Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-27 / 122. szám

/ / Ujabb ©nlöiőborsndazésekel létesilensk Szegeden Uj kazáni kapod n Ládagyár 1343 májas 21, Péntek Párisban, a külügyminisz­terek értekezletén az egyik francia újságírónak arra a kér­désére: vájjon deríti tó-e a szovjet küldöttség, Pavlov szovjet delegátus igy felelt: i>A szovjet küldőllség nem bo­rúlátót. Ezzel a kijelentéssel megrnagyarázta azt az opti­mizmust, ami a Szovjetunió külpolitikáját végigkíséri, ami n haladó népek imperialista­ellenes harcát jellemzi. Meg­magyarázta azt a nyugodt ön­tudatot, amellyel a kommunis­ta politikusok az események elé néznek és az eseményeket irányítják. A külügyminiszteri tanács­kozások keddi és szerdai nap­jóm, amikor Visinszkij mon­dőlt hatalmas beszédet és fel­vázolta a Szovjetunió állás, pontját a német kérdéssel kap­csolatban, ismétellen bebizo­nyosodott a Szovjetunió poíi­Ilkájának igazsága. Visinszkij elemezte a potsdami egyez­mény óla megtörtént esemé­nyeket és élesen elitéi le az imperialisták németországi ra­vaszkodásait, amelyekkel meg­nehezítették és lehetetlenné tették a szövetséges ellenőrző­szervek munkáját. Megáilapi. fotla, hogy az amerikai, angol és francia külön-egyezmények ellentétesek az érvényben lévő nemzetközi mcgállapodá okkal és Németország kettészakadá­sához vezetlek. A Ruhr-kér­déssel, a Ruhr-vidék ellenőr­zésével a szovjet külügymi­niszter külön találkozott és azt javasolta, hogy a német egység megteremtésére alakít­sanak adminisztratív szerveze­tet, amelyet Német Államta­nácsnak neveznének el. A szovjet javaslatot, ame­lyet sajtófogadáson ismertet­tek az újságírókkal, a francia nép — Schurnan, Acheson és Bevin elutasító válasza elle­nére is —, nagy lelkesedéssel fogadta. Nyilvánvaló az a tény hogy a szovjet küldöttség már az clsö ülésen megmutatta: kész együttműködni a meg­egyezés érdekében, ha a tár­gyalusok minden résztvevője jóakaratot tanusit a felmerülő ké rd érékkel kapcsolatban. A három imperialista kül­ügyminiszter Visinszkij javas­latait a keddi ülésen különféle köntörfalazások kíséretéi,en hárította el. Acheson azt bi­zonygatta, hogy »Némelország önmagától Szakadt két rész­re*. Bevin pedig kijelentette hogy >nem kiván visszatérni a múlthoz, (a potsdami egyez­ményhez) hanem előretekint attól a ponttól, ahol most van­nak.t A francia lapok a tár­gyalásokkal kapcsolatban elis­merték, hogy az első lépés a megegyezés felé Visinszkij­nek köszönhető. Az üléssel kapcsolatban az általános han­gulatot kedv e Őnek Ítélték meg. Sok jel mutat azonban ar­ra, hogy az imperialisták, amíg a tárgyalóteremben, a zöld asz­lal mellett szinl-szinre váltanak, megkísérlik a megegyezést meg­nehezíteni és megakadályozni, feszültségek provokálásával és ujabb ellentétek kh'obbantásá­val. Erre mutat az angol és az amerikai sajtó kardoskodása és a bukott amerikai elnökjelölt Devey párisi nyilatkozata, mely Rcynaud ex francia miniszter­elnök és pénzügyminiszter cik­kével együtt, otromba támadás a Szovjetunió külpolitikájának jóhiszeműsége ellen. Mind­emellett a külügy mini -terek ta' nács kordiának légidére most kedvezőnek látszik. Az im­perialista mesterkedések belső bizalmatlankodásofc miatt szét­szakítják a nemzetközi reakció táborát. Mást akarna Amerika, mást Anglia és uiást Francia­ország. A tárgyalások szerdai napján, amikor ismét Visinszkij szólalt íöl, ezek a belső ellentmondá­sok és ravaszkodó ok szépen lelepleződtek. A szovjet kűlügy­miniszler megfelelt Aclieson­nak, Schumannak és Bevinnek. Bebizonyítana, hogy a német kérdést csak a potsdami egyei mény alapján lehet igazságos0n megoldani és hogy az angolszá­szok beszédeikben állandóan ezt a problémát kerülgették, mint macska a forró kását. Javasolta, az Ellenőrző Tanács visszaál­lítását a potsdami egyezmény alapján, amit a három nyugati miniszter jóvá is hagyott. Az ülésen ismét kidomborodott a szovjet politika fölénye, a fran­pia lapok beszámolóiából kitű­nik, hogy a tárgyalásokon