Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-15 / 137. szám

Szenla, 1949 junius 16. 1 Az filmélet napi kérdései Trockizmus, nacionalizmus: az imperialista behatolás eszközei (A Szabad Nép vasárnapi számából vettük ál Bethlen Oszkár elvtárs cikkét-) Mi a trockizmus? Talán valami eltévelyedés, holmi téves •ideológiai iránya a munkásmozgalmon belül ? Nem, semmiesetre sem. A trockizmus nem •eltévelyedés?, nem »téves iránjw, amilyet kellő bírálat és önbírálat segítségével vissza lehet terelni a marxizmus-leninizmus talajára- A trockizmus: a munkásmozgalom soraiba befurakodott ellenforradalom. Kik a trockisták? Talán olyan tezemélyek, akik egyik-másik kérdésben téves álláspontot foglalnak el? Nem. Az elhajlás a helyes marxista-leninista partvonaltól rendkívül súlyos dolog és kiindulópontja lehet a trockizmusnak. De a trockisták nem tegyszeriia elhajlók, tévedek. A "trockisták pártütők a munkásosztály, a szocializmus ügye ellen, az imperialisták, az ellenforradalom oldalán. A trockisták nem megtévedettek, akik átmenetileg kerültek egy-egy kérdésben burzsoá befolyás ala. A trockisták dühödt ellenségei a proletáriátusnak, a dolgozó népnek, olthatatlan, vak gyűlölet vezeti őket a szocializmus hazájával, a Szovjetunióval szemben és a kommunista pártokkal szemben. Mi a trockisták programja, Ideológiája? A szocialista építés győzelmes perspektívájának tagadása? Szembenállás a proletárdiktatúra lenini elméletevei, a munkás-paraszt szövetség gondolatával i A proletár-internacionalizmus szellemének tagadása, a burzsoá-nacionalizmus követése? Szembefordulás a belső pártdemokráciával, diktátori hajlamok a pártszervezetek vezetésében? Igen, ez is, ax is, amaz is, mindez együtt és még mindezeknél is több. A trockizmus »programja«, a trockizmus •ideológiája*, a forradalmi a marxista-leninista elmélet tagadása minden vonalon. A trockizmus »programja«, •ideológiája*: a burzsoáziának, a kapitalizmusnak, az ellenforradalomnak programja és ideológiája, — hazug baloldali frázisokkal álcázva. Valójában a trockizmus programja: mindig és mindenütt akadályozni a munkásosztály, a szocializmus ügyének haladását: mindig és mindenütt x kapitalizmust, az ellenforradalmat szolgálni — a munkásosztály soraiba befurakodva. Amikor sorsdöntő volt a dolgozó paraszltcmferek felsorakoztatása a munkáshatalom mellé, Trockij és cinkosai •elméletet* fabrikáltak a munkás-paraszt szövetség gondolata ellen; amikor a szocializmus felépítéséért folyt a harc, — Trockij és cinkosai tagadták ennek lehetőségét; amikor ugy látták, hogy küszöbön áll a fegyveres összecsapás a Szovjetunió és a kapitalista világ között, — kémkedéssel, szabotálással, rombolással akarták egyengetni ax imperialista hódítás útját, a szovjet dolgozók szabadsága vérbefojtásának útját. Es minél erősebb lett a szocializmus országa, minél győzedelmesebb a munkásosztály, annál inkább nyúltak a legbecstelenebb eszközökhöz, a kártevéshez, az orvgyilkossághoz, idegen imperialista hatalmak kémszervezeteiuek szolgálatához. A trockistáknak tehát valójában nincs ideológiájuk. A burzsoázia zsoldosai, az ellenforradalom brávói ők, akik igyekeznek rejtve, a kommunista álarcában megközelíteni