Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-22 / 168. szám

ÍM /pánle*, ím jaütts 39 A tömegkultúra kérdései A választás sikeréért, fl bé­kéért folytatott politikai lö­mcgnmnka fokozottan felhívta pártszervezeteink figyelmét a iömegkul túrára, annak agitatív szerepére, súlyára, a párt­munka minden területén. Atö­megkul'ura és aimak szerve­zete a sokféle kulturcsoport népünk önkéntes törekvése a kulturálódásra, eleven Icapcso lalot létesit ideológiánk töme­gek felé való •gyakorlati, mű­vészi közvetítésére, uj műéivé­ző közönséget nevel, tehetsége­ket fedez fol. Ennek ellenő­re pártszervezeteink nem for­ditoltnk kellő gondot a kultu­rális káderek kiválasztására. H/ok munkájának megfelelő iná nyitására. Pedig a reakció a kultura hadállásába vonult vissza és olt csak nagyarányú tömegmunkával a reakciós ide­ológiának az emberek tudatá­ból való kiűzésével lehet harc képtelenné tenni. A kulturmunka Ideológiai vo natkozósu, tehát igen veszé­lyes talaj, melegágya lehet a különböző elhajlásoknak. Tö­megkultúránk tehát nem lehel » Párt szorosrafogott irányí­tása, összefogói tabb szervezete nélkül, mely ezt az irányítási hordozni képes. A hibák köveikezm(hlyekép­pen sokhelyen a kulturmun­ka egyhangúsága, egysíkúsága, pangása köveikezeit be. Ennek egyik legfőbb oka a szakkáde­rek srociá'is összetétele. Legna­gyobb részük a polgári, sőt a kispoigbári setejtluiltura emlőin nevelkedett, tehát szükségkép­pen előállhatott a kullurmunka félresiklása. Az a szakkáder, biti a Párttal és a fejlődő kom. munlsta szovjet kulturával nem (tart szoros kapcsolatot, az nyíl. vánvalóan a régi módszerek, lértéke'ések hibájába esik. Nem teléggé tudatosult a szovjet kuf. ltura jeten tősége 'és a mi fejlődő ku'túránk, az önálló kezdetné­nyezések eredményeinek felhasz­palása. F.z nem jelenti azt, hogy ö löinc jkulinra vonalán kirívó az le'maradoltság, sőt jóval előrébb Iáit e tekintetben a hivatásos művészeti berkeknél, ám fűnk­éi jját csak ugy töltehli be, ba szinvona'asahb lesz és közvet. lenebbül beáll a pártmunka mindennapos vona'ába. A kul­turkáderek nevelésével kapcso­latban előlérlie került, a szo­m'ista realizmus módszerének megismertetése a különféle mű­vészeti ágakbani, műfajokban. Ugyan ilyen fontos a kozmo. politlanus és (nacionalizmus ká­ros hatásainak elemzése, az egyes ku'iurcsoporlok, szakszö­vetségek munkájában. Ku'turfg. lelős, kulturfcáder nem lehet el a fenti kérdések beható tanul máiivozása nélkül. A szrmé'yi kullusz ugyanezen polgári maradványok hatása az egyes kullurszervckbcn. Váro­sunkban például előfordult, lioay az egyik szakszövetség fe­lelős vezetője saját részére több funkciót biztosított csak azért, hogy nagyobb anyagi jö­vedelemre tegyen szert. Le kell Váltani a kullurcsoportok veze. tésétől a nagyhangú füzfapoé­tákat, magyarnótaénekesekel. fi kulturmunka csak akkor lesz eredményes, ha a kulturcsopor­tok között megszűnik a szekté­rtusság. fi kulturcsoportoknak közvetlen kapcsolatba kell lép­ni egymással, a kultura hívatásos szerveivel, nevelőlnfézméngeivel (színház, egyetem, stb.) és leg­főképpen a termelés üzemeivel, hogy a termékeny kölcsönhatás biztositva legyen, flz időnkénti versenyeken a versenybizottságok átfogó munkája lenne szükséges ahhoz, hogy az eredmények lc­niérlietők legyenek. Nagy gondot kell fordítani a falusi kulturnrunkára is. Ezen a vonalon a lcgtisztázatlanabb a helyzet, a reakció behatolása leg­veszélyesebb és legeredménye­sebb. Nem egy falusi kulturcso­portban még benne vatinakj a ku­lékok, esetleg a klerikális reak­ció befolyása