Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-29 / 148. szám
Szerda, 1949 junius 49. 5 Az egész dolgozó parasztság érdeke az aratás zavartalan lebonyolítása A DEFOSz felhívása A Dolgozó Parasztok és gozó parasztok Bzerveztére, Földmunkások Országos Szövetsége az aratási munkálatok megkezdésekor felhívja a megyei, járási titkárságoknak. a helyi csoportok vezetőségének, valamint az összes munkaközvetítő irodavezetők és munkás tagozati vezetők figyelmét az aratási munkálatok gyors és sikeres megme "szervezésére. Hároméves tervünk gyors és sikeres végrehajtása — mondja a felhívás — az előttünk álló ötéves tervünk megindulásának biztosítása kívánja, hogy az aratást pontosan, a legnagyobb rendben hajtsuk végre. Ennek a nagy munkának zavartalan lebonyolítása az egész dolgozó parasztság érdeke, mert ezt elérve, meghiúsítjuk a falu kizsr.kmányolómak, a kulákokrrak szabotáló és spekuláló kísérleteit. Ennek a munkának a megszervező" n dola DÉFOSZ-ra hárul. Éppen ezért őrködjünk éberen és ellenőrizzük azt, hogy a kulákok az aratási részes munkára vonatkozó rendeletet, amely megszabja az aratási munkások bérét, részesedését, ki ne játszhassák. Ezt a rendeletet a Szabad Föld június ő-i számában lehet megtalálni. Megyei és járási titkárságok, valamint a helyi csoportok vezetősége az alábbiakról gondoskodjanak: 1. A felhívás megjelenése után a DÉFOSZ helyi vezetősége azonnal doboltassa ki, hogy minden olyan gazda, aki részes aratókat alkalmaz, 48 órán belül kössön aratár' szerződést. Az aratási szerző dést szövetségünk által küldött szerződési űrlapon kell megkötni a DÉFOSZ munkaközvetítő iroda vezetőjének Jelenlétében. Szerződéskötés nélkül aratás! münkát vállalni nem szabad. 2. Minden munkáltató köteles a munkavállaló részére napi négyszeri bőséges étkezést adni s ebben kétszer feltétlenül meleg ételt biztosítani. Ha a munkáltató kosztot nem ad, akkor köteles a fenti rendeletben megállapított természetbeni járandóságokat az arató munkások részére kiadni. Az aratási munkálatokai kapcsolatos rendeletek iont os betartását a megyei ős járási titkárságok, vala mint a helyi csoportok veze ^őségéi szigorúan ellenőriz, "ék. Azokat, akik a munka'eérrendeletben foglaltakat -em tartják be. jelentsék a "unkaügyi bizottságnak, akik nedig az aratás megindulását hátráltatják, azokat az illetékes hatóságoknak és a megyei titkárságoknaík jelentsék. A SOVINISZTÁK VERE8EGE INDULHAT AZ ARATA5 fl földmüvelésügyi kormányzat, a népi szervek, valamint az ország dolgozó parasztsága tebes mértékben felkészült a küszöbönálló aratási, majd az ezt követő cséplési és betakarítási munkák zavartalan, zökkenőmentes elvégzésére, fl földreform során a földmüvesszövetkezetek birtokába jutóit aratógéoeket kijavították és a termelőszövetkezeti csonortnk rendelkezésére bresájtotlák. flz ország 190 géoátlomí'r sa pedig összes vontatóival és egyéb gépi berendezésével mindenütt a dolgozó paraszlság segitségére van az aratási, cséplési és betakarítási munkák elvégzésében. Ugyancsak az állami mezőgazdasági gépállomások központja gondoskodott már he eltkel ezelőtt orról, hogy a cséplési üzemanyag az állomások tárolóhelyein kellő mennyiségben biztosítva legyen. fl kormányzat nemcsak az aratási, cséplési és betakaritási munkák technikai lebonyolítására ügyel, hanem a népi szerveken keresztül felhivja a dolgozó parasztság figyelmét az aratási munkák politikai jelentőségére. figyelmeztette a kis- és középparasztságot, ébe-en őrködjék nehogy a kulákok elszabotálják a nép érdekében hozott intézkedéseket. Különösen az aratás helyes Idejének megválasztására hivta fel a figyelmet, mert ezen keresztül érhetjük el, hogy minél kevesebb legyen a szemveszteség. fl nem viaszérésben aratolt búzánál a tulérés fokának megfelelően 15—20—25 százalékos pergési veszteség is lehet. 