Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-15 / 87. szám

Péntek, 1919 április 15. 5 legvédfiik a nemzet szabadságát a háborús uszítássá! szemben Óriási tömeg ünnepelte Debrecenben a Függetlenségi Nyilathozat századik évfordulóját Debrecen, április Ut- (Kiküldött munkatársunk jelentére.) Már a korareggeli órákban hangos élénkség uralkodott Debrecen utcáin. Az emberek tömege igyekezett a nagy. templom elé, hogy résztvegyen a Magyar Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésének századik évfordulójára rendezett ünnepségen. A házakon mindenütt nemzeti színű és vörös zászló, az utcán félvonuló sokaság kezében pedig transzpor rensek, a Szovjetuniót, a Népfrontot, Sztálin és Rákosi elvtársakat éltető jelszavakkal, debreceni nagyállomás kijárati kapuja felett is széles vörös transzparens húzódott: »Éljen Sztálin!1 Éljes Rákosiit felirattál. A kirakatokban és az ablakokban a feliratok százai voltak láthatók. Az állomáson ember ember mellett zsúfolódott össze, amikor a kormány különvonata befutott Hatalmas éljenzésben törtek ki a megjelentek. amikor Rákosi Mátyás elvtárs leszállt a vonatról, majd Szakasits Árpád elvtárs köztársasági elnök, Dobi István miniszterelnök, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Kádár János, Riss István, Olt Károly, Kállai Gyula elvtársak, valamint a kormány többi tagjai: Ortutey Gyula, Csala István, Erdei Ferenc. Velük együtt érkezett Révai József elvtárs, a Szab?d Nép főszerkesztője ls, Marosán György elvtárs, az MDP főtitkárhelyettese, Hamelyik József elvtárs, a Bzaktanáes elnöke, továbbá a Függetlenségi Népfront országos tanácsának tagjai, a pártok, a honvédség, rendőrség, tömegszervezetek képviselői és az-egyházak küldöttségei. Ünneplők aorfala közüli Ménes János Debrecen polgármestere köszöntötte a különvonat utasait, különösen pedig nagy éljenzés közben Rákosi Mátyás elvtársat. Az állomásról valamennyien a tervgazdálkodásunk keretében hatalmas anyagi áldozatokkal újjáépített református nagytemplom elé vonultak. Az állomástól a nagytemplom felé vezető útvonalat Debrecen népének sorfala szegélyezte. A templom előtti téren valóságos zászlóerdő emelkedett a magasba, Közte pedig impozáns képet nyújtott Kossuth Lajosnak és felszabadulásunkért elesett Szovjet hősöknek sűrű tömeg" tői körülvett emlékműve. A nagytemplom kapujában a papok palástba öltözve várták az ország vezetőit, élükön Rákosi elvtársat. Hangos éljenzésektőt kisérve vonultak be a nagytemplomba, ahol helyet foglaltak az ország legkülönbözőbb részeinek küldöttségei. Ott volt Kiss Mihály kulturtánácsnok vezetésével a wegedi Népfront küldöttsége is: B. Nagy Sándor, ördógh Imre és Kalmár Jánosné. A templom közepét egyetlen nagy arckép: Kossuth Lajos arcképe díszítette. Hazánk sorsának letéteményese: a munkásosztály Magyarország A» ünnepséget a Himnusz hangjai nyitották meg, majd elsőnek Nagy Imre elvtárs, az országgyűlés elnöke mondott beszédet. — Ezek & falak visszhangoztok Kossuth mennydörgő szagait, amikor a gyülöleti, a megvetés villámait szórta a isarnokva, a magyarság ősi ellenevére, a Habsburg uralkodóházra — mondotta. — A Kossuth által előterjesztett függetlenségi nyilatkozat hazánknak b S romszázéves osztrák-német rabság után visszaadta függetlenségét. Honvédségünk minden dók szabadságharcainak