alatt áll. Falusi kulturesoportok patronálására, il­letve falusi kulturnrunkára a leg­színvonalasabb városi üzemi kul­turcsoportokat alkalmazzanak. Rendezni kell sorainkat ezen a vonalon ls, hogy képesek le­gyünk azoknak a feladatoknak elvégzésére, amiket aa ötéves terv ránk hárit. fi magyar nép egyre Inkább szereti és élvezi a szocialista művészetet, mert annak alkotásaiban saját magát és munkáját, törekvéseit szem­lélheti. Tömegeink ízlésének a megváltozását szemlélhetjük pél­dául a szovjet filmek értékelé­sében is. Hatalmas módon meg­nőtt a szovjet filmek látogatott­sága, de Így vagyunk a szovjet kultura minden termékével. Las­sacskán eltűnnek a népszínmű­vek, a »Falu rosszák*, a polgári giccsek a munkásszinpadokről, egyre inkább a falusi színpadok­ról ls. fi választási kulturmunka lendülete megmutatta nálunk, mi­lyen hatalmas erő van a tömeg­kultúrában. El kell mélyítenünk a tö­megek kapcsolatát saját kultur­csoport jainkhoz, be kell vonni őket azokba, el kell mélyíteni a kulturesoportok és a kultura gócai kőzött az összeköttetést Csak ebben az esetben számit­hatunk további sikerekre. Nagy Sándor. Igy ünnepli a Szovjetunió a Petftli-óvfordulói A Szovjetunióba® PetSfi halálának századik évforduló­jára a serdülő ifjúság szá­mára is gyűjteményes Petőfi­kötetet adnak ki Hamarosan elhagyja a sajtót a János vi­téz 20.000 példányban meg­jelenő különkiadása. Petőfi válogatott műveinek ukrán­nyelvű kiadásálhoz Hidas An­tal Irta a* előszót. Július 30-án Moszkvában a szak­szervezeteik háza oszlopcsar­nokában nagyszabású Petőfi­emlckestet és kiállítást ren­deznek. A kiállításon bemu­tatják Petőfi műveinek ré gebbi orosz fordításait és a Szovjetunióban megjeleni Pet öfi-könyveket. A francia nép megveti a Wall Street kiszolgál1 A Trud nagy cikkben is­merteti a francia szakszer­vezeteik harcát a dolgozó nép egységéért. A cikk szerzője Ambroise Croizat, a francia fémipari szakszervezet főtit­kára- A cikk megállapítja, hogy ma már csak a kapita­listák éa ügynökeik támogat­ják Franciaországban „ Mar Rhall-tervet. Franciaország uralkodó körei semmit sem tanultak a háborúelötti poli­tikájuk kudarcából. A fran­cia nép megveti azokat, akik a Wall Street szolgálatába álltak és új háborút készíte­nek elő. Hetvenhat évvel ezelőtt feleit ek meg az első orosznvelvii Pefőf •iOrilMások Petőfi költészetének a Szov­jetunióban való egyre hatalma­sabb elterjedéséről a kiadások soktizezres példányszámai be­szélnek. A haladó orosz írók taár a XIX. században kísérle­teztek Petőfi verseinek fordítá­sával. Sok próbálkozás után eb sóként a hatvanas években Mi. hajlovnak sikerűit hiven visz­szaadni Petőfi költeményeinek nemcsak versmértékét és ere. deti fordulatait, hanem a ver­sek hajlékonyságát, könnyedsé­gét és egyszerűségét is. Az el­ső verséket 1873-ban tette köz­zé. Különösen ragyogóan fordí­totta le «Az őrülU-et, «A csárda romjai«-t és «A csavargó* cimü verset. A század végén, 1896-ban. Nyikoláj Nevics adta közre több Petőfi-forditását, sőt ma­gyar antológiájában közölte a költő életrajzát is. A gyűjte­ményben Petőfi versei közül többek között a «Szeptember végién*., «A lopott Iő«, az Amb­rus gazda*. «A gólya* jelent meg. t A Nagy Októberi Forrada­lom éta eteő izíben 1925-ben Anatol Lunacsarszikij gyűjtötte össze a Petőfi fordításokat. Még ugyanebben az évben »A mo dern külföl<H irodalom* soro­zatban Zajaickij fordításában magyar versantológia látott napvilágot, közöttük Petőfi ti­zenhat politikai tárgyú költe­ményével. A fordítások nagy­szerűen érzékeltetik Petőfi po­litikai szenvedélyességét, gyű­löletét a zsarnokság és az el­nyomók ellen és lobogó haza szeretetét. 