15 százalékos pergési veszteségnél az egész termésből 2,850.000 mázsa lenne a szemveszteség. fl parasztság tehát vigyázzon minden szem gabonára Illetékes helyen felhívják a figyelmet, hogy a pergési veszteség csökkentése céljából jobb, ha az arató a még álló gabonára fek leli a rendeket, vagyis befelé kaszálja, mert igy a levágott gabona nem csapódik annyira, mint akkor, ha a tarlóra fektetik, flz aratás Idejében való elvégzése érdekében egy kaszásra a huzából 3—4, a többi kalászosból 2—3, összesen tehát 5—7 kataszteri hold számiiható, flmenynylben egy kaszásra ennél több gabonaterület jut, a DÉFOSz-on keresztül külső munkaerőt ajánlatos igénybevenni. A történelem során számtaIanszor bebizonyosodott, hogy! "a román és a magyar nép érdekei nem ellentétesek, hanem azonosak. A két ország egymásra van utalva, a két or. szág barátsága szükségszerű. A magyarokat és a románokat csak a reakció állította szembe egymással a két nép munkásságát és parasztságát hol a román bojárolfi, hol a magyar földesurak és gyárosok zsákmányolták Id. A^ Horthy-fasizmus és II. Károly királyi diktatúrája m+5 a kö'csönös gyülölködésen is tulmerészkedett és alávetette magsát Hitlerék >f)sszd meg és uralkodj* politikájának, imperialista gyarmattá sü'. Ivesztve a két nemzetet. Magyarország és Románia egymásrataláfárát a felszabadító Szovjet Hadsereg, hozta meg, azóta a két nép sorsa és fejlődése hasonló egymáshoz: öntudatosan haTadnak a Szovjet, unió vezeite béke front megsrilárdüásának utján, a szocializmus építésének utján. A reakció, ahogy a mi mun. w kánkat sem nézte tétlenül, Romániában is minduntalan nvilt vagy burkolt formában támadt a demokratikus fejlődésre. A nép azonban erősebbnek bizonyult. A kommunisták vezetésével megdöntötte a trónt, a Hohenzo'Iern család utolsé sarja, dadogó Mihály trónfosztott lett, megalakult a Román Népköztársaság és ezzel egyidejűleg sikerült a nagytőkéseket és a nagybirtokosokat kiszólítani az á'lamhatalomb'l. I.elepte. ződfek azok is. akik hangzatos, szociá'is jelszavakkal, az ellenség beépített ügynökeiként öszszeesküvést szőttek az országban s ma már mindenki előtt vivott harcban. világos, hogy az amerikaiak ál lal vezetett háborús front er feszítései megdőltek a Romár Népköztársaság erős falánp omániában csúfos veres/ get szenvedtek az imprialista-soviniszta uszitók. magyar kisebbség szabad, használhatja az anyanyelv' képvise'ete van a nemzefgyü lésben, a kormányban, a köz igazgatásban és a bírósági szer vezetekben. Az erdélyi magyar sáig a történetem folvamán se hasem élt olyan szabadságban mint most, a népköztársaság ban. 1798 magyar nve'vii elerr iskote. 230 középfokú iskola, 1) lieeum és ioari iskola. 16 1y.re» kedelmi. 27 pedagógiai, 3 köz gazdasági iskola és egvefer szolgálja az erdétviek művelő dését. Ezen fe'űl 12 napilap. 