Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-20 / 90. szám

Saerfla, 1949 április 20. foi demokrácia és az egyházak •riszoryárak rregvilág tására. A'ékünk itthon. Magyarors:á­hu" nem kell azt bizonyítanunk, fioyy a népi demokrácia bizto• fiija a teljes valiasszabadsónot­ríégy nappal ezelőtt, az 1819-es Ktetronizálás debreceni eml.'-k­Bnnepélyén mondta Révész Im­ié püspök: tLegycn áldott " velreec'U nagytemplomot teljes Részében újjáépítő, annyi más szentegyházunkat uj jár pitém segítő, nullásunk szabad gya­korlatát biztosító és védelmező, egyházunkat is bőkezűin támo­gató magi/ar köztársaság és nz azt vállain hordó, fiatal, de al­kotásaiban múiis vérheletten­nek bizonyult magyar ncpi de­mokrácia.« Amit Révész püs­pök elmondott, az álí az ösz­szes egyházakra. „A magyar nép öztársasúg üdve a legfőbb főrvtny" A megvár népi demokráciá­iban égve 1 m embert sem éri éq üldözés vallásos meggyőző­Wcse miatt. Egyetlen embert <sem akadályoztak vallásának szabad gyakorlatában. Ez igy ^vott a mullbaii és igy lesz a jö­IVőben is. De lia valaki az egyház pa­Jáslja mögött, az idegen impe­rialisták szolgálatában harrot jindit a népi demokrácia ellen, (vissza akarja hozni nyakunkra a nagybirtokosok és nagytőké. isek jármát, azért u j háborút ké­pzi t elői hazánk ellen, ar­ra ugvanugy lesújt a demokrá­lei a erős keze, mint ahogy le. Bujtott Mindszenlyre. Egy régi Ja'in közmondás azt mondja­• A köztársaság üdve a leefőbb (törvény.* Mi ezt ugy alakítják: pA magvar népköztársaság ücl­fve a legfőbb törvény.* Aki ezt a törvényt megszegi, magára megérdemel. Mindszenívvel is ez történt Az amerikai imperialisták ter­mészetesen igyekeznek cinko­suk segítségére sietni, ezért vit ték a Nemzetek Szövetsége elé az ügyet abban a reményben, hogy ezt a szervezetet, amely­ben óriási többséggel rendelkez­nek, mozgósítani fogják elle­nünk. Számításaikban azonban ezúttal egy kis hiba csúszott, inert a szavazásnál kiderült, hogy az amerikai javaslat mel­leit csak harmincan szavazlak, ellene he'en és húszan tartóz­kodtak a szavazástól. Ez a szavazási arány lénye­gében az amerikai reakció ko­moly veresége. Azt, mutatja, hogy az Egyesült Államok re­akciósai kissé tnlfeszítették a Imrt, amikor cinkosuk támo­gatósára a nemzetek szövetsé­gén keresztül tele akartak avatkozni a magyar népi demo­krácia belügyeibe. fessen, ha megkapja azt. amit M a'fen beavatkozási visszautasítunk 1 Mi ezt a beavatkozást ország­Jrilág előtt élesen és félreért­hetetlenül visszautasítottuk és felelősségein teljes tudatában (jelenthetem, hogy minden né­ven nevezendő beavatkozást, bniclv a inagvnr népi köztársn­f:'sg önállóságát é- szuverenitá­sát érinti- a jövőben is n leg­telcebísPn vissz-1 fogunk utasi­itani és hozzátehetem: nincsen ez a rágalomhadjárat, vagy Hegvzók, amely bennünket arrr túrna, hogy akár egy hajszál­nyira is letérjünk az eddig kö­veteti útról vágy engedjünk dol­M'nden tervünk aíapia a béke gozó népiink jogaiból, függet­lenségéből, szabadságából. Ezután Rákosi Mátyás utalt arra a 15 millió dolláros ame­rikai kölcsönre, amit az Egye­sült Államok imperialistái 1947­ben Magyarországnak ígértek. Az elmúlt" két esztendő megmu­tatta — mondotta Rákosi Má­tyás —, hogy amerikai köl­csön nélkül, sőt hozzátehetem: éppen az amerikai kölcsön el­maradása miatt, h magyar de­mokrácia gazdasági élete erő­teljesen fejlődött. Az amerikai jegyzékváltással kapcsolatban utalt Rákosi Má­tyás arra is, hogy minden ál­lammal, amely nem avatkozik Ibeliigyeinkte, békés viszonyt