Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-17 / 164. szám

0 ^asaraap, 1949 julius 17. Tizeilszázaiékss snköllsiiciiieitís a magasépitiiparban, tízszázalékos a mélyépitőiparliaii A minisztertanács határozata az építőiparról 'Az 191/9-es beruházások és' az ötéves terv építőipar beruházásainak tervszerű és gazdaságos teljesítése érdeké, ben a minisztertanács megvizsgálta az építőipar helyzetét. ' A minisztertanács megállapítja, hogy az építőipar nagyvállalatainak 19^8 tavaszán végrehajtott államosítása óta mind a magas-, mind a mély-építőipar jelentős előrehaladást tett a tőkés építőipar szét forgácsolásának megszüntetése terén s megAz építkezés költségei jóval meghaladják az iparban kialakult árszínvonalat. Míg az iparban a háborúelőtti árakhoz képest a szorzószám mintegy ötszörös, addig a magasépítő iparban 1948-ban még mindig nyolcszoros volt a szorzószám. Az építőipart a hároméves terv nagy feladatok elé állította és különösen nagy követelményeket támasztanak az ötéves terv beruházásai. Az 1948-as 340 millió forint értékű építkezéssel szemben 1949-ben 1300 millió forint. 1950-ben 1900 millió forint lesz az állami magasépítő ipar termelése. A legnagyobb teremtette a szocializmus felé haladó népgazdaságunk építőiparának alapjait. Az építésügyi, valamint a közlekcdésés postaügyi minisztérium megszervezte az állami tervező intézeteket, létrehozta a kivitelező nemzeti vállalatokat és ipari központokat. A háború előtt is drága és korszerűtlen, az inflációban teljesen lezüllött építőipart az államosítás tette képessé i hároméves terv feladatának elvégzésére. Az államosítás révén jelentős eredményt Drágán építkezünk munkáslétszám 1948-ban 20 ezer volt, 1949-ben ez a létszám 65 ezerre, 1950-ben 90 ezerre fog emelkedni. Ezzel a hatalmas fejlődéssel az építőipar nem tudott lépést tartani. Az ötéves terv során magasépítésre — gyárak, mezőgazdasági épületek, lakóházak, szociális, kulturális intézmények építésére * 14 milliárd forintot, —• mélyépítésre, híd, víz, vasútépítésre — 6 milliárd forintot fogunk fordítani Megengedhetetlen, hogy ezt a hatalmas összeget a mai indokolatlanul magas önköltség mellett fektessük be. értek el az építőipar szezonjellegének felszámolása terén. Az államosítás egyúttal lehetővé tette az 191ft-es tiztizenegy szeres építőipari szorzószám csökkentését. Az elért sikerek mellett — amelyek jórészt az államosítás és népgazdaságunk egyéb területein végbement fejlődés következményei —• az építőiparban. különösen a magasépítés terén azonban komoly hiányosságok tapasztalhatók. Eoy százalékos önköltségcsökkentéssel háromezer kétszobás lakást építhetünk Az ötéves terv milliárdnyi beruházásának csak egyszázalékos önköltségcsökkentése is háromezer új kétszobás, fürdőszobás lakás fclségessé vált tehát, hogy a minisztertanács feltárja az építőipar hiányosságait és meghatározza a munka javítására szolgáló intézkedéseépítését teszi lehetővé. Szűk- ket. A magas önköltség okai az építőiparban minden területen megtalálhatók. ízléstelen fényűzés Az állami tervező intézetekben a gazdaságos tervezést nem tekintik központi kérdésnek. Nem népgazdaságunk mai helyzetéből indulnak ki, nem veszik figyelembe az ország teljesítőképességét. Alesztétikal szempontokra hivatkozva a dolgozók ízlésének megfelelő, de ugyanakkor gazdaságos megoldások helyett gyakran felesleges fényűzést fejtenek ki. Nincsenneh típustervek Még nem árkinak kellő szám* ban rendelkezési-e a sorozatosan épülő lakóházak, mezőgazdasági, szociális és kulturális célra épületek leggazdaságosabb, rendeltetésfilcnek legmegfelelőbb típustervei A tervezői! — ahol még típusterv nincs — kénytelenek annyi u) tervet késziteni. ahány uj épület épül. Ennek következtében a tervező irodák tul vannak terhelve munkával, terveik rosszabbak és az építkezés költségei magasabbak. Kérnek a tervek Gyakran előfordul, hogy épületeket terv és költségvetés nélkül kezdenek el építeni és csak menetközben derül ki, hogy a befejezéshez az előirányzottnál jóval nagyobb összeg szükséges. Ez egyrészt az épittetők hibája, akik építési szándékaikkal és