Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-17 / 164. szám

Vasárnap, 1949 Jnlfuí TT.t 5 Dolgozó nőket az MNDSz szervezetek IAB elmúlt esztendő a fordn-j séges gondolkodásból hirdetnek lat éve volt a dolgozó asszonyok veszedelmes téveszméket x>sz­í5!2?^"?; fordul^}lovább;tálybckét, pacifizmust, soviniz­érlelődött ebben az évben, a « i» Párt és népi demokráciánk ujabb ™ust Nem fj^f elfordult, Sikereinek évében. A fejlődés visszatükröződött az MNDSz je­lentős megerősödésében is, mely azután szintén hozzájárult az asszonyok politikai fejlődésé­nek meggyorsulásához. A for­luiat a legszembetűnőbben a rálasztási lmrcban mutatkozott. A választások nagymértékben megnövelték az asszonyokban a tiszteletet és a szeretetét a Párt iránt és megérttették velük, hogy a Párthoz a tömegszervezeíekcn keresztül visz az ut. A választási harc és az azóta feltelt idők nemcsak az uj lehe­tőségeket mutatták meg, hanem a nőmozgalom egy komoly hi­báját is, amelynek orvoslása íriikül az uj lehetőségek kihasz­nálása nem történhetett meg eredményesen. Erre a. hibára Rákosi élvtárs mutatott rá már május 31-én, a Központi Ve­zetőség ülésén: »Az MNDSz, mint a választások mutatták, a váro'han és falun eervaránt mindinkább a dolgozó nők szer­vezetévé válik. Ennek megfele­lően most gondoskodni kell ar­ról. hogy ez clmiilt gyakorlattal íremben a vezetés most már mindenütt a dolgozó nők kezébe menjen át.« A helyzet ugyanis tz, hogy — főként a politikai­feg lassabban fejlődő megyék­ben — még mindig szép szám­bon vannak MNDSz-esoportok. im cl veknek vezetése szinte ki­íSrőlae a kispolgárság és az irtelmiség kezében van. S ha megnézzük ezeket a, csoportokai közelebbről, akkor láthatjuk. hogv az ilyen vezetés mennyire akadálya az MNDSz további fej­lődésének. Mi jellemzi az ilyen csopor­tokat. szemben a munkás- és parasztasszonyok vezette cso­portokkal? Legtöbbször népte­len. szektaszerü szervezetek Ádáz pozícióharcok, személvi torzsalkodások, intrikák folynak bennük, amelyek a dolgozó nsz­fezonvok tömegeit távoltartják a szervezettől. Másntt tcadélntá. uok, giccses színdarabok rende­lése. oltárteritők hímzése, apró­íseprő szociális munkák folv­nak, csak éppen politikai mun­ka nem folyik. Egyik-másik ilyen csoport veszedelmesenem lékeztet a rosszemlékű mag var asszonyok nemzeti szövetségére. A falusi osztályharcba, a béké­Irt folyó harcba való bekap­csolódás, az asszonyok politikai oktatása ismeretlen fogalom az flyen csoportokban. Például Mezőszentgvörgyíről. Veszprém megyéből, ahol az MNDSz vezetője egy nyugato' katonatiszt leánya volt. a kö­vetkező ielentést kaptuk az MNDSz életéről- »Müködésük bál. tarka-est. elavult szinda rabok rendezése. Osztálvbékét hirdetnek. A falunak 2000 la­kosa van. az MNDSz-nek 48 tarja*. Igv fest az MNDSz élete ott. ahol a vezetés nem elsősor­ban a szo"ialízmus építéséért küzdő munkás- és dolgozó pa­ra«z.tasszonvok kezében van. ha. nem legjobb esetben jóindulatú, de evökeresen polgári gondol kodásn és bizonytalan, ingadozó kispolgárok kezében. Az ilyen csoportoktól távolmaradnak a dolgozó asszonyok tömegei, mert a mi munkás- és parasztasszo­nynink ilyen csoportokban n°m kapják meg azt, amit az MNDSz tői várnak, a segitséget ahhoz, hogy élve a népi demokrácia adta egyenjogúsággal, a fér­fiakkal egyenértékű emberekként tudjanak helytállni a szocializ­mus építésének minden terüle­tén. Persze, az ilyen kispolgári vezetésű csoportókba az ellen­ség is Könnyen beférkőzik Olyanok, akik nem tájékozat. hogy az