takarunk fenntartani, mert min­den tervünk alapja a béke. Es Bfm kiméijük a fáradságot, (hogy ezt a békét sokat szenve­dett nemzetünk számára biz­ltositsuk. Ezért veszünk részt minden olyan mozgalomban — mondotta Rákosi —. amely a béke "táborának erejét és el­8/ántságát szilárdítja. A béke frontjának azt a sza­kaszát, amelynek védelme ránk hárul, sziláidan tartani fogjuk - • • - " " son egy közös listával. — 1945-ben is, 1947-ben is tapastalhatták a demokrácia őszinte hívei, hogy a választá­si versengésből csak a nép ellenségei húzták a hasznot. Az elmúlt két esztendő azon­kívül mély változást idézett! ra, a szocializmus építésére. A tervek nehézségein tul vagyunk — uí feladatokra gyürkóziink elő a tömegekben és nagyon sokan azok közül, akik 1947­hen is még gyaarakvással' néz­tek munkánk elé és ezért az ellenségre szavaztak, közben jobb belátásra jutottak. Jobb belátásra jutatta őket népi demokráciánk sikere és ennek a belátásnak hatása alatt csatlakoztak a Függetlenségi Népfronthoz. A közön lista közös proórarron alapszik A közős lista természetesen a közös programon alapszik és azokon a közös teendőkön, ame­lyekben minden magyar demo­krata megegyezik: az eddigi eredmények azonos értékelésén, az ötéves terv megvalósításának és a béke megőrzésének szüksé­gességén. A közös lista, mint maga a maggar Függetlenségi Néofront is, egyben azt is mu­tatja, hogy a demokratikus erők összefogása, amely a múltban is annyi eredménnyel járt, a Jö­vőt eri is tovább folytatódik. Je­lenti azt is, hogy mindenkinek, aki hazánk talpraállitása és to­vábbfejlesztése érdekében akar dolgozni, ezen a Népfronton be­lül van a helye, Rákosi Mátyás beszéde továb­hi során felhívta a figyelmet arra, hogy a reakció megpróbál majd valamiképpen beleszólni a választásokba. Megpróbál provo­kálni, vagy azt javasolja a vá­'aszlóknak, hogy tartózkodjanak a szavazástól. Ezért legyünk éberek — mon­dotta —, mozgósítsunk minden erőt arra, hogy a választók a lehető legnagyobb számban je­lenjenek meg az urnák előtt és leszavazzanak a Népfrontra. A Magyar Dolgozók Pártja, a ma­gyar kommunisták járjanak elől a harcban, mint ahogy elől jár­tak mindenütt, ahol demokráci­ánkat keltett erősíteni és fejlesz­teni. De mozgósítani kelt szövet­ségeseinket, a Népfront többi szervezeteinek erőit is, A választás necsak számszerű­leg legyen igazi népszavazás, de külsőségeiben, fegyelemben, vi­dám ünnepi hangulatban is mu­tassa, hogy a nemzet tisztában van jelentőségével: tisztában van azzal, hogy e választás ujabb csapás a reakcióra s ujabb, na­gyolib lehetőségeket nyit fel­emelkedésünkre, boldogulásunk­Befejezésül: talán s. nki ná­lunk jobban nem tudja, hogy sikereink és eredményeink mel­tt még mennyi a tennivaló és ífo hmm üzenhetjük a párisi mennyi az akadály, ami utunk­béka világkongresszusnak: a ma- j ban átt. l)e azt is tndjnk. hogy 2 ,ar dolsoző uépro bizton szá. ! a kezdet nehézségein mór tul niitbalriuk. F'áris felé ismétel- vagynuk fo azok a hatalmas Illetem: a léke frontján hazánk célok, amelyeket dolgozó né­Dr-m rés, hanem erős bástya és piink boldogulására és Crősiklé­c/t a bástyát Őrizni fogjuk. [eére masnink elé fűztünk, oly mint ehogy őrzik a többi ha-j nagyok, hogy értük minden ne­ladó nép k és békénk, boldogu- kézséget le kell küzdenünk. Sásunk megdönthetetlen tárna t/a, a hatalmas Szovjetunió. A küszöbönálló választáso­Most uj feladatoknak gyüvkő zünk neki. Gyors iitemten épi. tünk tovább s köztársaságunkat kon a magyar dolgozó nép nemcsak anyagiakban, de