Vi­sinszkij a kezdeményező fél. A nyugati külügyminiszterek ma­gatartását a kapkodó és rend­szertelen ellenvetések jellemzik. Csak a Szovjetunió és a Szov­jetunió mögé fölsorakozó ha-i fnhnas béketábor arcvonala szi­lárd és egységes. A dolgozó százmilliók következetesen har­colnak a békéért Moszkvában, Sanghajban, Budapesten és a párisi gyárakban. Ez a hatal­mas erő sarokba szoríthatja a fejve 7.tett imperialistákat és — ezért nem vagyunk borúlátók. I n f . F. A kínai népi haderők ha­talmas arányú előretörése és .lülönösea Sanghaj bevétele .zas®' zavart keltett az impe­rialisták táborában. Sangnaj levételének sokkal nagyobb /iszhangja van, mint Peking­iek, mert ez Nyugat-Európa és az USA prestizsének össze­omlását jelenti — írja a gaul­'.eista Auóra Webb, az Egyesült Államok helyetes külügyminisztere ajtóértekezleten kijeletette, hogy az amorkai kormány eszmecserét folytat a „kinai eseményekrőt az érdekelt tiz országgal. Az eszmecsere cél­ja a megváltozott távolkeleti helyzettel szembeni közös ál­lásfoglalás. Londoni jólérte­sült sajtókörök ugy tudják. Amerika az érdekelt orszá­goktól ígéretet akar, hogy osak közös tanácskozás alap­ján ismerik el a felszabadí­tott Kina uj kormányát. A Daily Wolker dplomáciaí levelezője szerint a washig­toni külügyi hivatal a népi Kina kormányának elismerése feltételéül a következőket ja­vasolja: a nyitott kapupoliti­kajának fenntartása a nyu­gati üzleti érdekességek ja­vára. továbbá az Indával kö­zös határ pontos megalapítása és a Honkong feletti angol felségjogok elismerése. Mig az amerikai kormány­nak Kina és egész Délkelet­ázsia kérdése okoz gondot, az angol Irománynak főleg Hon­kong miatt fáj a feje. Erről a kérdésről ira New States­mann legutóbb számának •Hogyan védjük meg Hon­kongott cimü vezércikke, a brit kormány bűnös ostoba­ságáról tenne tanúbizonysá­got, ha arra számitana, hogy a Malajából repülőgépen Hou kongba szállított csapatokkal fegyveresen meg tudja vé­deni a várost. 191G-ban a katonai kor. niányzó leváltása óta vissza­küldték a régi háboruelőtti kormányzót és számos olyan tisztviselőt, akiknek mentali­tása még a régi, háboruelőtti maradt. Ennek következtében az árulók és kollaboránsok ép bőnél menekültek meg, vi­szont számos kinai, aki hő. siesen ellenállt a japánoknak, vagy börtönben halt meg, vagy éhezett, vagy elmenekült. Egyike a legnagyobb sérel­meknek, hogy kinait vagy más bennszülöttet azóta sem te­kintettek egyenjogú embernek és az angoloktól semmiféle ál­lást nem kaphatott. Itt most arról van szó, hogy a kinai kommunisták milyen álláspontot foglalnak et majd velünk szemben. Nekünk min­den esetre ki kell egyeznünk velük nemcsak azért, meri Honkongot katonailag megvé­deni nem tudjuk, hanem azért is, mert koncessziónk a ki­nai területre nemsokára lejut és nincsen olyan kinai, aki az| hajlandó volna megújítani. Ilogy továbbra is Ilonkor:j. han maradhassunk és gazdasá* gilng az ügyeket tovább vi­hezzüfc, ehhez szükséges, hogy megegyezésre jussunk Kin® kommunista vezetőivel — fe». jezi be a cikket a New State*, man. LefciKBárf&bLor érkezei!; Jelentés © bftl&gHrcninis%t i meseroi Síanszhy elvtárs beszámolója a csehszlovák kommün! sí o páti kilencedik kongresszuséi A csehszlovák Kommunista Párt IX. kongresszusának má­sodik napján a külföldi küldöt­tek közül Terpesov, a bolgár kommunista párt képviselője tol­mácsol! a párt ja üdvözletét, majd Andre töarty, a francia kommu­nista pár. üdvözletét adta át. Az einöklő fc'iertiugei elvtárs ezután a kongresszus résztvevői­nek óriási lelkesedése közepette bejelentette, hogy megérkezett a Szovjetunió Kommunista Ox>l­sevík) Pártjának küldöttsége. Ezután Slanszky elvtárs, a. csehszlovák kommunista párt főtitkára mondotta el beszámo­lóját. Arról a munkáról beszélt, amelyet a párt az ország gazda­sági életének fejlesztése " érde­sében folytat. Beszámolóját az­zai fejezte be, hogy ismételte tíottwald elnök szavait a púty poütikájának irányiról: »Előre a szocializmus felépítéséért