Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-13 / 110. szám

Fentek, lf i'j májas 13. r-r-iir • mihiih h un -mmmma MINDEN SZAVUK UJ Délután két óra tájban meg. élénkül a Magyar Dolgozók Pá. tja Kálvin-lóri székházának környéke. A Tisza Lajos-kör­utcát, a mellék utcákról egy­má .ulán gördülnek elő a föl­diszitelt hatalmas teherautók, egymásután érkeznek a lelkes népnevelők, hogy kimenjenek a dolgozó parasztok közé a Szeged környéki falvakba. haladó értelmiség barátságát Délután bosszú sorokban pöfögnek el a löldiszitelt Kál­vin-téri MDP székház elől a hatalmas autók a népnevelők­kel. Vidám énekszó tölti be azokat az utcákat, amelyeken a kocsik végigszáguldanak a falvak felé. Népnevelő elv­társak, de a pártori kívüliek és a más pártok tagjai is | Munkások és értelmiségiek | | boldogan indulnak civiiek és egyenruhás postá­sok. vasutasok, rendőrök ka­paszkodnak föl a teherautók­ra, hogy sorra látogassák a dolgozó parasztokat, hogy megmagyarázzák mindenkinek a Függetlenségi Népfront és a választás jelentőségét és hogy elszakíthalatlanná kovácsolják a munkásság, a parasztság és a a vidékre. — Feledhetetlen élmény az, amikor az einl>er meggyőzi azokat, akiket az elmúlt rend­szer, a hosszú elnyomás fá­sulttá és hitetlenné tett, — mondja Szabó János somogyi­telepi munkás, aki önként je­lentkezelt a párt szervezetében falujárásra. — öröm nézni, milyen óriásit fejlődölt né­hány esztendő alatt a szege­di tanyavilág, s jó rágondolni, hogy még többet fejlődik3 gaz­dagodik majd. Naponta t.oktzáz faahtjáró inául el a Kabin­téri MDP székház elől, vagy a kerületi, üzemi pártszerve­zetek elöl. Rengeteg az ön­ként jelentkező. A szegedi kenüergvári, a mór a városi, a somogyi telepi és a róknsi dol­gozón lelkesen, egymással ver­sengve jelentkeznek a falujá­rásra. A népre elő cso o read­szerint csak késő este érkez­nek vissza a városba. A ro­bogó autóról messze hangzik az énekük. Minden szavuk uj világról beszél, melyet a dol­gozók épilenek majd fül. Az év végére már 186 férőhellyel működik a teljesen újjáépített gyermekklinika Oríu'ay Gyula kultuszminiszter átadta rendeltetésének a gyermekklinika uj épületéi Csütörtökön délelőtt a gyer­mekklinika udvarán, az újjá­épített gyönyörű kétemeletes épület mellett többszáz szegedi dolgozó gyűlt egybe, hogy jelen legyen a klinika ünnepélyes fel­avatásán. »A Népfront program­ja: a klinikák felépítése"? — hir­dette az épület bejáratának fel­irata: A vörös és nemzetiszínű rá siókkal d s/itett emelvény kö­rül fehérköpenyes ápolónők, az egyelem dolgozói, egészségügyi p ' almazottak foglaltak helyet. A/, ünnepség alatt szünetelt a munka s a másik épületrészen dolgozó építőmunkások is oda­sen glettek, hogy ünnepeljék, munkájuk eredmenyét. mondott avató beszédet. Beje­lentette, hogy Szeged nz ötéves terv során klinikai központtá alakul. Uj tudományos és egész­ségügyi kutató intézményeket hoznak létre. Bakteriológiai in­tézet, elmcklinika, röntgeninté­lre t és még egész sor hasonló intézményt létesítenek Szege­den az ötéves terv során. — Ennek a klinikának átadá­sánál is tudnunk kell, hogy jó az az ut, amelyen a Népfront vezeti az országot Rákosi Má­tyás irányításával a felemelke­dés felé — mondotta nagy lel­kesedés közepette Ortutay" Gyula kultuszminiszter. Ezután a Szilléri-sugámti ál­Az ünnepséget dr. Ditrói Gá- talános iskola úttörői népi tán­bor rektor nyitotta meg, majd ! cokat mutattak be, majd Nacsa Orlutay Gyula kulutszminiszter I Judit úttörő Juhász Gyula Nagy sikert aratott Szegeden a honvédség központi művészegyüttese Nem mindennapi művészi eseményt nézhettek végig Sze­ged dolgozói a Nemzeti Szín­ben. Uj néphadseregünk köz­ponti művész együttese látoga­tó l cl Szegedre, hogy kápráza­tos május eiseji felvonulásuk u ín, amelyet a szegedi dolgo­zók sajnos csak újságból, film­híradókból és képeslapokból is­mernek, megmutassák, hogy a népi-kuliurával éppen olyan jf hadseregünknek néphez hü munkás és parasz származása lisztekre van szüksége, Szeged munkás fiataljainak legjobbja­it küldte