legragyogóbb győzelmeit aratta, az i>sztrAk császári és idegen zsoldos hadak felett Európa reakciós hatalmasságai azonban őszére fogtak a szabadságért és függetlenségért felkelt népek eltiprására és a végsőkig kitartó, minden áldozatot meghozó néppel özemben az uralkodó osztály volt az, amely hátbatámadta és elbuktatta a nemzeti ügyet. A nemzet sorozatos katasztrófáinak mindig az uralkodó urí rred, mágnásaink és főpapjutók voltak a feiidézfli- Ezekkeit a harcokban kovácsolődott ki és izmosodott meg a magyar ni!inká«osztály, amely hazánk KI rá nak. jövőjének letéteményese volt és szabadságunk, függetlenségünk legbiztosabb záloga lett- 1919-ben a magyar munkásosztály fegyverrel a kezében védelmezte "hazánk függetlenségét, méltán sorakozva 18 -as honvédseregeink dicső haditettei mellé. Amikor pedig a hrtócdik világháború szörnyű poklából a dicső szovjet hadsereg kiszabadította hazánkat és meghozta függetlenségét, a Kommunista Párttal az élen a magyar munkásosztály vállalta a munka és a harc oroszlánréift/'t, a szabad és független, defel-mokratikus építését. Nagy Imre elvtárs k következö szavakkal fejezte be bestédét: — Száz év előtti nagy nemzetl elhalározávunk színhelyén megfogadjuk, hogy függetlenséségünkre vigy ázunk, mint a szemünk világára és ha kell, utolsó csepp vérig védelmezzük. Ünnepi beszédet Révész lmre református püspök mondott. — 1949 nagycsütörtökén — mondotta — ugy érezzük, a magyarországi református egyház, nak félreérthetctllen bizonyságot HQIL tennie az ország és a nép szine előtt arról, hogy azt az uf állami, társadalmi és gazdasági rendet, amelybe magyar hazánk és nemzetünk fejlődőben van, mélyen bibliai gyökerűnek tartja, sokkal inkább, mint eddig bármelyiket. Isten akarata teljesedik be akkor, amikor a reformárus egyház az uf, igazságos, boldog és szabad magyar étet teljes kialakításában a magyar népi demokrácia becsületes munkatársaként végzi egyházi munkáját. Mi ezt a magasztos százados évfordulót a szociális oldaláról éppúgy értékeljük, mint polüikai oldaláról. Ma minden oka megvan a magyar református egyháznak arra, hogy ezen az egyedülálló alkalmon, mikor a magyar nép vezetőinek és képviselőinek akaratából azoknak szine előtt megszólalhat ,az imádság hangján mondjam cl: Legyen áldott a debrecenni nagytemplomot teljesen ufjáépttő, annyi má. szent egyházunkat újjáépíteni Segitő vallásunk szabad gyakorlatát biztosító és védelmező, egyházunkat anyagilag is bőkezűen támogató magyar köztársaság és fiatal, de alkotásaiban máris verhetetlennek bizonyult magyar népi demokrácia. Legyen őrökre áldott Istentől és legyen örökre megáldva Is. ten magyar református gyülekezetének hálás magyar szivéből. Révész püspök szavalt különösen lelkes ünneplés követte annál a részénél, amikor megköszönte a népi demokrácia kormányának, hogy biztosította a vallásszabadság gyakorlását és az egyház bőkezű támogatását. Munkások és do gozó parasztok szövetsége Kossulh szellemében Dobi István miniszterelnök mondott beszédet ezután. — Kossuthék száz év előtti nagy forradalmi tetteiből tanulnia kell mindén idők forradalmárának, — jelentette ki. — Kossulh példájából az a tanulság számunkra, hogy a nagy forradalmi újítások létrehozása mellett gondoskodni kell azok megvédéséről is. Rendklvül jelentős számunkra az ls, hogy az 1849. óta