Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-19 / 140. szám

4 Vasárnap, l'Jin junius 19, S&cicncoét noőctt a 13-as rőcím a mezőiieiyesi termelőcsaporlnak Az ablakokon ferde sugarakban tört be a napfény. A keskeny fénysugárban, százezernyi apró porszem csillog, mint apró ékszerek. A por a hosszú jászlakig rakott friss szénából száll n magasló, az istllló pókhálós mennyezete felé. A szénából 14 tehén húzkodja ínvenckedve a szálakat s iassu mozgással rágják az eleséget. 'A tehenek a mezőhegyesi »ltákosi Mátyás* termelőszövetkezet büszkeségei, nugy, nyugodt gombsíemekkel bámulják nz idegent s nem zavartatják magukat a táplálkozásban. fiz a másf gró.ok cselédje szabad emaer (esz ADniJ jobbau zavartatja maBét Csókás János, a termdőszáivetkezet állatgondozója. Mesél, magyaráz s néhány perc alatt megismerjük a 126 holdos 13 laggal működő termclőszövetkeset munkáját, eddigi eredményeit Már kint a községben mondták, amikor a termelócsoport istállóját kerestük, hogy ott bsókás f Ácsitól megtudunk mindent. De nem is csoda, ha 80Í

at beszél az idős parasztemer. Van mit mondania, van milr«l dicsekednie- Azután meg sokat is lótott «z életben. Volt béres, rnpszArauS, a felszabadulás nján kapott ;,u(tátott földet, kínlódott cgyinngól>»n s most tagja egy teriuelöszóvetkezetnek ts végre egj*;er életében, ha kreg napjaira is, de uoldog és Megelégedett . Csókás bácsi életének Iígtöbb ívét UyuUrikriban az AJinásikirtokon Átélt szenvedések, az Brükös rooot. a nyomorúság, q feond nyütték el." De azután jöttek a géppisztolyos, vörüscsillagos losUxtáá: és nruzóit eJvitte a vüiar, 6 piriig Kapott •fezöhegyCsse 4 és félhold földet. Nagy ö«öm volt ez, csakhogy nem volt hozzá iga, szerizám, de azután valahogyan mégis lett. Kapott támogatást kz államtól s alig hitte maga is, Emikor még kis házat is tudott ípiteni magának. Eiymafaitban seüH»tre sem meafak r Tavaly aztáu nem vált be a (termés, az igakölcsönt se tudta fizetni s már nagyon nekikeseredett. — Nagyon erősen gondolkoztam éi» mindig eonk azon, hogy Igymagamhan, öreg fejjel aem(nire se megyek — meséli —, kimkor hallottam, hogy öten, patán fanze akarnak itt fogni, hogy közönben műveljenek s .valami HziRetkcictfélét alakítanak. Az öt emberhez cm Rak ózta in én js « a végén lettünk tizenhárCmn- Még nevettük, hogy szerencsét len számmal rakjuk le a szerencsénket. Amit a termelöcsoportrói knond, az mind azt bizonyítja, bogy bizony a termelöcsoport klaposan megmutatta, hogy a 13-as szám csak buta babona. De bebizonyították azt is, hogy X termelöcsoportoké a jövő, mert ott tud csak olyan eredményeket kiérni a dolgozó parasztember, hogy meg lehessen elégedve. Mtérl eUgefett Csódas ÖaCSJ f Csókás iKi si elmondja, hogy I például miért is van megelégedve. — Hijnye de sokat mondhathék — támaszkodik nevetve a pillára, amivel az előbb a szénát hozta —, de mondjam csak ft legfontosabbát— Ilát eló©Bör Is a vetésem hoso volt ilyen szép. Tehenünk jtizcnhárniunkiiak egy se volt, inost van tizennégy. Kaptunk kát szép ökröt és egy pár lovat fa a munkákhoz. Azután baszk mű mutatja, hogy tt tehenek már 8 borjut elletlek. Az egyik még hozzá ikreket. I j —- Ez mind a miénk — mut^t szét boldogan. — Kimondja azt is, bogy bár a borjak sokat