Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-29 / 148. szám

4 Szerda, 1949 Junius 29. MAGYAR PARASZTOK asisovoi traktorállomás vezetőjénél Egyik nap a reggeli órákban érkeztek meg Slsovoba a magyar kiküldöttek. A vendégeket Mnt­réna Tlmaseva, a gép- és trak­torállomás Igazgatója, a Szov­jetunió legfelső tanácsának kül­dötte fogadta. Kölcsönös üdvöz­lések után árnyas kertbe vezette a magyar vendégeket. Itt hosz­szabb beszélgetés kezdődött kö­zöttük Matróna TimasRva elmondotta, hogyan alakult kt a Bisovoi gép- és traktorállomás, milyen szerepet töltött be a kol­hozok szervezési és gazdasági megerősödésében és milyen ered­ményeket ért el a háborút kö­vető években. A magyar parasztküldötlcket nagyon érdekelte az a kérdés, vájjon Tlmaseva, az egyszerű fa­lusi asszony, miként lett egy ilyen gép- és traktorállomás Igazga­tója. Eimnndo'ta hogy a szovjet hatalom első évei­ben még neki is kulákoknál kel­lett dolgoznia. Amikor azonban Sisovoban megalakult a kolhoz és megalakították a gép- és trak­torállomást, beiratkozott a trak­torl-ds tanfolyamra. Technikai is­mereteit évről-évre gyarapította. 1935-ben szervezte meg az el­ső trnktorbrlgádot és biztosított 15 traktor közül négynek 1830 hektáros teljesítményt. A kolhoz­parasztok Igen nagyra értékel­ték az egyszerű parasztasszony ér-^mett és megválasztották a Szovjetunió legfelső tanácsa kül­döttévé. Elmondotta, hogy csu­pán néhány évig volt traktorve­zető és már 12 éve vezeti az állomást, mint annak Igazgatója. Majd elmondotta, hogy a kolhoz­ban náluk 35 nő vezet traktort. A msnyar vendégek akik meglátogatták a sisovoi gép- és traktorállomás munka­körzetébe tartozó kolhozok föld­jeit, meggyőződtek srról, hogy a gép- és traktorállomás munká­ja rendkívül gyümölcsöző. A ma­gyar parasztok megtekintették a gazdaságot és a gépállomás trak­toralt. Különös érdeklődéssel szemlélték a hatalmas, sajátmeg­hajtásos kombájnokat. A vendégek ezután megtekin­tették a műhelyeket, a rádióállo­mást. Timaseva sorra megmu­tatta az uj építkezések, valamint az állomás körüli kert rendezé­sének tervét. NEM VÁLTOZIK A HŐMÉRSÉKLET Mérsékelt északnyugati északi szél, változó felhőzet, töhb helyen, főleg a délutáni órákban záporeső, esetleg zi­vatar. A hőmérséklet nem vál­tozik lén veresen. Dániai hússertéssel Is megindulnak a tenyész­kisérlctek ^ Földművelésügyi kormányza­tunk állandóan keresi a legmeg­felelőbb vérvonal fajtákat, ame­lyek természeti adottságainknak és éghajlatunknak megfelelő magyar hússertés kitenyészté­sére "alkalmasak. Ezért Dániából kísérleti célokra behoztunk 14 kocát és 4 kant Ezek egyelőre külön törzsben maradnak mind­addig, mig meghonosulásuk fo­lyamata. be nem fejeződik. Szak­értők véleménye szerint a dán tipusu hússertés ivadékaival történő cseppvérkenesztezés ha­zai hnssertésállománynnk ki­egyenlítésére és fokozódó terme­lékenységére kedvező hatással lesz. Kéthetes termelési ft>lü°yelőtanfolyam indult Az ország magtermelésének mennyiségi és minőségi emelé­se érdekében egyre több megbíz­ható szakemberre van szükség. A Gazdasági Mag termeltető NY. ezért kéthetes termelési felügye­lői továbbképző tanfolyamot in­dított. A célja, hogy a hallga­tók a helyes magtérmelésscl, a magok vizsgálatával,' osztályo­zásával és minőségével megis­merkedjenek. A parasztszárma­zásu hallgatókat a tanfolyam sikeres elvégzése után a Nem­zeti Vállalatok alkalmazottja­ként vidéken helyezik el. ARATÁS ÜNNEPEN ta'iaogolják Kelet és Déikeieieurépi léfeeyész'ését Prágában értekezletre jöttek össze a kelet- és délkeletcurópai