osztályellenség egy­egy ilyen vezetéshez jutott tag-, lésben is ja elsikkasztotta az MNDSz tes, fejlődő kispolgári asszo nyok továbbra is tagjai kell hogy legyenek a MNDSZ-nek s legjobbjaik, elsősorban a haladó értelmiségiek a veze­Í ie»uen lényeg MAGYAR-BOLGAR BARATS4G résztvehetnek. A , . , , az, hogy a vezetés központból érkezett körlevelet,' döntő módon keeéhen szabotalta egy-egy politikaiak-.legyen, akiket szociális hely ciónkat, szerveze unket a reak.'crtflfc és pom^ meggyöző­ciós pap szolgalatába áI«tottadésfifc szocializmus ügyének Wb S ezen mnes is semmi cso-'.tántoríthatatlan hívévé tesz. dalkom. va'ó hiszen természe-!A MNDSZ csak akkor tölti tes, hogv az el enség szómára a u- .. - . .. tömenszerre-ctek sem MenteJ1* tomcÍT?zervezeti funkció­nk megvetendő vadászterületet. fK** az MNDSZ-ben is Mi magunk is hibásak ^.érvényesül a proletánatus gyünk abban, hogy még mindig vezető szerepe és a munkas­elég szép számban vannak Paraazt szövetség. Csak ez MNDSz csonortok, amelyek ve- azt' .hogy a7 zelése nem a dolgozó asszonyok MNDSZ a hazai es nemzet­kezében van Régóta láttuk ezt vonatkozásban élesedő a hibát és méais gyökeres és osztályharc körülményei kö­tervszerü orvosíáshoz csak Rá- zött mindig a Párt-vezette kosi elvtárs figyelmeztetése után szociális front oldalán fog fogtunk hozzá. Nem gondoltunk állni. arra, hogy erz a hiba napról- j A feladat helyes megoldá­napra súlyosabb, egvre erősebb sa mindenütt csak a helyi gátja a politikai helyzet adta pártszervezetek támogatásé lehetőségek kihasználásának, val lehetséges. A helyi párt­Pártszervezeteink sem forditot- szervezeteknek kell segiteniök tak kellő condot e hába kija-'az MNDSZ házatáján lévő vitására. Bizonyára nem a tá-|zavarok felismerésében és a píószeiei pártszervezet az egyet- megfelelő vezetők kiválasztá­len. amelynek — abogv a Sza- sában. De ez önmagában még had Népben megjelent önkritA- nem eiég. Nagy szükség van tójában olvassuk — eddigigynjarra jg mosti amikor nagy laza vo't a kapcsolata a tömeg, tömegben áramlanak a pár­szervezeiekkel és ezért példám tcnkívüli asszonyok az az MNDSz-ben a párt politikája MNDSz felé, houy a párt­nem érvényesült, vezetői jőmó.'^^^ jó kommimista du kereskedőasszonyok voltak. jaktivákat küldjenek az Ma már mindenült tervszerű- MNDSZ-be, hogy politikai en folyik az MNDSz csoportok érettségükkel 'és példaadó vezetőségeinek átszervezése, a magatartásukkal formálják vezetésnek a dolgozök, elsősör*\ többieket. Ezenfelül fontos, ban a munkás és parasztasszo-h pártszervezeteink — nyok kezébe adása. I anélkül, hogy a gyámkodás A legtöbb helyen maguk a hibájába esnének, elvennék csoportok tagjai sürgetik a vál- az MNDSZ vezetőinek önálló­tozlatást, követelik o-z'á'vide- ságát _ biztosítsák az geni és POlilfkai'ag ingadozó ve- MNDSZ-csoportok állandó po­zetok eltávohtását. Friss evegő mk(j. irán itdsát Az MNDSZ az asszonyok a termím-beszol-'1!^ ^tatást az MNDSZ gálta'ásra, növeik a szövelke- központból de ez az útmuta­zetok nőlagsárát, seqitik az is. ta9 csak ugy válik a helyi kólák szociá'is összeléteiőnek viszonyoknak megfelelően megváltoztatását és az MNDSz eleven valósággá, ha a part­kiadvánvait fethaszná'va neve-' szervezetek támogatása sem lik a most csat'akozott a^szo.marad el. Pártszervezeteink nyok a t a Szovfefumó és a Párt gondoljanak mindenkor Rá­iránti szerefelre, igaz hazafiság- kosi elvtárs figyelmeztető ra és nemzetkőzi szolidaritásra, szavaira: »Vigyáznunk kell, Természetesen találkozunk nehogy az történjék, hogy 'úlzá"okkal is e munka so- miután h évig hozzászoktunk -án. Egyes helyeken egyálta- az MNDSZ és az ifjúság tón nem adnak szerepet be- gyengeségéhez, most, amikor csületes és fejlődő kispolgári fordul a kocka, ne ragadjuk óq értclm'sé"d asszonyoknak meg kétkézzel a lehetőséget vezetésben, sőt itt-ott a tag- és ne adjunk meg minden se­ságból is kinézik őket. Ter- gítséget az MNDSZ-nek és a mészétesen nem ez a feladat j MINSZ-nek arra, hogy le­helyes megoldása. A VWde-'rőcrrifso n- eredményt.