szopnak, nekik is jut naponta lő liter tej körül. — Kint a tanyákon pedig van ezerkétszáz csirkénk. — Azután hozzáteszi, hogy azt a szövetkezetük asszonytasja íehóezki Györgyné gondozza és ezért tréfásan csirkés meg kappauos asszonynak nevezik. — Szóval, hogy is mondják csak, no... " — igen-igen, specializáljuk magunkat — kap a szón Csókás bácsi. — Az egyikünk jó állattenyésztő, a másik baromfitenyésztő, a harmadik meg kertész lesz. — l»o nemcsak itt tannlunk — magyarázza —, hozzásegít az állam áthoz is, hogy iskolába jussunk, mert az még semmi, ha hevetjük meg learatjuk a földet, hajnalban kelünk és este szefogtunk. fekszünk- Most az a fontos, hogy ésszel tudjon dolgozni az ember— Jovanov Istvánnak, csoportunk elnökének például lehetővé tették, hogy most a magyar parasztküJdóttséggel bejárja* a Szovjetuniót. Büszkék is vagyunk rá és tudjuk, ha hazajón, igen-igen sokat fogunk tőle tanulni. Elbüszkélkedik azzal is, hogy Faragó Jánosnak és Nagy Alitálnak pedig azt telték lehetővé, hogy kéthónapos iskolán vegyenek részt és mind a földmüvelés szakemberei térjenek ounon visisza. — Látja, ezért vagyok megelégedett — mondja a búcsúzásnál. — Megvan mindenünk és megvan a lehetőségünk arra, hogy egyre jobb legyen a sorMegvalósítják a fűszerpaprika egységes minősítését Nagygyűlést tartottak a parika termelők Szegeden, Szent mihályieleken és Röszkén A szegedi lüszcrpaprikalermellclő és feldolgozó Nemzeti Vállalal Alsóvároson tájékoztató nagygyűlést larlolt, a paprika lermelö dolgozó parasztság ré szére. Ezen Korsós László elvtárs, vezérigazgató beszélt arról, hogy a füszerpaprikalcrnielési szerződés gépszolgáltatást biztosit a termelők részéire, vagyis a gépállomásoktól a paprikaföldek előkészítésére gépet biztosítanak, hogy csökkentsék a termelési költséget. A termelcses szerződé biztosítja azt is, hogy a termelők tizenhat forintos kedvezményes áron kapjanak magot. A paprikatermést miiulc 11V) v J jvoiy 6J ov/* I sunk, de csak azért, mert ösz- nütt a lakóhelyhez legközelebb • eső gyüjtőtelepen veszik át. Kapkodják a marxizmus-leninizmus klasszikusait a szegedi könyvsátrakban Döntő sikert arattak Szegeden a könyvnapok. Pénteken a vásárlók és az érdeklődők ezrei fogiák körül a könyvsálrakat kint az üzemekben és bent a Széchenyi-téren. Nagyon népszerű volt a hangszórós, földíszített villamos, amelyik százszámra vitte ki a város külső részeibe a pompás könyveket Koradélutánra már minden sátorból kifogytak a legérdekesebb és legértékesebb könyvek, ugylwgy a Szikra teherautókat küldőit föl a pesti központba utánpótlásért. A három szeneik ruigyiizfmthen a Magyar Kendeiben, a Dohánygyárban, és a Szegedi Kendergyárban valóságos vásárlási láz ütött ki a dolgozók között. Az ujszegedi gyárban két nap alatt több mint négyezer forint érlékü kóuympí újdonságot adtak el, ami még a btida. pesli eredményeket is felülmúlja. Az üzem portája előtt emelkedik a hatalmas gyönyörűen feidisziielt sátor, belüi a legértékesebb ideológiai könyveket, Lenin, Sztálin, Rákosi, Révai és Farkas elvlárs köny. veit ízléses szekrényben helyezték el, a többi kötet az asztalon hevert, úgyhogy mindenki kénye-keve szerint válogathatott. Válogattak is. Alighogy két órát dudált a gyár, megindult az áradat, kapkodták