Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-15 / 87. szám

tiniéi, 1949 ftprilis la. Villanyt hoz a terv a koiréfeieptiek A BEKE OS2E Ke.tővel bővült a hároméves terv segítségével újjáépített uszályok száma Virágzó alma fasor húzódik el a Folyamszabályozó is Kavics­kotró Nemzeti Vállalat tápéi ki­rendeltsége előtt. A zöldelő fák eltakarják az egész telepet. A Tisza töltéséről nézve csupán a sövénnyel szegélyezett keskeny bfiáró végén levő vaskapu lát­szik, meg a fák fölé emelkedő füstölgő vas kémény, mutatva azt. hogy a természetadta falon tul ilet van. Bent a telepen vastag farön­kökből készült állványon némán sorakoznak egymás mellett a ja­vításra, újjáépítésre váró uszá­lyok. A távolból Idelátszik egy uszódaru emelő kar ja, amely a 'Maros vizébe süllyedt homok­kotró kiemelésén dolgozik. A Tisza vizén farkasszemet nézneli. egymással a Duna, a Bé­kés és a Margit folyamkotró ha­jók. Mellettük pajkosan ringa­nak az újjáépített, frissen fes­tett uszályok. Az utolsó simítá­sokat végzik rajtuk a telep mun­kásai és utána mehetnek a két nappal előbb elvontatott másik három uszály után. Kettővel Is­méi löbb lesz a hároméves terv­ben újjáépített vizi szállítóesz­közünk. Egy mankinál huszonhatezer forint megtakarítás IA telep Irodájában asztal mel­lett összebújva számolnak Rát­jai Pál telepvezető, Nagy Ist­ván üzemí párttitkár és Balogh Jenő termelési felelős. A sze­mélyzeti lakhajó vastestének el­készi/ésénét elért eredményre kí­váncsiak, Hosszas szorzás-osztás és ki­vonás után megszületik a vég­összeg. A versenyben fogadott nyolc százalék anyagmcgtakarl­táa helyett HA százalék, tiz szá­zalék munkáldőmegtakaritás he­lyett 35 százalék, pénzben ösz­szesen 26.412 forint — mondja Rfitfat Pál. Az eddigi eredmények mutatják, hogy hova szavazzonk Még ez a szám is emelkedni jog Balogh Jenő szerint, mert méiusban a telep részére is n e hozza a villanyt a hároméves terv. Akkor pedig a szegecse­lés helyett villanyheggesztéssel meg gyorsabb és jobb munkát tudnak végezni. 'Az esztergályos műhely előtt van összegyűjtve mintegy őt va­gon ócskavas. Elszállításra vár —i mondja Hollósi István, miköz­ben egy ócska fogaskereket dob a többi közé. Ez a fogaskerék valamikor az újjáépített Rákosi Mátyás tiszai gőzös alkatrésze volt. Büszkén beszélnek erről a gőzösről a vállalat munkásai, mint mondják, ez volt az első újjáépített hajó a felszabadulás után. A kovácsoktól Sautik György hangja hallatszik ki. Az uj vá­lasztásokról beszélgetnek, mlg a kohóban melegszik a vas. — Azt már világosan látjuk az eddigi eredményekből — mond­ja —, hogy hova kell szavaz­nunk, As ötéves tervben Szavainak a nagy rugóska­lapács ütéseinek hangja veteti véget, amelytől a telep északi végé lévő tnápéi kompon csend­ben álldogáló lovak is megri­adtak. Egymás után épülnek itt új­já a Tiszából kiemelt hajók. A hároméves terv keretében még egy csavargőzöst kell elkészíte­niük. A Bodrog kotrót, amelyet moső emelnek ki Tiszapalkonyán, már az ötéves terv kereteiben fogják több, mint egymillió két­százezer forint beruházásból új­jáépíteni. A napi szorgos munkájuknak a négy órakor megkonduló jel­zőharang vetett véget. Hosszan elnyaló sorokban kerékpároznak a munkások a Tisza töltésén Szeged felé. Haza, a békés csa­ládi otthonba. (NAGY PAL) Várostanyán is győzött a hároméves terv Ezerkileucszáznegyvenhétben jneg sok várostanyai parasztem­ber csóválgatta a fejét, amikor olva.