államok lótenyésztői telivérte­rv*dmiv»s$ZGvethezeíeinh cj fejlődés utján r'Mmiivesszövctkezeteink az ut, Ibi időben hatalmas fejlődé­sen mentek keresztül. Különö­sen a demokratizáló közgyűlé­sek óta, nmei vek egyesitették a falusi »ITan.crya« és földműves­szövetkezeteket. Igy a harma­dik tervév első negyedében SfV'O-re szaporodott az egységes föl dm üvessző vetkezetek szá ma. Ezzel egyidőben a tagság száma is közel 25 százalékos arányban növekedett és ma már mintegy 800.000 dolgozó parasztcsalád tagja a földmüvesszövetkczetek­nek. Jelentős előrehaladás ta­pasztalható a demokratizálódás terén ls, amely abban nyilvánul mee, hogy az egyenjogúsítás révén a nők is körülbelül 25 százalékban kaptak helyet a szövetkezetek felügyelöbizottsá­gátan és igazgatóságában. A de­mokratizáló közgyűlések kereté­ben a szövetkezetekbe betolako­dó kulákok kizárásával a tagság szociális megoszlásánál is jelen­tős fejlődés állt be. Ma már a szövetkezet tagságát földnélküli napszámosok, do'.gozó kisparasz tik is jelentős számtan megta­lálhatók a tagság soraitan. A földmüvesszövetkezetek gaz­dasági helyzete is mindinkább megszilárdul, a termelési tevé kenvség is nagy mértékben fo kozódik. Ebben az évben 84' ezer kataszteri hold szerződése termelésből 780.000 holdat kö töttek a termeltető szervek r föIdm"ivesH7.övetkezeteken ke­resztül. A kormányzat Igen jelentőser támogatja & földmüvesszövetke zeteket az állattenyésztés, ser téshizlalás, mezőgazdasági gé pékkel való ellátás, mütráevne' látás terén egyaránt. A dolgozó parasztságnak feltétlenül érde­ke, hogy a kizsákmányolók ka' szemben a földmüvesszövetkeze­tek ta tömörüljön. Az első ne­gyedévben 3720 vagon szuper­foszfátot és 2300 vneon péti­sót osztottak ld közel 33 millió forint értékben. Huszonhat szö­vetkezetnél 5500 darabból álló juhtörzstenvészet van. Negyven­egy szövetkezet kapott sertós­tötzsten vészetet, 1500 sertés. sel. Rzarvasmarhatőrzstenyésze­tet 200 -szarvasmarhával "nyolc szövetkezet kapott. Ötvennyolc szövetkezet 1G.000 juhhal ren­delkezik és 40 szövetkezetnél kö­töttek 23.000 sertésre hizlalási szerződést. Ez a fejlődés természetesen fokozódik és néhány év múlva jelentős életszinvonnlemelkedés tapasztalható a földmüvesszö­vetkezetek tagjainak életében Szegeden és r=nnádmegvéhen is. nvésztésük összehangolása "és tenyészcéljaik megállapítására. Megállapodtak abban, hogy a lovak és ivadékai kipróbálására nemzetközi lehetőséget biztosí­tanak. Evenként, szeptember hónapban egyik fővárosban ke­leteurópai rangadót rendeznek. Az ezévi rangadó megrendezé­sére Csehszlovákia vállalkozott és a győztesnek százezer cseh­korona di jat tűzött ki. 1950-ben Varsó, 1951-ben pedig Buda­pest rendezi meg a klasszikus versenyt. Kormányzatunk nagy gondot fordit a mogvar telivér­tenyésztós színvonalának továb­lú emelésére és a hároméves terv alatt kitűzött célt már tul­teljesitettük. Telivértenyészté­sünk a hároméves terv alatt el­érte azt a szinvonalat, amely a jövő fejlődés szilárd alapja. Ma rendezik meg Nagysze­ged és Csanád megye terüle­tén majdnem minden község­ben és tanyaközpontban az idei aratási ünnepségeket. A mostani aratási ünnepségek minden eddiginél nagyobb­szabásúaknak ígérkeznek, nemcsak külsőségeikben, de jelentőségüknél fogva is. Az ötödik szabad magyar aratást ünnepli ugyanis az ország dolgozó parasztjaival együtt Nagyszeged dolgozó paraszt­sága is. Derűs, bizakodó hangulat­ban készülődnek a mai ün­nepségekre mindenfelé Szeged határában, mint ahogyan de­rűs és bizakodó a hangulat ag idei aratással