Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-20 / 90. szám

BWirda, 1949 április 20. rendszabályt foganatosítottunk, gyakran megtörtént, hogy szövetségesünket, a középparasztot Is egy kalap alá fogták a kulákkal. Mi élesen felléptünk az ilyen hibák ellen, melyek csak demokráciánk egészséges fejlődését zavarják. A magyar-csehszlovák szerződés nagy sikere a két népi demokráciának Abban a mértékben, ahogy ként — le kell raknunk a szórendet csináltunk saját portán kon, ahogy megszilárdítottuk a r.éi demokrácia alánjait, olyan n értékben nőtt meg hazánk nemzetközi súlya és tekintélye. Ezt tükrözik azok a barátsági szerződések, amelyeket a béke megvédésére és egymás kölcsönös megsegítésére a népi demokráciánk államaival és elsősorban felszabadítónkkal, a hatalmas Szovjetunióval kötöttünk. Egy Ilyen szerződést irtunk alá most és/aki szomszédunkkal, a csohs lo áld népi demokráciává1. Ez a szerződés még külön sikere a magyar népnek, merthlszen a Csehszlovákiával való Jóviszonyunkat esztendőkön keresztül meg tudta zavarni a reakció. Ez a szerződés most megnyitotta, az utat a két egymásra utalt ország barátsága elmélyilésére s nagy győzelme a magyar és csehszlovák demokráciának, az egész viiághéke frontnak. Rákosi Mátyás elvtárs ezután rámutatott arra, hogy a magyar ré4 demokrácia négy esztendei • e te ény Irelí felsorolásánál e y percig sem szabad szem elöl féreszteni, hogy a sikerek csak mgy tollak elérhetők, hogy mögöttünk1. állott segítő és védő kesével felszabadítónk: a Szovjetunió. Eddigi munkánk eredménye •• romok b-Iyett virágzó élet, urak országából dolgozók hazáia. ízért nézünk nyugodtan a választások elé, mert biztosak vagyunk abban, hogy eddig elvégzett munkánkat a dolgozó nép Helyesli és jóváhagyja. Az ötéves terv A hároméves terv befejekéaévri lezárult az újjáépítés rz ikasza s most — a hároméves terv továbbfolytatása cializmus alapjait a városban és falun egyaránt. Ennek a célnak képezi következő, döntő szakaszát az előttünk álló hatalmas munka: az ötéves terv, amelynek céljait már nyilvánosságra hoztuk: -elsősorban meg akarjuk gyorsítani hazánk iparosodását, meg akarjuk szüntetni mezőgazdaságunk elmaradottságát és ezzel együtt fokozatosan le akarjuk építeni a város és a falu közötti különbséget. Erőteljesen emelni akarjuk dolgozó népünk életszínvonalát s biztosítnai a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasetság további gyors, kulturális felemelkedését. Ezután Rákosi Mátyás néhány adattal világította meg az ötéves terv ipari és mezőgazdasági beruházásainak ha talmas méreteit. Elmondotta, hogy például a magyar ipar termelése a bányászattal és kohászattal együtt az utolsó békeév termelési színvonalát 230 százalékkal fogja túlha ladni s öt év alatt annyival akarjuk iparunkat növelni, mint amennyi a második világháborút megelőző időkben ötven esztendő alatt fejlődött. Ennek a növekedésnek követ keztében hazánk mezgazdasági ipari' országból fejlett me zőgazdasággal rendelkező ipa ri országgá változik. Hogy mit jelent ez számokban kifejezve, arra talán elég megemlíteni, hogy a legközelebbi öt esztendőben egymillió kerékpárt, 85 ezer motorkerékpárt, 120.000 varrógépet, félmfiíió rádióvevő készüléket, 200.000 fUrdőkádat állítunk elő. 1 dolgozó paraszt rendelkezzen a legmodernebb termelőeszközökkei, gépekkel, részesüljön mindabban, amit a városi kulturo nyújtani tud- Legyen villanyvilágítása és vízvezetéke, álljon rendelkezésére kórház, orvos, szülőotthon, mozi, sporttelep. Legven a házában rádió. Fia, lánya előtt álljon nyitva az ér. vénvesülés és előrejutás mind1, azon lehetősége, amit a város nyújt, ő maga