Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-15 / 137. szám

4 Kedd, 1949 junin« IA A Szovjetunió jegyzéke megállapítja: "Siftgyarorsxág, Ifafgária, ISoiuúviía ponío§aii végreliagífa a békeszerződést A TAStóz-iroda hétfőn éj- naa az Egyesült Államok korjel nyilvánosságra hozta a Szovjetunió junius 11-i jegyzékéi, amely visszautasítja az amerikai és angol beavatkozási kísérletet Magyarország, Bulgária és Románia belügyeibe. Az USA cs Nagybritamiia már áprilisban megvádol la a bárom népi demokráciát a békeszerződés meg. szegődével. Magyarország, Ito. mánia és Bulgária kormánya íkkor válaszjegyzékeikbea világosan kifejtette, hogy az angol /űs/. jegyzékben iogla.t vádak teljesen alaptalanok és Céljuk az országolt belügyeibe való beavatkozás. Ennek ellenére az USA és Nagybritannia követségei május 31-én ujabb jegyzékei nyújtottak át A bárom uépi demokrácia kormányának, amelyben azt hangoztatják, hogy xvila támadt i békeszerződés értelmezése Szempontjából.* Ugyanekkor az angolszász hatalmak a bárom népi demokráciában tartózkodó szovjet nagyköveteknek is Jegyzéket nyújtottak át, amelyben a bárom nagyhalalom: Nagybritannia, az Egye•ült Államok és a Szovjetunió diplomáciai képviselőinek őszfaxhívását javasolták ez állitúiagos vitás kérdések megvitatására. Hasonló jegyzéket kapott a Szovjetunió amerikai nagykövete az Egyesült Államok külügyminisztériumától. Pan uskin washingtoni szovjet nagykövet junius 11-én Jegyzékben válaszolt az Egyefailt Államok kormányának. »A helyettes külügyi államtitkárnak a washingtoni szovjet nagykövethez 1949 május 81-én átnyújtott jegyzékével kapcsolatban, nemkülönben az Egyesült Államok bulgáriai, magyarországi és romániai követségeinek ama jegyzékeivé] kapcsolatban, amelyeket (ngyanezen a napon adtak át az euilitelt országokban a Szovjetunió nagyköveteinek, hogy hívják össze a diplomáciai követségek bárom vezetőjét értekezlclre, és vitassák meg az Egyesült Államok kormánya és Bulgária, Magyarország^ illetőleg Románia kormánya közöli a békeszerződés értelmesé se körül támadt vitát — a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniójának nagykövetsége a szovjet kormány felhatalmazása alapján a kövelkcCőket állapítja meg: A szovjet kormány tanulmányozta az emiilelt jegyzékekel, szintúgy, mint az Egyesült Államok kormányának a lolyó év április 2-án Bulgáfiához, Magyarországhoz és Romániához intézett jegyzékéi amelyben az Egyesült Államok kormánya azzal vádolja ezeket az országokat, hogy megsértenék a békeszerződéseket, különösen pedig a békeszerződések ama cikkelyeit, amelyek az emberi jogok és az alapvelő szabadságjogok bízta, kitásáról intézkednek. A szovjet kormány hason, tőképpen tanulmányozta Bulgária, Magyarország és Románi a kormányainak az Egyesült Államok kormányához intézelt válarzjegyzékeit. A Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniójának kormánya ugy tekinti, hogy az említett holgár, magyar és román válaszle mánya állal ezekkel az prszá. gokkal szemben felhozott vádakra, hogy megsértették a békeszerződéseket. Ezekből a válaszokból kitűnik, hogy Bulgária, Magyarország és Románia kormányai pontosan leijesitik a békeszerződésekben vállalt kötelezettségeiket, beleélt ve az emberi jogok és alapvető szabadságjogok biztosítására vonatkozó kötelezettségeket is. A bolg?kr, a magyar és a román kormánynak azok az intézkedései, amelyek miatt az Egyesült Államok kormánya április 2-1 jegyzékében, •elégedetlenségét* fejezte ki, távolról sem jelentik a békeszerződések megsértését, hanem éppen ellenkezőleg az a céljuk, hogy végrehajtsák a békeszerződések rendelkezéseit, melyek kötelességévé tették a nevezett három államnak, hogy küzdjenek minden fasiszta jellegű szervezet és minden más olyan szervezet ellen, amelynek célja az, hogy a népet megfossza demokratikus jogaitól. Magától értetődő,hogy mindezek az intézkedések, melyeket Bulgária, Ma. gyarország és Románia a bé. keszerződések cikkelyeinek végreiiajtása céljából hozott, tel.es mértékben a fenli országoknak, mint szuverén államoknak belügyeihez tartóznak. A szovjel kormány ugy vén, hogy az Egyesült Államok kormánya mesterségesen vitás