kapcsolat­ban is. Felszabadulásunk óta ugyanis az eddigi legjobb, legbőségesebb kenyérgabona­t érmét? kerül betakarításra. A dolgozó parasztság egész évi munkája most lesz a leg­gazdagabb. A kedvező időjárás termé­szetesen hozzásegített az idei bőséges terméshez, de mégis a legnagyobb segítséget nem ez jelenti. A gépállomások olcsó traktorszántásai, a mű­trágyaakciók, a hiteltámoga­tások sorozata és nem kevés­bé a dolgozó parasztság mun­kaversenyei nyomán nőtt, bokrosodott a gabona, erősö­dött a vetés. Külcnönsen azo­kon a helyeken várható min­denütt szép, 12—14 mázsás termés is, ahol a dolgozó pa­rasztság felismerte a nagy­üzemi termelés, a szövetkezés úőnveit és mindazokat a viv­mányokat, am elveket a szo­cialista építő munka elindít^ sa falun már eddig is ered* ményezett. A közös összefő? gással, nagyüzemi munka* szervezettel megművelt földe? ken már ezidén 15—20, sőf helyenként 30 százalékkal nagyobb lesz az átlagos ter­méshozam, mint az egyént gazdálkodók földjén. A falvak dolgozó népének legnagyobb segítséget a Mas gyar Dolgozók Pártja nyúj­totta és nyújtja továbbra is, Pártunk és az államhatalom erélye, a munkásosztállyal Szövetséges dolgozó paraszt* ság egyre szorosabb harci egysége védelmezte és erősí­tette a falun eddig elért óriá­si eredményeket és egy bed visszautasította a falu ki zsák­mány olóinák, a dolgozó pa­rasztság megerősödését iri­gijen leső kulákoknak nyílt és álcázott támadásait. Ezért lesznek derűsek éj bizakodók a mai aratási ün­nepségek Nagyszeged és Csa­nád megye minden községé­ben és tanyaközpontjába!! egyaránt. Jó munka eredmé­nyét takarítják be az idén és minden eddiginél biztatóWi kilátásokkal néznek előre d jövőbe. Ez jut majd kifeje­zésre a délelőtti tryűléseken', amelyeket az MDP vezetésé­vel a Népfront helyi bizottsá­gai rendeznek, hogv kiérté­keljék az elmúlt <m-"toráé? ét eredményeit. A délutáni nép­ünnené'veken pedig felszab/p' 'dúlt, boldog örömmel f?r»ren7d nép adja tanújelét a réni de* mokráoia iránti hálájának és a jövőbe vetett bizakodásán nak. SzöVőfermelésiin k lényegesen jobb less a mu'tévinél A beérkezett jelentések alap- tást a mostani esőzés c'nk fa­ján megállapítható, hogv dol gozó parasztságunk a ezöllőmü­velés munkáit pontosan teljesí­tette. A szöllő virágzása a ked­vező időjárás következtében ez évben valamivel korábban feje­ződött be. A májusi bő csapa­dék után mutatkozó terméskitá­kozta. Peronoszpora-'torról neual érkezett jelentés. A tökéken mu­tatkozó dus fürtök szakembe­rek megállapítása szerint az® jelentik, hogy az idei szöllőter­mésünlt legkevesebb 25 száza­lékkal több lesz az elmúlt évi­nél. A napokban jelent meg ma­cvár kiadásban I. Germán •Tör­ténetek Dzerzsinszkij életéből* cin-.ü kőnvve. Dzerzsinszkij Lenin egyik közvetlen munkatársa volt. A győzelme* Októberi Forradalom ntán rábízta az ellenforradalom és szabotázs elleni harc vezető­ét és az összoroszországl Rend­kívüli Bizottság, a C-seka élére állította. Dzerszinszkij az illegális mez­;al©mi>nn rengeteg szenvedésen ment keresztül. A szenvedések acélemberré edzették. Szemé­lyében a tehetség a becsület­tel, önfegyelemmel, hallatlan akaraterővel és ragyogó öntu­datta. találkozott össze. Dzer­zsinszfeij élete példa arra, mi­ként kell a közösségért minden áldozatot vállalni és ax ember­társainkat szeretni. A könyv számos izgalmas fe­jezetéből kiviláglik, hogy az osztályellenség, kémek, szabót őrök. spekulánsok hada miként akadályozta a szocialista építést a szovjet állam megszervezésé­nél és miként igyekezett alá­aknázni a dolgozók