sorainkat és harci taktikájuk a tőrdöfés, az orvtámadás, az árulás. m hazaárulókká lettek*. — irja a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Történetében Sztálin elvtárs. ! i Nem véletlen ez, mert' aki nem a munkásosztállyal tart, aki nem a Párttal tart, aki frakcióharcot indit a Párt ellen, teret engect elhajlásoknak, nacionalista szovjetellenes nézeteknek, — az törvényszerűen az ellenforradalomnál, az imperialistáknál köt ki és ott is a legaljasabb, legbecstelenebb csapatot alkotja. »Az események menete megmutatta — irja Rákosi elvtárs a »TartÓ8 Békéért, Népi Demokráciáért* legutóbbi számában —, hogy a jugoszláv árulóknál nem az erők túlbecsüléséről vagy más érthető hiedelemről van már szó. Tizenegy hónap alatt a Tito-banda a szocialista épités és nemzetközi békefront 'ellenségeinek egyik legaktívabb rohamcsapatává változott Az imperialisták gyűlöletét a szocializmus epitőivei szemben a jugoszláv vezetőknél még fütá az árulók rossz lelkiismerete és az a feneketlen aljasság és elvtelenség, amely a trockista mozgalmat mindig jellemző. A Titó Miki ariíj] ligcsájtja Jugoszláviát és nyiiian paktál az imperialisiáifkal Vasárnap ós hétfőn Párisban tárgyaié- í'>lyt, amelyek mindazt bizonyítják, hogy a Tito-klikk eladja az országot az imperialistáknak, akik kinyújtják kezüket Jugoszlávia árulói trió. Cannon belgrádi amerikai nagykövet hétfőn Achesonnal találkozott. A Jugoszláv fővárosban a Titoklikk ős északamerikai nagyiparosok között nyólDcütendő üzletről tárgyaltak. Mint a RCuter-iroda közli, Benn megbeszéléseket folytatott Iíí-ztícs párisi jugoszláv nagykövettel. A Iraneia fővárosban "ugy tudják, hogy a tárgy,alánokon Nagybritannia ós Jugoszlávia között kereskedelmi lehetőségekről volt szó. Bevin Pealtevel, Nagyüritannia jugoszláviai nagykövetével tanácskozott. Jelentést nem adlak ki. Beavatott körök tudni vélik, hogy az angol külügyminiszter a Tito-klikkel kötendő kereskedelmi egyezményről tárgyalt Azt mondtuk: az elhajlás a marxi-lenini vonaltól, — kiindulópontja lehet a trockizmusnak. Visinszkij elvtárs 1937-ben, a ítrockista szovjetellenes központ* tagjai elleni biinper főállamüigyéizcként megállapította a vádlott trockistákról: •Jelentéktelen pártellenes frakció alakításával kezdték... az összes szovjetellenes csoportok és irányok legfőbb szócsövévé s a fasizmus élcsapatává váltak, amely a külföldi kémszervezetek közvetlen parancsait hajtja végre*. Meddő dolog volna arról elmélkedni, hogy ennél vagy annál a troclcistánál mikor csapott át a partvonaltól való •egyszerű* eltévelyedés a nyílt pártütésbe, osztály-árulásba, az ellenforradalom tudatos szolgálatába. Nem az a lényeges, hogy meddig volt Trqpkij és bandája •csak* a burzsoá befolyás képviselője a munkásmozgalomban és mikor lett tevékeny ügynöke az imperialisták kémszervezeteinek. Nem az a lényeges, hogy meddig volt Tito »csak» frakciós, meddig voltak »csak« burzsoá nacionalista és egyéb antileninista elhajlásai és mikor állt át teljesen az imperializmus táborába. Az a lényeges, hogy a párthüség megszegése, az eltérés a marxi-lenini ideológiától: olyan meredek lejtő, amelyről nagvon gyorsan lehet az ellenforradalom, az imperializmus karjaiba