és családja részesüljön mindabban a társadalombiztosilásban, aggkori biztosításban és égyéb állami is'ápolásban, amit a városban kapnak. Szerintünk ezeket csak Uj ipari városok és városrészek keletkeznek — Oj ipari városok és városrészek fognak keletkezni szerte ax orseágban, tucatjával épülnek az új, nagy korszerű f tárak. Vidéki mezőgazdasági Városaink gyárvárosokká fogtak átalakulni és meg fog váttocni lakosságunk szociális összetétele is, mert ezeknek a torveknek a végrehajtásához 300.000 új ipari munkásra van szükség, öt esztendő alatt 35 százalékkal akarjuk emelni a dolgozók életszínvonalát, amely Így 1954ben 50 százalékkal lesz naÍ

yobb, mint az utolsó békeéven volt. — Mezőgazdaságunk ehnadré faágának felszámolására e neljük növénytermelésünk é-s állattenyésztésünk hozamát, {- -ndoskodunk nemesített vetőmagról, műtrágyáról A rak. raaaág leküzdésére 200.000 holdat veszünk Sntöaés alá nagy ütemben fogjuk dolgozó parasztságunk rendelkezésére bocsátani a legmodernebb ta lajműveJési eszközöket. Az öt éves terv végéin húszezer trák tor és egyéb modern mezőgaz dasági gép áll a mezőgazda sági gépállomásokon a falu szolgálatára. — Az ötéves terv befejezésekor Magyarországnak nem lesz egyetlen faluja, ahová be ne vezettük volna a villanyt ahol ne lenne táviró és telefon. De a tanyákra is kiterjed az ötéves terv: százával fogjuk létrehozni a tanyaközpontokat, 250 tanyai vízvezetéket tervezünk és egész sorát azoknak az intézményeknek, amelyekkel biztosítjuk, hogy a falu a kultúra és egészségvédelem terén ne legyen többé mostohagyerek. a szövetkezésen keresztül birja a dolgozó parasztság megszerezni és még nem hallottunk más tervet —, mert más terv nincs is, — mely mindezt szá. mukra biztosítani tudná. Biztos vagyok benne, hogy a dolgozó parasztság előbb vagy utóbb, de meg fog győződni erről és ennek a meggyőződésnek halása alatt önként, magától fog rá'érni a társas, a közös gazdálkodásra. Mi segíteni fogunk abban, hogy meggyőződjön er. ről, de óvakodunk attól, hogy dolgozó parasztságunkat unszoljuk a szövetkezésre. Háromszázezer u* munkás, százezer ui szakember Amikor néhány hónappal ezelőtt meglátogattam a sarkadi földmives te "melőszövelkezetet, elmondták, hogv az ország minden részéből százszámra jönnek hozzájuk tanulmányozni a szövetkezeti termelés előnyeit. Mi minden módot megadunk arra, hogy a parasztság maga közvellen tapasztalat utján győződhessen meg a szövetkezeti munka előnyeiről. Módot adunk arra is, hogy kimenjenek a Szovjetunióba tés ott nézzék meg kollektív mezőgazdaságot. Éppen a napokban kaptunk értesítést arról, hogy a Szovjetunió földmivelésügyi minisztere meghívott 80 magyar dolgozó parasztot: jöjjenek egy hónapra a Szovjetunióba s vendégként tanulmányozzák az oltam mezőgazdaságot és traktorállomásokat. Mi örömmel Teszünk ele.get ennek! a meghívásnak és . XUI- U V-l VI , meg vagyunk győződve róla, a békét szolgálja. sédünket kifejlesszük, ugy en. nek nem a mi háborús szándékainkban ke]l keresni az okát. Ilyen szándékaink nincsenek, nekünk erős, a dolgozó nép fiaiból álló hadseregre és tisztikarra azért van szükségünk, mert egy védtelen ország valóságga] csábítja az imperialista kalandorokat különliöző »bearatko/dsoks-a-' és provokációkra. I>« szftk-égilnk van liad oirgre azért is, hogy megvédjük a bfks ránkeső frontsznkaszát az imperialista hé borús uszítókkal szemben. Ettől a felismeréstől vezettetve a munkások, a parasztok legderekabb fiaikat küldik a hadseregbe. A »Munká,ra, Harcra Kész« mozgalom nagv népszerűsége — eddig több mint négyszázezren jelentkeztek a mozgalomba — szintén azt mutatja, hogy ai ifjúság