* Keni ifeFcifes mar a Mapar Kender! Százezer fariul rsniHiül! nreresSsrész sedést ilzetteh be Egy esztendővel ezelőtt kö­tötte meg egymással Ma­gyarország és Bulgária a ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Ez a szerződés nemcsak kifejezője a két nép közötti igaz barátság ér­zésének, de belekapcsolódik abba az egységes erős lánc­ba, amelyet a Dépi demokrá­ciák országai alkotnak, élü­kön a Szovjetunióval. A ma­gar—Iwlgár barátsági és együttmüködé i, kölcsönös segélynyújtási szerződés — amint Rákosi elvtárs ezal­kálómból küldött üdvözlő távirata is kifejezi — a jö­vőben is szilárd biztositéka lesz a két nép közötti bará­ti együttműködésnek és a Szovjetunió vezette béke­front további megerősítésé­nek. ' A népi demokráciák kö­zötti szerződéseknek ugyan­is ez a legfőbb értelme^ ez a legnagyobb jelentősége: a béke megvédése és a békés épilőmunka szolgálata. Ezek a szerződések biztosítják, hogy a népi demokráciák or­szágúiban mtnkások, dolgo­zó parasztok és haladó ér­telmiségiek nyugodtan épíl hessék maguknak a boldc jövőt és tervszerű gazdálko dással teremtsék meg a szo cializmus alapját Az Atla ti-szerződés a népek nvomc rát, elnvomását, szenvedésé! az uj háború csiráját hozz? A népi demokráciák szerzi dései ezzel szemben a bol dog megelégedettséget, a sza bad ságot és a békét hozzák A magvar-bolgár barátsági szerződés egyéves évforduló ja is ezt jelenti számunk ra. egyljen jelenti Lenin és Sztálin elvtárs utjának, tani tásninak követését Ugyanak­kor ezalkalommal az el nem rouuló szeretet és hála gon dolatával fordulunk a bol gár nép nagy fia: Georgi Di mitrov felé, aki egész életén át olyan sokat tett a két nép barátságáért Az ö szándékai az ő elgondolásai is válnak valóra akkor, amikor Bul gária és Magyarország dol gozó népe a többi népi de mokráciákkal együtt össze fogva a Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Dolgozök Pártja vezetésével építi bol doff, szocjnlHa iővöiét fl Icsfoflkus h rn mUH megbélyeüzls a Vattán !w*t?ásá! a leik! smeretl szabadság ellen A szegedi Magyar Kender az államosítás óta óriási fejlődést tett meg. A Párt, az ÜB és a vállalatvezető helyes irányítása mellett az öntpdatra ébredt dol­gozók lelkes munkája felvirá­goztatta a háború során 80 szá­zalékos kárt szenvedett üzemet A szegedi Magyar Kender ma már az ország legfontosabb mű­szaki textiliákat gyártó üzeme. A gyár még ez év januárjá­ban, februárjában és márciusá­ban is deficites volt, mert az államosítás előtt a részvényesek minden eszközzel szabotálták a lanságból, hanem tudatos ellen, termelést és újjáépítést De ak­kor, amikor a munkások lettek az üzem gazdái, fokozatosan ke» dett eltűnni a háború és tőkés pusztítás nyoma. Ma már nem doljrozik ráfize­téssel a gyár. Áprilisban, má­juslian és juniusban behozták az előző három hónap ráfizeté­sét is. Tgy 1919 elsó félévére már 100 ezer forint rendkívüli nyereségrészesedést fizettek t>e. 1949 második félévére pedig a tervbevettnél jóval több nyere