Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-17 / 164. szám

[ember 1-lg az építőanyagok ér csökkentésének lehetőségét. Gon doskodjanak az épitőanyaggyártts racionalizálásáról. R Tervhivatal előgyártó üzemek építésére és téglagyáraink kapaci fásának növelésére 1949.-ben 12 millió forint, 1950-ben 28 millió forint beruházási hitelt bocsás son rendelkezésre. Q A termelékenység emelés; érdekében az építésügyi miniszter gondoskodjék arról hogy 1950 januuár l-ig a telje silménybér szerint fizetett mun. kások száma elérje a mai 6f százalék helyett az összmunkások 80 százalékát. 0 A mlniszlertanács felkéri a * Szakszervezeti Tanácrot és a MÉMOSz-t, hogy fokozottan szervezzék, irányítsák az épifőipari munka versenyt-, brigád ujitómozgalmat. A miniszterin, náes utasítja az építésügyi és á közlekedés- és postaügyi mi nlszfert. tegyenek meg mtnder intézkedést a munkaverseny, mozgalom támogatására. Jelöljék ki az ujitó mozrralom legfőbb célkitűzéseit. Szervezzék meg a Szovjetuunióhan bevált munkamódszerek gyors bevezetését 1 A A Tervhivatal bocsásson 12 millió forintot az építőipar rendelkezésére, elsősorban az országos jelentőségé építkezések munkásainak elszá1K"ro'á~ára szolgáló munkásbara. kok épitése és a családjuktól távollevő építőmunkások étkeztetésének megjavítása céljából 11 Az uj szakmunkások tizA ezreinek, az uj munkavezetők száza'nak munkábaálllitása hata'mas tanulóképzést, átképzést tesz szükségessé. Nemcsak több munkásra, hanem az uj munka, módszereket, az építőipari gépek használa'át elsajátító Ipari ttaktnunká rok ra. magsabb fok u Bervezettséggei dolgozó mun. taveZetőkre van szükség. A mlíisz'ertanács uta'í'ja az építésIgyi. a közlekedés- és postaúgvi mínisz'ert, bocv augusztus 15-ie loleozzák ki az 1949 őszén iniuló átképző és továbbképző tenfolvamok részttefes tervét. Az építőiparban nagyszímbafolrozó nőket, akik eddig csak •eöödmunknsok lehettek, tömegesen keli bevonni a szakmun. Sássá való átképzésbe. Az u! •egédmunkások tízezreinek jelentős részét is a nők soraiból kell toborozni. A munkavezetőkben mutatkozó hiánv leküzdésére az építésügyi miniszter november 1-i kezdettel indítson 500 személyes munka vezetőképző tanfolyamot. A vattás- és közoktatásügyi míníszler a műszaki főis. kotás és a felsőépifőipari istcokín ősztől kezdve szervezze meg a mélyépítőipar! tagozatot. •JO AZ építési önköltségek fi. gvelemmel kisérése, mutatkozó hibák kiküszöbölése érdekében a minisztertanács utasítja az építésügyi és a közfekedés és postafigyí minisztert hogy október 1-ig dolgoztassák ki az építési költségek mérésé Bek és összehasonlításának az utókalku'áción alapuló tudományos módszerét. "I Q Az érf'ési közigazgatást át kell szervezni. Az építésügyi miniszter az építési főigazgatóságokat, mint felesleges szerveket augusztus 1 íg szüntesse meg. Áz építés? Igazgatósásokat december 31 ig meg kell szüntetni és leiadataikat át kell adni az ön kormányzatoknak. A közlekedés- és postaügyi miniszter válassza le az állami építészeti hivatalokról az utjavitó és karbantartó részlegeket és ónálló nemzeti vállalat formájában, orsrerü módse ékkel szervezte meg áz utak fenntartását. 1 gf A minisztertanács uta sít ja az építésügyi és közlekedés- és postaűgyi minisztert, haladéktalanul járjon el azok ellen, akik akár tuda lo'-nn, akár szakszerűtlenségükkel, hanyagságukkal, vagy az ellenőrzés elmulasztásával a tervezés, kivitelezés vagy közigazgatás területén súlyos károkat okoztak népgazdaságunknak. 1 A minisztertanács a Telsorolt intézkedések alapján utasítja az építésügyi minisztert, hogy 1949-ben az 1948. évi átlagos önköltséghez képest a magasépítő iparban 15 százalékos önköltségcsökkentést hajtson végre. A 15 százalék önköltségcsökkentésből 7 százalékot gazdaságosabb tervezéssel és a már bevezetett tervezési díjszabás leszállítással. nyolc százalékot a kivitelezés terén az épilési idő megrövidítése, a termelékenység növelése, uj munkamódszerek alkalmazása, fokozott gépesítés, a tervező és ellfenőrző munka megjavítása tévén kell elérni. A minisztertanács utasitja a közlekedés- és posta ügyi minisztert. hogy mélyépítőiparban 1949-ben 10 százalék önköltségcsökkentést hajtson végre. A 10 százalékos önköltségcsökkentésből 2 százalékot a gazdaságosabb tervezés, nyolc százalékot a kivitelezés jobb megszervezése során kell el érni. 1 Éí Az építésügyi- 8s a köz' " léke lés- és postaügyi miniszter 1950 január _'15-ig köteles beszámolni a minisztertanácsTjak e határozatok és az önköltségcsökkentés végrehajtásáról. A minisztertanács felhívja az építőiparban dolgozó szakmunkánkat. se .