üa az újságokban és hal­lotta a gyűléseken a hároméves >erv programját, — Nem lesz ebból semmit — legyintettek jónéhányan. — Le­hetetlenség néhány esztendő alatt ilyen sokat épitcnil — de Rzián ahogy multak a hónapok, ugy változott meg a véleményük, mert a három­éves lerv, az épitő-lendület el­éri az elhanyagolt, eldugott vá­rosianyai parasztházakig Is. Az üzemek dolgozói, a kom­munisták vezetésével munka­versenvben építették föl a le­rombolt országot, szaporodott az áru, emelkedett az életszínvo­nal, stabilnak bizonyult a fo­rint. A falvakban és kint a ta­nyavilágban ütemesebb lelt az élet. Különféle törvények és rendeletek születtek meg, ame­lyek mind a dolgozó parasztok érdekeit szolgálták s még az első tervévben építeni kezdték Várost anya határában a Hor­gos—Királyhalom felé vezető makadám utat. — A Horthy-világ ural nem törődtek a dolgozó néppel — emlékezik vissza a lelünk idők­re Rózsa JÁszló, a helybeli EPOSz titkára. — Évtizedek teltek el errefelé halotti zsib­badtságban. Megállt az idő, a népet elzárták a világtól. — A felszabadulás hozta meg a lendületet, az ész­szerű gazdálkodást, a három­éves tervet. Szinte minden hó­napra jutott valami nagyszerű. Nemiig a kisvasutat hosszabbí­tottuk meg a Halasteleki-isko­láig — folytatja lelkesen. — De nem álltunk meg itt. Az ötéves terv első felébén tovább épí­tünk és belekapcsoljuk a for. Aprilis hú 17-<n » Rendelő Gá.-da VOMLCJT'ge alatt az Ipartestület összes Xlvisrgíhen műsorral ejybeköiött reggelig tartó bálát rendez. Bevezeti! műsort az Aüamrendö-jíg r-nokara tartja s továbbá közreműködnek >'• Állami Nemzed Színház tagjai, valamint a VAOSz kultur tánccsoport, a ViEFESz egvcteml ínekka.-, Kertész Lajos vezénylésivel és Báríny Pál magyar nótákat éneket, lltína a legmulatságosabb villámlréfákkal bővítjük műsorunkat. Seggeiig tartó zenét az Egyetemi Zenekar szolgáltatja. Belépődíj 2 forint. Minden pártszervezetnél kaphatő. — Cslpfi Ferenc, a szatymazl földml­v-sszcivetkezet bevásárlója a beszolgáltatott r '.".forgóra nem adott C-véteii jegyet, hanem eladta azoknak, (kik beszolgálta­tó-i kötelezettségüket napraforgó magban V;< iteflík. Csipó Ferenc ezenkívül liszt­< és búzával feketézelt. A szegedi tör­(vszék uzsoratanácsa hathőnspi börtön­* kélte. \ Vasarafaszén minden i < :n\iségben kapható Szene. F I 'Vitéz) Partizán-utca 28. tzess eto e\ 'tóioiaayararszAnrA — Dcmokráciaellencs Ugatásért négy­hónapi fogházra Ítélte a szegedi népbi­róság Kapocsi Jánosné hódmezővásárhe­lyi lakost. — A fogházban is felekezet ellen Ugatott Davgyik Mária orosházi lakos. A szegedi népbiróság kéthőnapi fogházra ítélte. — Demokráciaellenes iz­gatásért egyévi börtönre, ötévi hivatali és po'liikai jogvesztésre és tét Ingatlaná­nak elkobzására ítélte a szegedi népbi­róság Kalapos Bonaventura ujszentiváni lakost. — Horthy-nótákat Játszott a kocs­mában Ráca István pusztaszeri cigány­prímás. A szegedi népbiróság négyhónapi fogházra *• ezer tnrint ínzbüntetésre ítélt* galomba Gátsarkot, öreg­Átgkházát és a Petróczi-isko­lát. A környék tanyavilágának régi álma valósul meg ezzel. Esztendőkkel ezelőtt az idetévedt látogató ha szétpillantott a vidéken, a hal. galag tanyák között azt hitte: az idő visszafordult vagy száz évvel. Aludtak a házak, hall­gattak az emberek. Ma élénk a környék. Mindenki