1942-ben, a Nagy Honvédő Háború legnehezebb esztende­jében az Állami Irodalmi Könyvkiadó önálló Petőfi köte­let jelentett meg, főként a köl­(tőne'k a németek ellen; s a sza­badságharc a'alt irt láncol > >-őr­seivel. A fordítás munkájút a legnagyobb szovjet költők, kö­zöltük Tvihonov végezték Ugyancsak az Állami Irodalmi Kiadó adta ki Petőfi válogatott verseit is. IGY KÉSZÜL A SZOV3ETUNIO AZ UJ ISKOLAEVRE Irta: Alekszandr VoznyeszsnszkiJ egyetemi tanár, aa Oroszországi Szocialista Szovjctköztársft^g közoktatási minisztere. A HALALGYAROS, - „ akinek uzleí B 11 'Alig fejeződött be az iskola­év, alig kezdődött meg a nyári táborokban a diákok százezrei­nek pihenése, a szovjet kor­mány máris munkához látott, hogy az uj iskolaévet élőkészit­*E{fír statisztikus kiszámította, hogy az első világháború min­den halottja 3800 dollár hasz­not jelentett az amerikai nagy­tőkéseknek. A második világhá­ború még jobb üzletnek bizo­nyult, mert ezen 52 milliárd dollárt kerestek. Ezek a halál­gyárosok., p halál nagylceiesker dői irányítják az amerikai köz­véleményt, ők tízó*» akik szerte a világon sürgetik ® fegyver­kezést, növelik a háborús han­gnlato1 és uszítást* — mondotta Rákosi elvtárs angyalföldi be­szédében. Nézzük meg egy kissé közelebbről egy ilyen ha­lálgyárost .Nézzük meg For­dot, az autógyárost, illetve néz­zük meg a Ford-dinasztiát. „BUSINESS IS BUSINESS« — az üzlet az üzlet: ezzél az velwel* gázolt Henry Ford milliók vérébe, ezzel tette a Ford-dinasztiát a világ egyik leggazdagabb családjává. Az autó őskorának pöfögő, zörgő tragacsai, majd az áramvonalas suhanó autócsodák milliói vit­ték szerte a világon Henry Ford gyűlöltté vált nevét. De mást is: Ford motorjai vonták két világháború haláltokádó ágyúit. Nemcsak az ameri­kaiakét, nemcsak szövetsége­seikét, hiszen Fordot — akár a többi halálgyárost — csak az üzlet érdekelte. Az ameri­kai Ford autóin robogtok Hit­ler gyilkos hordái az elképzelt világuralom felé. Ford 'gépei vonták a nácik pusztító ágyúit Kíev, Sztálingrád, Amsterdam és Budapest alál Ford már a húszas évek legelején az amerikai fasizmus egyik leglelkesebb tálmoga tójaként lépett fel. Magaköré (gyűjtötte a leghangosabb nácikat: Coug­liiln atyát, a rádióban uszitó liirhedt pátert, Frilz Kulrnt, a náci kémsezrvezet későbbi ame. rikai főnökét, a Ku-Iílux-KIam, az ezüstingesek, és más fasiszta szervezet vezetőit, az óceánre­pülő Lindbergel, a legmegátal­kodoltabb amerikai fasiszták egyikét és még sok mást. Nem­csak pénzzel támogatta őket, nemcsak munkát adott nekik, hanem ő maga is irt uszító, an­tiszemita és nácibarát cikkeket könyveiben és hétstózezres pél­dányban terjeszteti hetilapjá­ban. • ' | Kik voltak a barátai ? Mussolini, alá 1929-ben a Sun­day Express cimü lapban irt cikkében eszményképének ne­vezte Fordot és természetesen a legnagyobb tömeggyilkos, Hitler, alá a német Sas-rend­del tüntette kL A vonzalmat nemcsak ax eszmék azonossá­ga szülte. Ford 1937-től 39-ig nagymennyiségű hadianyagot szállított náci Németországnak, sőt a náci kormánnyal kötött külön szerződés értelmében még a második világháború kellős közepén is. 1942-ben több mint 100 ezer tehergépkocsit szállított Hitlernek Amerikából, a »sem. leges* Spanyó'országon és Por­tugálián keresztüli A „dinaszliaalapitó" öreg Ilenry Ford két évvel ez­előtt halt meg, de unokája, »II. Henry* az ő szellemében ve­zeti tovább a vállalatot. Tavaly körutat telt a Marshall-terv ál­tal megpuhított nyugateurőpal birodalmában, hogy