Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-20 / 90. szám

Falazott Pirfztfet a «i. evi. 90. szam. Ara bu fillór 1949 április 20. Szerda | A megszépüli MSraváro s II választás: népünk kiállása a béke, nagy eredményeink és ötéves tervünk mellett Nagyhudapest dolgozó népe lelkesen ünnepelte az MDP eho választási gyűlését, pátiunkat, a Népfrontot és Rákosi Mátyás elvtársat A keddi nap nem, volt pirosbetűs, de mégis minden magyar ünnepnek érezte, mert Rákosi Mátyás elvtárs beszélt a néphez. Nyolc óra tájban Szegeden, a szege.Jkörnyéki falvakban, Makón és Csanád megyében rádióhoz ültek az emberek és figyelték Rákosi elvtárs szavait országunk fejlődéséről, a hároméves tervről és az ötéves terv, a béke kérdéséről. A szegedi és makói tanyaközpontokba meszszevidékröl begyalogoltak az emberek, hogy a pártszervezetekben, tömeg szervezetekben hallgathassák a rádiót s azon keresztül Rákosi elvtárs szavait. A szegedi és makói utcákon a hangszórók közelében csoportokba verődtek össze a munkások, a dolgozó férfiak és asszonyok. Az arcokon 'feszült figyelem tükröződött, időnként helyeslően bólintottak egy-egy kijelentésnél, de nem egy helyen együtt tapsoltak a rádióból felzúgó óriási tapsviharral, amely Rákosi elvtárs beszéde közben sűrűn felhangzott. Alsóvároson az asszonyok a kút körül csoportosultak és úgy hallgatták az MDP Alsóváros II. pártszervezete előtt a magyar nép nagy vezérének szavait. A pártszervezetek S? tömegszervezetek helyiségei városszerte zsúfolásig megteltek, senki nem akart egy szót sem elmulasztani. , Végig a Tisza Lajos-kőrúton és a korzón, amerre csak hangszórók voltak, mindenfelé rengeteg ember állt és figyelmesen hallgatta a beszédet. Munkások, akik napi munkájukról igyekeztek hazafelé, sétálók, mindenki, akinek ottfcon még nincs rádiója, ott álldogált az utcai hangszórók Watt. • Angyal föld szívében, a Láng-gvár sporttelepén, ahol nár kétszer hallották beszélni a magyar dolgozó nép Vezérét. kedden délután összegyűltek a munkások és a környék lakói, hogy harmadszor is ottSegyenck. amikor Rákosi Mátyás elvtárs beszél. Nemcsak a (kerületből jöttek el, egész ÍNagybudapest dolgozói képviseltették magukat, távoli vitííkékről érkezett küldöttségek szoronglak az angyalföldiek melleit, hogv velük együtt részesei legyenek a választás íiigy megnyitó eseményének, f Rákosi Mátyás elvlárs szava messze hangzik, eljut a legkisebb faluig, a legeldugottabb tanyára is, eljutott Rákosi Májlyás elvtárs szava 1946-ban, omikor bejelentette az infláció megfékezését, eljutott ;1947-ben, amikor kiadta a jrl- »Fizessenek a gnz<t«i»k«, eljut szava most is as ország mind'en zugába. Zugó éljenek és dörgő tapsok köszöntik a magyar nép nagy vezérét, amikor a Váciuton sürü, rendezett sorokban, táblák és zászlók ezred alatt tízezrével vonulnak fel a főváros dolgozói a Láng-gyárhoz. Többmint százezer ember dörgő tapsa és zugó éljene köszönti, amikoir a szónold emelvényhez lep, hogy elmondja a választást beköszöntő beszédéi. A lötneg szűnni nem akaró éljenzéssel köszönti a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkárát, a magyar nép vezetőjét s nagy szövetségesünket, a baráti Szovjetuniót, SztáHa gcr.eralisszimuszt. Az ünnepi gyűlést Marosán György, az MDP főtitkárhelyettese nyitotta meg, majd apró gverekek virágcsokorral üdvözölték Rákosi Mátyás elvtársit. Budapert dolgozói nag* figyelemmel hallgatták végig a most is nagy eseményszámbamenő Rákosi heszédtet, amelyet szinte percekig szakilott meg az éljenzés, a taps, a nemzetközi munkásmozgalom nagy harcosainak: Sztálinnak, Thoreznek, Togliattinak éltetése Kedves Elvtársak, kedves Hallgatóim 1 — kezdte Rákosi elvtárs. v Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, a nagy döntő kérdéseket végrehajtásuk előtt közvetlenül a dolgozó tömegek elé tárja. Lehetőséget akar adni ezzel arra, hogy a munkásnép necsak idejekorán értesüljön arról, amit az ország érdekében tenni kívánunk, hanem módja legyen a felvetett kérdéseket