehet, mint a koíhozparasztoké. A mi gépállomásaink is könnyebbé teszik az eddig olyan nehéz paraszti sorsot. Hogy mikor érjük el azt a színvonalát az tőlünk is függ — folytatja tovább Tisóczki elvtárs. — Iía mi magyar dolgozó parasztok mindenben követjük a Magyar Dolgozók Pártjának irányítását és eleget teszünk a saját államunkkal szembeni köteíezettsgünknek, akkor biztosak lehetünk, hogy a legrövidebb időn belül mi is hasonlóan jő életet élvezhetünk, mint a Szovjetunió kolhozparasztjat Oesztcsi Ferenc Hatmillió forint értékű áruvá! ál! vevői rendelkezésére a Szegedi Textil Nagykereskedelmi NV SZEGEDI TEXTIL NAGYKERESKEDELMI NEMZET! VALIALAT — hirdeti a cégtábla, a Kele. men-utcában. Mar néhány hete felfigyelt Szeged lakossága arra a nagy átalakítási munkálatokra, amelyek a Kelemen-utcában a most megnyílott Nemzeti Vállalat helyiségének rendbehozatalára és berendezésének építésénél folytak. Csütörtökön délelőtt nyitották meg ünnepélyes keretek között és adták át rendeltetésének Szeged, egyben a« egész «rezág legnagyobb textilkereskedési üzletét. A megnyitó ünnepségen megjelentek a Párt, a szakszervezet, a város, kereskedelmi központ, KISOSz, a nemzeti vál lalatok és több szegedi és vidék kiskereskedő is. A dúsan felszerelt üzlet külön pamut, selyem, gyapja és lenosztállyal, negyven kiszolgálóval, több mint 6 millió forint értékfl áruval áll vevői rendelkezésére. Szebbnél-szebb szines és tarka ruha, selyem, posztó,- szövet és a textiiszakmába tartozó ösz. szes anyagokkal, minőségi árukkal vau tömitve a hatalmas helyiség. Itt látható a magyiar textilipar, a magyar munkások nagyszerű termékei. A legkeservesebb nehézségek között tudták Szeged és környéke kiskereskedői áruszükségleteiket a magánnagykereskedőkön keresztül beszerezni. Most ez a helyzet is teljesen megszűnt. Ennek leginkább Szeged kiskereskedői örülnek, mert nem kell a jövőben Pestre ufazn'ok, most már helyben is beszerezhetik áruszükségleteiket. Ezért külön köszönetet mondottak a szegedi és hódmezővásárhelyi KÍSOSz képviselői. Ez az üzlet elöljár majd Szegeden az uj kereskedelmi szellem, a szocialista kereskedelem bevezetésében. SZABAD HAZABAN ÉRDEMES DOLGOZNI Népi demokráciánk gondoskodik arról, hogy a dolgozók becsületesen elvégzett évi munkájuk után megérdemeli üdülésre is mehessenek. Az idén dolgozó férfiak és nők, de különösen az ifjúság igen nagy tömege nyaral különféeddig a nagytőkések szolgá latára álltak. A közelmúltban tért visz sza nyaralásából Honti Ibolya, a szőregl petróleumgyár fiatal munkásnője és hazatérést után a kővetkező levelet le nyaralóhelyeiken, amelyek küldte szerkesztőségünknek: Kedves Elvtársak! ' Szeretnék megemlékezni a nyaralásomról, amit a Ba latonon töltöttem. Most életemben először váltam a Balatonon. Láttam azt a gyönyörű helyet, ahol azelőtt méltatlan kapitalisták dőzsöltek a munkások verejtékéből. Kissé hihetetlen volt számomra, hogy most ezen c helyen tölthettem két hetet, amely— őszintén mondom — életem legszebb két hete volt. Itt érezhettem és tudtam meg igazán, milyen hatalmas a népi demokrácia ereje és ebből is láttam, hogy amit a Párt megígér, azt végre is hajtja. Mikor robogott vélem a vonat a Balaton partján (de csak akkor), boldog voltam, hogy munkáslány vagyok. A penzióban nem finyáskodó urak, hanem munká sok szorítottak kezet, olyanok, akik egy célért küzdenek Én láttam, hogy szabad hazában érdemes dolgozni, mert a jó munka után megvan a jutalom. Tovább is dol gozni fogok azért, hogy Rákosi elvtárssal az élen minét hamarabb megvalósíthasstik a szocializmust, hogy a balatoni nyaralás ne legyen többé az uraké, hanem azoké akik megérdemlik. Elvtársi üdvözlettel: TTav*i Thnbin ifrtmunkás Ujszegedi tábortűz kedves tábortűznek, mely közelebb hozta az úttörőket * szülőkkel. A pajtások kipirult arccal, vidám mosollyal ajkukon tesznek Ígéretet ujsreged dolgozóinak, hogv hamarosan ismét szórakoztatni fogják őket " Jkuuszias glsi?« in w.ip m 2 rcunln jiösiii Most folynak az üzemekben a iutatmn.'