Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-29 / 124. szám

Kai? M M UtfsA SÍÉT HÉTTEL Á GYŐZELEM UTÁN Mikor kóíhele — május tizen ötödikén este megállapíthattuk, hogy halaimas győzelmet ér. lünk el, ebben az egy mondat ban igen sok — szirté mond halnánk minden benne volt. Benne volt az, hogy Nagysze­ged választópolgárai — hason lóképpen mint az egcsz ország­ban a dolgozók — egy ember­ként álltak a Népfront céíkitü zé; ei meüé, szinte egy ember, ként mondtak igent a három­éves terv lendületes befejezésé­re, az ötéves terv végrehajtásá­ra, a béke melletti, a Szovjet­unió melletti szilárd kiáltásra, De benne volt ebben a Iajelen­ben az is, hogy ez a győzelem, — a Népfront melletti kiásás elsőse ban a párt győzelme, — i Magyar Dolgozók Pártjáé, imciv megteremtette a politikai tehető égét is annak, hogy lét­re] óh e s:r; az összes demokra­tikus erűk harci és épilő szö vétségé — a Népfront. Az a május Uzenötödild meg­állapítás, — hogy (hatalmas győzelmet értünk el« — amit nemcsak mi kommunisták, ha­nem a becsületes pártonkívüli dolgozók és a más pártbe'iok ts őszintén és örömmel állapí­tottak meg, — és bár sziszegve, de kény eiének voltak megátta­pitani külső és belső ellensége­ink is — ez a megállapítás azt jelenti és azt szögezi le min denld számára világosan: apárl élcsapat­Ennek a fénynek — amint választások éta eltett két hét is megmutatta, egyre jobban és éle ebben megkülöböztethető kettős csengése van. Párttagsá­gunk feié, a pártunkkal szim­pati á'ő, a pá' t zervezeteinkkel és párttagjainkkal szoros kap­csolatba került bersü'etes dol­gozó törne ek felé bátorító, lel­ie'itő és b'z'aló ez a csengés. De félelmetes csengése van en­nek a ténynek a nép ellenségei, a szétvert és megvert reakció feié. A május tizenötödikl győze­lem (ellát az egész dolgozó ma­gvar nép — Nagyszeged dolgö­ró népének is — hatalmas győ­zelme és éppen ezért elsősor­ban annak a jArinak a győzel­me, amely a magyar nép általá­nos felemelkedésének szerve­zője. vezetője és legszilárdabb biztosáéira. Nem két hét munkája az, hogv a nagyszegedi dolgozók ezt a hatatmas győzelmet kiértékel­jék, — de a május 15 éta elteli két hé! esemény l komoly kiér. lékeié ,él adták már ennek a győzelemnek. Nem gyűlésekre Ss beszámolókra gondolunk ilt — vagy legalább is nem első­sorban ezekre, — hanem arra a "kiértékelésre*, ami az üzemek­ben, a szántóföldeken, a mun­kahelyeken történt a két hét alatt. Gondolunk itt — a többi közt — arra, hogy az ujszegedi Ken­dérben a tnulthéíen ismét elér­ték a húszmillió vetést. Aki előtt ez nem világos, annak a számára még azt fűzzük hozzá, hogy a húszmillió vetést annak­idején az ÜB választások nap. ján érték el ugy, hogy roham­munkát szerveztek. A multhfcti húszmillió veiést minden előze­4es szervezettség nélkül — a választási győzelem hatalmas szervezőerején keresztül érték­el. Gondolunk itt a mufthéten megtartott üzemi termelési ér­tekezletekre, aliol a felszólalók kivétel nélkül — szinte mond­hatnánk — bitet tettek a továb. bi jó termelő munka folytatása mellett, hitet tettek a szocialista verseny fokozása mellett. De gondolunk ilt nemcsak az üzemekre, hanem a szegedkör­nyéki falvakra és tanyákra is általános tapasztalat, hogy mezőgazdasági r.mnkák minden hol uj lendületet nyertek. Nem véletlen, hogy például Donozs mán már száz százalékra telje vitették