megtárgyalni, véleményét nyilvánítani éa állást foglalni. S mert most a magyar népi demokrácia újra nekigyürkőzik, hogy olyan nagy feladatokat oldjon meg, amelyek megvalósításához minden dolgozó összefogott ereje szükséges, a választásokkal kapcsolatban az egész ország elé visszük őket. Rákosi Mátyás ezután utalt az angyalföldi beszédek tradícióira, majd így folytatta: — Most, amikor a magyar népi demokrácia új nagy fába vágja a fejszéjét, a választások előtt megint Angyalföld dolgozói előtt ismertetjük az eddig elért eredményeket, jövendő terveinket és a béke megóvására irányuló politikánkat. Meghérdiüh dolgozó népünheí Oj választást javasoltunk, hogy megkérdjük dolgozó népünket: helyesli-e az utat, melyet pártunk az utolsó két esztendőben mutatott, ho*»á~ járul-e ahhoz az ötéves tervhez, melyet népünk gazdasági és kulturálté felemelkedésére kidolgoztunk ét jóváhagy ja-e a belpolitikát, amelyet eddig vittünk és fcáytatni kívánunk. Végül meg akarjuk kérdezni az országot arra vonatkozólag is, hogy rábizza-e a feladatok megvalósítását és a további kormányzást arra a Magyar Függetlenségi Népfrontra, amelyet pártunk és az Ipari munkásság vezetése alatt a dolgozó nép létrehozott Ami a megtett utat, az eddigi eredményeket IHeti, nem kételkedünk benne, hogg a választásokon a magyar dolgozó nép1 ezeket helyeslőleg jóváhagyja. Az elmúlt esztendőkben nemcsak megvédtük városban és falun a demokrácia vívmányait, hanem tovább is fejlesztettük éket. Különösen őriztük a földosztás eredményeit, visszavertük mindazt a kísérletet, amely a kiosztott földeket el" akarta venni az ujgazdáktól. Jelszavunkat: •Földet vissza nem adunk« pontosan betartottuk. Hazánk politikai és gazdasági életéből fokozatosan szorilotfuk ki a tőkés, a nagybirtokos reakció és a nyugati imperialisták képviselőit Betartottuk ígérőiéinket Hároméves tervünket, amely elé nemcsak ellenségeink, de gyakran kővetőink ts bizonyos kétségekkel néztek, hét hónappal a kitűzött időpont előtt befejezzilk* Az ország termelése a békebeli fölé emelkedett, d< an:. számunkra nem kevésbbé fontos, a békebeli fölé emelkedett a dolgozó nép életszínvonala Is. ígéretünknek megfelelően talpraállitoftak a háború romjaibél az országot. Begyógyítottuk a hébomütötte szörnufi sebeket. Rákosi Mátyás mnlékeztctett A"ra a hosszú uíra, amely idáig vezelett. Az elmúlt két esztendő történetére visszatekintve — mondta — nyugodtan elmondhatjuk, hogy az eddigi fejlődé* felér egy uj honfoglalással. Csak most vette birtokába hazáját a dolgozó nép, csak most nytít meg elölte a szabad jövő: hazánk nein a kizsákmányoló tőkések országa többé, hanem a dolgozó népé, a munkásoké, a parasztoké. Egészséget optimizmus és jövőbe veteti hit Rákosi Málvás utalt arra, hogy a statisztikai számadatok. ban kifejezhető rendkívül fonlos gazdasági eredményeink sem homályosítják el azt, hogy a népi demokrácia számára a legfőbb érték maga az eleven, dolgozó ember. Ezér nem kevésbbé értékesek azok a sikerek, amelyeket népünk az egészségügy terén elért. A népszaporodás emelkedése az előző remiszer népszaporodásailioz viszonyítva azt bizonyítja, hogy a népi demokrácia sokkal többet törődik a dolgozókkal, hogy a fejlődés életünk minden területén egészséges és egyenletes. Nincs a magyar dolgozó nép életének olyan szakasza, ahol talpraállásunk és felemelkedésünk egészséges jelet ne volnának tapasztalhatók. A magyar demokrácia, élén a magyar kommunistákkal, nemcsak elesetlségéből emeli fel népünket, de egészséges optimizmust és a jövőbe velett hitet oltott be la. B* aa optimizmus eddig elért íikeraitttoaak ItwagAr fa * lépten-nyomon a*«r> yílatkoaik. Nehézségek tnost is vannak és még lesznek a jövőben is, do ma már nem félünk tőlük. Különböző külföldi burásod lapok ki fotósaival kapcsolatban, melyekben azt sérelmezik a külföldi imperialisták, hogy Magyarországon egyre töbU munkás éa paraszt kerül liskola nélküli magas pozícióba, Rákosi Mátyás kijelentette: as utánpótlás a jövőben