Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-13 / 110. szám

Ténfek, TW9 nwtVu IS Hikolto Zsivín szírsgf gör. fteí. szerli lelkész felhívása a szarlie^hsz Nikolásev Zsiván szőregi Kör. kel. szerb lelkipásztor fathívftssal fordult híveihez és a megye szerb lakosságá­hoz. Felhívásában a követke­zőket mondja: Kedves Híveim! A választás előtt kötelességemnek tartom, nogy hívjam figyelmeteket az ország újjáépítésére, Mindezt be­bizonyította a demokrácia eredménye — a "hároméves terv. Az ötéves í< rvvel az ország minden egyes lakása bol­dogabb lesz, mindenki életszínvonala emelkedni fog. Ha lekéi és nyugalmat akartok, szavazzatok a Híg­frontra. Nikoiásev Zsivétn gór. keh szerb plébátms. Tánccal, zenével, vidámsággal várja Undapest a szavazás napjai .1 választás napja a dolgozó nép ünnepe leír. A szavazással a magyal' nép pecsétel fesz ed­di/ győzelme re és hatalmasul tép előre a fejt ács utján. Az örömünnep jc.'le ét a a'oloozók tánc át, éneklet. vidám jókedv­vel i,s kifejezik. \ budaj-es i luíznkban olyan telkes, izpu'olf a Irinyiitől, mint nagy ünnepek |ető't. Az ünnepségeket semmi­vel sem kezdhe tlek méltóbban, mint Rákosi Mátyás szombal­esti rádióbeszédének közös meghal'tga.ásával. Szombaton este az egész város dolgozó né­pe láncra perdül majd az útra' hátakon. A bálokat kalturmü­• sor előzi meg. A iHilasztdxok | napjára ünnepi dinibe öltözik az j égést város. A lakóházi!:, intéz­I menyek között (tisztién verseng ioonlt. Igen jó gyümöícsíermésre m ki!á!ás R/en,a lovászon nagyszerű lát- ges nö.ényvédöszercket, eszköaS­vi ;ut nyujloltnk a virágba borsit ket. miitragyái, fl nemzeti válla­gyümölcsfúk. fl Iái virágzás lát- Int gondoskodik az értékesítésről tán. már előre meg ielielelt ál- is. napi piaci áron átveswi a gyü­]<r>ilani, hopp igen jó gyümölcs- miilcsöt és elszáltilja. Kikapcsol­termésre van kilátás. fl gyü-Jja a lánckereskedelmet és iyg moK-stermelésl nemzeti vállalat i minden dolgozó hozzájut az ol­rondeikezésro bocsátja a sziiltsé- csó, jó, egészséges ggiímölcsltöx. Egyéves a magyar—lengyel gazdasági efyíiümühödés M(h| e<s> éve írták nlíl a ma- r dasiígi élet minden teiő®, a gyiir-leugj) el ga (ho-ági együtt- ; kölcsönös közeledés hátaim inllkotléfei s'"r/űtlést. ez az lépésekkel haladt sJőre- M együttműködés nnp.v nyereség MdiViilt a lehető leajoiwww 7 ir.dkét s/er/ödö fél s/tittiArn. m -nő kölcsönös segítség a kö* MegUts/sen ződftil a két ország ország gazdasági éleiének kl­köziitti ániiorZidixit, értekre 1 építése terén, a leije* egyeal®­kapcsolatok jöttek léire a jra/.'sés alapján. Sz erdősiíés 2 25 százalékkal emeli nsezögmdasági ternieSésOnSret A Erdésze:' Tti lo/ndnyos tn-' áigazdasági termelés hozamát, tér! kés i t , i hatalmas erdá-1 mert felfogja a talajt kistáriié ii ért tériünké', am tv döntő má- szeleket és kedvezően befolyásai­don fogja javítani az ország ég- ja a talajncrtvessAg tanaimét. Itajtati t iszonyait es bít'ositani lási/idk, a l'ilis, Mecsek és MM­fo ia az orstág faettáiá át. Az'ra jelentékeny részét is. Ax őt­er,i isitési ic cgy'ft legfonlo- éves-terv során összesen rnásjél­sa'.-b programja kopár A!földünk milliárd facsemetét ül'etnek el, jási ása. Alföld ja 'Iása 20 - hatvané-er told eddig hasznave­25 stázaickka! emeli majd a me- heteücn terület kerül bejásitásra. Amorika azt követeli Franciaországtól, hogy hagyja el a méterrendszert fl párizsi Actiou cimü lap ar­ról ir, hogy az amerikai kormány felszólította Franciaországot, lm tyja el a méterrendszert és ul­katmazía a bonyolult amerikai mértékegységet, flz ócoúnontuli Iparo ok és kato mk követelik ezt arra Ibatko/vn. hogy ezzel meg lehelne könni)ilciii az amerikai anyag használatát Frdnciaor­bzaghan. fl francia kormány Sal­mon tábornokot, a hadianyag­gyártás irány'tójál hi, la meg. ta­nulmányozza azokat a kövelkoz­métiyeket. nmclyck