a vetéstervet*, hogy Pusztamérgesen, Sándorfalván eddig még sosem tapasztalt len dü legel dolgoznak. Persze mondhatná valaki azt, hogy az eső az oka ennek a lenaüfeínek. — Kétségkívül befolyásolja a mezőgazdasági munkákat az eső is, de akik ezt teszik meg mostani jó faiusi termelőmun ka okául, nem tudnák magma gyarázni, hogy egyes helyeken — azt is hozzátehetjük, hogy igen kevés hely van ilyen — mért vannak hátra a munkák kai .Azért, mert politikailag is hátrább vannak. Még sorolhatnánk hosszan a május tizenötödike óla megmu­tatkozó (emelési lendületet vá­roson, falun és tanyán egy. arámt — legtöbb helyen a fen liekhez hasonló esetekkel ta­lálkoznánk. És ezen túlmenően mindenhol azt tapasztalhatnánk, hogv a kommunisták vezetésé vei, a kommunisták mellé a ter­mctés frontján is egyre nagyobb és lelkesebb tömegekben sora­koznak fel a pártonkívüli és más pártbeli dolgozók. A termelés frontjának ez zi uj, de nem ismeretlen lendüle­te, a kommunista*dolgozók mö­gé felsorakozott tömeg növeke­dése, másszóval azt jelenti: párt élcsapat, tagjait követik a terhelés iramában is a (becsüké• tes dolgozók ezret, tízezrei Nagyszegeden — és milliói az egész országban. Nem először mondjuk ezt, aminthogy nem is utoljára: tömegek szeme most a párton iAn- Emlékezzünk csak vissza a felül VÍZ .gálatok idejére, ami ;or Alsóközponton — de még más helyeken is előfordult, hogy majdnem az egész falu párthelyiség környékére gyüle­kezett, "mikor a bizottság dél­utánonként kiment a faluba. Gondoljunk csak az üzemi és e iVe.i pártszervezetek taggyű­léseire. A kapuban, vagy a párt helyiség előtt a pártunkon kivül lévők csoportjai váríák a lag. gyűlés végét és a kijövő isme­rőseiktől kérdezgették: »Na mi van?c Több volt ez a kérdezőskö­dés egysze ü kiváncsiskodásnál, vagy puszta érdeklődésnél. Azt jelentette, hogy a tömegekel foglalkoztatta a kérdés: mit döntött a taggyűlés, hogyan vé­gezték a bizottságok munkáju­kat, hogyan tisztul meg a párt. A dolgozó tömegeket érdekelte, saját ügyüknek tekintették — ha nem is voltak a lagjai — ho­gyan erősödik a párt '. lla ez igy volt 1948 novem­berében, akkor fokozottan áll ez 1949 májusára. Mert a parasz tok, — a pártonkivüliek első­sorban, — akik néha késő éjt szakáig strázsálták a pártház környékét, a szegedi munkások és kisemberek, akik hűségesen kivárták a taggyűlések végét, hogy tájékozódjanak a taggyű­léseken történt eseményekről, a felülvizsgálatok óta foko­zotian tapasztalják a párt hatá­rozott és jótékony irányítását termelési, szociális éa kutturá lis téren egyaránt. Annak a megerősödött pártnak az irá­nyítását, amely kivetette magá­ból az o da nem való elemeket és §zzel, egyben megerősítette kapcsolatait a becsületes pár. tonkivüli dolgozókkal. És ha a párt megerősödéséről, a párton, kívüliekkel vaö5 kapcsolat kz­szélesítéséről beszélhettünk a fetüivizsgálalok után, fokozot­tan beszélhetünk erről most a választások után. És hogy pártunk erősödött, erősödtek alapszervezeteink, — erősödött a tömegekkel való kapcsolat, ennek Központi Ve­zetőségünk biztos irányítása, jó politikája mel'eit elsősorban az a magyarázata, hogy a felsza­badulás utáni gazdasági és poli­tikai harcokba kiformálódott és egyre jobban erősödik párttag­ságunk odaadása, munkakészsé­ge és munkafegyelme, — mind a -termelésben elfoglalt heiyü­kön, mind pedig a pártmunka