kérdési akar csinálni ebből az ügyből és ilyen módon egyenes kísérletet tesz arra, hogy a békeszerződé-cket Bulgária, Magyarország és Románia belügyeibe való beavatkozásra használja fel és nyomást gyakoroljon ezeknek az országoknak belpolitikájára. Következésképpen a Szovjetunió nagykövetségét felhatalmazlák annak megállapítására, hogy a szovjet kormány nem lát okot arra, hogy a három ország dipomáciai kép. viseleteinek vezetőit ülésre hivják össze azoknak a kérdéseknek megvitatására, amelyekről a Bulgáriához, Magyarorszéglioz és Romániához ez év május 31-én intézett jegyzékekben, valamint az ímierikiaá külügyminisztérium ugyanaznapi jegyzékében szó van. Ez év junius 12-én Jerofejev londoni szovjet ügyvivő a szovjet kormány utasítására azonos tartalmú jegyzéket nyújtott át Nagybritannia kormányának.c Yass János és mezüheovesi uigazda társai az ésszel mar saját föjdjuftön termelt gyapotból készíttetnek paplan! A mezőhegyosi földművesszövetkezet irodájában nézegetjük a termelési szerződések kartotékjait. Érdekes adatokat áruinak el a betűk, a számoszlopok. Elmondják, hogy Mezőhegyes területén, amit a déd meg az ük apánk termelt. Hátha a gyapotot is jól kihordja a föld. Több rajta a jövedelem s hasznos az or. szágnak, mert nem kell majd külföldről hozatni. Vass János földjétől nem természetcsen az Állami Gaz- messze Köteles József ister. daságon kivül, körülbelül G00 ujgazda biztosított termelési szerződéssel már előre jó piacol 23 féle növényzetének. Az egyik nagy fehér kartotékon a következő felírás szerepei >gyapotlermelők.< — Igen, már van nchány az ujgazdák között, aki gyapotot termel a földjén termelési szerződésre — magyarázzák a szövetkezeiben. Ezek az első kísérletek a gyapot szántóföldi termelése terén • Az 51-cs majorban Vass János ujgazda az egyik ilyen gyapottermelő. — Az idén csak kétszáz négyszögölön próbáltam — mondja — de ugylátom beválik. Jövőre vetek többet. Mondják a szövetkezetben, hogy addigra lesz még jobb fajta mag, ami jobban birja a mi levegőnket. — Aztán miért vetelt, ha nem volt biztos a jó termésben? — Azért, — mondja csodálközva —, hogy kipróbáljam. Befellegzene nekünk, ha mindig csak azt termelnénk, mel már gyapotot a földjén. — Jövőre még több helyen virágzik majd augusztusban ez az újfajta növény — mondja s nevetve teszi hozzá, hogy különösen akkor csodálkoznak majd a szomszédok, ha meg. látják milyen szép paplant készítetlek a saját földjükön ter. melt gyapotból. Vass János, Köteles Józscl és a 47-es majorban, valamint az Újtelepen lakó gvapoltcr. melő társaik, akik rltem félnek az újtól erősen bíznak abban, hogy jól terem ősszel az uj növény. 300 százalékkal töübat terme nek az uj szovjet sikcstszoló géppel a Magyar ficélban A napokban uj szerszámgépel kaptak a Magyar Acéláruggái dolgozót. A gépet a finommechanikai üzemben helyezték el. Ezzel a géppel 300 százalékkal többet termel a Magyar Acél, mtnt a rég1 gépen, azonkívül a munka sokkal t'slztóbb, pontosabb rajta, Visinszkij elvtárs a kiiiágyaiinisztersk tanácsának legutóbbi illésén a német békeszerződés előkészítésének meggyorsítását követelte A külügyminiszterek tanácsának legutóbbi ülésén Bevin elnökölt. A miniszterek a Németországgal kötendő békeszerződés előkészítését vitatták meg. Elsőnek Visinszkij szólalt fel és válaszolt a nyugati minisztereknek. A szovjet külügyminiszter egymás után cáfolta meg Acheson, Bevin, Schurnan érveit, maja ntalt az amerikai külügyminiszternek arra a kisérletere, hogy elvonja a tanács figyelmét a szovjet javaslattól, amely a Németországban tartott megszálló csapatok kivonását indítványozza a békeszerződés megkötése után bizonyos rövid határidőn belül. Az amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban felkiáltott: »Mit jelentenek azok a szavak, hogy a békeszerződés megkötése után? Ez talán ötven év múlva lesz-* — Nyilvánvaló, hogy ez a felkiáltás meghatározza az USA valódi állásfoglalását a német békeszerződés kérdésében — mondotta Visinszkij. — A nyugati hatalmak még hosszabb ideig nem akarnak békeszerződést kötni Németországgal és ezért alkották megszállási szabályzatukat- Nem óhajtanak reális lépést tenni