Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-08 / 106. szám
V'asaruap, 1949 máius 3„isr klíhiIjIJ JVLÁ-R, ÁTSIRNUNK AZ É3TSZAKAT" Két kitüntetett sokgyermekes anya beszél a múltról ós a jeleni ől Na&y üröm küllüiü t írókra Ami á'éii tiázá'iu. Tápén, a S/eltcni-uira 5. sráni alaíl mindenkinek örömtől ragyog «/ arca Hálálnia- kitüntetés é le a ház asszonyát. A népflti minisztériumtól ezer forint fu'.aimrt kap. Csomagot készít Makráné, s kö/lien a régi időkről mesél: Nyolc gyermekem van, vékonyfalu nedves lakásunk volt. Még 1922-ben megígérte a város vezetősége, hogy rendbehozzák a lakásunkat, el is készjtelték háromfajta tervrajzot is, de bizony nem csináltak semmit. A t pe.s.e tudták, hogy négy levente kötete: fiamat megbüntessék amiatt, hogv nem ment el levente ó ára. Nem mentek el, mert 0 a voltak kenyeret keresni. Ezzel ők nem törődtek. A dicsőséges Vörös Hadsereg felszabadítása után megváltozott a mi szegény életünk is. Kaptunk nyolc hold földet, amiből mostmár meg tudunk élni. Kél fiam oda van Fo ;sutli-akadémián, ugy örültem, amikor megkapták a behívójukat. Minden gyerekem benne van valami szervezetbe. A legki-ebb kislánvom most nvolc éves, ő is uttörö már. Vi'-a lánvom kollégiumban tanul. Mo t nyolca tik általános 1 ' -Más. A demokrácia adta i : neki a lehetőséget ahhoz, lioay majd pedagógus lehesse:. Most a jutalomból azonnal vei ek kél kis disznót. Ilyen boldog anyák-napját még nem értem soha. Mikor a múltban anvák-napját rendeztejí az urak az iskolákban. nekünk szegény asszonyoknak csak fájdalom volt az, •em is menteni el csak egv«zer. Az én gyerekem miből vett volna, vagy csinált volna valami ajándékot. Az uri gyerekek a szegény asszonyok könnye mellett adták oda szüleiknek az. értékesebbnél.értéke obb ajándékokat. Ma már ilyen nincs. Az iskoláknak adtak segítségei a közülelek, ho.'v minden gyerek tudjon valami meglepetést, a'ándékol készíteni sze e'ett édesanyjának. Én is meglepem a gyerekeimet a jövő bélen. Mind egyik gyerek kap ruhát és cipói- Nem fognak már rongyos ruhában és mezitláb járni a hideg időlien. Az. életszínvonal emelkedését mi szegény aszszonyok látiuk csak igazán. Nem kell már éjtszakákat átsirnunk, hogy nincs mit adni reggelire a gyereknek. Van már mindenünk és tudom, hogy az ötéves tervben még jobb módban élünk. Hogy ezl elérjük, azért szavazunk a Népfrontra. Makráné a csomagolást már be is fejezte, nagy gonddal köti fejére a tarka kendőjét, « postára igyekszik Két Kossulh-akadémiás fiának táviratot ad föl, hogy várják mz állomáson és együtt örüljenek a nagy kitüntetésnek. De nagy boldogság költözöl1 a Rókusi-fekeleföldok 38. szám alá is. Varga Istvánné kilenc gyermekes anyát is jutalomban részesiti a népjóléti miuw. tórium. A csöpp kis konyhában ideoda járkál nngy boldogságé, ban. Időközönként fel-fel so hajt, »ennyi pénzt kapok. Ezcá forint! soha élelemben nem volt nekünk ilven rengeteg pénzünk.* Koldus sorsban éllünk jóformán,, gyerekeim dvanok voltok a multbap mint valami utcai csavargó. Ez fáit is nekem nagyon, de nem te'ettem semmit Pedig én is, az uram is egész nap dolgoztunk, de pénzt alig láttunk Eddig nem volt a gyerekeknek sem cipő'e sem ruhája. Amikor a hideg idő beállt, otthon kelleti maradni nekik. Igy aztán a legnagyobb lányomnak is csak 1 elemije van. Remélem, most tovább tudom tanítani őket Nagy kedvük lenne rá. A most kapott pénzből legelőszőr őket ruházom fel. A bélen már vellem is 12 méter anyagot nekik ruhának, de mostmár mindegeiknek lesz uj ruhája. A múltban bizony a nagyságák által levelett rongyokban jártok az én gyerekeim. Most viszont mi ís uj ruhában, uj cipőben fogunk a Népfrontra adott szavazatunkkal hálát adni a népi demokráciának ezért és az eddigi nagy ajándékokért — Mi volt a múltban egy szegény, sokgyermekes anya sorsa — gondol vissza még most is elborult arccat Felnevelt 10—12 gyereket az urak szolgálatára, és mikor négyet elves telt a háborúban, akkor szemkiszurás végett adtak neki egy érmet. Ugyanakkor az / Vasárnap is nyitva a választási iroda A szava/atszedft bizottságok Cs a varosházán a polgármester választási irodája vasárnap is reggel 8-t<51 este 8-ig a választék rendelkezésére állX Napköziotthont avatott az egyetem Az egyetem dolgozói szombaton délután ünnepélyes keretek között avatták fel az egyelem Ady-téri épületében nj napköd otthonukat. Az ünnepséget Németh Ferenc elvtárs, egyetemi üb. titkár nyitotta meg. — Remélem, hogy U, az uj otthon kis lakót az általunk lelkes szeretettel épített országban felmérve, majd folytatjátok a mi elkezdett munkánkat és öntudatos fiaivá váltok a dolgozók uj, független Magyarországának — mondotta. A Margit-utcai általános iskola úttörői szavalatokkal és népi táncokkal szórakoztatták a megjelenteket. Az egyetem dolgozói köszönetet mondottak a gyufagyér, a szegedi kender és a magyar ken otlhonvalóknak nem volt mit enni.. Ma már ott vannak az országban a bölcsődék, napkö. zi otthonok, népi kollégiumok amelyek a nevelés jelentős súlyát leveszik az édesem ák vál Iáról. Nagy örömmel tölt el az a tudat, hogy ma már nincs egyetlen család sem, főleg édesanya, ki örök lemondás közt éljen. Az iskolák is látóin, milyen nagy igyekezettel készüllek a mi napunkra: az anyák napjára. Ilyen hol" ig, békés ünnep még nem volt a mi életűnkben. Ezt a hároméves terv ho ta meg nekünk, ezt igyekszünk is kiérdemelni munkánkkal építeni fogjuk a boldogabb jövőt, szeretett gyermekeinknek. Varga néni közben elkészült az ebéddel, épp jókor^ mert jönnek már a gy erekek is nagy hanggal az iskolából. Mire a konyhába érnek, már az asztalon gőzölög a jó elted. Kristé Margit f Szakasüs arpádné elvlársi nyltle meg Szegeden az ápolónőképző tanfolyamot Az épulö szocializmusban a demokratikus Vöröskereszt is az uj társadalmi rendet akarja szolgálni. A dolgozok egészségvédelme érdekében ma már min. den traktorállomás Csongrád és Csanád megyétjen komoly elsősegélynyújtó felszereléssel rendelkezik Ez nemcsak a traktorosok szolgálatában áll, hanem a környék dolgozó parasztságának is. A Vöröskereszt felvilágosító előadásai mellett még további fontos feladata az önkéntes ápolónők kiképzése három hónapos tanfolyamon. Ez részien kórházi gyakorlatból, részlien elméleti kiképzésből áll. Anatómia, élettan, gyógyszertár, belgyógyászat, sebészet, szociologia alapvető logtrimaival m. merkednek meg a hallgatók. Ki. vétel nélkül gyári munkásnők, dolgozó asszonvok, akik a tan. loivam befejezésével netn egy*, düh hivatásuknak tekintik " a betegápolást, hanem eredeti munkahelyükre visszatérve tudásukat dolgozó társaik érd®, kélen használják fel szükség esetén. Szegeden az első ilyen tanfolyam szerdán indul megy Szakasits Árpádné nyitja meg a Kossuth Zsuzsanna "kollégium második emeletén számukra berendezett uj kollégiumot. Ttí már az önkéntes ápolónők uj otthonában minden rendben van, fehér ágyak, ruhák, könyvtár várja az új ápolónőket. Május 7-t 8; 12 io dám ki a névjenyzékliivsisfókti! A Függetlenségi Népfront naggszegedi központi irodája felhívja azokat a dolgozókat, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Szegeden (pl. kubikosok, postások, vasutasok stb.) hogy haladéktalanul kérjenek névjegyzékkivonatol attól a szavazókörzeti hivataltól, ahova a lakhelyük szerint tartoznak. A névjegyzékkivonalot május 7-től május 12 ig adják ki. Ez a lísía. MINDENKIÉ Délután fü 3. A hid felé vezető utcákon megkettőződött m forgalom. As újszeged\ Magyar Kenderben