eltelt Idők döntő fontosságú világtörténelemformáló óriásainak, — Marxnak és Leninnek — ut. mutatásaira támaszkodhatunk, amikor mort a dolgozó nép felszabadítását végrehajtjuk és befejezzük. Kossuthék szellemiben hoztuk létra a munkások is dolgozó parasztok politikai szövetségét a munkásosztály vezetésével. A miniszterelnök ezután az utóbbi Időben a nyugati Imperialista reakciós körökből reánk zúdított provokációs rágalomözönről beszélt. Akik azt hiszik, hogy e'Zzel eredményt tudnak elérni, nagyon tévednek — mondotta —, mert Rákosi Mátyás mondta, hogy Magyarország nem rés. hanem erős Mstva a békefronton. Dolgozó népünket nem rettentik meg a beavatkozási kísérletek, a rágalomhadjáratok. Meg fogjuk őrizni és tovább fogjuk fejleszteni a szocializmus utján az 1945-ös forradalmi átalakulás nagyszerű eredményeit és vívmányait. 1849ben ezen a napon a trónfosztott Habsburg-reakciót csak a külföldi beavatkozás, a reakciós orosz cári hatalom tudta jogaiba visszahelyezni. Miután a cári bl o'ta 'ont elnyomott népei Len n és Sztálin vezetésével leszámoltak a nép zsarnokaival — az 1848-as felkelés után száz évvel éppen a szocialista Szovjetunió hős fial tették lehetővé a szabad és független Magyarország megszületését. Biztosiliuh az épilőmunkához szükséges békél 1848/49 nagy tanulság a mi nemzedékünk számára. Figyelmeztetés, hogy soha ne becsülje le a belső és külső ellenséget. A belső ellenség akkor válik veszedelmessé, ha külföldi segítséget kap és ezért külön gondot fordítsunk arra, hogy minden iószándéku erőt egyesítsünk BUMERÁNG AZ AMERIKAI trösztsajtó nemrégiben még hasábos dk keket közölt a Mindszentyügyről. A trösztlapok tarkállottak a hangos címektől, felhívásoktól, melyek valóságos keresztes hadjáratot hirdettek Magyarország ellen. Most Mindszenty nevét egy másik pap, John Melish-é váltotta fel. A lapok — *vallásszabadság és a demokrácia bajnoka« szerepében tetszelegtek, a legvadabb kirohanásokat intézték ellenünk, mert ártalmatlanná tettünk egy összeesküvő szervezetet, — most John Melish, a brooklini Szentháromság plébánosa ellen intéznek hajtóvadászatot. Milyen súlyos bűnöket követett el ez a 72 éves pap? Talán ő is összeesküvést irányított, kémkedett, valutázott vagy meg akarta dönteni az Egyesült Államok rendjét? NEM, SZÓ SINCS ilyesmiről! Jonh Melish minden J>bűne* az, hogy fia, aki szintén pap résztvesz az »Amerikai— Szovjet Barátság Nemzeti Tanácsának« munkájában. Az, hogy Melish nem volt hajlandó elítélni a fiát, aki sikraszállt a Szovjetunió és az USA népei közötti békéért és szabadságért. De a brooklini plébános meghurcoltatásához és elbocsátásához nem utolsó sorban az is hozzájárult, hogy hívei, az egyszerű amerikaiak helyeselték álláspontját és osztották nézeteit. Mert az amerikai dolgozók sem akarják hogy az egyház tekintélye mögött olyan politika kapjon fedezéket, amely az új háború kirobbantására irányul. EZÉRT ÜLDÖZIK, ezért ha), szólják az agg plébánost. Hiába al:arja felettese, a reakciós Wolf püspök azzal mentegetni Melish elbocsát tatását, hogy »isteni meglátást késztette e lépés megtételére. Nem, ez a döntés nem isteni erők, hanem tisztán és kizárólag politikai ellíépzelésék szülötte. Csak körül kell nézni az USAban: minden haladószellem i megmozdulásnak üldözés, elnyomás az osztályrésze. John Melish