Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-15 / 87. szám

Péntek, 1949 április 11 héccevilágkcngresszus élőké-ritö bizottsága a hatalmas rendező eeretigel egvütt alapo­san felkészült a külföldi kül­döttek fogadására­Világ- zerfe felháborodással tiltakoznak ti francia korinány­itak az ellen az intézkedő <e el­len, hogy a békekongresaznsrn jelentkezett küldöttségek tag­jainak széniét ncoléra korlátoz­ta. A OGT vezetősége is tilta­kozott a kormány eljárása el­len. A francia munkátok azon­ban még inkább fokozzák erő­feszítéseiket a kongresszus si­kerének biztosítására, hogy möl­tö válást adhassanak a kor. ménvnak erre a minősíthetetlen dönté érc. A hatadö olasz katoliknsok szövetsége, valamint több olasz haladé rg háti szervezet Csatla­kozott a lrikeniozgalomboz. Az amerikai lapok közlik r. linladászetlemü amerikai papok nyilatkozatát. akik a legungyobb lelke ed,Visel beállnak a Wlietá­tior soraiba Cs egyöntetűen át­lá»t fortéinak nz atlanti egyez, niény és az óriási méretű ka­tonai költségvetés ellen. A kelet németországi evangé­likus pfnnökök közös nyilatko­zóiban tettek liitet n I>ékc mel­lett: »B6ke nélkül nincs ujiií­épité4. nincs erkölcsi megiiji: Iá--. Az emberiség legfontosabb Célja '"hát nz legyen, hogy vág -'ós békét teremthessen a vi' " -o-< — mondja u nyilat­kozat. N'ewyorkl Jelentések szerint a békemozgalom nz amerikai nép széles köreiben egvro aa­gvobb méreteket ölt. Az nme rikai munkáspárt tagjai had járatot ind.tanuk a hidegháború ellen és a lakosság körében megcáfolják » háború elkerül­hetetlenségét hirdető imperia­lista hírverést. Az angol szakszervezetek a nyár elejére ujabb hékeö szo­jövetolt hívlak össze Angliába. A meghívást a brit politikai és szellemi élet vezető személyei írták alá. Jupáahan a szervezett mun­ká-ság és a haladd értelmiség szövetséget alakított a demo­krácia védelmére és április 28­rn nemzeti békekongresszust hí­vott össze. Az Inain) szakszervezetek és n.as demokratikus tömegszer­vezetek közölték, hogy India népét nem lehet csatasorba ál­lítani sem a Szovjetunió, sem « népi demokráciák ellen. Prágában hatalmas ti) meg­gy ülésen fejezte ki bckcaharutát «• dolgozd nép. A német demokratikus nőszö­vetség meghízottja a párizsi bé­kekongressznsnn benyújtja az ö( millió német asszony aláírá­sával ellátott felhívást, amely • Szovjetunió javaslatai értei­mében az. atomfegyverek hala­déktalan betiltását sürgeti. íáneckij, a moszkvai rádió killpolitikni hírmagyarázója meg­áilanitja, horgy a világbéke meg­yédé ét célzó óriási mozgalom világszerte kifejezi a néptöme­gek akaratát, országuk fiigget­getlen»égének biztosítását.~ A u-ozgalom átlitfi erejével — mon­dotta — a dollárt imperialisták­nak I-s meg kell érteniők, ha bizonyos kormányokat meg is vásárolhatnak, a dolgozó népi tilir,egek akaratát nem tudják megtörni. Kedden, április 19-én Angyal földön a Láng­gyár sporttelepén Rákosi Mátyás elvtárs beszél a Magyar Dolgozók Pártja választási nagygyűlésén. A beszédet a rádió közvetíti. lörzstenyészetek kiosztása a harmadik tervévben A felszabadulás után a fa­siszták rablásai és rombolásai következtében állatállományunk­nak csak kb. a fele maradt meg. A liároméve3 terv mezö. gazdasági részének tehát első­rendű feladata volt állatállo­mányunk fejlesztése. Különböző akciókon keresztül nagymeny. uyiségü tenvészállatot "juttat, tunk el a dolgozó parasztság­hoz és milliós beruházások se. gitségével törzstenyészeteket lé­tesítettünk. A terv indulásától 1919 január elsejéig közel hét. aillió' forintot fordítottunk törzs tenyészetek létesítésére. •Ezeket a tenyészeteket a íülcf­müvessz'",vetkezetek kapták .1— 4 évi használatra, amely idő alatt- a szaporalat megfelelő darabszámot érijetett el. Az eredeti tenyészeteket azután to­vább kell adni. A harmadik tervívben a föld­Líriőcsoportok és földműves­szövetkezetek 5 szarvasmarha­tenyészetet kapnak G00-000 fo­rint éri ékben, 2-500-000 forin­tos beruházással 60 serléstörzs, tenyészet kerül kiosztásra, 40 juhtörzstenyészetet pedig 2 mii­lió 660.000 forintért állítunk fel. Egy