a marxizmus-leninizmus klasszikusait és a szebbnélszebb regényeket verses köleteket A Szegedi Kendergyár könwsótrát a nagykörút sarkún helyezték ek Itt is és a Dohánygyárban is, már úgyszólván az első órákban szétkapkodták a könyveket. Az üzemek dolgozói szót. fogadtak Rákosi elvtársnak és teljes hozzáláttak az olvasáshoz, a tanuláshoz. A Délmagyarország üzemi pártszervezete a nyomdában és a lap kiadóhivatalában felállított kis könyvnap: asztalról két nap alatt majdnem másfélezer forintnyi értékű kötetet vásárolt. De nemcsak Szeneden. hanem az egész országban étütő sikere van a könyvnapóknak. A Szikra a déhnagyarországi részeken Békéscsabán, Gyulán, Szentesen, Orosházán, .Makón, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Baján, Szarvason és Szegeden alakúolt ki súlypontokat A falvakat innen látják el könyvekkel. Meg. rabolt, feldisziíett, hangszórós autók hordják ki a kultúrát jelentő köteteket a dolgozó parasztsághoz. Minden l eié óriási az érdeklődés. Ma, vasárnap Fe!sőköz]>onton, Kiskunrioruzs. mán, Sándorfalván, Kübekházán, Dcszken és Szőregen rendeznek könyvnapok A nép min. denfelé boldogan készül az ünnepi eseményre. Hajdanában még véletlenül sem fonlult elő, hogy a könyvnapok alkalmával valaki a magyar fal vakra is gondolt volna. A sátraknál szerte a városban és a vidéken kullurcsoportok, énekkarok, szavalók és bábjátszók szerepelnek. Szegeden nia éri el tetőpontját a könyvnapi ünnepség. Újszegeden is mindenfelé állítanak föl sátrakat. A Szikra szombaton ujabb autókat küldött föl utánpótlásért Budapestre. BICZOKNE ujult erővel dolgozik isméi Tarka asszonycsoport áll a szegedi Kendergyár gombolyitó gépei között. Még tizenöt perc a kezdés. — Mi az, kisgyűlés?. — kérdi az egyik művezető. — Ahol ennyi nő van egyrakáson, az nagygyűlésnek is beillik — hallatszik a nyujtógépek felől. Az asszonygyürű közepén özvegy Biczák Qyörgyné áll szótlanul. De annál hangosabbak a körülállók. Kérdések zúdulnak Bicsóktiéra. — Milyen vott... Mit latiál... Szép-e a táj? — 0 csak áll. Hol társaira, hol a gombolyltógépre néz. Szemeiben megcsillan a könny. Gondolataiban pillanatok alatt elvonul előtte életinek /rund az ötvenöt éve. Arcán két könnycsepp gördül le, akkor, mikor arra gondol, hogy tizenkét éves. korában Lépte át először a gyár küszöbét, hogy felnőtteknek is nehéz munkával a kender torokmaró porában keresse meg kenyerét. Arca mindjobban jelderül. Gondolataiban elérkezett a gyár államosításához. Az időhöz, amikor már érezhette, hogy megbecsülik a munkáját. A múltban Újszegedre sem mehetett át vasárnap, hogy a fák lombjai alatt kipihenhesse a hét fáradalmait. Most pedig... — mosolyra húzódik ajka. A nyaralások... 1948 nyara. Nógrádverőce. S ahonnan tegnap érkezett meg: Balaton, Siófok. Nagyon szép volt. S mint a hömpölygő viz, ugy indulnak szavai. A kö- mállóknak nagyon figyelniük kell, hogy követhessék. Pillanatok alatt sorolja el az egyik nap étlapját. Nyolckor reggeli: kávé, vaj, méz. Ebéd: husieves, borjúsült, krumpliguruirung, torta. Uzsonna: szalámi, tel. Vacsora: marhapörkölt, makaróni, sütemény. A hallgatóság cseitinL — Több kosztot hoztam haza, mint amennyit elvittem. Kipihentem magam és öt kilót híztam a jó, tiszta levegőn. A fiatalabbak a tánc