é Jmun' á okat, mér nököket, technikusokat, tisztviselőkel: Állítsák munkájuk középpontjába az önköltség csökkentését. A minisztertanács felhívja az építőipari dolgozók harcos szervezetét a MÉMOSz-t, hogy a munkaverseny, brigádmozgalom, újítómozgalom fokozott szervezésével a dolgozók öntudatának állandó eme lécével szervezze a magds ön költség elleni harcot. Kisérjék figyelemmel a munkások a termelés ügyét, a munka szervezését, hivják fel a figyelmet a hibákra, pazarlásra, visszaélésre. Mutassák meg üzemi értekezleteken és határozottan jelöljék meg a tennivalókat az építkezésükön folyó munka megjavítására. Vessék ki soraikból azokat, akik Javíthatatlanok a munkafegyelem megszegésében, anyag, felszerelés, géDek gondatlan kezelésében. Emeljék a termelékenységet, alkalmazzák az újításokat, vezessék be a Szovjetunió élmunkásainak munkamódszereit. Valósítsák meg a szocializmus épitésének ügye iránti odaadással az építőipar önköltségcsökkentést tervét. Fejlesszék az építőipart népgazdaságunk uj erőforrásává. Rákosi Mdlyds sk. miniszterelnökhelyettes 01 VEN MUNK/IBRIGÍD VERSENYE AZ ÉPÜLŐ SZEGEDI TEXTILKOMBINATNÁL Megmutatják, behozzák azt a lemaradást, amit az alaprajzoh késése okozott Arcuk barnára égett a naptól. A ruhájuk: malíeros, olajfoltos. Rakják a falat. Tolják a talicskát Készítik a betongerendák vasvázait. Ácsolják a gördülő állványt... Épül tovább a szegedi textilkombinál. ' S az emberek, akik itt alkotnak, már megértik az új élet tartalmát. Saját ügyük íz építkezés. Ha ellessük a roppantméretű munkánál dolgozók beszédét, megállapíthatjuk — megváltoztak. Régen rokan így beszéltek: — Ne vergődj vele, jó lesz az úgy is. fis most mi történik? A Tóth kőmfíveábrigád tagjai rövid mondatokat váltanak egymással. Tenrl kelti — Mihály — beszéli Szűcs Balázs segédmunkás Tóthnak, a brigádvezetőnek — valamit '.enni kellene. — Tenni kát — feleli Tóth — mert nap késésünk van az építkezésben. — Igaz! — állapítja meg Sándor bácsi is, az idős segédmunkás. így beszél a Tóth kőművesbrigád, amelynek a tagjai állandóan túlteljesítik a normát. Ilyenformán szólnak egymáshoz a textilkombinát többi dolgozói is. Mit akarnak? Miért beszélnek így? Tudják, hogy az Építőipari Tervező Intézet a munkák megkezdésénél késve küldte az alapok tervrajzait, amelynek következtében 24 elmaradt nap munkáját kell behozniok. A késést ők be akarják pótolni, határidőre készen akarnak lenni — mindenáron. Ennek eléréséért tesznek és akarnak tenni. A megoldás... Szerda. A Tóth brigád tagjai újból beszélgetnek egymással. Még nem tudják |gy épül a szovjet felhőkarcoló A dnyepropetrovszki Molotov-gyár egyik műhelyében készül annak a felhőkarcolónak a fémváza, amelyet Moszkvában a Szmolenszk téren építenek majd fel. Szerelési munkálatoknál alkalmazzák Szahnovszki, Sztálindijas főtechnológus Csavaros gyüjtővezetőit, amelvek biztosítják a geometriai forma pontosságát és a mazasfoku termelékenységet. így azután bárom szerelő tizenöt-busz perc alatt állit össze egy oszlopot. Ezt a munkát régebben öt ember másfél óra alatt végezte el. A varratok hegesztése Paton akadémikus legújabb készülékei segítségével történik, amelyeknek minősége felülmúlja a külföldi márkájú automatákat, köztük nz amerikai automatákat is. Több hasznos üjilással könnyilette meg a munkát Osztanyenko tervező, Zaburdajov és Iszajov mühelyfőnök. A Molotov-gyár munkásai a sokemeletes ház számára máris hétezer tonna fémvázat készítettek el Termelési értekezletek A KOLHOZOKBAN A MELEG IDÖ TOVÁBB TART Mérsékelt szél, változó felhőzet, töb bhelyen, főleg