Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-21 / 141. szám

KeM, l'MV pwius ZJ. 3 EBERSEGG6L, KOMMUNISTA JO MUNKAVAL A PÁRTÉRT, NÉPÜNKÉRT A MhGYAR DOLGOZÓK PARTJA naggszegedl és csanád­megijel összaktiva ülése — amint azt megírtuk — mélységes fel­háborodással és meqvetéssel fog­lalt állást az Imperialista kémek­kel. Rajk és Szőnyi trockista áruíó bandájával szemben. A szegedi összaktiva ülés határo­zott magatartása nem egyedül­álló az országban. Kivétel nélkül mindenki, akinek a Párt és a ciolgozó nép drága, undorral, megvetéssel és haraggal jordult az álarcuktól megfosztott impe­rialista kémek ellen. A felszaba­dulás utáni idők óta több Ízben is próbálták ellenségeink és az Imperialisták sokszor magas polcra befurakodott ügynökei alá­ásni, hatbatámadni egyre erő­södő népi demokráciánkat. A\ost azonban talán mindegyiknél ve­szedelmesebb bandával álltunk szemben, olyanokkal, akik egye• ne sen demokráciánk szive és agya: a Magyar Dolgozók Pártja etlen irányították gonosz fegyve­rüket. NEP1 DEMOKRÁCIÁNK ere ;e sorra leleplezte és megsemmi­sítette az eddigi támadásokat. Le­leplezte és megsemmisítette ezt a mostanit Is. A magyar dolgozó nép széles tömegei megkönnyeb­büléssel jogadták a leleplezés hi rét. Megkönnyebbüléssel fogad ték annál ís inkább, mert ennek a trockista kémcsoportnak a le­leplezése nem egyszerűen ujabb győzelmet jelent, hanem a fel­szabadulás óta az imperialisták titkos befolyási és hatalmi törek véseire ezzel a legsúlyosabb csa pást mértük. Gondoljunk ugyanis arra, hogy ellenségeink ezt az xötöáik hadoszlopot* évekig, sőt talán évtizedekig szervezték. A MUNKÁSMOZGALOMMAL egyidős az imperialistáknak az a törekvése, hogy kétkulacsos árulókat szervezzen be a mun kásosztály sorai közé. Ezt tet ték a Horthy-korszak alatt is, amikor a legzüllöttebb kalandor­elemekből, a társadalom szeme teből szedték fel embereiket. A felszabadulás után vált ez a mód­szer főfegyverükké. Az ellenség egy részét ugyan sikerült lelep­lezni, de a kétkulacsos kalando­rok egész serege maradt még itt. Kémek és árulók serege, akik Horthy után uj gazdát kerestek. Minden jelmezük, szavuk és moz­dulatuk hazug volt ezeknek a szörnyetegeknek, csupán gyűlöle­tük és megvetésük a néppel szem­ben volt valóság. Igen jellemző erre a bandára, hogy egyetlen egy munkás, vagy dolgozó pa­raszt sem akadt közöttük. Hiába furakod Lak be a munkásosztály sorai közé, mindvégig elszigetel­ten, magukrahagyatva maradtak. NAPJAINKBAN MAR valóban az imperialisták főfegyverévé váll a kétkulacsos árulók beszervezé­se. Maga ez a tény is gyengesé­gükei tükrözi vissza. Erre a mód­szerre ugyanis akkor van szük­ÍCJ, amikor az erő.iszonyok rend kívül kedvezőek a munkásosztály szamára, ugyanakkor rendkívül kedvezőtlenek a burzsoazta sza­mára. Akkor van erre a módszer re szükség, amikor a dolgozó tö megek minden rétege már eltör­Cult tőlük, amikor már kialakul a kommunisták vezetése alatt c •oigozó nép demokratikus egy­sége. SZTÁLIN ELVTÁRS határoz­*a ezt meg a legvilágosabban rrá iö37-Den, amikor igy jellemezte f trockisták és a munkásosztály vszony3t: »a mai trockisták nem merik megmutatni a maguk iga zl arculatát, nem merik felfedni icazt céljaikat és feladataikat, gondosan elrejtik a munkásosz­tály elől politikai ábrázatukat, attól való félelmükben, ha a mun­kásosztály megtudja igazi szán­dékaikat, elátkozza őket, mini idegen elemeket és elűzi őket mayától.