igényeik pontos megjelölésével későn jelentkeznek a tervezőin tézeteknél, másrészt a tervezőintézetek túlterheltségének, gyakran a rossz szervezésnek következményei. Általában a tervek késése gyakori jelenség és az épületen való jő munka szervezésnek egyik legnagyobb kerékkötője. Felelősség kérdése Egyes tervezéselméi a szakszerűtlenség, műhibák, zavartkellő késések suurolják a szabotázs fogalmát. A felelősek fel derítése és megbüntetése nem történt meg. Kézműipar felleg Épitőiparinink még mindig magán viseli a kézműipari jelleget. Ez a munkaerőt és költ. séget emésztő nehéz fizikai munka és szállítás gépesítésének hiányában a muunkalempő lassusáuágban, elavult munkamódszerek alkalmazásában és az alacsonyfoku szervezettségben mutatkozik meg. Laza szervezettség Egy-egy építőipari vállalat munkahelyeinek száma a hatvanat-uvolcvanat is meghaladja. A vállalatok országosjellegü beruházások mellett aprőcseprő javítási munkálatokkal is kénytelenek foglalkozni. Ennek következményei megmutatkoznak az egyes épitkezések sz.inhelvén uralkodó Liza szen-czcttséribén h. Általában sok, "ugyanakkor egyes épületeknél túlságosan, kevés munkás foglalkoztatása, az anyagszállítások késése, a gépek, állványzat rossz kihasználása, a különböző munkák egylieban. golásának időrendi sorrendjük betartásinak hiánya, mlndmeg. annyi önköltséget növelő tényező. Befagy a forgótőke Az építkezési idő, az előre gyártás, gépesítés hiánya, az anyagellátás és nvuunk&erőfel használás szervezetlensége következtében túlságosan hosszú. Amig aTi áIrányzatra, gépekre más épületéken égető szükség lenne, a munka elhúzódása miatt az értékes felszerelés kihasználatlanul áll. Az épitőrálIalafok felesleges forgótőkét kötnek le. Később készülnek el a lakások, az uj gyárak, később indíthatják meg a termelést. Téli épités A muunkások téB foglalkoztatottsága még mindig nem kiel égi tő. A téli muunlcák kijeidlése nem elég tcrvszerft. Építési anyagok magas árszínvonala Az épitési költségek felét kitevő építési anyagok átlagos árszínvonala :hét és félszerese az 1939-esnek. Ez magasabba?, átlagos ipari árszínvonalnál Egyes anyagok, például a fa, különösen drága Nem fejlődnek a munkamódszerek A muunkaverseny, brfgűd-és újítómozgalom és tapasztalatcsere messze elmarad a gyár. iparé mögött. Jellemző, hogy a Szovjetunióban már évtizedek óta bevált sztahanovista munkamódszerek nálunk az építőiparban a gyakorlatban még mindig ismeretlenek. Alacsony termelékenység Mig a gyáriparban a termelékenység tiz százalékkal meghaladta a Iiáboru előttit, addig az építőiparban a munka szervezet lensógO miatt a termelékenység még nem érte el az 1938—39-es életszinvonalat, annak ellenére, hogy egyes megfelelő muunkafeífételek melletl dolgozó muunkások teljesítménye meghaladja a békebelit. Munkaerőhiány Komoly hiány muutatkozik a munkaerő terén is, igy elsősorban az ács, kőműves szakmá. ban. Hiány van jólképzett és a népi demokráciához hü munka, vezetőkben, mérnökükben, tar. vező építészekben, tőkben. épilésvCze. ges önköltség pontos a'akulá. sát. í. A muunkások egyreszéue* munkafegyelme, munkáhos való viszonya nem megfelelő. Ez arra mutat, hogy nem kielégjlö az építőmunkások kőzött folyó politikai nevelő, munka. Burchrácia Az épitési közigazgatási szervek, az épitési főigazgatóságok Hiányos munhalegye'em, hiányos politikai terelés Az adminisztráció gyengesége ., , , abban is megnyilvánuul, hogy a es igazgatóságok felesleges ket. túlméretezett tisztviselő létszámi tözést jelentenek és bűrokramellett sem tudják az épitő- tikus felépítésükkel a terme, iparban megállapítani a tényle-| lőmuunkát gátolják. Annak érdekében, hogy az építőipar alkalmas legyen feladatának betöltésére, a magas önköltséget előidéző hibák kiküszöbölésére, a minisztertanács a következőket rendeli el; 1