-'s": éit ke le ek. arr.el • ken a dolgozók maguk döntik el, kik azok a társaik, akik póldás ' magatartásukkal, jómunkájukkal kiérdemelték a jutalmat. A munkások csak azt fogadják el jutalmazásra, akit szocialista munkában, munka. Csütörtökön este 8 órakor tábortűz fénye világította bc az ujszegedi Tanítóképző intézet udvarát. Felcsendültek a szebbnél-szebb dalok, munkásindulók. Alig pár napja -csupán, hogv idejöttek a messzi vidékekről az ultörő pajtások s máris vidám műsorral szórakoztatják újszeged dolgozó népét. Minden szülőnek örömkönny csillog a szemében, mikor Minyó Marika elszavalja saját versét Sztálin elvtársról. Egymásután peregnek a jobbnáljobb műsorszámok, vidám tréfás jelenetek, népi táncok, szavalatok. De amilyen gyorsan pereg- fa_-lembe_ DéWavíl)Ilek tick1a_ nek a műsorszámok, szedünk S^^XÍf&.z^ auelolt, olyan gyorsan telik az „ueztus elején kezdődik, rénzidő is. Észre sem vesszük s | jutalmon kivül a dolgozók értémáris tiz óra. Mindenki saj Ikes tárgyi jutalmakban is rónába, hogy vége van ennek a I szesülneli. port dalolva, harmonikázva elindulnak a tanya felé. Munka után meleg és hideg fürdő — Mire beérnek, már készen rarja őket a vacsora. De nemcsak ez. teií^nykesytifr^ ünnepség a sza?edi fofif nw Y2íl éretné! A szegedi FöldmüvCsszövetke zet ma, pénteken délután 4 őrakor a Szűcs-utca 8. szám alatti raktárhelyiségében termény begyűjtési ünnepséget rendez. Ezen az ünnepségen megemlékeznek az idei terménybehanem mis is. Alig-1 gyűjtés fontosságáról. IGY KÉSZÜLNÉK a VIT-RE a szegedi SzlT-isták A nap nyugovóra készül. A Hlavörös sugarak már utolsókat lobbannak. Néha kiegyenesednek még néhány percre, majd végkép eltűnnek a városszéli búzakeresztek mögött. Estéledik..» ' Már többen járnak az utcán, mint délelőtt. Fiúk, lányok, férfiak, nők járnak kisebb-nagyobb csoportokban mindenfelé; Pártba, SZIT-be, MNDSZ-be. Kultúrestre mehetnek1 Egy percig sem lehet ébben kételkedni, ha látjuk, mint érkeznek meg a kis csoportokba tömörült SZIT-fiatálok 'ókusi szervezetük udvarára Rövid megbeszélést tartalak, aztán szétosztanák. Ki-ki •% maga munkájához lát. Töib ken ásót vesznek a kezükbe; parkírozzak a székházuk előtti utcarészt. ' — Ez is jó versenypont 7 esz — magyarázza Vigh Pali, a munka irányítója. Az tán még sorra megmutogat •a, hogy hol lesz majd a DÍVSZ, meg a SZIT jelvények. Vigh Pali Dobó Bélával eldönti, hogy szines üvegből rakják-e ki a jelvényeket, avagy apróratört márványból A díszítőcsoport is munkálkodik. Szépül a Komszomolsarok. Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak arcképei széles piros keretben már ott díszlenek. Már a SZIT tagok tizenkét pontba foglalt törvénye is olvasható. És most a kis Németh Lajos nyolcadmagával indul éjjelt tüzérségre a rókusi szérűskertébe. Megkérdezzük tőle, miért fontos, hogy éjjeliőrség legyen a szérűskertben. Igy válaszol: »A kuláktól minden kitelik. Még a szérűskertet is felgyújtja, hogy csak a népi demokráciának árthasson.« Ábrahám Erzsébet elvtársnő, a szervezet kültúrfélelősc is megérkezik. Még néhány órával ezelőtt az államosított Kertész téglagyárban dólgo zott. Most pedig már kultúrműsort tanít és együtt tanul nagy MDP jelvény, a YIT és a kul túr gárdával. Szombaton kai tar nap lesz a szervezetben. Már az énekkar és a tánccsoport is lázasan próbál, ők is ver enyhen vannak más szervezetekkel a Világifjúsági Találkozó nagy sikeréért. Nézzük meg, vájjon mirói szól n kultúrgárda *Majd ml megmutatjuk« című kis szinielőadása, melyet Hajós Piroska, Bernát János, FranX Sándor, Vigh Páli s még néhány munkásfiú ad majd élőt Bemutatnak egy gyenge szervezetet, ahol még nincsenek a tagok egészen tisztában « Világifjusági Találkozó felentőségével. Többen csak azért szeretnének a Világifjúsági Találkozón résztvenni, hogy addig se kelljen az üzember, dolgozni. De az öntudatos tagtársak zmegmu'atják* hogy akik így képzelik él a Találkozót, azok nem juthatnak oda. Megmagyarázzák a naplopó yJóskának*, hogy ez a találkozó az öntudatos ée n termelésben is szervezet életben élenjáró ifjúmunká sok találkozója lesz. Ebből a kis előadásból la műhat még ütegeden tol' ifjúmunkás. VCsepí)