a dél. utáni órákban záporeső, zivatar. A fülledt meleg idő tovább tart. Az öntudatra ébredt szovjet parasztok, a kolhozok lelkes dolgozói állandóan megbeszélik termelési kérdéseiket, minden héten termelési értekezletre ülnek össze. A fnlají terület Pobjeda kothozőnak igazgatósági épületében 30 ember gyűlt össze termelési értekezletre. Brigádtagok, kolhozparasztok, gazdasági vezetők és a kolhoz elnöke, akt nem más, mint Anna Basirina, a szocialista munha hőse az orosz köztársaság legfelsőbb tanácsának küldötte. A kolhoz termelési értekezletének programja a tavasz) vetés eredményeinek számbavétele és a soronlévő feladatok megállapítása volt. Az elnök beszámolt a kolhozosok munkájáról, akik a föld megművelésén lavül erdősávoknt ültettek, tavakat és ciszternákat ástak, bevezették a füves vetésforgót. Felmerül ezután a kérdés, bogvan lehet az. hogy két brigád hektáronként 32 mázsa gabonát termelt, míg a többi brigád csak tizenkettőt. Mit kell tenni, hogy a kolhoz egész területéről 32 máz9a gabonát takaríthassanak be. Ez a kérdés lázas izgalomba hozta az értekezlet résztvevőit. Egyik a másik ntán terjesztette elő a javaslatokat. Előkerültek a tapasztalatok, kísérletek, elképzelések. Néhány nap múlva a szövetkezet igazgatósága külön ülésen jelölte meg azokat a szabályokat, melyek alapján a termelési értekezleten elhangzott javaslatokat végrehajtják. Egy-egy- ilyen értekezleten megmutatkozik a kolbozosok aktív fellépése, gondossága, mellyel a közösségi gazdaság felvirágoztatására ügyelnek, az a hallatlan lendület," mellyel a természet átalhitására megindított harcban résztvesznek. A szovjet kolhoz lakói mindannyian magánügynek tekintik a kolhoz sorsát, a közösség minden ügye magánüggyé, sőt a legfontosabb magánüggyé válik az egyes embernek. Egy-egy ilyen termelési értekezlet fényes tanúbizonysága, a szovjet parasztember fejlettségének, a kolhozparaszténak, akinek szemében legdrágább a szocialista Állam érdeke. Erősitód a párisafióí! mit tegyenek a kombinátju kért. A munka befejezési' után, amikor hazafelé indul nak, Sándor bácsi csak eny nyit mond: — Mindenki gondolkozzon holnapra megtaláljuk a megoldást. Csütörtök. A Tóth brigác tagjai nagy lelkesedéssel kezdenek a munkához. De egyikük sem beszél Várja, hogy a másik mondja meg véleményét. Délben ebédelnek. Utána a brigádvezető szól: — Megvan a megoldás Megindítjuk a munkaversenyt. — Helyes! Helyes! — fogadják el egy emberként » brigádtagok. Majd megbeszélik a részleteket is. Verseny — a késés behozáséért Péntek. Ebéd után mint * futótűz, úgy terjed el a textilkombinát dolgozói között: Tótbék akarnak valamit moadani, gyülekezzünk. És összegyűlnek, több mint 50 brigád tagjai. — A Tóth brigád munkaversenyre hívja ki a textilkombinát összes brigádjait. 4 cél: minőségi munkát végezni. behozni a nap lemaradását. Rajtunk áll. hogy ez így legyen — beszéli a Tóth brigád egyik tagja. — A versenykihívást elfogadjuk! — zúgják a többi brigádok tagjai. — Megmutatjuk, hogy behozzuk a késést. A hangulat ünnepi. A téma: a versenykihívás. De 5 pert múlva már vége az ebédidőnek. Az emberek árja ott állnak a munkahelyükön Szótlanok, de a munkájuk rryorsabb. Egyik brig 'd sem áícar lemaradni a mvnkaver*enyhen. Szeptember 15: szerelik a szövőgépeket De nézzük meg a munkál is. Már magasra emelkedik t textilkombinát fonodájának előkészítőjének homlok- ée oldalfala. Szinte órák alatt nőtt ki a fődből az egyrt emelkedő fal. Szeptember 15é» m ó- szerelik a gépeket. A munkát ahol lehet, könynyebbé teszik. A gördülő állvány segítségével például a menyezet vasbetongerendáinak öntését könnyítik meg. Odább, a bálázóterem pincéiénél szigetelnek. Ott két falat húznak, hogy a különleges szellőzőberendezést bt tudják építeni. Távolabb a betongerendák vasvázát szerelik. A fonoda falától nem mefl*?ze már tető alatt a kultúrház. Most építik majd a színpadot Mert munka után lest módjuk a szórakozásra is I dolgozóknak. Amikor távozni készülünk ezt halljuk: — A munkába minden erőt beleadunk... És ezért felépül határidőn a textilkombinát! Morvav Sándor