a Kossuth és Petőfi akadémiára ' Ezu'tón szebbnél-szebb népi táncok köve'Kezlek, melyeket a közönség szűnni nem akard tapssal jutalmazott. •Munka-? cimü versét szavalta el nagy sikerrel. Az MDF nagyszegedi pártbi­zottsága nevében Dénes Leó elv­társ, polgármester mondott be­szédet. — Ez az épület a nemzet alkotó programjának cenk egy része — mondotta. — A válasz­tásokon jnsson este be minden HzCgedinerf a rombolás és nz építőmunka. Nem kétséges, hogy a magyar nép az építést vá­lasztja. Dr. Waltner Károly profesz­szor a dolgozók áldozatkész munkájára mulatott- rá, amely­nek eredményeként nz nj épü­letben ötvennyolc beteg gyer­meknek tudnak elhelyezést biz­tosítani- Ez év végére befejezik az építési munkálatoka/h s a tel­jesen újjáépített régi gyermek­klinikában már 180 ágyat tud­nak majd elhelyezni. Waltner Károly professzor a hallgatóság lelkes tapsa kísé­retében vette át az újjáépített gyermekklinikát. Az egyetemi énekkar Kertész Lajos karnagy vezetésével kó­rusmüveket adott elő, majd Bá­lint Zsuzsanna úttörő József Attila »Altató dal« cimü köl­teményét szavalta sikerrel. Az ünnepség a Szózat hang­jaival ért véget, majd nyomban utána megszólalt a munka kez­detét jelző gong s az építő­munkások újra munkához lát­tak, hogy még ez év teljesen újjáépítsék a gyermek­klinikát és eltüntessék a hábo­rús pusztítás utolsó maradvá­nyait is. A Hl JELÖLTJEINK KLRL1K IMRÉNE Szegeden született 1925-ben, munkás családból. Apja lakatos segéd volt. Szülei hat testvérével együtt csak ne hezen tudták felnevelni. Apja az első világháborúban már megsebesült és súlyos betegsége miatt csak alkalmi mun­kákut tudott vállalni. Kurlikné így a hat elemi után dol­gozni ment. Volt kifutó, nyomdai segédmunkás. Tizen­nyolcéves korában ment férjhez. A felszabadulás hozta meg neki a szabadságot. Be került az ujszegedi kendergyárba és beiratkozott a Magyar Kommunista Pártba. 1947-ben pártiskolára került, mely­nek elvégzése után az üzemrész párttitkára lett. 1948-ban már háromhónapos pártiskolára vitték el Pécsre. Ezután a szakszervezet csongrádmegyei titkárságára került nötit­kárnak és a mai napig ts itt végzi munkáját. TANDARI JÁNOSNÉ Szegényparaszti családból született 1922-ben. Két test­vére volt, szülei részesmunkával tengették életüket. A fel­szabadulás után a népi demokráciától kaptak földet. Tan­dariné Iskolai végzettsége hat elemi, az elmúlt rendszerben nem tudott tovább tanulni. A Magyar Kommunista Pártba 1946-ban lépett be ettől kezdve rengeteg mozgalmi munkát végzett. 1948-ban pártiskolára vitték, utána nőszervező lett. 1949 óta az álsóközponti MDP szervezet titkára és itt végzi azt a fe. lelősségteljes munkát, amely élére a Párt állította. 1óth antal szegedi helyettes polgármester, a Délvidéki Hírlap fő­szerkesztője. 1917-ben született Kiskundorozsmán. Szülei gazdasági cselédek voltak. Nyolcan voltak testvérek, már kilenc éves korában a legnehezebb gazdasági munkát kel­lett végeznie. Házasság és örökség révén 14 hold homoki földön gazdálkodik, egész családjával mezőgazda ági mun­kát kellelt végeznie, hogy fenntarthassák magukat. 1018 októberében szegcdi helyettes polgármester, 1919-ben a Népfront Országos Tanácsának tagjává választották. BAGYON! SZABÓ ATTILA 1928-ban született Kunszentmiklóson, apja községi liszt­viselő volt Lnjosmizsén. 1944-ben mint megbízhatatlan le­ventét a 100/352 kisegilő munkásszázadba osztották be. 1914 december 30-án kísértetet telt a szökésre, de a tá­bori csendőrök elfogták a körülzárt Budapesten és egy utászalakulathoz vitték. Olt érte a felszabadulás. Orosz és német tolmács lelt. 1915 márciusában apja meghalt, rö­vid ideig kocsmabérlettel, aratási, cséplé i "munkával tartót­ta fenn anyját és testvéréi. 1946-ban a szegedi Tudomány Egyetem orvoskarára iratkozott be, résztveit az Apátlii Ist­ván medikus népi kollégium szervezésében. 