dolgozik, lesz-vesz, politizál. Az asszo­nyok az MNDSz-be, a férfiak a DEFOSz-ba járnak. Itt vitatják meg ügyes-bajos dolgaikat. A kezdeményezés, az irányítás azonban a pártból, az MDP-ből indul el. — Mi teremtettük meg a Függetlenségi Népfrontot is a dolgozók kívánságára a de­mokratikus pártok és a tömeg­szervezeiek részvételével — mondja Dcnák Anlal, a Front városianyai népi bizottságának egyik kommunista tagja. — ( Megszűnt a pártversengés, az erőket építésre, a béke meg­védésére fogjuk össze. — Az uj választásoknál már az öléves terv megvalósítására készülünk föl — fejezi be Bénák gondolatát Börcsök Szilveszter — a falunakn utakat, bölcső­dét, napköziotthonos ovódát építünk, a tanyákba bevezetjük a villanyt, Atokházának pedig iskolát és tanitó-lakást eme­lünk. Lesz dolgunk rengeteg. Várostanya kihecmergeit a zsibbadtságból, akárcsak a többi magyar falu. Fölpezsdült az élet, a szél a munka riadó, ját dobogja ki az ablakokon s a nap vidáman bámészkodik le a tavaszi felbők mögül az épü­lő, erősödő íanvákra, i Az Atlanti Paktum, mint az iddigi háborús provokációk s, a tömegek megfélemlítésé­re készült. Az imperialisták i szerződés körül támasztott onebonával, a földteke kü­önböző részein tartott had­gyakorlatokkal, a fenyegető jegyzékek egész áradatával nindent megtettek a háborús oánik, a félelem érzetének civáltására. Számításaikba liba csúszott. Szerte a vilá­gon — az imperialista álla­nokban is — az egyszerű imberek százmilliói kongresz­zusokon, tömeggyűléseken, íztrájkokban, utcai tünteté­seken egyre elszántabban, nind teljesebb egységben, le­írhatatlan erőként állnak ki 1 békéért. Az Atlanti Paktum a tömegek megfélemlítésére készült — de a tömegek moz­gósításának riadójává vált. Az mperialisták hidegháborúját íjra kudarc érte. Mi az a mérhetetlen erő, amelyre támaszkodva a dol­gozó tömegek békemozgalma kifejlődött? Miből merítik a dolgozó tömegek e lebírhatat­.an bátorságot? Mi okozta a hdegháborű kudarcát, tán megjavultak volna az elmúlt háború óta az emberek ide­gei? Nem, nem erről van szó. A dolgozó milliók biztonsá­gát, bátorságát a békefront vezetőjébe, a Szovjetúnió bé­kepolitikájába és erejébe ve­tett hit táplálja. Hiába igye­keztek az imperialisták elhi­tetni a világgal, hogy a Szov­jetunió fenyegeti a békét, hiá­ba próbálták lekicsinyleni a Szovjetúnió eírejét. Az egy­szerű emberek milliói inkább littek saját két szemüknek, hallgattak saját eszükre és regadták el a tényeket — me­lyeket ma már a történelem szolgáltat —, mint az impe­rialista propagandát. Azért nyugodt és szilárd a dolgozók magatartása a bonyolódó nemzetközi helyzetben, mert i Szovjetúnió békepolitikájá­ra épül, mely az egész dolgo­zó és békeszerető emberiség érdekeit képviseli. Ezt a békepolitikát nem ma Ss nem tegnap ismerte meg a világ. A világ első szocialista íllama 1917 novemberében a békéért való harc jegyében született. És a fennállása óta ütelt több mint 31 esztendő ilatt hű maradt ehhez a ha­gyományhoz. A Szovjetunió tez imperializmus, a népek akaratán elkövetett erőszak illeni harcban született és a "üggetlenség, a szabadság, a nemzeti egyenlőség védelmé­ben lett naggyá. A békéért való küzdelem valósággal lé­nyegéből folyik. Ez politikájá­nak alapja. mi külpoliti­kánk világos — mondotta Sztálin még 1934-ben — az % béke megőrzésének és a ke­reskedelmi kapcsolatok fej­'esztésének polttkája az ösz­tzes országokkal. A Szovjet­imának esze ágában sincs, 'wgy akárkit is fenyegessen, nég kevésbé, hogy akárkire s rátámadjon. Mi a béke nellett vagyunk és a békéért harcolunk. De nem félünk a 'enyegetéstől és készek va­lyunk rá, hogy a háborús iszirók csapására csapással •eléljünk.