a Németországgal kötendő békeszerződés utján. Ami á békeszerződés előkészítésének eljárási módozatait illeti, a Szovjetunió küldöttsége javasolta, hogy ennek az eljárási módnak tervezetét a külügyminiszterek tanácsában pontról pontra vitassák meg. Acheson és Schurnan indítványozta: Adják át ez!t a kérdést á helyetteseknek, hogy három nnpou belül a miniszterek tanácsa elé terjesszék következtetéseiket és ja-v allataikat. Ezután Acheson, az USA külügyminisztere szólalt fel és léayegében megismételte azokat az v ek kimerítő választ ad-Jérveket. amelyeknek tarthatatlanságát Visinszkij előzőleg bebizonyította. Minthogy a szovjet küldöttség meggyőzően bizonyította a nyugati hatalmak áltál Trizóniára kényszeritett megszállási szabályzat valódi jellegét, az amerikai külügyminiszter igyekezett fehér romosai ezt az -okmányt, amely a nyugati övezetekben tartóssá, teszi a megszállási rendszert és nem engedi, hogy a német lakosság önmaga döntse el sajátmaga sorsát. A következőnek felszólaló Bevin szintén a szovjet javaslat ellen beszélt és ellenezte azt, hogy a megszálló csapatokat a békeszerződés aláírásához számított egy esztendőn belül ki kell vonni ,NTémetors»ógból. A nyugati hatalmak képvise tőinek megjegyzéseire Visinszkij válaszolt. Rámutatott arra, hogy bár a szerződés aláírásához előbb ész sor kérdésre feleletet kell mégis a békeszerződésben viláco.-an válaszolni kell arra a kérdésre is: incnnyl ideig maradnak Néjpetországban meg. szálló csapatok- Javasolta a békeszerződés előkészítésének meggyorsítását és báxomhónapos batáridőn belül teljesen reális, nak találta a békeszerződés ter. vezetőnek előkészítését. Ezúton újra az imperialista külügyminiszterek szólaltak fel. IIosszu vita után az elnöklő Bevin kijelentette: »Nem jutottunk határozott döntésre és ugy tüaik, kimerítettük ezt a kéid&t. Így holnap áttérhetünk a napirend következö pontjára, amely aj osztrák szerződésről »zól.« Visinszkij ezt ellenezte. Végül elhatározták, hogy a következő ülésen megvizsgálják a tárgyalások további munkarendjének kérdését, majd teljes ülés utáa szükkörü ülést tartottak. Megvédjük a békét Kedden este Rácz Gyula, Vető Lajos, Rusznyák István, Mihályííy Ernő és Parragj György ankét keretében nyilatkoztak a rádióban az országos békekonferenciáról. Rácz Gyula a DÉFOSz főtitkára többek közölt a következőket mondotta: A dolgozó parasztok és földmunkások országos szövetsége nevében üdvözöljük a békekonferencia öszehivását annál is inkább, mert azon a dolgozó parasztságnak is módjában lesz hallatnia szavát. Dolgozó parasztságunk nemcsák óhajtja a békét, hanem azt meg is fogj védeni. Votö Lajos evangélikus püspök igy nyilatkozott: A párisi békekongresszus nagyszabású kezdeményezés volt abban az irányban, hogy egy uj háború rémA budapesti békekonferencia népszavozás lesz az embeiiség legnagyobb kincse: a béke meíletl híreivel szemben békesség le- munkájukat a háborús uszítók gyen a jóakaratú emreknek a szolgálatába állítják, földön. A párisi békekongresz- Mihály Ily Ernő szuson óriási tömegek fejzCék ki békevágyukat és ellenszenvüket a háború borzalmat iránt. Rusznyák István Kossuth-díjas orvosprofesszor ezeket mondotta: A mi békevágyurik nem gyengeség jele, hanem népünk szlárd elhatározása, hogy engedi magát az újjáépítésben és a szocializmus felé váló háfidásában megzavartat rú. Mi nem könyörgünk a békéért, hanem azt ki fogjuk kényszeríteni. A tudósoknak különösen fontos szerepe van a békéért folytatott harcban. Minden igaz tudós megvetéssel fordul el azoktól, akik az imperialista orszáeokban tudományos országgyűlési képviselő kije lentette: Megvédjük a békét! Ez lesz a jelszava a magyar békekonferenciának. Megvédjük a békét, akarjuk a békét, mert csak békében tudjuk teljesíteni mindazt, ami az ötéves tervben célul tüzünk ki, hogy boldog és szsabad emberek országává tegyük Magyarországot. Parragi György országgyűlési képviselő ezeket mondotta: Mint a haladó keresztény világmozgalom egyik magyarországi harcosa, büszke örömmel veszek részt a budapesti békekonferencián- A buda" pesti békekonferencián népszavazás lesz az emberiség legnagyobb kincse: n béke mellett.