1915 óta kis­gazdapárti tag, Szegeden a megyei ifinság titkára, majd az EPOSz megyei vezetőségének tagja. A MEFESz-ben kul­turvezető, majd a MEFESz szegcdi titkára lett, tagja a MINSz bizottságnak, 1919 április óta a Független Kisgazda­párt megyei titkára. Dolgozó k! má|us 15-3 is nemzeti ünnep legyen Szavazzatok mindannyian a Népfroníra! Ezzel a jelszóval a szegeai . mértékhitelesítő hivatal öt aol­reríret019"~ója versenyre hiúja fel a ' szegedi üzemeket ós hivatalo. kai, ahol húszan VaffJ annál seny célja a munkahelynek mi­nél szebbé dekorálása a május 15'i választásra­A verseny e'b'rálására a Nagyszegedi Népfront Titkár­iicpi Kunuravai eppen olyan y ———i 1 művészettel foglalkoznak, mint I /j I t ' ' I r / / \nadd tassak az iqazsaqot a naqyok... lommal zsúfolásig megtöltötte a I telkes tömeg és lelkes hangulat­b n vár;a, hogy felgördüljön a f i ,'göny. Hatalmas tapsorkán I> :aa'la a felsorakozott köz­• mii művészegyüttes énekkarát. Majd egy ezredes üdvözölte a megjelenteket: — Hadseregünk a nép és a I ekés újjáépítést, a szocializ­must, az ötéves tervet szolgálja, \ szegedi dolgozók nevében ifi. Komócsin Mihály elvtárs, a? MDP nagvszegedi pártbizott­ságának titkára mondo'l köszö­netet a központi müvészegyüt­I esnek szegedi fellépéséért." — Szeged dolgozói szeret el­tel és büszkeséggel tekintenek néphadseregünkre — mondotta. \mikor népi demo'ráciánfc ''twnkásifjuságunkhoz felhívás­sá! fordult hogy épülő nép­kevesebben dolgodnak. A ver- sá ,át ezúton felkérjük. Szeged, 1940. évi május hó 12. Czékus János, Sekulya Ilona. Periaki Gyula. Bajor Mihály, BaToskOcsonyi Isluán. Különösen nagy volt a forgalom a Dél ma­gyarország Kárász-ut­cai kiadóhivatalában. Apró legénykék, lá­nyok, úttörők egymást váltogatva álltak a pult elé: — Bácsi kérek a kis cédulákból, ki szeret­ném ragasztani őket... — En is... — En egész a Marx­térre viszem — ver­sengtek egymással. — En olyat kérek, amelyre nagy betűk­kel írták: Szavazz a Népfrontra! — követe­lődzött a harmadik. A gyermekek, kiseb­bek. nagyobbak a csü­törtökön kiadott apró, enyvezett hátú, falra, fára ragasztható kél pes, rajzos, szellemes választási jelszavakat tartalmazó színes cé­dulákért rohantak meg a kiadóhivatalt. A vá­lasztási munka apró •napszámosai'? lelkiis­meretesen teljesítették feladatukat. Félóra múlva a Kárász-utcán végig, a Tisza Lajos­körut egy részén már kéklettek, sárgáitak a kis cédulák. Hamaro­san hárman-négyen, csoportba verődve ol­vasták a járókelők. — A bugaci csárdá­ban ecet ég a lámpá­ban — de az ötéves terv minden faluban bevezeti a villanyt. Kzavazz a Népfrontra f — olvasta egy néni a Kigyö utcában, a kőnwkereskedés ab laküvegéről. — Igen — nálunk Kübeken már szombaton bekapcsol­ják a villanyt... A magyar kártyák­ról játismert kép volt egy másik cédulán: a tökfilkó. — Tök filkó, aki nem a Népfrontra szavaz — állítja meg a járó­kelőket a kis sárga papir. — Ez aztán igaz — szögezi le a pirossip­kás sarki hordár. Nagyliasn tőkés, nyurga, zergetolias, vadászkalapos, ka­másnis sReakeiós Jós­ka" ineg egy — hosz­stzufülü, bozontos sza­már van a következő kapura ragasztott kis mányért. cédulán. y — Csak ezek nem szavaznak a Népfront­ra — gömbölyödnek a betűk a képecske alatt. A kis Váci Pista, saját bevallása szerint a harmadik általános •majdnem éltanulója« kétszer is megnyalta a cédula ragasztóval be­vont alját. Csak ugy zeng a kapu, ahogy kétszer-háromszor rá­üt kemény kis öklével a cédulára, hogy job­ban ragadjon. — Igy nil Hadd lássálc a nagyok az igazságot! — mondja és fordul vissza a ki­adóba ujabb száiiit­Oohányliísinisok a „Szakad Héti" székházért A szegedi doliánykisárusok ezer forintot ajánlottak fel a Szabad Nép székház felépítésé­re. Kijelentették, tudják, meny­nyire fon'os a Párt központi lapjánál dolgozóknak a megfe­lelő munkahely. A sajtó dol­gozói igy tudják majd minden erejüket népi demokráciánk fel­emelkedéséért folytatott harc szolgálatóba állítani és ezzel a kiskereskedők, igy a dohány­kisAi'usok érdekeit is szolgálni. A HŐMÉRSÉKLET EMELKEDIK Mérsékelt északkeleti, keleti szét, változó felhőzet, többfelé eső, esetleg zivatar. A hőmér­séklel fokozatosan emelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents