Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-08 / 106. szám

4 Vasárnap, 1949 május 8. 1Q54 MA! US ö riport az uj Nagyszeredről Éles bugás reszketteti meg • levegőt. Váltás ideje van. A Kálvária-út végén lévő hatalmas Fonóüzem főbejáratán keresztül sűrű, tömött torokban áramlanak a munkások. Az egyik részük jóalőt'b hanv'a ott a gépeket., B másik része pedig most áll « gépek mellé. Az üzem előtti útvonalon summás rrrTtett állnak a villamosok. Tápé olvasha ó az ei.vi.i. Dorozsma a másodikon. A túlsó sínpáron az Újszegedre és Szövegre tartó villamosok állnak. A munkások zsúfolásig töltik a kocsikat o kit^wak moso'-'ogm lyukasztják a filléres brit jegyeket. Csöngetés. Indulnak a kocsik az új, hoszazú útvonalakon Nagyszeged minden tájára. Ugyanakkor éles berregés •»n fel a tájat. Egyre-másra indulnak útnalc az olcsó Csepel kismotorok. A férfi és női kerékpárok pedig rajokban suhannak el a villamoskocsik között és indulnak a ve os felé. A Fonó portása utánanéz a hazaáramló munkásoknak: Mennyi kismotor, mennyi kerékpár. Újra bővíteni kell « kismotor- és kerékpármegArzőket. A különböző vonalakon ví;an csilingelő villamosokra egymásután kapaszkodnak fel a különböző üzemek dolgozói. A bútorgyárban, iró gépgyárban, mélyhűtőben, ko 'ekeióüzemben szintén aá'lás volt. .4 munkások vt iLimán beszélgetnek egymás tojt. Versengve számolnak be arról, hogy aznap menü. zyire növekedett a termelés termükben. Másutt a munkaerő problémáiról beszéltek. Rengeteg, volt parasztmunkást kapott üzemünk az tl nult Időben Dorozsmáról, Oftömösről, Balástyáról, Csengéiéről, meg • Tisza h'-Uó feléről. De mégis állandó szákmunkashiánnyal küzdünk — mondja az egyik kitűnően öltözött munkás társának. Ifjúmunkások sportfelszerelést, futócipőt szorogatnak hónuk alatt a villamoson. — Pompás edzést tartó'ttmk a sportstadionban •— beszéli az ifi. A mellette lévőnek még kissé nedves, csapzott a haja. — Te, kitűnő volt a viz ma a fedett uszodában. Elsőrendű időt sikerült úsznom, Egy nénike a vonatok menetrendje után érdeklődik a kalauz'ól. Érdekli, hogy miként juthat el Makóra. — Fiát az gyerekjáték — mondja mosolyogva a kalauz. — Ezzel a villamossal kijut a nagyállomásra, legyet vált, óránként indulnak a vona'ok. Felül az egyikre, átrobognak az új vasúti öszszekötőhidon s röpke félórák alatt Makón vannak. Az egyik utas közbeszól: — Mikor volt a néni Makón utol járat — Akkor, amikor Újszegeden kellett a vonatra felülni. A hídon gyalog mentem át.,. — Hü, az nagyon rég lehetett. Akkortájt, amikor a hároméves tervet befejeztük.,. — Akkor,.. — Azóta nagyot fordult a világ. Sokat változott Szeged. És a környék is. Menynyivel jobb mos' az életünk Hej, visszaemlékszem, akkor még híre-hamva sem volt a mi falunkban a gyapottermesztésnek. És most menynyit termelünk itt a Tiszántúlon .,. 4 szomszédja bekapcsolódik. Ruhámról nem lehel megtudni, falusi-e o"gy városi. Most már mindnyájan azonos minőségű, jó ruhában járnak. — Igen, a mi falunkban ia sokat kínlódtunk akkor szárazság idején. Most úgy ömlik a viz a Tiszáról a csatornáinkba, onnét pedig a földekre, hogy öröm látni., Megoldódik a harmadik utasnak is a nyelve: — Szorongással gondolok vissza, hogy éltünk mi akko> falun villany, telefon, orvos egészségház, mozi, fürdi nélkül. Emlékeznek? Egyes falvakban petróleummal világítottak akkor, néhol kilóméi ereket kelle't menni az embernek, hogy telefonálhasson. — Na, most ez elképzelhetetlen. Hogy egy faluban ne legyen villany, telefon, orvos.'?... — Meg napközi otthon... — Meg ne szóljon rádió?... A villamos u'asai elmerengve bámulnak a kocsi ablakán át kifelé. De megváltozott minden! Odakint pezseg az élet, egyre sűrűsödik a forgalom. Igen, most újabb üzemekben volt vál'ás itt Nagyszegeden, ebben a jelentős középipari gócpontban. A >gyapottermelő* odaszól aa >öntözőnek*: — Ugyan hányadika is van ma? — Kérlek. Egész pon'osan 195) május 8. Az ötéves tervünk utolsó hónapjaiban. • Képzelődés, újságírói fantázia szüleménye ez a -^koraszülött* riport — mondhatná valaki. — Nem. Nagyszeged, közelebbi és távolabbi környékének élete ilyen lesz 195)-ben. Ez az első pillantásra túlságosan rózsaszínű, nagyon optimista kép reális, rideg, szakemberi precizitással és alapossággal kidolgozott előze'es számítások, kimutatások, grafikonok, tervek alapján készült. A megvalósulása komoly, áldoza'kész munkába kerül majd, azonban nem lehetetlen. Az első lépés ezúton magának az ötéves tervnek menszavazása mához egy hétre. PLAKÁT"O 3Ö2AT a köziefeedes u jáápitési A Magyar Függetlensegt Nép-1 (ront kiadásában megfeleltek a' közlekedés eredményeit és ötéves tervét szem éltető rlakátok.ame- j lyek számokban, kénekben hü r tükrei az elért eredményeknek. lelenleg 601 hatónk van. az ötéves terv végén 765 haiönk lesz. A vasul plakátján Eva adatok szerint a felszabaduláskor 285 vasúti személykocsink volt, u/fáépitetünk 2015 személykocsit és 4145 km. hosszúságú vágányhálózatot. A Duna-Tisza-hidak közül 2300 le/robbantott kidből 2268 hidat uiiáépitettünk. Gazdasági kisvasútokból a hóromeves terv kereté'en 100 km. uj gazdaság' kisva-utvonalot építettünk, uiiáépitettünk 557 km. vonalat. 42 ötéves tervben ezt is megkétszerezzük. Gazdasági vasút tank hal 600.000 falusi és tanyai aotgozót kapcsoltunk be a közlekedésbe. Rekötüutakből fel szabadulásunk óta 387 km. ui köves bekötőutat építettünk ötéves terv során 2500 km köves bekötő utat ém'e'tünk. Maidén falunak kö\es utat, villanyt, telefont ad az ötéves terv m'nrien falut bekapcsol a ország közlekedésébe, Teheraató'Wományitnk ma háromszorosa a béke'tetinek, az ötéves tev vé <ére hatszorosa tesz — hiraetik a Függetlenségi Népfront megjelent piakátiai. Az Eft/$z-nek mej bel* ma a-n'a, ig-ov va ÓJ33 a demftHr>ctá nyálán áll Az ENSz poli ikai b i o t ta gu máj as 4-én kezdte meg Eriin. co-Span o or zág kérdésének viá át. Katz-Suchy lengyel kiküldőit kijeten e.íe. hogy a fasizmus felett aratott diadal nem teljes mindaddig, amig a spanyol nép nem kapja meg szabadta ál. Hangsúlyozta, hogy a I'T.mco-ren Iszer a köz á' saságpáriiak százezreit veti börtönbe, megkínoztatja é> kivégezteti. Franco hivatalos adatai szerini is 107.000 poli'ikai foA megszelídítit ürít oroszlán 6s amerikai idomitójagoty van Spanyolországban. Rétszá ezren á lnak a poli'i' aá rendőr ég felüqve'e e akitt. az ame ikai sa: 6 is hírt ad a kegyeden spanvo'o szági valláaüldözé«Től. Ezu á'i megállapította. l ojv a követek vissz hivá ától szóló lia'ározn'o' több ál un mc érette Főképpen azonban mé is az Egyesült Államok és Xaqvb "itarnta felelős Fi'anco fennmaradó áó"l Az Egye-üli Államok 70 s'rdég'at ion o sári re ü'őtcret éptt'p'ett Span o'o szá b n Madridban Inná -skozáso fotónak az amerikai ka onai mtósztó lay;ai és a span-ol vezérkari f "n"k között. Franco egvik beszé l 'bői kilóul az is. tio^v a számol diktátornak tit'os katonai egvezménve van az Fgye ült A'l imok'-cl Rof - ezéöl hangoztatta. hom a- ensz-nek feti 'él'enül határozóit o''' "ke té eke' kell hoznia a snrn' o' ügyben és meg ke'l muta'n'a hogy a szerv—e' valóbm a demoK'ta 'ia é^ nem a. fasizmus oldatán áll A hőmérséklet csörktif Mér ékelt, időn':'n' él'nk-bb szel, válo ó felhőzet, többfelé, főleg a dé'u áni órákban záporeső. zivatar, a hőmérséklet egv-ké fo' kat csői k n. Varga Gyula népnevelő Szahed Néppel a kezében haladt • Főutcán. Teherautón érke zett huszadma jávai a szomszédos ipartái o ból és a helybeli paraszt elvtársakkal együtt indullak útnak a községben. Balog Már on kózépparaszt háza frié tartottak. — Mindjárt ott leszünk elviárs. Látod azt a tágas fehér bá/at, ahol a lócán ülnek az •mborek? No. oda megyünk — «.irte a «ól Takács elvtárs. Varga mellett lépkedett. Az árokpar on Kbanyáj rág. la a gyepét, a ház előtt edxmás parasztok ültek szemükrehúzott kalappal s fejkendős tM/onyok ünneplőben voltak, beszélgetlek. — Adjon Isten.,. — Adjon ... Az emberek feltekintettek s feváncsian méregették a városi ruhás, nadrágos embert, aki »«gy. erős kezében újságokat •ontott. — Jól megnőttek a libák er. W maguk felé a milyen aok van belőlük. Ugyan kié ta a aok liba? — kér,fi Varga elv. *rs. — Enyémek — válaszolja «ev öregedő asszony. Helytálltak a Pártért, a Népfrontért — A mieink meg amott van•ek —, teszi hozzá egy másik. Már helyet fa szorítanak nekik a padon, szivesen. őrömmel fogadják őket. Csak egy fényesgombos, lak' csizmás, pufókarcu ember mo og valamit kelletlenül a fogai között a néz hosszasan a semmibe. — Hogy éldegélnek errefelé? hogv megy soruk? — kezdi Varga elvtárs. — Nem panaszkodhatunk... Jobban, mint régen... — hangzik innen is, onnan is. — Volt-e azelőtt iiven srén Bbanvája? — fordul az egyik parasz'hoz. — Volt itn ... egerem, de nem libám. A tibanváj a fölnhöz és a házhoz teremtődött, amit 1915-ben kaptunk. Most már disznó is röfög az ótban, tebén fa bőg az isiállóban. — sokra megy vele... hisz •gyis a szövetkezeté tesz... — veti közbe a fényesgombos, lakkcsizmás ember. — Miből véli? — seó! köahe Kapás elvtárs. — iíál mindenki tudia ad. Azért adták a földet 45-ben, hogy viss7ravegyék 49-ben. A azöve:kezelnek. Eire kellenek a választások ia. Hogy belekényszeritsenek mindenkit a közös földbe. Egy pillina'ra csend támad, bizonytalankodó, kérdő tekintetek néznek Vargára, Kapásra. — Ne hlgvjék embereit, szó aem Igaz ebbők — Bizonyl'sa be — ugrik fel a fénvesgombos. — Könnven. Há' kle fi gyei jenek — kel fel Varga te a belyé"ől. — Kényszeri!ette-e már mamikat valamire fa a demokrácia? — Adófize'ésre — mondj'a gyorsan a lakkcsizmás. — Azt a múltban fa kellett fizetni — állapit;a meg Balog Márton. Felesége hozzáteszi: — Az ám, és most nincs árverés, dobszó a dolgozó parasztemben por(áján. — Hát az állami iskola, az n«n kényszer volt? — Azt mi már régen kértük, kívántuk. Jobb, mini a régifajta — mondják az emberek. — Szóval nem nehéz megállapítani. hogy a demokrácia semmire sem kénvszeri'ette a becsű!e es dolgozókat. Miért kénvsze'i'ené most pont a s*öve kezésre? A szőve'kezet s-nkinek sem kényszer. Megmondta Rákosi elvtárs »A népi demokrácia a minden kényszertől mcnles. tettesen őn. kén'.es szövetkezés hive«. — Rákosi mindig igazat mond — mondja Balog Márton — én nem vagyok a pánba, csak a Défoszba. de ezt már én fa megtanultam. — Lá ja. mindenki tudja itt, hogy maga hazudik — szegzi a lényt Varga elviárs a lakkcsizmásnak. — Az ám. most fa arról be. szélt, hogy háho u lesz. Altatóport hintenek repülőgépről az amerikaiak, az án bemasiroznak ... és minden ugy lesz, mint régen vott. — Ez az ember dotóorik itt »allatópori-al«. A maguk éberségét akarja elaltatni, bogy a maguk érdekei ellen fordítsa magukat. Mennví földje van macának? — fordul Varga elvtárs a lakkcsizmáshoz. — Mi köze hozzá?... — Van neki vagy hetven^ még hozzá o'aiü'ő és sok jél szág... — állapítják meg a lócán ülők. — N o. itt a magvarázat. Af llven emberek botondi':ák a falu néné'. beszélnek a válás*, tások ellen. — Azelőtt meg sem látott minket, most meg kéretlenül tdc!c!enczik — mondja a libAJa tulajdonosa. — Hotv ártson mamiknak., mert ezek a nép eltensécfaL Ezek. akiknek nem jó a demokrácia. amely fökíet. jólétet, szabadságot a^ott a falu dol. gozóinak Ezek beszélnek »kénvszerrő!«, »ierronól. Ha nálunk kénvszer volna, nem választanánk uj orszángvütóst kényszer, mert az ország vezetői megkér lezik a népet, helyesli-e ami tör'ént a felszabadulás óta, helvesli-e azt. amit csiná'ni akarunk, az ö'évea tervet, — ezért lesznek a választások. A szaA-azás a demokrácia bizonyt éka, elenged!.*-