terén. Nagyszegedi alapszerve­zeteink tagságának ez a komoly fejlődése megmutatkozott már számos esetben — gondoljunk csak a Szabad Nép kampányra, a felül vizsgálatok idejére, — és különösen megmutatkozott most a választási munkákban. A Magyar Dolgozók Pátja Nagyszegedi pátbizottaá-ga legutóbbi ülésén, amelyen töb­bek között megtárgyalták a szegedi alapszervezetek és párt­tágság részvételét a választási munkánkban, megalapította, hogy ebben a négy bet s hatal­mas felvilágosító munkában valamilyen formában az egész párttagság kivette részét. Ez­ért a jó és odaadó munkáért mindea párttag dicséretet ér­demel — állapította meg a Nagyszegedi Pártbizottság, dc külön ki kell emelni a népne­velők kitűnő munkáját. A városban éppen ugy, mint szegedkörnyéki falvakban, tanyaközpontokon és tanyákon népnevelőink, falujárőlnk a négy hét alat hatalmas mun- p® kát végeztek. Ennek a négyj beles munkának az eredménye oleg az, hogy a szegedi dol­gozók tízezrei részletesen meg­merték pártunk célkitűzéseit és egy emberként álltak a cél­kitűzések megvalósítása mellé. Ennek erdménye, hogy egyes ragadozó rétegek, olyanok is, ikik kimondottan a reakció befolyása alatt voltak, ma már lelyeolik pártunk és a Nép­front politikáját és akik ennek a helyeslésnek elsősorban ér' "Iső izben a Népfrontra leadott zavazatukal adtak hangot. Hogy a szeyedkömyéi fal vaban, tanyákon valóban be­szélhetünk frontáttörésről, falusi reakció befolyását végleg kiszorítottuk ezeged­kómyéld falvak parasztsága­nak köréből, hogy alapjaiban megtörtük a falvakban és ta­nyákon a bizonytalanság, a passzivitás éa az ingadozás frontját —< ez elsősorban és túlnyomórészt falujáró elvtár. sainle jó munkájának az ered­ménye. akik együtt falusi pártszervezeteink vezetőségé­vel és tagságával, — kommu­nista öntudattal és odaadással végezték a sokszor nehéz és fáradságos munkájukat. Az üzemben, a munkahelyen él­végzett munkájuk után önként mentek ki — számosan közű tűk naponta —• a szegedörnyé­kl falvakba és tanyákra, fel­keresték a legeldugottabb he­lyeket, gyakran kilóméterekel gyalogolták a feneketlen ho­mokban, hogy a dolgozó pa­rasztokhoz eljuttassák az uj világnak^ a szocializmusnak hirét és megbeszéljük" velük az uj világ megteremtésének, felépitésének legapróbb részle­teit is. , A nagyszegedi dolgozó tö­megek döntő fordulata a párt felé, a nagyszegedi választók elsöprő többségének a Nép­frontra leadott szavazata, azonban népnevelőink jó mun­kájának, munkájuk eredmé­nyének csak egyik része. A másik Igen fontos eredménye az, hogy a szegedi és szeged­környéki dolgozók tízezrei ez­után is vár iák —- és elvár kik — népnevelőink felvilágosító, segítő munkáját, várják — ón elvárják — népnevelőink, falu­járóink további látogatását. A pártbizoít ághoz mindjárt a választás utáni napokban számos levél érkezett párton­kivili és más pártbeli dolgo­zóktól. A levélírók felhívják a pártbizottság figyelmét, hogy a népnevelőink látogatásalt tovább ra is tartsák fenn, mert — mint például az egyik levél ki­fejezi: »többet tamiltam és okosodtam ez alatt a négy hét alatt, mint azelőtt éveken ke. resztül és ebben nagy részük volt azoknak a lelkes látoga­tóknak, akik családimat és engem is több izben felkeres­tek.