országát. A könyvből való ez az alábbi részlet. Á leirt epizód szereplője és hőse egy fiatal, rózsásarcu vöröskatona, akinek helyén van az esne és a szive. • Igy haladt a vöröskatona to­vább a maga utján, közben majd egyről, majd meg másról töprengett és csendesen fütyö­részte az ezredindulót, mikor egyszer csak észrevette, hogy A VÖRÖSKATOICA az előtte haladó nőcske kar­mantyújából egy kis csomagot ejtett ki. A vöröskatoua felemelte a pa­pírcsomagot és gyorsabban lé­pett, hogy utolérje az asszonyt. •Katonaembernek udvariasnak kell lenni — gondolta — és példát kell nyújtani a polgári lakosságnak. En bizony, mos­tani tettemmel, példát is nyúj­tok.* Itt megbotlott és kiejtette a kezéből a csomagot. A csomag ferdén a járdára esett, kibom­lott és a szél nyomtan felkapta az utcára hullt papírszeleteket. Kemény szóval korholva ön­magát az ügyetlenségéit, sze­degette össze a fagyos széltől kergetett lapokat Sikerült va­lamennyit elfognia és miközben a tavat fújta róluk, észrevette, hogy a papírlapok egyáltalán nem polgári' kinézésüek. nem le­velek. sem jegyzetek, sem iga­zolványok, hanem valóságos ka­tonai tervrajzok, amelyeket, egy ügyes kéz igen apróra rajzolt. Az egyik papírlapon tüzérségi üteg volt ábrázolva, a másikon tüzérségi raktár., a harmadi­kon... A harmadik lapot a vö­röskatona már nem is vázsgálta meg. — Bocsánatot kérek — mon­dotta csendesen a csomagot zse­bébe dugva és döngó csizmák­kal a távolodó asszony után fu­tott. A formás, nagy prémgal­léros plüsbundába öltözött nő gyorsan haladt. A vöröskatona megijedt Még fogja magát és valami kapu alá fordul, — ak­kor aztán próbáld megtalálni. — De nem fordult be sehová se, ő pedig egyre gyorsabban futott, szinte zúgott ú füle és a szive egjrre jobban dobogott, futott, mig utol nem érte a nőt és meg nem ragadta kezét Az ránézett, kitépte magát és futásnak eredt — Megállj! — kiáltotta a vö­rnsUiiTona vékony hangon. — MegálljI Hej, polgártársak, elv­társak, fogdátok mag a kémnőt! Es mindenki, aki eddig nyu­godtan ment a maga doltza után, futni kezdett és kiabált Min­denki a maga módján. A vörös­katona előttük futott Először az egyik utcán, azután a má­sikon,* azután befordult a mel­lékutcába. De a mellékutca, zsákutcának bizonyult és a plnsbundás nő­nek nem volt hová menekülnie. Megállt egy zárt vaskapu előtt és a futástól lihegve kia­bált: — Vissza, valamennyi, lőni fogok! A vöröskatona hallgatagon nézett rá, A nő elvesztette ka-' lapját, haja zilált volt, kezében I nikkelezett revolver fénylett — Vissza! — ismételte" a nff, — Mindenkit lelövök és maga* mat is agyonlövöm! »Hét golyó — fontolgatta a vöröskatona —, de viszont alig* ha tud lőni!* A kis zsákutcában egyre job* tan szaporodott a tömeg é$ mintha szándékosan történne* egyetlen egy katonaember sen voit köztük. A vöröskatona kivette revol* vérét. Lelőj je? De mi haszna volna? Az ilyen hölgyecskét él* ve kell megfelelő helyre juttatni — Müven dühös — mondta valaki mély basszus hangon. —­Nicsak, hogy néz, mintha min* gyárt fel akarna falni. Harapd! — kiáltotta egjl fiacska katonasüvegben és • tömegbe rejtőzött. A vörőskatona fölemelve písz* tolyát, előrement. A kémnő lőtt 0 lehajolt és a golvó a fejel fölött fütvült el. Most a katonai ijesztés céljából a levegőbe lötty — Vissza! — kiáltott az asz* szony. A katona mégegyszer ránő? zett, most már közelebb volt,1 a nő szemei fénylettek, mint n macskáé és szép arca egészen sápadt volt. Ujján brilliánsgyii* rü ragyogott. A nő még kétszer lőtt. »Nem tud lőni* — döntötte el

Next

/
Thumbnails
Contents