1 hetilap és huszonöt Idöszat lap jelenik meg Romániában magyarul, a népköztársaság tr riiletén 6 állami magyar szír ház működik, ezek közül er opera. Sztáhn elvtárs ntmntr tása a'apián Romániában be bizonyosodott, hogv a kizsák mánvoiö osztálvokkal együ' megszűnik a nemzetek és nemzetiségek közötti viszály i mert a naciona'izmus a butzso ázia ideológia terméke. A Román Nénközfársasá éppen ugy, mint Magvar ország. p**o'et í rdiktaturá va' tervgazdálkodással, a kommr nisták vezetésével építi a szo cia'izmnst. Barátságunk a leni ni-sztálini ut helyességét iga 'zo'ja a kölcsönös regéljcnyultú egvezménv pedig a szomszédé néni demokráciák nagyszer összcfo™ácát a Szovjetunió -ve zetéséve'. az uj társadaloméi' 20 évvé* e?e!oli IftesüM a ^zevÍBöi® az efso rcszogazáasfoi jépilta&rt Ebben a hónapban az egész világ mezőgazdasági fejlődésének talán legfontosabb évfordulóját ünnepeljük: husz esztendővel ezelőtt határozta el a szovjet munkásképviseTők taft vörö knttma és az. asszony revolveres kezére ütött. A revolver elsült, a polvó a levegőbe repült és a revolver a földre esett. A vöröskatona pisztolya csövét a nő arca elé tartotta és rákiáltott, hogv tartsa fei a kezét, de ez nem engedelmeskedett. Erre a katona megpróbálta a nőt megkötözni, de az kitépte kezét és csendesen, dühösen sziszegte : — Mit csinál mnga, hisz ez fáj, maga állat! Ne merészeljen, igy is, ngyis felakasztják... Engedjen el, "hallja? Megfizetem arannyal. Engedjen. Úgyis felakasztják. — Nem tudod, mit beszélsz — mondotta a vöröskatona. — Már bogv akasztanának fel, vagy táján te fogsz felakasztani? Lám Csak milyen alak. Felakasztó Bak! A CS. K.-ba vezették a nőt. A vöröskatona elkomorodott és hallgatott. »No lám, ndvarias akartam lenni — gondolta megsértődre —„ 6 pedig nemcsak, hogy kém, de ráadásul még gorombáskodik is. Felakasztanak! Jó lűak«. Kis idő múlva Dzerzsinszkijhez hivták a katonát. A vöröskatona sokáig és alaposan készülődött: kitisztította csizmáját, vékony zsinegbő' ftkasztót varrt köpenyére és szorosra húzta a derékszíját. Minthogy szeretett fontolgatni, bucsuzásul azt mondta társainak* — 01 van terven az ember külseje, ahogy elő van írva. Különben Dzerzsinszkij elvtárs azt monahntná: »LIát az meg miféle madárijesztő? Igy néz ki egy vöröskatona? Már inkább valami szégyenfolt, de nem vöröskatona* és beszélgetés helyett a főőrségre juthat az ember. A titkárnál egy kissé várakozott és a kecskleláhat (papirból csavart vékony tölcsér, amibe dohányt csavarnak, mint a sodort cigarettába) szítta, amelyet takarékosságból meggyfalevéllel kevert mahorkából sodort. Kinvilt az ajtó és Dzerzsinszkij jött ki. Magas szárú vízhatlan csizma volt a lábán és egyszerű vöröskatonaruhát viselt* — Menjen be a szobámba és üljön le. Á vörökatona bement a dolgozószobába, leült és levette sisakját, — Köszönetet akarok mondani magának — mondotta Dzerzsinszkij —, egy nagy ellenforradalmi összeesküvést leplezett le. Es figyelmesen, behatóan nézett a vöröskatonára. »Ez aztán az eset — gondolta a vöröskatona —, egész összeesküvés*. — Egy felelős katonai munkás — folytatta Dzerzsinszkij —, egy nagyon felelős munkás, akiben ugy biztunk, mint saját emberünkben, elárult bennünket, eladta magát Judenicsnek és a szovjet hatalom ellenségeinek kémje lett. — Micsoda ocsmányság — tört ki a vöröskatonából —, egyenesen szemtelenség, bocsánatot kérek t Es hosszasan elmélkedett, hogy lám