min­'arra is választ fog oMi,hogy^^ ^St ihelyesh-e azt a polHikankat, mokrária eddig kivívott, ered­jamely bátran _ szembeszáll a' ménveink biztosítására és szen. •háborús uszítással és minden' tesitésére alkotmányunkat is megfelelően építjük át. Rákosi .Mátyás idézte Petőfi és az 1818-as nágv magyar ha­zafiakat, akiknek törekvéseit, a magyar nép szabad,ghá re áfák­kor vőrbefojtotta az európai re­akció. Ennek egyik oka az volt. hogv még csak csirájában volt erejével védi a teremtő békét. (Minden hazáját és a békél 'szerető magyar szeme előtt Saz lebegjen, hogy e választás (a leghatalmasabb demonstráci­jónk és kiállásunk a béke mel­üett. Nem kétséges, hogy a Iszavazó magyar nép a békét Választja. Rákosi Mátyás az 1945-ös iés az 1947-es választások pél­ídájával indnlkolta meg: miért indulunk a mostani választá­ma dolgozó népünkért teszünk, mindaz egyben támogatósa a haladó világ nemzetközi front­jánnk és minden célkitűzésűnk ennek megfelelően maga mögött tudja ennek a nemzetközi ha­ladó frontnak minden erejét. Mögöttünk áll e kündelem­ben felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunó és bölcs vesére, aki a magyarság nagy segí­tője, Sztálin generalisszimusz. Melettünk vannak szövetsége­seink, a népi demokráciák. A mi ügyünket segíti a győztes kínai forradalom, az ázsiai gyarmati népek felszabadító harca, a görög dolgozók hősi küzdelme, a kommunista pár­tok mögött felsorakozó fran­cia, olasz munkásosztály és szerte a világon mindenki, aki szembeszáll' az imperialisták kardcsörtető, véres világhábo­rút előkészítő frontjával. Amit Kossuth, Petőfi, Tán­csics százesztendővcl ezelőtt meg az ipari munkásosztáh .9 zászlajukra tűztek, de nem hogy nem volt a dolgozó nép-! tudtak megvalósítani, azt mi most végre tudjuk hajtani és tovább tudjuk fejleszteni, ha uek komrriurii-tn pártja. Mn mindey megvan. Ma nj. k.'dvciö történelmi hely/ötben foghat a magyar nép a'- njja­szfilefés natív müvéhez. Amit élünk a történelemadta tőségekkel. lehe­A magyar dolgozó nép, élén nagy pártunkkal, el van szán­va arra, hogy ezt a történel­mi alkuimat nem szakasztja el, hanem minden erejével meg­ragadja és kihasználja. A vá­lasztáson nemcsak arról dönt a magyar nép, hogy helyes-e, •mit az elmúlt esztendőkben tettünk, hogy jó-e az ötéves tervünk és hogy támogatja-e következetes békepolitikánkat, hanem arról is, hogy akar-e élni azzal a történelmi lehető­séggel, amely hosszú száza­dok óta először kínálkozik 3zámára. — Ez a mi választási pro­gramunk és biztos vagyok benne, hogy a magyar nép egyemberként áll mögéje, meri érzi és tudja, hogy hazánk igy lesz boldog, erős, művelt és szabad. • A beszéd végeztével a hallga­, tőság viharosan ünnepelte a ! Függetlenségi Népfrontot, an­nak vezetőjét, a Magyar Dol­gozók Pártját, majd' újból éM újból felzúgott a szűnni nem akaró »éljen Rákosi* kiáltás » Az első nagy választási gyű­lés Marosán György zárósza­vaival és az Iuternacionáléval ért véget. fi magyar-csehszlovák szövetségi szerződés taáir/ csanás a iiábams uszUftkra Dolejsi, a Rude Pravo fele­lős szerkesztője, aki a szerződés aláírása alkalmából Budapesten járt, a Pondernik cimü hétfői lapban többek között azt írja, hogy a magyar-csehszlovák szö­vetségi szerződés aláírása ke­mény csapásként zudtil a hábo­rús uszítókra, akik azt szerették volna, tiogy éppen Csehszlovákia és Magyarország között kelet­kezzék szakadék a béketáborban. A' két állam régi ellentétei kikü­szöbölődtek és a két nemzet ma azonos uton halad. Ez csak azért lehetséges, mert