«— tNagyon csalódunk — irják például Alsóvárosról — nha ez a foglalkozás, ezek a látogatások csak n válaszfá­soknak szóltak volna és most beszüntetnék Hosszasan sorolhatnánk még a szóbeli és írásbeli megnyiJ­Ma nyitih meg a szovjet építészeit kiáiiiíás 1343 május 29, vasársat; vánulásokat, melyek mind a* bizonyítják, hogy a nagyszere, di dolgozók elvárják népnevelő*, inklői, íalujáróiuklól — elvé** ják pártunktól, hogy továbbn* is foglalkozzunk velük, tovább*, ra is folytassuk a JeéiilágosHi munkát­A pártonkivüliek és más párt.' beüek leveleire a legutolsó tag. gyűléseinken párttag tágunt megadta a feleletet. A Szegedi Kenderben Rovdács Eszter, Keresztes Jánosné, Bódmé, Csikósáé elvtársak — a Gáz. gyárban Kálmán Ilona, RozőkJ, Anna elvtársak, — a Pú k sza­lámigyárban Pásztor Etem ér. Gáspár Antal, Borús Eert n« elvtársak, — az Első Szegrafi cipógyárban Tápai János, Benu kő János elvtársak — és még oldatakon keresztül soro'hat* náuk fel azoknak a neveit, okig a párta apókon felszólaltak és « népneve'5 munk.n tovább folyta-* tása mellett fogta lak dtidst, Ezen túlmenően pedig megctU taitik az eddigi népnevelőm :a* ka eredményeit és* Jüánvossgj gfit A nagyszereti népnevelők -4 valóban a választási csata hflg sei — tudják, -kötelességüket tt dolgozókkal szemben — és tuák ják feőadala'kat ts, amefv tojt vátibra ls a rendszeres és safe vős felvilágosító munka. pá*} tünk céijci tűzéseirck ismerteié* a széfe tömegekkel. Két héttel a választások ut3» nyugodtan meqá!fapitbaíjttt£ hogy Nagysze íio''"ózó tíz­ezrei valóban megértették ét maguké:A tették azokat a ící. adatokat, amelyeket a fettmeí Redős és a haladás érdekébe^ a szocializmus építésének érdé* kében a Magyar Dolgozók Párt ja kezdeményezett és álíiioí cíébük. De. nyugodtan á ha piti, faaiiuk meg azt is, hogy alaj*. szervezeteink tagságának aví lasrtffiok alatt janusifott Icudfih teles munkájában sincs fanvhaw kis, — sőt ezt a lendületet « 1 A'.almás választási győoeie^ stínie megacélozta. "Ez a tény pedig rtememfc * szegedi és szegediÁrnyék> kom* muntsfákat tőfti ei büszkeség* get is megnyugvással, hin.cm Nagysze.ged dolgozóinak azt « túlnyomó, döntő tőbbAg^ akik a választások alatt h'riii* fek kapcsolatba pártszervező* teir.kkel,, páriag jóinkkal. akjg a választások alatt fanerfe^ és szerették meg vártunkat ­és akik személves jó tavaszt** tataikon keresztül is me.gtanr.zU fák, mit jelent az, hogy a párt élcsapat. Eisler sajtónyilatkozata szabadlábra helyezése után Eisler szabadlábrahelyezésc után a saj tő tudósítók előtt tett nyi'atkozatában kijelentette, hogy botrányosan bántak vele, ami­kor a lengyel hajóról karhata­lommal elvitték. Bebizonyult, hogy a törvény a lengyel ható­ságok oldalán állott és hogy sokkal inkább jártak el ők az angol igazságszolgáltatás érde­kében, mint maguk az angol ha­tóságok. Nagyon hálás vagyok azoknak a legkülönbözőbb poli­íikai pártókhoz tartozó angolok­nak, akik seaítséacrare siettek. Biztosíthatom őket, ha vtssrar®* gyek Németországba, a békéé rí és a haladásért fogok dolgozat* hogy soha főbbé ne legyen nő* met támadás London ós Co* wcntry ellen. Kijelentette, hogg nagyon hálás a lengyel népneH éa hatóságoknak a védelemért é® háláját tettekkel fogja ktmutn* ni. A német szocialista egység* párt soraiban fog harcolni a né* met revizionizmns ellen, amely A az angol is amerikai reakció tá­mogat és amelynek eélja Le<*• gyet ország határainak meg-ál­toztatása.

Next

/
Thumbnails
Contents