plébános áldozata övnek a hadjáratnak. A trösztsajtó védelmébe vette Mindszentyt, aki 30 ezüstért hazáját akarta eladni, a trösztsajtó támadja Me. lisht, aki a békéért száll síkra. A MELISH-ÜGY még azok szemét is felnyitotta akik a Mindszenty-per során nem akartak hinni saját két szemüknek. Az amerikai rágalomhadjárat galádul elhajított bumerángja így azok fejéi koppant, akik ezt nekünk szánfák. Egy év alatt megszűnt az aaaifafiátüzimss Migyarorszápn Az 1941-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 680 ezer volt az analfabéták száma, a lakosság 7.3 százaléka. A viszonylag magas szám a mult korszak népellenes közoktatási rendszerének volt következménye- A felsra a ulás ut'm a közoktatásügyi kormányzat szabadművelődési tanfolyamokkal Igyekezett segíteni a helyzeten és sikerült az analfabéták számát lényegesen csökkenteni. A legújabb népszámlálás adatai szerint 185.000 a 15-től 60 év közötti Írástudatlanok száma, vagyis az összlakosság 2 százaléka. Mivel az Írni-olvasni rtém tudók legna :yo b része mezőgazdasági munkával foglalkozik,,az ősz végén indítják meg a tervszerű munkát az írástudatlanság megszüntetésére. A cél az, hogy egy év alatt mindenkit megtanítanak írni-olvasni. Ezt a hatalmas munkát a tömegszervezetek bevonásával végzik. A szakszervezetek, a DÉFOSz, az MNDSa és az EPOSz a legteljesebb mértékben résztvesznek a tanfolyamok ezreit megrendezve 8« akcióivan. A kínai szabadságmozgalom végleges győzelme bizlosifva van A kfnai demokratikus ifjúsági szövetség első összkínai kongresszusán Jen-Pi-Shi, a kinai kommunista párt központi vezetőségének tagja, kijelentette, a kínai szabadságmozgalom végleges győzelme biztosítva van, függetlenül attól, hogy a kuomintang kormány a jövőben a béke vagy a háború útját választja-e. A kuomintang hadsereg létszáma ma már az egymilliót sem éri el, ezzel szemben a kitűnően felszerelt és jól begyakorolt néphadsereg létszáma három* millió ember s eddig kétmillió hatszázezer négyzetkilométer területet és kétszázmillió em* bert szabadított fel. A felsza* badított területeken a gazda* sági élet fellendüléseben van, a pénzrendszer megszilárdult* A kuomintang-rendszer vagyf elfogadja Mao-Cse-Tung béke* pontjait*, vagy a kilátástalan ellenállás útjára lép. A sza* badságmozgalom ebben a* esetben is győzelmet arat. a belső reakció leküzdéséra* a szocializmus építésére, azokra a nagy feladatokra, amelyeknek megoldására — a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével — a Függetlenségi Népfrontban vállalkoztunk. őrizzük és védjük meg a nemzet egyszer végre elnyert szabadságát és függetlenségét minden háborús uszítással és provokációval szemben, biztosítsuk népünk számára az építőmunkához szükséges békét. A beszéd közben lelkesen ünnepelte a hallgatóság a béke őrét, a Szovjetuniót és a maauar nép vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat, Major Tamás elvtárs, a Nem* zell Színház igazgatója Kossuttf történelmi beszédéből mondott cl részleteket nagy hatással. Az ünnepséget Nagy Imre elv* társ zárószaval fejezték be. Vé* gül Révész Imre püspök Rákosi Mátyás, S akasl s Árpád, Nagy Imre elvtársaknak és Dobi István miniszterelnöknek átnyujtot* ta a református kollégium jubileumi emlékérmét. A templom előtt egybegyűlt óriási tömeg lelkesen ünnepelte az ország vezetőit.