orszá­cimkhanc­A külügyminiszterek értekez­letének csütörtöki ülésén tovább folytatták a vitát Németország egyesítésére és ellenőrzésére vo n átkozó szovjet javaslatról. A nyugati külügyminiszterek ez­úttal nem tettek ellen javaslatot A vita nagyjából a szerdai vo­nalon mozgott Visinszkij külügyminiszter új­ra részletezte és magyarázta eredeti javaslatait, Acheson a jóvátétel és a szovjet tulajdon ba átment üzemek problémáját feszegette, Schurnan a négyha­talmi ellenőrző tanács és a né­met központi szervek viszonyá­ról beszélt. Az ülés kezdetén Visinszkij válaszolt a három nyugati külügyminiszter szerdai érvelésére, újra türelmesen megmagyarázta, hogy a Szov­;ebini6 részéről javasolt német államtanács v°rna az eiső való­ban működő német központi szerv, amelynek hatásköre gaz. nusági és állami kérdésekre terjedne kt- Ezt az államtaná­csot nlz övezetekben működő gazdasági szervezetekre építe­nék fel, már csak azértis, mert — mint Visinszkij mondotta — más valóban működő központi szervezetek az övezetekben nin­csenek. Az államtanács & szö­vetséges ellenőrző fanács alá volna rendelve. Egy ilyen rend­szer létesítése határozott lépést jelentene e!ő'.*e — mondotta Vi­sinszkij. Válaszolt ff szovjet külügy­miniszter Schurnan szerdai el­lenvetésére is és kifejtette, hogy a Szovjetunió minél na­gyobb részt akar bzitositani a német nép számára Német­ország ügyeinek intézéséhen és hogy ezen a téren nem lehel­séges ellentét a szovjet állás­pont é3 a nyugati hatalmak által oly sokszor hangoztatott német önkormányzat követelé­sei között. Ezután Acheson beszélt, A szokásos amerkiai vádaskodá­sokat ismételte meg, majd folytatta szerdai érvelését. E szerint, mielőtt a gazdasági egyesítés megtörténik, dönte­ni kell a Szovjetuniónak fi­zetendő jóvátétel kérdéséről és a Kelet-Németországban lé­vő szovjet tulajdonról, továbbá az esetleges egyéb szovjet kö­vetelésekről. Achesonnak az is gondot okozott, hogy Visinszkij a szösetséges eíleuőrző tanács­ban az egyhangúság elvét akarná keresztülvinni. Mind­amellett Acheson elismerte, hogyha megegyeznek Német­ország egyésitésének feltéte­leiben és az egyesítést vég­rehajtják, akkor elengedhetet­lenül szükség van a négyha­talmi ellenőrzésre. Schurnan ismét arról be­szőtt, hogy a Visinszkij javas­latainak végrehajtása esetén mi történnék a nyugati hatal­mak nyugatnémet államával és A bonni alkotmánnyal. Bevin azt fejtegette, mi­előtt a négyhatalmi ellenőrző t újra bevezetik, azt kell el­dönteni, hogy mit ellenőriz­nek. Visinszkij pontról-pontra vá­laszolt a leimerült kérdések­re. Kimutatta, hogy a négylia. talmi ellenőrzés lielyreáüiU­sa nfcin egyszerű formai köz­igazgatási kérdés, hanem köz­ponti kérdése a német egyséj megteremtésének. A megegye­zés szorosan összefügg a négy. hatalmi ellenőrzés visszaállt­Lásával. ismét foglalkozott • szovjet külügyminiszter azzal az érvvel is, hogy a némei uépet fokozatosan i>e kell von­ni ügyeinek intézésélre. Az egyhangúság elvével kap* osolatban -kifejtette, hogy egyenrangú felelt között a* eredményes együttműködés a* egyhangúság az alapvető fel­tétele. Ha az egyik csopori nem akar diktálni a többiek, nek, akkor szükség van egy* hanguség elvére. A szovjet külügyminiszter e» után foglalkozott Németorszáj gazdasági helyzetével. Németort szág szovjet övezetében nincf költségvetési hiány — mondot« la. — Persze vannak nehézsé. gek- Ennek ellenére 194S-ban a szovjet övezet költségvetése 701 millió márka felesleggel záruü és az kién a költségvetési fa lesleg eléri az egymilliárd mái? kát. Visinszkij beszámolója utőfi Bevin szólalt fel röviden. A ta» nácskozást pénteken délutá® folytatják. F®fyta*jék oz osztrák álSamszerződéi vitáját A külügyminiszteri értekezlet csütörtök iülésén Visinszkij be­elenteíle, hogy Zaburín lon­doni szovjet nagykövet május 28 án Parisba érkezik és igy a k ilügynun i,z ler helyettesek a| osztrák kérdés megtárgyalásai május 28-án vagy 29-én ujr^ megkezdhetik*

Next

/
Thumbnails
Contents