mindkét állam­ban megdöntötték a régi ural­kodó osztály hatalmát és a dol­gozó népé a hatalom. í muravidéki em első nagy turbináját ju! ks elsejére jússrébáSiák Kilenc Láug-eryán szakmun­kás és 20 segédmunkás dolgo­zik a mátravidéki erőmű első nagy turbinájának szerelésé­nél. Ez a munkacsoport január másodikán kezdte nveg a sze­relési munkát. A lánggyáriak ea év első két, hónapjában kö­zöl száz százalékkal teljesítet­ték tul az előirányzatot. Már­chisten a legnagyobb gondos­ságov és figyelmet igénylő sze­relési munka előirányzatát ia 20 százalékkal túlteljesítették ós ezzel megnyerték a hároaa hónap munkaversenyét a mát­ravidéki cenfrálé valamennyi egyéb munkán dolgozó szerelő, csoportjával szemben. Egjt 33.500 éa egy GOOO kilowatté* turbinát szerelnek a mátravi­dékinél. Célul tűzték ki, hogy mindkettőt próbára inditják ju­lius elsején. A hmm néphadsereg felszsMlfsíta ICits-Csao városát NankJngi hirek szerint a kí­nai néphadsereg hétfőn elfog­lalta Jungan szigetet és a Nan­kingtól keletre fekvő Kau-Csao városát. A Jangce alsó folyásá­nál kemény arcok folynak Ntan klng és Csang-Csiang között, ff néphadsereg a Jangce tőWf pontján teljesen készen átt aft átkelésre. Ma délután kezdődik a szovjet szakszervezeti kongresszus A Kreml-palota nagytermé­ten ma délután öt órakor kez­dődik a X. szovjet szakszer, vezeti kongresszus, amelyre a világ mindén részéből érkeztek kiküldöttek. Hétfőn érkezett meg í.ouis Saillant, a szakszervezeti világszövetség főtitkára, di Vik­torio, a szakszervezeti világs/V vétség ideiglenes elnöke, f® Leup, a CGT alelnöka, Erfxug csehszlovák munkaügyi miniszJ ber, a lengyel, a hoüand, ar finn é« a svéd szakszervezetei^ képviseld. Három esztendő alatt másfélszeresére emelkedik a SzoyjeiHíiió has-, tej-, vaj-, bor- és gyapíwlernieléa A Szovjetunió minisztertaná­csa. és a" Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártjának Köz­ponti Bizottsága elfogadta az 1949—51. évi hároméves állat­állomány fejlesztési tervet. Most, hogy a gabonatermelés terén lényeges eredmény ek kön v. velhetők el, a párt es az ál­lam központi feladata mezőgaz­dasági haladás terén az állat­állomány fejlesztése lett. A kolhozok hároméves állat­állomány fejlesztési terve a hus, állati zsiradék, tej, vaj, tojás, valamint a könnyűipar szamára szükséges bőr, gyapjú és egyéb nyersanjtag termelé­sét 1951-re" 1918-eaí ö.sszeha­sonlitva másfélszeresére emeli. A kolhozok szaryasmarhaállo­máuyát 1951. ét végére 31 mil­lié.ra emelik. A kolhozok ser­(( .ill- o'una 19.5! !i u 18 mil­lió lov.. A hároméves állatállomány fejlesztési terv külön foglal kö­tik a szofhozokkal. Itt 195| végére a marhaállomány 5 mil­lió 700.000 darab, a sertés­állomány 6.600.000 darab le** A dorozsmai malom gfp«l hó**™ hisinütt ntl» annjrfra koptak, hogy a kijavításuk hosazabb .dk vei* Í-Znj'be. Miutin a nuloa nem ha® íírölnt, a helyi földmüveiszövetkezet v» zetöség* liszt csereakciót indított me®, hogy a falu lakossága ne szenvedjen i fa, vit isi munkálatok ideje alatt krny^rhiíqtt ban. A lakosság számára most a behozd! gabonáért mindea késedelem nélkül liszNf ad ki a földmüvesszövetkezet. Masoulóképpen gondoskodik * tik* nlncste'en gyermekek, betegek és aggtá1 tejszükségletéröt. A dorozsmai földmű vesszőre'kezet veare tősége a kuiturbáz mellett egy tejuz.mei ülitott fel, ahol 1000 liter tejet o.zt kf naponta az arra rászorultaknak napi árots alul. Ezzel mintegy 1200 csecsemő, be­teg és agg tejcllátását biztosíts na; onía

Next

/
Thumbnails
Contents