® RÁKOSI ELVTÁRS a követ­kezőket állapította meg erről má­jus 31-i beszédében: »Amikor egy kommunista párt országos vezeti párttá válik, amikor a megvert tőkésosztály legális szerveinek működése nem sok eredménnyel kecsegtet, az ellenség fokozottan arra veszi az irányt, hogy ügynö­keit becsempéssze a dolgozók pártjába.« Mindezek alapján vi­lágos, hogy éppen azért válhatott ma a trockista kémcsoport meg­szervezése az ellenség, az impe­rialisták fő fegyverévé, mert a munkásosztály Magyarországon hatalomra került, megteremtette a maga önálló államát, kialakí­totta a maga szocialista, gazda­sági és politikai berendezkedését. Gyengeséget mutat tehát az imperialisták részéről a troc­kista kémcsoport megszervezé­se. Gyengeséget mulat ugyan de a legnagyobb hiba, sőt őrültség és- bün ienne, ha lebe­csülnénk az ellenség erejét és ennek a fegyvernek veszélyes­ségét: Pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártja nem is becsülte le az ellenséget és nem most a leleplezés pillanatában vette észre az álcázott kémeket. Rá. kosi elvtárs bolsevik ébersége hosszú idők óta őrködik a Pán biztonságán. ű FIGYELT. FEL ELŐSZÖR a veszélyre és irányította a kémbanda leleplezését. Rajk Spanyolországba sem a Párt megbízásából, hanem éppen az ellenség megbízásából utazott, azért, hogy hátbatámadja a kommunistákat. Belügyminisz­ter korában is azért járt az üze­mekbe, hogy vállvaregelő mó­don körülhízelegje a munká­sokat, de fckle'eln gyűlöletében ahol csak módja volt, akadó­lyokat gördített az elé, hogy a munkások vezelő pozícióba ke. rüljenek az ő minisztériumá­ban, Ezért is nevezték a bel­ügyminiszlérium háttérbeszo­ritott munkásai: »uri kommu. ois Iának, t EZEN F"ELOL a kezére bí­zott rendőrséget is az ellenség­nek akarta kiszolgáltatni és •rendeletet® adott ki a Pórt hátamögött rendőrségi pártszer­vezeteink feloszlatására, hogy szélesebbre tárhassa a kaput a reakció betörése számára. KÖZPONTI VEZETŐSÉ­GÜNK határozata fontos tanul­ságokra figyelmeztetett. A pórt­szerűség, a pártfegyelem, bol­sevik szellemével zárjuk el legbiztosabban minden ellensé­ges behatolás útját A Párt irányvonalának pontos követé­se, a párttagság jó munkája marad továbbra is a legbizto­sabb védelem. Ez a jó munka jelenti a szocialista termelés jó megszervezését és példamuta­tást a termelőmunkában. Je­lenti ezenkívül a Párt, a párt. tagság pollitlkai, ideológiai szín­vonalának emelését. Különösen idetartozik a Bolsevik párl óriási tapasztalatainak megis­merése, az ellenséges ideológiai maradványok, elsősorban a burzsoá-nacionalizmus felszá® molósa. , A SZOVJETUNIÓ ISMERE­TERE és szeteletéi-e nevelni népünket, ugyancsak a pártla. gok jó munkája közé tartozik. Ha egyetlen fogalomba akar­juk összesűríteni azt, ami Vá­lasztóvízként elkülöníti a ba­Láncszemek a békéért vívott harcban rátol és ellenséget, akkor ez a Szovjetunióhoz "való viszony kérdése. A Szovjetunió ugyanis nemcsak felszabaditónk és nemcsak védőnk .A Szovjetunió maga a gyakorlatban megvaló­sult szocializmus. Aki a szóda, üzmusról fecseg a Szovjeiunió nélkül, az annyira szocialista csak, mint Hitler nemzeti szo­cialllslái, mint Trockij bérgyil. kosai, mint Tito renegátjai, — s hogy a legkisebb férgekről Ls szóljunk: mint Rajk és impe­rialista kémcsoportja. SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉ­KÉN, Csanádmegyében és &•>. ország minden megyéjében, vá­rosában ,de a legkisebb köz­ségében is párttagságunk, s vele együtt áz egész dolgozó nép örömmel üdvözli Pártunk Központi Vezetőségét, amely, nek jó munkája ártalmatlanná lette a magyar munkásmozga­lomba befurakodott legveszé­lyesebb orvgyilkosokat. Ezek­után is megtisztulva és megerő­södve haladhatunk tovább fel­adataink megoldásában a szo­cializmus épilése utján. Hem.liva a'os iotó-nyerem&nyeH Az embersportfogadás 25-ik fordulójára 240.423 darab szel­vény érkezett. 