szarvasmarha törzs, tenyészet általában 20—30 da­rabból áll. A juh törzstenyé­szet létszáma 300—500-jg ter­tásra: az egyik keretében 5433 darabot, a másikéban pedig 16.255 darabot osztottak 88 földmiivesszövetkezet kö­zött- A szarvasmarha törzste­jed, a serléctenyészet .80 dara­bos. Sertés terzstenyészetefc eddig 41 földművesszövetkezet kapott, összesen l%78 darabot. Kétféle juh törzstenyészet került kioss­nyŐ9zetekból 210 darabbal 8 föidmüvesszövetkezet léiesült. Ezek a számok világosan bi­zonyítják, hogy milyen komoly akció a törzstenyészetek kiosz­tása. Amit a demokrácia tett lehetővé A munkás és parasztfia tálból festőművész lesz Blifinyt varainak Az állami akció során na­Syobb mennyiségű jerkebárány kerül felvásárlásra a Tenyész­állalforgalmi Nemzeti Vállalat utján, a földmürcsszövclkcze­leken kérésziül, élősúly kilogra­monként 4.70 forintos egység­áron. A legalább 15 kiló sulyti Iniiányokat május, ós júniusban veszik át a vásáriőblzoltságok. Azqk a gazdák, akik bárányi (dtarnak eladni, ilyen irányú szándékukat jelentsék a helyi földmű vessző vei kezelőknél, mei l a vásár csak akkor lesz meg­tartva, ha megfelelő mennyisé­in bárányt bíztositaualí­(Budcipesti liidósUónk tele. Ion riportja.) -Az egyik munkás előrevetett lábbal, megfeszített izmukkal tartja magasra a sze­gecselőgép vezetékét. A másik előrendőlve nyomja rá a gépet a vastravcrzrc. Felettük mini­mumát pirosra festetten csillog a hid vadonatúj vnstestc, mely alatt szélesen, mél lóság teljesen hömpölyög a Duna. A parton villamosok dübörögnek, aulóbu­buszok suhannak, s'elö emberek igyekeznek dolguk után. A felszabadult, saját lúdját és országát alkotó dolgozó ember munkaszeretetét, lendületét, épitrt erejét sugározza Cseh Miklós festménye a Désl Iluber festőművészet! kollégiumban. — Ezt a képemet szeretem legjobban — mondja a 22 éves munkásfiu. — Hogy miért? Mert agg érzem, ezzel a kép­pel tudtam legjobban vászonra vetni azt, ami a felszabadulás utáni megváltozott magyar munkást mutatja be. Cseh Miklós festőművész less Tanul. Sokat, szorgalmasan. bVwn régen, csak két éve, ami­jóta a kollégiumban van. Az­előtt? Az apja kubikos volt, vándorol! egész életében, oda, 'ahol munkaalkalom kínálko­zott. A túlfeszített munkába fiatalon belehalt. A felesége,— .Cseh Miklós édesanyja — »url« |házaknál« mosott, abból lar. I tolla, — lcgltikáhb száraz ke­nyéren — a családot. Miklós akkor ipariskolába járt. Szin­jeles tanuló volt, de a drága tandijakat csak ugy tudta fi­zetni, hogy nyaranként, meg a szünetekben építőmunkások melleit dolgozott. Mikor keser­vesen elvégezte az iskolát, gép­lakatos tett a szolnoki cukor, gyárban. Rajzolni, festeni — amire gyerekkora óta vágyott — nem tudott. Az urt társadalom iclzárla a munkás és parasztfia­latokat a tanulásnak mé|g a le­hetőségétől is. Vagy miből vet. te volna a drága festéket, a vásznat? Mikor lett volna ide­je? Talán éj jel. De akkor más­nap nem tudott volna jól dol­gozni. Elveszllhelte volna ax állását, kenyér nélkül maradt volna. Boldogan né» körül az egyszerűen berendezett hl. lólcrcmben. Katonás rendiben sorakozó, letakart ágyak, a pol­cokon könyvek, — tankönyvek és a világirodalom remekel —a falakon lúres festők képelnek kicsinyített másai. Egyformán berendezett szo­bák, a tanulószobákban széles­re tárt ablakok, hosszú aszta­tok, a konyhában párolgó kon­tlét'ok, az egyik (evemben torna, szerek és fent, a legfelső emele­ten, R műteremben vázlatok, képek. Az egyiken vasúti mun­kás dolgozik, a másikon pa. rasztember noszogatja nehezen liuzö lovát, a harmadikon ki­kent-kifent dámák. Az első kel­tőből az uj élet ereje árad1, a másik a letűnt világ filUedt le. vegőjélől terhes. Munkásoké a jövő! Már termelnek újra a gyárak, A gépben feszit az erő. Zengjük milliónyi barátnaki A munkásoké a jövő, A muukásnké a jövőt Az otthon ma már njra otthon, Az élet a romokból kinő, B* hirdeti tol minden rosszon: A munkásoké a jövő, A munkásoké a jövőt A tett t öl t-e most he a telket, Pihenni inn még nincs idő, Uj országot épit a nemzet, Hol munkásoké a jövő. Hol