ségrészesedést fizetnek be. Győztek a Magyar Kender gazdái! A Vatikán hivatalos lapja, az Actae Apostolicae Sedis julius 13-án javaslatot tett közzé a kommunista párti tagsággal és propagandával kapcsolatban. A határozat szerint uiem része­síthetők a szentségekben mind­azok, akik kommunista tant. vagy gyakorlatot hirdető saitó­termékeket kiadnak, terjeszte­nek, illetőleg olvasnak. Mind­azok, akik a kommunizmus anyagelvü és keresztényellenes tanait vallják vagv terjesztik. »ipse facto«, azaz pusztán egy cselekmény elkövetése által is hitehagyottak, kiközösítés alá esnek.* Prágában a kormánykörök­höz közelálló személyiségek megállapítják, hogy a szentszé ki határozat ujabb bizonyíté­ka annak, hogy a Vatikán be­avatkozik a népi demokráciák politikájába és hogy a pápa a teológia és a kánonjog leple alatt segédkezet nyújt az im­perialisták háborús táborának és a »lelkiismeret« marshal lizálánára iránvuló kísérletnek bél végzik a Vatikán határoza tát." Éles cikkben foglalkozik a kiközösítésre vonatkozó hatá­rozattal a Trancia kommün is ta párt lapja, az Humanité »A pápa ezzel az intézkedéssé' a szabadság ürügye alatt to tális eszközökhöz folyamodott' — állapitja meg a lap. »A gon dolatszabadságot nem ls lehet ne jobban megsérteni olyan területen, amelynek smmi kö­ze sincs a valláshoz.* A lap emlékeztet arra, hogy a Va tikán a »politikától való füg­gőség* látszatát fenntartva, so ha sem tett hasonló lépést a háborús bűnös Tisó, vagy a spanyol nép legjobb fiait — köztük számos katolikust is — legyilkoló Franco ellen A Va likán lépése a reakció félelmét tükrözi ama mind szorosabb egység miatt, amely mindenüti létrejött a háborús gyujtoga tók ellen, hivők és nem hivők között »A pápa határozata nem fogja megtörni fezt az egységet* — állapitja meg B Humanité. nFranri-aoi-szágbam hivők és nem hivők éppúgy, mint az ellenállási mozgalom idején együtt fognak harcolni az imperialisták háborús tö­rekvései ellen.* ­Boulier, az ismert haladó francia katolikus pap, a nem­zetközi béketanács tagja, aki jelen'eg Prá ában tartózkodik, szintén fo lal' o ott a pápai ha­tározattal Megállapítia, liogy a határozat nem annyira a dia­lektikus materializmus alapján álló kommunistákat sújtja, mint inkább azokat a hivő tö­megeket, amelyek helyes­lik a kommunista párt programját: a béke frontját az imperializmus eröí ellen, a dolgozók gazdasági és poli­tikai felszabadítását a mono­polkapi'a'izmus elnvomásának járma alól, a valódi demokrá­cia megteremtését — de nem tudnak a dialektikus materi alizmusról. A katolikus hivők milliói szerte a világon élesen megbé lvegzik a Vatikán állásfogla lásSt, amely minősitkeletlen tá madás a lelkiismereti szabad­ság ellen. A tömegek ellnállá­sáv'al még a középutas és jobb­oldali nyugati politikai körök és lapok is kénytelenek szá­molni. Igy a Combat cimü harmadikutas francia lap azt irja, hogy a Vatikán haláro zata nem fogja visszaállítani az egyház befolyását ott, ahol a befolyás megszűnt- A Vatikán azért vesztette el a nép vonzal mát, mert a gazdagok tábo rába állt- A blumista Populairr szerint a pápa határozata a 12 századra emlékeztet- A kiát kozás megengedhetetlen a mo dern államokban, mert beavat kozást jelent az államok bel só ügyeibe — irja a lap. A: 11 Messaggero cimü olasz laj szerint olasz politikai körök nek az az egybehangzó vélemé nyük, hogy az egyház ezzel a; eljárással oda jutott, hogy el idegeníti níagától nemcsak í hivők tömegeit, hanem a pap ság egy részét is.

Next

/
Thumbnails
Contents