újjászer­vezze fiókvállalatait. Rövidesen meaielentek liivata'os kormány­megbízottakként ügynökei Is, közöttük Lindbergh ezredes, akit Roosewelt közismert náci­kapcsolatai miatt kitaszított a hadseregből. Ford megint ott van a német támadószellem talpraáttitói között A Ford 'dinasztiának nemcsak barátai, de ellenségéi is vannak. Ezek elsősorban munkásai, aki­ket halálba hajszol az ember­telenül felfokozott munkairam­mal. A detroiti nagy ipartelepen sztrájkok, tüntetések követték egymást az elmúlt évtizedek alatt s a felbőszült Ford kó­péival nem egyszer a munká­sok közé lövetett. Most újra sztrájkol a Ford-művek százezernyi dol­gozója. Egységesen, szilárdan állnak kommunista .vezetőik mö­gé, hogy'emberi munkafeltétele­ket, emberi béreket harcoljanak kf maguknak. Egységüket II. Henry, semilyen mesterkedése sem tudja megbontani A nagy gyártelepen zeng a sztrájkoló munkások dala: »BüsZléén dagtidhdt « meü&n*: A magg* Fordnak kelt termel­nünk. ! 1 Ha igy élne, '!;/ állati sortka* A kutyánkig felfordult volna. Ezren kiáltfuk: elég volll Bőrünket ne nyuzza tovább Fordl [ ; ' l Inkább eg\y fán látnánk fel­akasZtva, Minthogy munkánk profilfái dagassza. f ' Ezrek kiált fák velünk: " X Tőkésnek nem termelünk/* Az ének bejárja a kihűlt ko­hókat, a hallgató gépeket. Be­hatol Ford ablakán is, figyel­meztetésként: Amerikában h tagadónk a halálgyírostö* urgl­inat 90. A tanulás iránti igénv pon­tosan olyan arányban nő, mtni ahogy emelkedik "a jólét, fejlő­dik a gazdasági élet s igy ab iandóan nagyobb feladatokat ró a közoktatásügyi kormányzatra. A jövő tanévben már minde­nütt, tehát az egészen kis fal­vakban is kőtelezővé teszü » legalább hétosotályos oktatást, Egész sor nj iskola épül s so­kát ki kell bőviteni, históti egyre többen lesznek, akik to­vább akarnak tanulni. A régi is­kolákat rendbebozzák, s rcn­delet gondoskodik attól, hogy. a tanév kezdetén minden isko­lát újjáépítve adjanak át aS ifjúságnak. Sok dolguk lesz a* idén nyáron az építőmunkások, nak a Szovjetunióban! 174 millió nj tankönyv kés/M a nyári értőiéiben. A hat n.-U Szovjetunióban előforduló min­den Dyelvcn nyomtatják ezokaí 9 igy minden gyermek arvnnyci vfu tanulhat... Nagy példán.* számban nyomják az ifjúsági, szépirodalmi és népszerű tud* rnányos könyveket is. De nem kisebb körültekintő® sel gondoskodnak a Szovjetunió ban a tanítókról sem. Ttt ne« találkozhatsz rongyosruhfl]* éhező, pondokkal küzdő tant tókkal. mint a tőkés álbtmokV ban! Minden tanitó teljesen in­gyen kap lakást és egész évrt váló tüzelőt a munkahelyén. 4 nyári szünetben pedig nomc?a| az iskolákat, hanem a toraitól lakásokat is rendbebozzák — miközben lakóik szebbnél szeT tengerparti üdülőhelyeken, sx natórnimokhan töltik vakáció j kat. A mult évben egyedül Oroszországi Föderatív Szc lista Köztársaságból 52-000 nttót fldültettek. Ebben az é hen még többen pihennek! szakszervezeti üdülőkben éa henőkben. Gondoskodnak a in, hogy a tanítók tudása áfc Iandóan emelkedjék. A nyáfl szünetben egyhónapos továbW képző tanfolyamon vesznek részjj ahol kitűnő "szakemberek teirieft tetik a tudomány és technüj( legújabb vívmányait. Á Szovjetunióban évről-év*, emelkedik a tanitók száma: c/:«. pán ai Oroszországi Föderatil Szocialista Köztársaság terül* tén 25.000 nj tanitót fa tanító* nőt boofl/itottak ki a tani tőiké prt intézetek, magánúton pedig fi ezer oktató telte le eikerrel « vizsgát. Máris álláshoz jntottal valamennyié* • szeptemberbei rnegkezdikk fontos, felelősségi teljes hivatórukat: o* ifjusáé naveléséá

Next

/
Thumbnails
Contents