csúszni. A trockista perek során kitűnt, hogy a vádlottak között, a régi trockisták mellett mint Kresztinszkij, Rozengolc, Rakovszkij, — akik idővel csaptak fel ellenséges kémszolgálatok ügynökeinek, — voltak olyanok is, mint Ratajcsák, a iiémet titkos szolgálat ügynöke. Ilrase, a csehszlovák és Sarangovics, a lengyel kém, akik már spionokként jöttek a Szovjetunióba és ott találkoztak össze a trockistákkal, ott lettek a trockista szervezet tagjai. Es ez a találkozás épp oly kevéssé véletlen, mint arnenynyire nem véletlen Velebitnek, az angol titkos szolgálat jugoszláv helyettes külügyminiszteri tisztségbe emelkedett ügynökének ósszctalálkozása Titoval. •Nem lehet vóletlenségnek tudni be azt, hogy a trockisták, bucliarinisták, nacionalista elhajlók, Lenin ós a Párt ellen harcolva ugyanazzal végezték, amivel a mensevikek és eszerek — — a fasiszta kémosztályok ügynökeire, Kernekké, kártevőkké, gyilkosokká, diverzánsokká, hj Nemcsak abban van törvényszerűség, hogy a pártellenes frakciók, a marxi-lenini vonal árulói, a trockisták rohamlépésekben futnak az ellenforradalom táborába. Ax is törvényszerű, hogy at imperializmus megkeresi és megtalálja a munkásmozgalom judásait- Az imperialisták is tudják, miJven kapukon kell kopogtatniuk, melyek nyílnak meg előttük. Ezért épitette ax imperializmus már 1917-ben a trockizmusxa ellenforradalmi terveit »A nagy össszeesküvés* cimü könyvben írják Sayers és Kahn erről: »Ax angol kormány ugy döntött (1917-ben), hogy megengedi Trockij visszatérését Oroszországba. Bruce Lockhart angol ügynök emlékiratai szerint az angol Intelligenoe Service (a kémszolgálat) bízott abban, hogy esetleg kihasználhatja a Lenin és Trockij közötti ellentétet.* Visinszkij elvtárs 1937-es vádbeszédébea ax* hangoztatja a pártellenes csoportosulásokról: Ezek a csoportok a főcsatornái minden szovjetellenes hangulatnak, reménynek, és törekvésnek, ők az a faltörő kos, amellyel a szovjetek ellenségei rést akarnak ütni államunk falain, lc akarják rombolni a szocializmusnak általunk felépített várát*. Látjuk, az ellenség résen éli, ugrásra készen, hogy kihasználja a legkisebb elhajlást a (marxilenini irányvonaltól, a burzsoá befolyás minden jelentkezését és a "legkisebb résen, repedésen, át, amely Pártunk egységének vasfalán támad, — megkísérli, hogy soraink közé hatoljon, belülről végezze bomlasztó munkáját a Párt odaadó hivének álarcát vették magukra, egyre jobban hajbókoltak a Pártnak, dicshimnuszokat zengtek neki, csusztakrnásztak előtte — ugyanakkor megszakítás nélkül "folytatva rejtett aknamunkájukat a munkások és parasztok ellen». A Tito-banda is azzal igyekezett terroruralmát erősíteni, hogy a tömegek szemébe port hintve, a Szovjetunió odaadó hivének tüntette fel magát, de ugyanakkor minden eszközzel megpróbálta megtörni a jugoszláv nép szeretetét a Szovjetunió iránt Hl Mindebből világos, hogy a trockisták nem egyszerűen az imperializmus zsoldosa, hanem speciális feladattal megbízott zsoldosok, orvlövészek. Asz a feladatuk, hogy a munkásosztály szivét sebezzék meg, a Párt egységét, erejét próbálják aláásni. Feladatuk »a lenini vezetésnek belülről való megingatása ős megdöntése*. (A SzUK (b)P Története.)) Ezért