12 találatos szel­vény nem volt. 11 találattal fe­jenként í»<890 forintot nyert 7 10 találattal fejeuként i-roy forintot nyert 90 pályázó, mig 9—9 találattal fejenként 128 forintot nyert 1028 pályázó. Az ellenőrzés során válto­zott az eredmény. A 89 tiz találatos nem 1469 forintot, hanem 1815 forint <30 J'illért nyert, mig a 9 találatosal; (1024-en) nem 128, hanem 129 forintot nyerlek. (NV.) A budapesti békeér­tekezlet ötszáz résztvevője, a magyar dolgozó nép ötszáz ki­küldöttje szombaton levelet in­tézett a Szovjetunió nagy ve­zetőjéhez, Sztálin elvtárshoz és ebben köszönetet mondott a szocialista állam népeinek, azért a rengeteg segítségért, amellyel a Szovjetunió a föl­szabaduláskor és a fölszabadu­lás után elhalmozott bennün­ket. »A bekére szomjúhozó, a békéért küzdő dolgozók köszö nele. bálája és szereiele árad a világ minden tájáról ön felé. És vele együtt a magyar nép há­lája, köszönete, hűsége, a Szov­jetunió és ön iránt, aki nagy és szabad népe élén szabadságot hozott a mi népünknek is.« Igy szól a levélnek egyik ré­sze. A magyar békeértekezlet, a munkások, a dolgozó parasz­tok, a férfiak és az asszonyok, egyöntetű lelkesedéssel tüntet­tek a Szovjetunió mellett, a szabadságszerelő népek szövet­sége mellett, az országhatáro­kon és földrészeken átnyúló, hatalmas békefront mellett. A pe ti é te e let, amelv szerves folytatása a párisi és prágai értekezletnek a magyar dolgozóknak sok tanulsággal szolgá t Eebi onyo oiot, hogy az a láng, amelyet Francia­ország fővárosában hatszázmil­liónyi nép kiküldöttje gyújtott föl, egyre erősebben lobog és egyre több országot fog át. A párisi kongresszus határozatait a dolgozók ma már mindenfelé ismerik és világszerte erősö­dik, izmosodik a Szovjetunió vezetésével az imperialista el­lenes front, a báboru ellenes tábor. A népek egyemberként sorakoznak íöl a béke védel­mére s nincs az a kapitalista hatalom, amelyik ennek a bé­kevágynak ellenszegülhetne, A hinai néphadsereg elfoglalta Csangsa városát A Délkinában előiehatoíó népi hadsereg vasárnap elfog­lalta Csangsa városát, Kanton­tól 500 kilómélerre északra. A néphadsereg nem ütközött ellenállásba, A kuomintang csa­patok a várostól délre 160 ki­lométerre fekvő Hengjangba menekültek. Ugy neveljük ifjúságiinkat, hogy kimerithefetlen tartaléka tehessen Pártunknak A MINSz levele Rákosi Mátyáshoz A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége a következő leve­let küldte Rákosi Mátyás elvtársnak: xA Magyar Ifjúság Népi Szövetsége őszinte hálával köszöni, hogy pártunk Rákosi Mátyás vezetésével leleplezi és vaskézzel távolítja el a pártból, hazánk legszilárdabb erődjéből, a kémeket, árulókat. Mi tudjuk, hogy ezek a banditák az ifjúsgot is meg akarják rontani és el akarták szakítani pártunktól. A Párt vezetésével komoly sikereket értülik el az ifjú­ság között. Tapasztaljuk azonban, hogy új veszélyek fe­nyegetik mozglmunkat. Felüti fejét sorainkban az elbizako­dottság. Az ellenség lebecsülése és helyenként az ifjúsági mozgalom régi betegsége, az xavantgárdizmus* is. Az ilyen nézetek megkönnyítik az eüenség munkáját sorainkban. Pártunk határozata éles fénnyel világítja meg a ve­szélyeket, a hibákat és teendőinitet a hibák kiküszöbölé­sére. A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége hűségre, szeretet­re neveli az ifjúságot pártunk, Rákosi Mátyás elvtárs Iránt. Ugy neveljük ifjúságunkat, hogy kimeríthetetlen tar­taléka legyen pártunknak. Kérjük Rákosi elvtársat, hogy vaskézzel számolja fel a trockisták kémbandáját, akik a magyar népet újra az imperialisták rabságba akarták haj­tani és ifjúságunk fényes jövőjét akarták elvenni. Magyar Ifjúság Ném Szövetsége.