ezek a spiónok milyien alakok, még kötéllel is fenyegetődznek és hogy ezeket a, spiónokat mind ki kell söpörni a mi szovjet seprűnkkel. — Igen — felelte alig mosolyogva Dzerzsinszkij —, magának igaza van. Igv hát például, ezzel az árulóval égy öreg francia is összeköttetésben volt. Maga elfogta a lányát. Ilyen módon felszámoltuk az összeesküvést. A segítségéért hálás köszönetet mondok. Azután Dzerzsinszkij a vöröskatona életéről érdeklődött, nős-e. vannak-e gyermekei. — Még fiatal vagyok — mondotta a vöröskatona és egész összezavarodott —, még nincsen feleségem, mindössze pontosan húszéves vagyok. — Tényleg még nem öreg — — járult hozzá Dzerzsinszkij. Néhány perc múlva kinyiít az ajtó és két vöröskatona egy nyírott őszhaju öreget rezetett a dolgozószobába, Az öregnek oly magas gallérja volt. hogy alig tudta a nyakát forgatni. Dzerzsinszkij meglehetős sokáig beszélgetett vele. Azután az öreg hirtelen felkelt és hőagosan az egész szobát teleharsogva haragosan mondotta: — Ez véletlen. Maguk engem vétet'enül fogtak el. — Téved •— válaszolta Dzezsinszkij nagy nyugalommal —, egyáltalán nem véletlenség, hogy elfogtuk. Ha a munkások parasztok, vöröskatonák és az összes dolgozók nem támogatnának bennünket, ugy mi magát természetesen nem fogtuk volna el. De mi, es'ekisták, a dolgozókra támaszkodunk. Minden vöröskatonának tudnia kell, hogy ml a Cseka. — Az nem az én dolgom, hogv maguknál ki mit tud — szakította félbe az öreg. — En arról beszélek, hogy engem véletlenül fogtak el, az, hogy horogra kerültem — tiszta véletlen. — Nem igaz — felelte Dzerzsinszkij. — A maga lánya tényleg véletlenül ejtette el a csomagot, de a vöröskatona nem véletlenül futott a lánya után. nem véletlen, hogy életét kockáztatva. letartóztatta őt és nem véletlenül vezette a Csekába Igaz? Es Dzerzsinszkij elvtárs a vöröskatona felé fordult. — Tökéletesen igaz, Dzerzsinszkij elvtárs — mondotta a vöröskatona. A haragos öreg, nagynehezer odafordította a fejét magas gallérjában és csendesen kérdezte* — Ej hát te vagy az a gazember, aki lányomat letartóztatta? — Kérem, ne tegezzen engem felelte a vöröskatona. — Amilyen a lánva. olvan az apja — egyfajta. Próbálnánk csak nem letartóztatni magukat. Maguk a mi fajtánkat ngv ahogy van. teljes egészében fölakasztanák' nácsa a mezőgazdasági gépi1 lomások létesítését. Azóta be bizonyosodott, hogy milye' óriási lépést jelentenek a géj> ál'omá ok a mező a-da*á'g szo"ialisla átalakításában és a "nlvak népességének felemelé sében. A sztálini ötéves tervek so rán a Szovjetunió mezőgazdasági pé]>á]lomásnínak száma rohamosan emelkedett. A háború utáni ötéves terv pedi:* minden korábbi terven túltesz; 720.090 traktor kerül a mc-Őrazdasái gépállo-rárokra ami összesen 11 millió lécről jelent. Ezenkívül az ötévé: terv során 174 000 arató kom bajnt és 4.5 milliárd rubel értékű egyéib mezőgazdasági gépi felszerelést juttat a szovtet gépállomásoknak. A londoni tő/sdének hétfőn u'abb fekete napja volt A londoni értéktőzsdét he Tes eladási hullám borította il, amely súlyos árfolyam veszteséghez vezetett az ál ampapirok és értékek piarán. Az angol állampapírok őzsdei értéke összesen 10( nillió fonttal esett Az állam >apirok mai tőzsdei értéke "00 millió fonttal alacsonyabb rz idén elért legmagasabl úrnál. Ez volt a kilencedik ::ap, amelyen valamennyi érék zuhant a tőzsdén.