a trockisták jellemvonásához tartozik a kétkulacsosság, a képmutatás, az álarcviselés. »Hogy saját nyomorult csoportjukat a leleplezéstől s megsemmisítéstől megóvják, — irja a Bolsevik Párt- Története — A trockizmus a szocializmust épitő népi demokratikus országokban is a kapitalista csökevényekltál, a burzsoá ideológiai maradványokból táplálkozik. Sztálin elvtárs a Bolsevik Párt XVII. Kongresszusán hangsúlyozta: »A kapitalizmusnak az emberek öntudatában élő csökevényei jóval szívósabbak a nemzetiségi kérdés terén, mint bármely más téren*. A Pravda 1948 szeptember 8-i számában a Bolsevik Párt Központi Bizottsága cikket tett közzé: silóvá vezet Tito csoportjának nacionalizmusa Jugoszláviában* cimmel. Ebben a cikkben hangsúlyozza: •Olyan viszonyok között, amikor a ubrzsoázia hatalma megdőlt, a kizsákmányoló osztályok és ügynökeik a nacionalizmus mérgezett fegyvereihez nyúlnak, hogy segítségévei viszszaállitsák a régi rendszert*. Ezért lett a nacionalizmus az ellenforradalom egyik legfőbb fegyverévé; ezért lett a nacionalizmus a trockizmus egyik legfőbb forrásává. Miért elválaszthatatlan a munkásmozgalom soraiba beszivárgó nacionalizmus a trockizmustól?* Miért lett a trockisták legfőbb sideológiai* jellemvonása ma a nacionalizmus ? Azért, mert a nacionalizmus egyenlő a szovjetcllenességgel, szembefordulást jelent a győzelmes szocializmus országával és szembefordulást a nemzetközi munkásmozgalom élcsapatával, Lenin és Sztálin pártjával. Azért, mert a nacionalizmus a proletár testvérpártok közösségéből való kiszakadást jelenti; a munkásnemzetköziség gondolatának elárulását Es aki nem áll a proletár-internacionalizmus, a (munkás nemzetköziség talaján, az nem áll a marxizmusleninizmus, nem áll a szocializmus táborában. Aki a nacionalizmus talaján áll, azzal már bizton számolhatnak az imperialisták és ezek kémszervezetei. Proletárnemzetköziség — vagy nacionalizmus? Ex a kérdés a próbaköve annak, hogy valaki a munkásosztály oldalán, a béketáborban áll-e, vagy pedig ax imperialisták oldalán. Titoékat elsősorban nacionalista politikájuk tette szovjet/ellenessé, sülylyesztette az imperializmus hitvány zsoldosaivá. Es elkerülhetetlenül ax imperialisták partján köt ki mindenki, aki a nacionalizmus fertőjébo téved és árulója lesz a proletár iuternacionalizmus marxi-lenini eszméjének. Ezért hangsúlyozza annyi nyomatékkal a SzUK(b)P Központi Bizottság említett cik•Tisztában kell lenni azzal, hogy a marxizmus Ca a nacionalizmus nem fér meg egymással, hogy a nacionalizmus, mint a burzsoázia ideológiája — ellensége a marxizmusnak. Tisztában kell lenni azzal is, hogy a marxizmus-leninizmus nem tűrheti meg a nacionalizmust, vagy a nacionalizmus felé való elhajlást a kommunista pártokban, hogy a marxizmus-leninizmus kötelességének tartja kiirtani á nacionalizmust, bármely formát öltsön is, mert ezt követelik a dolgozók érdekei, ezt követelik a népek szabadságának s barátságának, a szocializmus diadalmas építésének érdekei*. Hl Természetes, hogy ez a figyelmeztetés nemcsak Jugoszlávia felé hangzott el. Mi sem feledhetjük, hogy a kapitalista világ határán élünk és országunkban is erős kapitalista elemek vannak még. Nem