az amerikai­mérlékegy égek elfogadásával járnak. flz fletion rámutat arra, mi­lyen suly-is következményei len­nének a gyakorlati életben an­nak, ha Franciaország engedne nz amerikai követelésnek. A szer­számok és gyári felszerelések napyrésze használhatct'anná vál néit cs amerikai felszereléssel kellene helyettesíteni, fl* isko I: kban a tanul jknak és tanárok nak egyaránt nagy nehézségek­kel kellene megküzdeni. AAeg kellene tanulniok a pontos átszá­níitást literről gallonra, kilómé lerröl mérföldre. At kellene ala­íkilani íi tankönyveket és mcgvál toztalni a tanrendet, fl Sevres­ben őrzött platina méteres rud, n francia civilizáció e dicsősége, Franciaország számára nem len ne egyéb, mint mtizeuml tárgy, amely függetlenségünk elmúlásá­ról tanúskodnék — fejezi be a lap. Hót a tisztviselők? A magánalkalmazottak neak­jizervezetének munkaközvetítő hivatnia ax utolsó het hónapban L0M3 (iícztvtselőt helyezett el különböző munkakörökben. Sok ruunkateriiletea máris jeleníts a munkaerőhiány. F4 elsősorban a e/nkképzeltsfig hiánya okozz*. Megfelelő kép/.ettaésgel rendel­kező üzemi könyvelő, mérlegké pes könyvelő, st a tisztik na, ilxem­aaw.dáex jóval kövesebb van, ruiat um-'ftn.vire szükség lenne. V-t a mult rendese* hibája, de a népi demokrácia segit rajta. Csak ehtón a* évben 140 tan­folyamot fende/tek körülbelül 1500 hal lftA tóval, április köze­pén pedig ujabb 62 tanfolya­mot indítottak. Ezeken a tanfo­lyamokon szakképzettséget nyer­nek a különböző inapinulkalma­zoltak. Ezenkívül töhhsaáxon ta­nulnak feleőfoku gyors. «s gép­ír,tat, valamint Ifi''önbőxő nyel­veket- Ax ötéves terv a hitelélet föllendülését hozza magával ax ipar és az építkezések növe­kedése folytan éa ezért jötkfp­z.ett hankfctaxtvtae lök tömegeire Icm szünség. A kereskedelmi tisztviselők munkáját különösen font ok-tl te.sufi a Szovjet unióval é« a llépi demokráciákkal való eg\ re szorosabb kiil kereskedelmi kapcsolatunk. Ax ötéves terv­ben tübhtizczer te*liltisztvi»elő­re, könyvelőre, statisztikusra, ü/.emga.szdág*>«i lesz szükség. Vem a ínagíioalkaliurtzottuknak !««ji gondjuk arrn, hogy elhe­l\e/ke<l!i.seenek, hanem a* lesz a probléma, hogy megfelelő számú és képueítaégü tlsstvisa­Ifivel tőlthessSA be a tunnka­hel veket. Angol gyarmatosító: szavakba* édes, marása mérges. A MI JELÖLTJEINK ERDEI MIHÁLY Ar. MDP Központi Vezetősé­gének tagja. 11107-hea szüle­telt Szcniesoa, Apja juliásr volt Eleinl® uradhltnaknál mint alkalmazott, később ön­erejéből önálló juh tar tó ju­hász volt. Egész életén keresz­tül, amikor később már a ju­hait eladtő összesen 4 kat. hohi földiét ós Szentesen egy házat ludott gyűjteni. Hat gye­rek közül luxiéi Mihály volt a legfiatalabb. Négy elemi is­kola elvégzése után apja sa­ját jószága melleit pásztói-ként foglalkoztál la. Erdei Mihály szerelőit olvasni, a jószág mel­lett állandóan könyv volt ná­la és minden szabad idejét olvasásra fordította. Később, mivel szülei földjélzől megél­ni bérmunka vállalása nélkül nem lehetett volna, előbb ara. tórészesfcént, mlajd 1929-től kezdve mint kubikos munkás dolgozott ax ország különböző területein. A munkásmozgalomba 1929­heu kapcsolódott be. Azóta ál­landóan, megszakítás nélkül dolgozott a földmmiktúsmozga­loniban, majd később a* ille­galitásban dolgozó kommunis­tAk harcát megismei*ve dol­gozott a parasztság jövőjéért, harcolt aa trrl reakció ellen Alelnöke volt a szentesi fóld munkás szervezetnek. 194ita vaszdn a* intemáláa elél Kr. délyl>e szökött, majd vísaza léit Szcutcsra éa ott várta N a relszahadulóst Éltől ax idő. tő] kezdve állandíkJW a mox. galombaa dolgozik, eleinU szaukszervc/eti voikajon., mii® szentesi szakszervezett titkáé majd később, mint a M^yai Kommunista Párt falusi osztá­lyának szervezője. 