még inkább a munkásokból és parasztokból fog kikerülni. Ezeket a mérges támadásnak induló cikkeket — mondotta Rákosi Mátyás — mi nyugodtan dicséretnek vesszük és hozzátehetjük: végre szemügyre • magyar dolgozó nép életének bármely szakaszát, a rosazaka. ratu külföldi újságíró, mindé, nfttt hasonlót talál.' Igy példáid az 1048—49-es tanévben a katonai főiskolákon — ahol öl vagy tíz évvel ezelőtt a magyar nagybirtokosok és nagytőkések fsai birtnk kizárólagossági Joggal, ma a hallgatók százaléka munkás és paraszt származású. A nők megálltak helyüket A magyar népi demokrácia nemreek arra büszke, hogy a dolgoz,-6 nép gyermeket előtt mindi-n kaput szélesre nyitott, hanem arra is. hogy egyre növekvő mértékben valósítja meg a nők egyenjogo»ítását. Elvben ezt könnyű volt kimondani, de a gyakorlatban annál nehezebb a megvalósítása, hiszen évszázados előítélet leküzdéséről van itt szó. Mi szívós munkát folytatunk azért, hogy a nők a magyar dolgozó nép ételének minden területén ho/zájnsmusk ahhoz a Szerephez, rucly tudásuknak, számuknak éa a gazdataghan elfoglalt jelentőié, güknek megfelel. Eddig is bátorítottuk éket, dolgozzanak csuk nyugodtan a nép érdekében és ha nehézségeik lesznek, a párt mejd segit rajtuk. A» ejső asszonvbirónak, az efeó asaaony polgármesternek, vagy főispánnak még csodájára Jártak, sőt meg is mosolyogták, különösen, ha az illető négy-öt é,ve még béresasszony volt és ir.a i» fejkendőt visel. Azóta kidertilt. bo#y ezeknek " nssaonvoknak legtöbbje niigysrertlen megállja a helyét, " fekiutély^ elismertet biztosit magának. \ tavaszi mezőgazdasági kiállításon beszéltem egy traktorkezeld leánnyal, aki " munkaruhába* állt a traktor mellett Megkér, deztem tőle: imponál-e a falubeli leányoknak, mire magabiztos mosollyal ezt válaszolta: •imponálok' én bizony a legényeknek is*. Ugy imponálnak a" m-i női polgármestereink, főispánjaink és ha tovább fejlődnek, remélem, nemsokára imponálni fognak a nri női AUamH< káraink é» mini;iitcreink i»A magyar demokrácia erejét azon is mérjük, bogy a munkások, a dolgozó parasztok gyermekei meonvire foglalják n a vezető posztokat. Ezen belül külön mértékül szolgái az az arány- amely a nőknek kijut ezekből a ysaratokból. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy négt demokráciánk erejét — mist a meleget a hőmérőn — .számszerűen te lehet olvasni arról a szerepről, amelyet benne a nők visznek. És mi' rajta lesnünk, hogy ex a szerep, a dolgozó nők szerepe a jövőben gyorsan növekedjék. A munka már dicsőséggé és becsületté vált Rá kall mutalnotn eddigi küzdelmünk még egy, nem kevés b'bé fontos eredményére: megváltozott a dolgozók viseouvn. a munkához. Afa már cgyrv többen vannak azok, akik nj szellemben néznek a munkára, akik nem az igát, robotot látíák benne, hanem megértették, hogv Jobb munkájuk a jobb Jövendőt is épiti, szaporodik egyre inkább azok száma, akiknek kitágult a látóhatáruk és felismerték az összefüggést saját munkájuk és az egés* ország épitése között Et a jelszó, hogy »Termelj többet, jobban ólsa« már uj, mélyebb értelmet kapott « felteineres eredményezte, hogy » munka a régi robotból dicsőséggé és becsületté, a nornzrtépit»8 imgy ügyévé vált Ez a bim tett® lekotővé a lüuotnévee terv végrehajtását két ér ós öt hónap alatt és «s a szeltem saükségei még nagyobb áldozatkészséggel, öntudattat é* még szélesebb látóhatárral an ötére8 tervbe*. A hibákat hihaszöböljSk Tudjuk, hogy amit elértünk, ai csak a kezdet, eredményeink mellett természetesen gyengeségeink és hiányosságaink ls vannak- Igg például a közellátásban a kulákok meglehetős sikerrel játszották ki Intézkedéseinket, ami sertés- és zslrhlányra vezetett. Ezen a téren ls rendet teremtettünk, azonban kiküszöböljük a lábúkat fiatal állemgépezetünkből is. Az is előfordult, hogg legjobb szándékaink a végrehajtás során a visszájákra fordultak. A ml politikánk alapja a munkás-paraazt szövetség. Amikor dolgozó parasztságnak megvédésért a kulákok ellen euv o.-r