munkásoké a iövő! Harmincan vannak. Munká­sok, parasztok, értelmiségiek fiai és leányai. fin sohase tanulhattam vol­na, — fűzi hozzá Cseh Miklós, — ha a felszabadulás, a népi demokrácia nem teremti meg a népi kollégiumot, as ingyen la. kást, élelmezési, ha nincsenek as ösztöndíjak, mely ma már a munkásnak, parasztnak ts jár, ha tehetséges, ha nem Ingyenes a festék, még a vászon. De nem csak én vagyok így, akdrkil megkérdezhet itt. Nagy Olgat Várost tisztviselő ax özvegy édesanyja, sose tanulhalott volna a kollégium nélkül. Gru­ber Gyula? Uradalmi föld. munkás volt as édesapja. Ki­nevették volna még öt-hat év­vel ezelőtt, ha azt merte volna mondani, hogy ő festő akar lenni. Minelé is sorol­jak tovább. Itt harmincan vagyunk, de a többi kollégi­umban még ezren és ezren ké­szülnek olyan pályákra, me­lyektől azelőtt el Volt zárva « szegémjember. — Ha majd elvégezzük a képzőművészeti főiskolát — folytatja Cseh Miklós — dolga­zunk a népért. A kubikos apára, a földmunkás szülőkre, a kis­tisztviselő édesanyjára gondol­va festjük a vászonra és farag­juU a kőbe az életet, a nép új­jászületését. A munkás, a pa. raszt, a kisember életét, jövő­jét. Mögötte a falon Dözsa György flvegre festett képe függ. Bazsali Ferenc festette. A ké­pen a felírás minlha Igent mondana Cseh Miklós szaval­ra: nőt megégették, de szelle­atmmét a tüz nem égette meg.* Dózsa szelleme él, most 61 csak igazán. A nép gyermekei­ben, akik már művészek is le­hetnek, a nép művészei. A Pártmunkás égújabb számában Orbán László elvtárs a válasz'á*. xgitációról irt cikket. ciónk középpontjában n*>l* iemokrdciánk eddigi 1. te < zredményex, az ötéves te nagy célkitűzései és a b/nt* védelmének kérdése áli* írja többek között. Tóth Ró­bert elvtárs a falujárók fel­xdatait ismerteti a választó­.okban. Tímár Mátyás elvtárs »A városok és községek gaz­dálkodása a pártszervezeink reladata* címmel irt cikket. Erdei Mihály elvtárs a ta­vaszi mezőgazdasági terv vég­rehajtásával kapcsolatos fel­adatokat ismerteti. Sebes Sán. ior elvtárs a tagsági járulék új rendszerével foglalkozik. Ismerteti a Pártmunkás Pár­'unk Központi Vezetőségének határozatát az ötéves tervről 1 munka ünnepének megtíu­neplésével kapcsolatban igy ír x Pártmunkás: »Az I9j3-e» május l-nek különleges szem­pontokat ad az, hogy a vá­lasztási kampány közepet -te zajlik le... A május 1-i se­regszemle az egész világon et. választhatatlan attól a kari­tól, amely a Szovjet únió-v<­zette békefront, az imperialist a háborús gyújtogatok eUen folytat.< 2'erényi Imre elvtárs cikké­ben a »Munkára, Harcis Kész* sportmozgalom pofiíifc.d jelentőségével foglalkozik. > Lenin elvtárs a Komszon»o|. harmadik kongresszusán tar. tott beszédében megállapítót. ta, hogy a sport a kommuni <­fa nevelés egyik igen fontot része és a sporton keresztül a fiatalságot a termelés nö­velésére, a szocialista ha * védelmére kell tanítani. A* MHK mozgalom megszervez*, zével nekünk is est az utA keU követnünk* — írja. Ismerteti a Pártmunkás let* újabb száma a PB határozat* és szervezeti szabályzatuk * befejező részét. Nemes Bél* elvtárs >A* ellenség uszályá­ban*, Földvári László elvtá s ^Munkások a minisstériur-i­ban* címmel irt cikket. SsaU Jánosné elvtársnő a Ssobai Nép székházának felépítéséért megindult gyűjtési kampány« nyal foglalkozik. Ezenkívül film- és könyvi* mertetés, pártmunkások lm.* lei teszik tartalmassá és éh** rétessé a Pármunkás legújabb számát. Tovább folyik a hernyáh elteid védekezés A makói földeken puszii'! hernyók irtását tegnap nut-g.' kezdte a növénycgésrsógOgvi szakszolgálat. A magyar gylr!. mányu Hungária DDT ködare­rü permet öszerrel tegnap a m > ­kői Mandtí-dülőn végeztek pe « metezést. A közösen termelt, >Uttörök« elnevezést oaopd földjét megpermetezlék, A men­tési munkálatok megazervwé <s folyamaiban van éa megkaaft) « a kártevők pusztítását. ZÁPORESŐ, ZIVATAR Mérsékelt, Időnként élénké! a nyugall, északnyugati szél, f< U liőátvonulások, többfelé zápo . eső, esettog zivatar. A hőmé . scklet ueiu változik lényege^ a.

Next

/
Thumbnails
Contents