* nincs annyi dollár amennyi vei a dolgozók harcos békevá gyát Kínában, Vietnámban. Spanyolországban. Görögország ban, vagy akár Budapesteu meg lehetne vásárolni. Ez a század menthetetlenül meghozza, méhében rejti » kapitalizmus végső bukását é: a szocializmus diadalát. Ujidő kezdődnek, amelyekből az ed­digi századokra ugy tekintünk vissza, mint barbár, történe­lem előtti korra, ahol a pénz volt az ur, nem pedig a föl­szabadult, alkotó ember, ahol a kizsákmányolás, az igazság­talan gazdasági-politikai rend megnyomorította és elnyomta a népek tehelségét. Az uj idők hangja ma már a Föld minden országába eljut, a kommunis­ták, a Kommunista Pártok min­denfelé csatasorba állítják a< szocializmus megteremtőjét, az. ipari munkásságot. A béketá­bort, amely a szocializmus építésének világbázisa szintén a kommunisták vezetik. Az élén a hatalmas, szo­cialista Szovjetunió áll, a mar xista-ieninisla ideológiával fel. fegyverkezve. Minden ut hoz­zá vezet és minden kezdemé­nyezés tőle indul el. Nélküle senki sem beszélhet a béke védelméről, az uj társadalmi rend építéséről, mert az el­szigetelődik és előbb-utóbb a Kapitalisták, az imperialisták zsákmánya, később pedig hű­séges kiszolgálója lesz. Élö példa erre a renegát Tito, aki elárulta a munkásosztályt és Amerika bérencévé szegődött. A világ hatalmas béketáborát, amely az alkotó emberi mun­ka védelmében száll sikra 8 rothadt, háborúra uszilö, neo­fasiszta nyugat ellen, a Szov­jetunió vezeti. Az a Szovjet­unió, amelyik a diadalmas ok­tóberi forradalom, az interven­ció és a második világháború győzedelmes harcaiban, Lenin és Sztálin vezetésével, a ha­ladás és az emberiesség vé­delmében felülmúlhatatlan ér demeket szerzett magának. Ezeket az érdemeket nem nagy szavak, hanem harminc év teltei bizonyítják. A budapesti békeértekez­let és a fővárosi dolgozók hatalmas nagygyűlése ezért tett hitet és hűséget a nagy szocialista állam mellett — és vezetője, Sztálin mellett. A magyar dolgozók tudják, hogy azok az értekezletek, amelye­ken most világszerte kiállnak a béke mellett, egyenes foly­tatásai a párisi konferenciá­nak, Láncszemek a békéért ví­vott harcban. A csata a haladó és reakciós erők között még nem fejeződölt be. A dolgo­zók országszerte ujabb és ujabb béke-gyüléseket Iratának majd, ahol ül Lakoznak az im­perialista uszítás ellen és ki­állnak a Szovjetunió vezette Déketábor célkitűzései mellett. A PArisban fölgyulladt lüz, — amelyet a világ munkássága és az emberiség legkiválóbb­jai élesztettek — elharapózik minden országban, minden vá­rosban és minden házban. Ass­szonyok, férfiak, fiatalok én öregek Ül lakoznak az imperi­alista provokációk ellen Sze­geden, Makón és az ország minden részében, mert a bé­kéért vivőit harc egy pillanat­ra sem szűnik meg. Minden háborús nieslerkedésre azon­nal megfelelnek a haladó né­pek, amig végre a dolgozók nagy összefogása elsöpri ax élősködőket, a bujtogat ókat « földről.

Next

/
Thumbnails
Contents