« A Szovjetúnió fennállása nta egyetlen esetben sem kez­deményezett támadást más írszágok ellen. Nem a Vörös Hadsereg támadta meg az ntervenciósokat, hanem azok A fiatal Szovjetuniót, Nem a szovjet nép támadt rá a fa­sisztákra, hanem azok a bé­kés építő munkát folytató szovjet dolgozókra. De a csa­pásra csapásai feleltek, a. „ népek szabadsága, független­sége, a béke érdekében. A hidegháború kudarcának nyit­ja: a Szovjetúnió őrt áll a békén. A dolgozó tömegek nyugal­mukat, biztonságukat, bátor­ságukat nem utolsósorban a szovjet hadsereg erejébe ve­tett hitükből meríti. Mert a szovjet hadsereg nemcsak a béke, hanem a győzelmek had­serege is. Nem lehet a világ dolgozóival elfeledtetni, hogy a Szovjet Hadsereg fennállása óta még nem vesztett háborút! Nem lehet elfeledtetni, hogy a fasizmus borzalmai­nak a dicsőséges Szovjet Had­sereg vetett véget, megment­ve ezzel az emberiséget. Hosz­szú ideig kísérleteztek az im­perialisták ügynökei, hogy * kisebbítsék e győzelem kiví­vójának, a Szovjet Hadsereg­nek érdemeit. Arról írtak, arról beszéltek, hogy a Szov­jet Hadsereg csak az angol­szászok fegyvereivel tudott győzni. Ma már ezek a hazug­ságok is lekerültek a napi­rendről. Ma már a Francé Nouvelle is így ír: szov­jet ipar a háború alatt éven­te átlag 30.000 tankot és gé> pesített ágyút, 40 ezer repülő­gépet, 120 ezer tüzérségi ágyút és 100 ezer löveget gyártott. A Szövetségesek ál­tal szolgáltatott fegyverek a Szovjetúnió által gyártották 5%-át képezik.« Majd meg­állapítja, hogy *as 191/2-es offenzíva során Sztálingrád­nál, amikor a szovjet hadse­reg 240 fasiszta'* divízióval állt szemben és azokból 112 hitlerista divíziót megsemmi­sített, több mint 7000 tankot, 4000 repülőgépet, 17 ezer ágyút és más hadianyagot zsákmányolt, többet, mint amennyit a Szövetségesek a háború egész tartama alatt a Szovjetúniónak szállítottak. De ma már az is köztudo­mású az egész világon, hogy a Szovjetúnió a nagy honvé­dő háború ideje alatt és az­óta is soha nem látott mére­tekben tovább erősödött. Nem mi mondjuk, hanem egy Guillaume nevű francia gene­rális írja könyvében a Szov­jet Hadsereg erejét elemezve: fAz iparban a munka terme­lékenysége 1942-ben 19%-kal, 1943-ban további 7%-kal múl­ta felül az 1941-es színvona­lat. Hasonló jelenség mutat­kozott meg a mezőgazdaság­ban is, ahol az egy kolhoz­parasztra eső vetésterület nagysága 1940-ről 1942-re 3.3 hektárr'l 4.3 hektárra nőtt.* A dolgozó tömegek tudják, hogy a Szovjetúnió békepoli­tikája a béke megvédésének jelentős tényezője. De tudják azt is, hogy ebből nem az következik, hogy a béke meg­védéséért nekik nincs semmi tennivalójuk. Ezért folyik a harc a világ minden részén az imperalisták, a háborús uszítók ellen. De ebből az is következik, hogy a béke meg­védésére nekünk magyarok­nak is kötelességeink és fel­adataink vannak. A Szovjet­unió békepolitikájára támasz­kodhatunk, de úgy kell dol­goznunk, élnünk és minden cselekedetznknek arra kell irányulnia, hogy a Szovje'­unió béke politikája is támasz­kodhasseh ránk.

Next

/
Thumbnails
Contents