Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-15 / 87. szám

tiniéi, 1949 ftprilis la. Villanyt hoz a terv a koiréfeieptiek A BEKE OS2E Ke.tővel bővült a hároméves terv segítségével újjáépített uszályok száma Virágzó alma fasor húzódik el a Folyamszabályozó is Kavicskotró Nemzeti Vállalat tápéi kirendeltsége előtt. A zöldelő fák eltakarják az egész telepet. A Tisza töltéséről nézve csupán a sövénnyel szegélyezett keskeny bfiáró végén levő vaskapu látszik, meg a fák fölé emelkedő füstölgő vas kémény, mutatva azt. hogy a természetadta falon tul ilet van. Bent a telepen vastag farönkökből készült állványon némán sorakoznak egymás mellett a javításra, újjáépítésre váró uszályok. A távolból Idelátszik egy uszódaru emelő kar ja, amely a 'Maros vizébe süllyedt homokkotró kiemelésén dolgozik. A Tisza vizén farkasszemet nézneli. egymással a Duna, a Békés és a Margit folyamkotró hajók. Mellettük pajkosan ringanak az újjáépített, frissen festett uszályok. Az utolsó simításokat végzik rajtuk a telep munkásai és utána mehetnek a két nappal előbb elvontatott másik három uszály után. Kettővel Isméi löbb lesz a hároméves tervben újjáépített vizi szállítóeszközünk. Egy mankinál huszonhatezer forint megtakarítás IA telep Irodájában asztal mellett összebújva számolnak Rátjai Pál telepvezető, Nagy István üzemí párttitkár és Balogh Jenő termelési felelős. A személyzeti lakhajó vastestének elkészi/ésénét elért eredményre kíváncsiak, Hosszas szorzás-osztás és kivonás után megszületik a végösszeg. A versenyben fogadott nyolc százalék anyagmcgtakarltáa helyett HA százalék, tiz százalék munkáldőmegtakaritás helyett 35 százalék, pénzben öszszesen 26.412 forint — mondja Rfitfat Pál. Az eddigi eredmények mutatják, hogy hova szavazzonk Még ez a szám is emelkedni jog Balogh Jenő szerint, mert méiusban a telep részére is n e hozza a villanyt a hároméves terv. Akkor pedig a szegecselés helyett villanyheggesztéssel meg gyorsabb és jobb munkát tudnak végezni. 'Az esztergályos műhely előtt van összegyűjtve mintegy őt vagon ócskavas. Elszállításra vár —i mondja Hollósi István, miközben egy ócska fogaskereket dob a többi közé. Ez a fogaskerék valamikor az újjáépített Rákosi Mátyás tiszai gőzös alkatrésze volt. Büszkén beszélnek erről a gőzösről a vállalat munkásai, mint mondják, ez volt az első újjáépített hajó a felszabadulás után. A kovácsoktól Sautik György hangja hallatszik ki. Az uj választásokról beszélgetnek, mlg a kohóban melegszik a vas. — Azt már világosan látjuk az eddigi eredményekből — mondja —, hogy hova kell szavaznunk, As ötéves tervben Szavainak a nagy rugóskalapács ütéseinek hangja veteti véget, amelytől a telep északi végé lévő tnápéi kompon csendben álldogáló lovak is megriadtak. Egymás után épülnek itt újjá a Tiszából kiemelt hajók. A hároméves terv keretében még egy csavargőzöst kell elkészíteniük. A Bodrog kotrót, amelyet moső emelnek ki Tiszapalkonyán, már az ötéves terv kereteiben fogják több, mint egymillió kétszázezer forint beruházásból újjáépíteni. A napi szorgos munkájuknak a négy órakor megkonduló jelzőharang vetett véget. Hosszan elnyaló sorokban kerékpároznak a munkások a Tisza töltésén Szeged felé. Haza, a békés családi otthonba. (NAGY PAL) Várostanyán is győzött a hároméves terv Ezerkileucszáznegyvenhétben jneg sok várostanyai parasztember csóválgatta a fejét, amikor olva.