után érdeklödnek. — Vott bizony minden este — válaszol Biczókné. — Talán még maga is táncolt — kérdik. — Bizony én is táncoltam volna, csak nem kértek jel. — Szavait elnyomja munkatársainak hangos nevetése. Az elbeszélésnek a gyár kürtjének tnunkáraídvó hangja vetett véget. Csattogva indulnak a gépek. Peregnek az orsók. Zakatolásukból, a munka eledö ütemei zenéjéből kihallatszik: Szabadság .,. Nyaralás... Biczóknt u/ult erővel doigozik ismét. Triss lendülettel előre a célért. A hároméves terv sikeres befejezéséért, Nagy Pál. Ha a gyűjtőállomás tizenól kilóméternél távolabb lenne a paprikaföldtől, akkor a Nemzeti Vállalat megfizeti a teljes fuvarköltséget. A termelők viszont a termést felfűzve és lemérve kötelesek átadni. Ellenkező eselben a füzési költséget levonják. Abban az esetben, ha a paprikaszüret idején még hivatalos ár nem lenle, akkor a Nemzeti Vállalat a frissen szedett nyerssulyif elsőosztályi* fűszerpaprikáért 60, másodosztályúért 50, harmadosztályúért pedig 40 filléC vételárelőleget fizet. A gyengébb-minőségű őrleményeket, vagy hüvelyeket csak akkot veszik át, ha azok utódrleléi után megpirosodtak. Korsós László elvtárs ismertető előadása után Kabai József elvtárs, kirendeltségi igaz^ gató bejelentene, hogy rövidesen sor kerül a magyar fűszerpaprika egységes minősítéséi® és ezzel végre megszűnik az eddig olyan ádáz harc Kalocsa és Szeged között- Felhív ta a paprikatermelők figyelmét arra, hogy a Nemzoli Vállalal szegedi kirendeltsége minden értékesítési, vagy kikészitésl kérdésben, jogos sérelmek orvoslásában segítséget nyújt számukra. S zen Imibály te leken is gyűlést tartattak a paprikatermelők. itt Saekeres Imre helyi DÉFOSz elnök megnyitója után ugyancsak Korsós László elvtárs adott tájékoztatót. A megjelent mintegy háromszáz főnyi paprikatermelő kisparaszt nagy örömmel fogad tS azt a BeJfCiStíést, hogy a scent. ikály ie-tOki malomhoz tartozói épületekben paprikaálvcvo és fofaiolgoaó taenvet létesítenek, hzzel "ís fejleszteni akarják A mennyiségi és minőségi termelést a Községbon. Röszkén a kultúrház nagy-, termében közel félezer paprikatermelő gyűlt össze. Kószó Imre a rováséi főidwfi vesszővelkeaet elnöke nviiolta meg a gyűlést. Itt Korsö^ László elv járs előadásához több hozzászólás hangzóit el. Kérlek, íogy a iehelőség szerint Röszr kén is létesítsenek paprika átvevő és feldolgozó telepet/ Röszkéa ugyanis 900 holdon' termelnek paprikát, amely ai Szeged köizeli paprikalermőlerűiet 83 százalékát jelenti, áért leaae szükséges, hogy. ezzel a teleppel is nvegköny-, nyilsék a paprikatermelő parasztság munkáját. A röszkei népi bizottság telket is ajánlóit fel az épülethez, a Nemzeti Vállalat pedig azon lesz, hogy a feldolgozó és átvevőtelep az ötéves tervben el is készüljön. — A NÍILAS PART vezetőségi tagja volt Gakovics József kelebiai lakos. Beszédeiben a háború továbbfolytatása mellett izgatott- A szegedi népbirúoág egyévi börtönre, háromezer forint pénzbüntetésre és és ötévi hivatali és politikai jogvesztésre iiélle. — IZGATOTT a demokrácia eliten Surémyi Dezső jugoszláu állampolgár, aki egyébként tiltott határátlépéséit jelenleg bárlOnbáiUelésél tölti. A szegedi népbtróság kél évi börtönt*, öl évi hivatali és politikai jogveszlésrt iUfte,