feledhetjük, hogy a szocializmus építése náiunik ezeknek a kapitalista elemeknek fokozódó ellenállásával találkozik. Nekünk is szól Sztálin elvtársnak a Bolsevik Tárt XVIIL Kongresszusán elhangzott figyelmeztetése: » Ne feledkezzünk meg a kapitalista környezetről; véssiik emlékezetünkbe, hogy a külföldi kémszervezetek ezentúl is küideni fognak országunkba kémeket, gyilkosokat," kártevőket; tartsuk ezt emlékezetünkben él erősítsük meg a mi szocialista felderítő szervezetünket, segítsünk neki rendszeresen abban, hogy összetörje és kiirtsa a néy ellenségeit.* Nem először vetődik fel nálunk ex a kérdés. Közvetlenül Tito és cinkosai árulásának lóleplezése után Rákosi elvtárs F gyelmeztetett bennünket: •Más elvtársak felvetik a kérdést, hogy nem fenyegeti-e a mi pártunkat is hasonló veszély. Nem történhetik-e meg velünk is, mint a jugoszlávokkal, hogy miközben vizet prédikálunk, bor* iszunk. A felelet erre, kedvei elvtársak, csak ax lehet, hogy igen, minket is fenyegethetnek ilyen veszélyek, ha letérünk a marxizmus-leninizmus utjáróL Ilárom hónappal ezelőtt, amikor Politikai Bizottságunk először szögezte le határozatilag álláspontját a jugoszláv kérdésbe^ utasitottuk a Politikai Bizottság tagjait, hogy legyenek résen éa csirájában íójtsaiiak el mindé* olyan kísérletet, mely a felszabaditó Szovjetunió szereiének lebecsülésére, vagy elhomóLrasitására irányulna, vagy amely alkalmas volna arra, hogy zavarja és megrontsa azt az ószinte és bensőséges viszonyt, mely Tártunkat és országunkat a fefc szabadító Szovjetunióhoz, annak Kommunista Pártiához é* nagy tanítónkhoz, Sztálin elvtárshoz fi;.7.<*» Rákosi elvtios telh vta * figyelmet arra is, hogy >málunlC is "megvan a veszélye annak^ hogy a burzsoá-nacionalizmul belopódzik soraink közé. Nerc szabad elfelejtenünk, hogy a felszabadulást 25 esztendő® Horthy-rendszer előzte meg, *' maga soviniszta-irredenta pro« pagandájávai. 8 hogy e rendszer előtt meg éppenséggel a magyar faji fensőbbség, a magyar szuprémácia tévtana fertőzte meg a magyar nemzedék*ket. öncsalás volna arra gondolni, hogy ennek a soviniomusnak mar nincs maradvány* és nincs szükség vele szemtiaszállni.* (A nagvbadapesti párta funkcionáriusok értekezleté* mondott beszédéből.) Arra figyelmeztetik ezek a sarok Pártunkat, hogy mi sem lőhetünk tétlen szemlélői a »jug*r szláv esetnek*; bennünket is fenyeget az a veszély, hogy az ellenség sorainkba csempe ízi hita vány trockista ügynökeit; nekünk is fel kell venni ez eller a harcot. A harc az imperializmus u'uokista ágensei ellen elsősorba* azt jelenti, hogy még jobbaW elmélyítjük Pártunkban és egén* népünkben a lángoló szeretetni függetlenségünk és szabadni gu*H oltalmazója, a népek szabadság harcának utmutatója és példaképe, a Szovjetunió iránt Azt jelenti ez a harc. nogyj ínég jobban elmélyítjük soraink* ban a proletár-internacionali** mus szellemét, még kíméletlenek® harcot folytatunk a burzsoá-MH cionalizmus minden árnyalata, minden maradványa ellen. Azt jelenti ez a harc, hogy még tovább fokozzuk sorainkban a határtalan odaadást é* hűséget Pártunk iránt, Ráko© elvtárs iránt, s Sztálin elvtár* ut mutatás át követve »ngy őrizzük Pártunk egységét, mint a szemünk világát*