a demokrácia oldalára állott s ezenkívül azt is, hogy megérti: jiáJunk a Hadsereg is hogy ez hozzá fog járulni a szövetkezeti mozgalom megerősödéséhez. Az ötéves terv — a báromszázezer uj munkás mellett — még százezer különböző szakembert, közte tizezer uj mérnökét és 10-12 000 tanárt, szaktanból, a mezőgazdiság öt'ves terve csak az állami gépüzemekben 60.000 uj munkaerőt kíván. Ezenkívül 13.000 olyan szakembert, aki mezőgazdasági egve'emet vagv akadémiát végzett, 25.000 középfokú és 75.000 alapfokú mezőgazdasági szakiskolát vég-ett szakembert. Vegyük még hozzá, hogy a népi kollégiumokban 38 000 munkás és paraszlifju fog tanulni. Az oléces terv gidnnlibas méretei minden családot érintenek — TöM) mint félmillió ember. «W5sOrfm,n a fnlnsi nép gyermekei jutnak szakképzettséghez vagy magasabb műveltséghez öt esztendő alatt. Lejárt az az idő, amikor a műveltség a jómódúak monopóliuma volt, amikor kizárták a dolgozó nép gyermekeit a középiskolákból és az egyetemekről. Az ötéves terv gigantikus méretei •— mint ezek a számok mutatják — nemcsak hazánk minden városát és faluját, de a «ő szoros értelmében minden egyes családot is érint. A mi számunkra természetesen nagyon fontos, hogy 1954-re a terv eredményeképpen a húsfogyasztás személyenkint és évenkint az, eddigi átlagos 25 kilóról 34 kilóra emelkedik, a pamutazüvet a jelenlegi 14 méter helyett 22 méter lesz egy lélekre, de nem kevésbbé fontos, hogy az ötéves terv nvomábaa olyan kulturális fellendülés jár, mely a dolgozók tiz- és százezreinek adja meg a kulturális lehető-égőket, n műveltséget. Ezek nélkül pedig nincs igazi demokrácia. A közlekedés megjavítása, a rádió elterjedése, a kulturszinvonal emelkedése lé. nyeeefen meggyorsítja azt a folyamatot is, amelynek eredményeképpen eltűnik a falu és a város közötti különbség. Rákosi Mátyás ezután arról beszélt, hogy" az ötéves terv a Széchenyi által annyit emlegetett rkmiflvrít emberfők sokaságát« fogja sz.aporitani, a mnn ká-ság és parasztság köréből tiz- és százezrekkel fogja növolní. Ezért mondjuk azt, hogy népi demokráciánk legfőbb ér. béke az ember. És meg vagyunk győződve arról — mondotta Rákosi Mátyás —, hogy ötéves tervünknek legjobb, legfontosabb eredményit ezek i kultuiált, müveit százezrek fog ják jelenteni. A megvalósítás legfőbb biztosítéka a Magyar Dolgozók Pártja! Hegnövekszenek a mezőgazdaság termelési átlagai Erután arról beszélt Rákosi jmint 80 százaléka ttz holdon Uyás, hogy az ötéves terv be- aluli és egy-egy gazdaság marii bázisainak eredinényeképen ga gyakran ót-tiz, vagy annál is jelentősen megnövekednek a nagvobb számú parcellára van r; ezőgazdaság termelési állagai, feldarabolva. Az ilyen birtokoI en belül azonban óriási az kon rendkívül nehéz, gyakran rl olóciás, mert az állami bir- lehetetlen modem mezőgazdatokokon 80, a szövetkezelekben sági gépeket és modem le.meS >. az egyéni pai'asztgazdasá- ;lési módokat alkalmazni. A gokban viszont csak 11 százalékkal nőnek a termésátlagok. Az egyéni parasztgazdaságok Í

assu fejlődése — mondta Rá;osi Mátyás _ azzal függ Aszfcze, hogv a gazdasá.Tiok több szétszórt kisparaszti gazdálkodás meglassítja, hátráltatja egész gazdasági életünket és népünk életszínvonalának gyors fejlődését. Mi azt akarjuk, hnau minden Nincs hazánkban egyetlen eml>er,, '.egyen kisiparos, kiskereskedő, vagy értelmiségi, aki ne találná meg a maga elhelyezkedési lehetőségét a népi demokrácián belül. Rz ötéves terv az ország teljes embertartalékát igénybe fogja venni s ezért mindenki, aki dolgozni akar és dolgozni tud, hozzá fog jutni munkához. ötéves tervünk hatalmas méretei, tízmilliárdos számai, az