megtörtént a váltás és most a munkások, munkásnők ki kerékpáron, M gyalog jönnek hazafelé. a hetipiacnak is vége már, a tanyaiak áramlanak a Roosewelttérre, a kisvonat végállomásához. A Kelemen-utca és Aradi-u'ca sark&n egy szokatlanul felszerelt ember bukkan fel. Hóna alatt göngyöleg papir, kezében vödör. A másikban nagy meszelő. A piákátragasztó. Megvárja míg aa emberek elhaladnak, a Kelemen-utcai oldalon széle* mozdulatokkal fürgén végigmeszeli, végigenyvezi * sárga falat. A göngyölegből kiválaszt egy nagy iv papirost és a falra illeszti. A felső sarkot kicsit feljebb húzza és a papirost még szélesebb mozdulatokkal át és át mázol ja. Az utolsó >meszelővonásoknáU széles gyürü áll a Hátamögöít. Már a meszelő alól böngészik a plakát tartalmát. — A képviselőjelöltek névsorai — mondja valaki hangosan és hárman egészen közel lépnek, hogy lássák a névsorokat. — Révai elvtárs aa első! — olvassa és mondja hátra társának aa újszegedi munkás. — Helyest Lássuk tovább! — Marosán György, Orbán Lászlót Ni, Zöld elvtára, ifj. Komócsin elvtára — ezek a mieink... Két ruzsajárási paraszt áU most a járdára, a plakátragasztó eltűnése után felszabadult helyre és néz a munkás vállán keresztül. — Kisgazda vant — kérdi az egyik, szinte magának. Az újszegedi sorolja: Ortutay kultuszminiszter és szeme végigfut a névsoron. — Itt van Tóth Antal... Arpádközségi kisparaszt — nagyon rendes ember. Kerékpár fékje csikordul. Egy nUttörén, vadonatúj csepeli kerékpáron szintén ujszegedi mulcásnő áll meg a járda széle mellett. — Elvtárs! Nő van-e* — kérdi a jdradnállótól. — Nőt Várjon csak! Császár Balázs, Bugár János, Kende Zsigmond.. — olvassa a neveket. — Itt van ni: Kurlik Imréné. — A Kurlikné! Jól van, cz a mi üzemünkder dolgozódnak, akik tízezer fo- , . riiittal járultak hozzá a napközi ben dolgozott. Melos! Most a megyei szak otthon felálliíá?ához. ' szervezeti nőtitkár! . Jé! ,4 Víané is ott van Szintén tőlünk. Soha se hittem volna, hogy ő is képviselőjelölt lesz... Ujabb csoportok érkeznek a távozók helyébe. Hangosan örülnek, ahogy Révai, Zöld, Komócsin neveket olvassák. Egy hossza i*. yény egy vasutasnak magyaráz: — Császár Balázs röszkei kisparaszt. Peh rasztpárti. Ez a Kende orvos. Azt hiszem radikális. A Parragi az Balogh-párti... Két kőműves érkezik. Hamar felfedezik az ismerős neveket: Zombori elvtárs. Nálunk volt a MÉMOSZnáL Most szakmaközi Hí úár. De megválasszuk! Garabolyos nénike sietne a kisvasú tra. ds megáll a csődület láttán. — ATií olvasnak, leiköm! — taszigálja a vasutas hátát. — Ab új képviselőket! — No, akkó mék is — motyogja —, nem érdeköl aa engöm... — Nem-e T Hátha maguktól is t?an valaki a nagy plakáton! — szol kötekedve a hosszú legény. — Talán pont a szomszédja, llovú valósit — Ént Alsótanyai. Mórába. Tudja maga, hun van azt Onnét nem vösznek senkit képviselőnek... — Ugyf Hátha! Fogadjunk! — Nem fogadok, de tudom, hogy nem vösznek. A járdán álló csoport mosolyogva nézi a hosszú legény és a nénike évödését. A munkásasszonyok odahajolnak, magyarázkoiká szeretnének. A hosszú leinti őlcet. Odalép a vasútas mellé és alaposan végigböngészi a vastagon szedett sorokat. Az utolsó előtti névnél fölkiált: — Hát idenézzen. Tandari Jánosné, földműves, Mórahalom 418. — A nénike kezéhsa nyúl és szorosan a plakáthoz vezeti. — Lássa-e t — Tan-da-ri Já-nos-né.. — betűzi a nénL — A mi Tandarinénle. Aki most bent van Központon — hitetlenkedik. A kis csoportban felcsendül a nevetéa, A hosszú legény villogó fogsora kilátszik^ úgy nevet. — No, ugy-e, mindenki rátalál a magm embrére! Ez a lista mindenkié... A Kelemen-utcán egyre szaporábban csőm get a posla felé tartó villamos. Hétfőn délután 4 órakor OSSZaKttVa erlCKe Kálvin-tér 6 szám alatt.