1914 da. cemberétie* már résztvett m ideiglenes nemzetgyűlés el ,4 ülésén és azóta mint Csongrád vármegy® lképvi-elője vett részt w* országgyűlés tn unká­jában. ErdH Miltály a föld­müvessz.övetkezeti mo:igilo«i megszervezésében is ré ezt veti ée a MOSaK megszervez ó é­ig mint a Fóldm üvesszó ve (ka. zetefc Ors/ágoe Közpon íjánál alelnöke dolgozott. Jelenleg i Magyar Dolgozók Pártja Me­zőgazdasági és Szövetke/etpo. lilikai Osztályának helyettes vezetője és a DÉFOSz orszá­gos alelnökeként dolgozik, i uiezőgazdaság fejlődésén, I parasztság jobb jövőjén * vj. rágzó falu megterenttésén. 3S do!pz« parasztság ieiiiisineretgs poirtassiftil ieljesHI s tavnzi veiéstííYít Míg aa ipari muukáeeAg munkavertwimyel építi aa or­szágot, a dol&onó ]>arasztság leikiiaineretea powtosBággai teljeeiti a tavaöri votóstor­vet. A vehéai munkák a* ütemterv szerint májua lS-ig fejeződnek be. A dolgozó pa­rasztság a tavasziakkal be­vetett terittetet máj na 1—8-ig terjedő bélen 87.4 Balek­ról 94.6 százalékra emelte, így az ütemterv május 15-i határnapjáig mindössze * ta­vaszi vetésterület 5.4 sj^áza­lákát kell még bevetni. A* ipari növények vetéste­rülete legtöbb esetben meg­haladja a s'/.ázszázalékot. Az ütemterv teljesítési ver­senybea most már nem az ászaki országrészek, hanem az alföldi vármegyék vezet­nek. Az "'vő helyet Csongrád és Szoltwit megye foglalja el egyformán százszázalékos tel­jesítménnyel. Második Nó­grád megye 99.8, harmadik Bihar megy® 99.3 százalék­kal. Az MNDSz felhívása a magyar asnzonyohUoi A Magyar Nők Dem ok ralik** Szővetséjpa a köveihez! felhívást ittlézle a magyar a*zonjosho«{ >I'övid idő választ el bennünket a s«8vwk4b napjáld^ amikor a magyar nép egységea állásfoglaíAsaai teaa hfid a Függetlenségi Népfront mellett. A magyar asszonyok eddig soha ne* látott lelkese-lé®, sel, öntudattal és a jövőh® vetett biztoa hittel késriiln.-i en® a napra. A nia©ar Lánvok, ass/ojiyok, édesanyák ém. zitc, hogy bíznak bennüld, elvárják ló lük, hogy élnek j>Hfá ikkal, leljcsilik kötelessé^eikeU Jogunk, amellyel élnünk kett — a népi demokrácia — adta választójog, kötelességünk, hogy a békét, oemládun* jólétét, gyermekeink boldog jkvőjét biztosító Függetlenség Ncjjfronlra szavazz unta Fe©üak móllók « blHalowrre Mindé® naa©ar lánj^ asszony éti édesanya étezoe át a reá háruló felelősséget A* májws lő óa a Népfj-gotra való aeavázással orv/ág - vtíág előtt adj® tanuldzonysíigót ha*aasz©ielclén®te Éljenek « békét, jólétet, ötéves terv®! szavazatukkal tá­mogató magyar asszonyok, Kijén a ba/Ank boldog jővójót építő Függetlenségi Népfront.* A ruhrvidéki munkásság megmozdult a reakciós nyugatnémet politikusok ellen A aladhachi bánytaxok táv­iratban szólították fel Adenau­ert, n honul parlamenti tunáca elnökét, fogadja el haladókta­luiuit a német néptanúes ujún­latát c« indítsa meg a közt'i.H tárgyalásokat a keletnémet és nyuKutnéniet teatiilefek között a német égyaés lielyrnáUitáaa érdekéhen. A távirat hangoztat­ja: enak akkor tehet a kiilflvrys miniszteri taoáea kírfryabis.i n«k eredményesBÓcér® .saáinifaiii. ha a németek maguk, a demokra­tikus egy.ség útjára lépnek éa megteremtik a német kérdőn uiegoldtaáaak előfeltételeit. A többi rnhrvidéki ü/enHen M hason 14 lialároatot togodoS* <# a inunKássóg­Három napig az ifiuság yezeíi Csehszlovákia második nagyvárosért Csehszlovákia második leg­nagyobb váróra érdekes kísér­let színhelye lesz, Má,us 13-áu, 14-én és tő-én a várost « cselt írjurági szövelség lapjai ve/e­lik. Ók irányítjuk három na­pon át a hivatalokat, üzemeket, sajíól ős rá líót. Szombaton 7.»r po'oczky niinlszle elnü!. a fc >r­mAny több tagjával clbílogal Brnoba, hogv személyesen gvő­ződjék meg az uj nemzedáf unt Dívájának crodméir. erőd. Rákosi Mátyás elvtárs szeabafon este i érakor a Kossuik ráiiiiao készéi l'árUzervc/elek. ÍHmea4*pvvejrHek r«o»orto«An hallaa99£ik me«l

Next

/
Thumbnails
Contents