egész országot átfogó keretei láttára; még a jóánduiatuakban is felmerülhet a kérdés: meg tudjuk-e mindazt öt év alatt valósítani, nem vállalunk-e erőnket meghaladó feladatokat? R válaszunk erre csak az lehet: amikor hároméves tervünket a nemzet elé teriesztettük, hasonló kételkedéssel találkoztunk, mcst mégis hét hónappal a kitűzött idő előtt megvalósítjuk ezt a tervet s bebizongitjuk, hogy amit a magyar dolgozó nép — a Magyar Dolgozók Pártia vezetésével — niaga elé célul kitűzi azt meg is valósttja. Ugyan ezt mondhattuk az ötéves terv re is. Megvalósításának legtöbb biztositéka — mondja Rákosi elvtárs —, hogy kimunkálója, vezetője és végrehajtója pártunk, Magyar Dolgozók Pártja. Összefoglalva: az Ötéves terv a népi demokrácia útja a iőmó dti, erős, müveit, szocialista Ma auarországhoz. Ez a terv teszi lehetővé, hogy független hazánk ban müveit, erös és szabad nép éljen. Nem kétséges számunkra hogy a választásokon a magyar dolgozó nép minden rétege lelkesedé ssel fogja ezt az életet megszavazni. Nálunk a hadsereg is a békét szolgálja Arról beszélt ezután Rákosi Mátyás, hogy az ötéves terv egyik legfontosabb feltétele — álcár csak a hároméves tervé — a tóke. Ezt most újból hang súlyozta és kijelentette: Ha mi most komolyan hoz zálátuiik ahhoz, hogy" honvéd A hadianyaggyárosoh szítják a háborús hangulatot A békét nem mi és nem is a népi demokráciák veszélyez, tetik, banem az imperialisták, élükön azzal a csoporttal, amely az Egj-esült Altamok hatalmas hadianyaggyárosaiból ált. A kilátásban levő óriási haszon füti háborús uszításukat. Hiszen a» elmúlt két világháborúban ai Egyesült Államok úgyszólván semmit sem szenvedett, ellenben a tőkés osztályok óriást ha=znot vágtak zsebre. Az első világháborúban 38 milliárd, ebben a háborúban 58 milliárd dollárt kerestek az amerikai hadianvaggyáro'ok. Egy statisztikus kiszámította, hogy az első világháború minden halottja 3800 dollár hasznot jelentett az amerikai nagytőkéseknek, akik most azt remélik, hogy a harmadik világháborúi wn méi» nagyobb lesz a hasznuk. Ezek halálgyárosok, a habit n gykereskedőí sürgetik szerte a világon a fegyvcrkezé.t, szítják a háborús hnngulatot és uszítást. Nálunk, a népi demokráciákban, a Szovjetunióban, nincsenek hadlanyagpyárosok, akik — amerikai mintára — a háborubrn kiontott vérből, özvegyek, árvák könnyeiből nehéz milliárdokat tudnának kihalászni. R mi boldogulásunkhoz béke kell, viszont az imperialisták eleme a háború. Ez jelentett nekik eddig is arany esőt és remélik, hogy a jövőbea is azt fog jelenteni számukra, Miért vagyunk külön céltáblája az amerikai imperialistáknak ? Ezért uszi'anak há'-orura és hozzák létre a különböző blokkokat és csoportosulásokat, mint legutóbb az északatlanti szerződést, R magyar népi demokráciára különösen »klrug«« az amerikai imperializmus. Hazánkat 1947 nyaráig — amig az áruló Nagy Ferenc volt a miniszterelnök — az amerikai imperializmus ssját biztos vadászterületének tekintette! és azóta sem tudja megliocsátnnl, hogy mi nem álltunk kötélnek, hanem volt erőnk megvédeni vele szemben önállóságunkat és függetlenségünket. Ezért vagyunk mi külön céltáblája az amerikai imperialistáknak, ezért Igyekeznek minden eszközzel gátolni uiiáépitésünket, ezért nem adják vissza Németország'.a hurco'l tavainkat, ezért támogatnak minden olvan erőt. arnclv dolgozd népünk je emelkedését akadályozza. Ezért csaptak olyan nrgy lármát, amikor a régi reakció utolsó nagy támaszát: Mindszentül feielősséare vontuk és ezért vit'ék mont a Mindszentu-ügy:! az Ectijesütt Nemzetek szövetségei elé. Rnkosí Mátyás a AMndszentU* iiaouel kapcsolatban rAiért a né-