a gazdaságos tervezés ér-|niszter ós tervhivatal elnökédekóben az építésügyi mi-| nek együttes_ jóváhagyásával niszter köteles kidolgoztatni a lakóházak, ipari, mezőgazdasági, kulturális, szociális épületek épitési módját, szerkezeteit és összes fontosabb jellemző adatát magukbafoglaló tervezési normákat, s ezen épületek típusterveit. Az 1950-ben sorozatosan létesítendő épületek tervezési normáit és megfeleő változatokban készülő típusterveit 1950 január l-ig kell kidolgozni. A tervezési normák betartása minden közületre kötelező. A tervezési normák elbírálására a minisztertanács, az építésügyi miniszter, pénzügyminiszter, Népgazdasági Tanács titkársága és a Szakszervezeti Tanács egyképviselőjéből álló bizottságot küld ki. Az országos fontosságú tervezési normákat a minisztertanács elé kell terjeszteni. A legfontosabb tínu sí ervek és néhány országosjelentőségű épület terveinek elkészítésére, a tervezés színvonalának emelése érdekében nyilvános tervpályázatot kell hirdetni. Az épittetők és a tervezőintézetek kötelesek szemelőtt tartani a gazdaságos építkezés szempontjait. A minisztertanács felelőssé teszi mindazokat az állami szerveket, amelyek túlzott követelésekkel, vagy ezen követelések teljesítésével vétenek a köte'ező takarékosság ellen. Q A tervezés szakosítása és a túlzott központosítás megszüntetése érdekében az építésügyi miniszter szervezzen október 31-ig a magasépítési tervezőintézet szétválaszásával külön lakóépület tervező irodát, mezőgazdasá' gi épület tervező irodát és középülettervező irodát. Vidéken a helyi tervezési felada. tok elvégzésére erősítse meg a soproni, pécsi, miskolci, szegedi, győri, debreceni tervező irodákat. A tervező Intézetek irányítására magasépítési tervező központokat kell szervezni Az állami mélyépíéstudományi és tervező intézettől le kell választani a tudományos munkával foglalkozó részt és abból önálló mélyépítéstudományi intézetet kell szervezni. Q Az épittetők gyakori és igen nagy zavart okozó tervváltoztatásainak megakadályozására a minisztertanács elrendeli, hogy költség emelést, kését vagy egyéb lényeges módosítást jelentő változások a jövőben csak az építtető sv.erint illetékes mifogadhatók el. /í Az építésügyi miníszter gondoskodjék arról, hogy megyénként legalább egy nemzeti vállalat működjék és egyes vállalatok munkával való túlhalmozása megszüntethető legyen, az építésügyi miniszter gondoskodjék a kivitelező nemzeti vállalatok között a munka helyet elosztásáról, hogy a nagy beruházásokat építő vállalatok ne legyenek kisebb jelentőségű munkákkal megterhelve A kisebb munkák, tatarozások, helyreállítások elvégzésére külön vállalatokat kell szervezni. A vidéki építőipari vállalatok jobb irányítására az építésügyi miniszter szeptember l-ig szervezze meg a dunántúli és tisztántúli építő* ipari központot. A munkahelyen belOU ^ szervezettség megteremtésének első lépéseként meg kell állapitant az épitkezés összes részmunkáinak, az anyagbeszerzésnek, a munkaeröfelbasználásnak pontos időtervét. Szigorúan ellenőrizni kell, hogy a kidolgozott határidő-terv ne marad* jon papíron. A gépek kihasználását meg kell javítani. A rendelkezésre álló aránylag igen kevés gépet a szervezettség megjavításával kell a mainál sokszorta jobban kihasználni. Az építkezések Idejét jelentősen le kell rövidíteni. Felszerelésben, gépben és munkaerőbes hiány mutatkozik. Ezen a hiányon lényegesen enyhitent fof az épitkezés! idő csökkentése. A Az építésügyi, közlekedés ^ és postaügyi miniszter )» talmazza meg azokat a tervezőt ket, vállalatvezetőket, építésvezetőket, munkavezetőket és legkiválóbb munkásokat, akik h» téridőn belül készítik el az épfc leteket és csökkentik az önköltséget. Építőiparunk technikai * elmaradottságának felszámolására, a legnehezebb fizikai munka helyettesítésére és m építkezések meggyorsítására c tervhivatal bocsásson 19'19-bea magasépitőlpari gépek beszerzésére 43 millió forintot, mélyépítő ipari gépek beszerzésére 24 millió forintot rendelkezésre. Kl kell választani az építőipari gépek legmegfelelőbb típusait és azok szériában uali gyártását nehéziparunknak haladéktalanul meg kell kezdenie Le kell küzdeni az uj gyártási ágra való áttéréssel szemben mutatkozó idegenkedést. A nehézipari miniszter julius 31-ig je Iölje ki az épitőiparl gépekel gyártó üzemeket. A nehézipari és az építésügyi miniszter a Tervhivatal elnökével együtt vizsgálja meg szép-