üa az újságokban és hallotta a gyűléseken a hároméves >erv programját, — Nem lesz ebból semmit — legyintettek jónéhányan. — Lehetetlenség néhány esztendő alatt ilyen sokat épitcnil — de Rzián ahogy multak a hónapok, ugy változott meg a véleményük, mert a hároméves lerv, az épitő-lendület eléri az elhanyagolt, eldugott városianyai parasztházakig Is. Az üzemek dolgozói, a kommunisták vezetésével munkaversenvben építették föl a lerombolt országot, szaporodott az áru, emelkedett az életszínvonal, stabilnak bizonyult a forint. A falvakban és kint a tanyavilágban ütemesebb lelt az élet. Különféle törvények és rendeletek születtek meg, amelyek mind a dolgozó parasztok érdekeit szolgálták s még az első tervévben építeni kezdték Várost anya határában a Horgos—Királyhalom felé vezető makadám utat. — A Horthy-világ ural nem törődtek a dolgozó néppel — emlékezik vissza a lelünk időkre Rózsa JÁszló, a helybeli EPOSz titkára. — Évtizedek teltek el errefelé halotti zsibbadtságban. Megállt az idő, a népet elzárták a világtól. — A felszabadulás hozta meg a lendületet, az észszerű gazdálkodást, a hároméves tervet. Szinte minden hónapra jutott valami nagyszerű. Nemiig a kisvasutat hosszabbítottuk meg a Halasteleki-iskoláig — folytatja lelkesen. — De nem álltunk meg itt. Az ötéves terv első felébén tovább építünk és belekapcsoljuk a for. Aprilis hú 17-<n » Rendelő Gá.-da VOMLCJT'ge alatt az Ipartestület összes Xlvisrgíhen műsorral ejybeköiött reggelig tartó bálát rendez. Bevezeti! műsort az Aüamrendö-jíg r-nokara tartja s továbbá közreműködnek >'• Állami Nemzed Színház tagjai, valamint a VAOSz kultur tánccsoport, a ViEFESz egvcteml ínekka.-, Kertész Lajos vezénylésivel és Báríny Pál magyar nótákat éneket, lltína a legmulatságosabb villámlréfákkal bővítjük műsorunkat. Seggeiig tartó zenét az Egyetemi Zenekar szolgáltatja. Belépődíj 2 forint. Minden pártszervezetnél kaphatő. — Cslpfi Ferenc, a szatymazl földmlv-sszcivetkezet bevásárlója a beszolgáltatott r '.".forgóra nem adott C-véteii jegyet, hanem eladta azoknak, (kik beszolgáltató-i kötelezettségüket napraforgó magban V;< iteflík. Csipó Ferenc ezenkívül liszt< és búzával feketézelt. A szegedi tör(vszék uzsoratanácsa hathőnspi börtön* kélte. \ Vasarafaszén minden i < :n\iségben kapható Szene. F I 'Vitéz) Partizán-utca 28. tzess eto e\ 'tóioiaayararszAnrA — Dcmokráciaellencs Ugatásért négyhónapi fogházra Ítélte a szegedi népbiróság Kapocsi Jánosné hódmezővásárhelyi lakost. — A fogházban is felekezet ellen Ugatott Davgyik Mária orosházi lakos. A szegedi népbiróság kéthőnapi fogházra ítélte. — Demokráciaellenes izgatásért egyévi börtönre, ötévi hivatali és po'liikai jogvesztésre és tét Ingatlanának elkobzására ítélte a szegedi népbiróság Kalapos Bonaventura ujszentiváni lakost. — Horthy-nótákat Játszott a kocsmában Ráca István pusztaszeri cigányprímás. A szegedi népbiróság négyhónapi fogházra *• ezer tnrint ínzbüntetésre ítélt* galomba Gátsarkot, öregÁtgkházát és a Petróczi-iskolát. A környék tanyavilágának régi álma valósul meg ezzel. Esztendőkkel ezelőtt az idetévedt látogató ha szétpillantott a vidéken, a hal. galag tanyák között azt hitte: az idő visszafordult vagy száz évvel. Aludtak a házak, hallgattak az emberek. Ma élénk a környék. Mindenki dolgozik, lesz-vesz, politizál. Az asszonyok az MNDSz-be, a férfiak a DEFOSz-ba járnak. Itt vitatják meg ügyes-bajos dolgaikat. A kezdeményezés, az irányítás azonban a pártból, az MDP-ből indul el. — Mi teremtettük meg a Függetlenségi Népfrontot is a dolgozók kívánságára a demokratikus pártok és a tömegszervezeiek részvételével — mondja Dcnák Anlal, a Front városianyai népi bizottságának egyik kommunista tagja. — ( Megszűnt a pártversengés, az erőket építésre, a béke megvédésére fogjuk össze. — Az uj választásoknál már az öléves terv megvalósítására készülünk föl — fejezi be Bénák gondolatát Börcsök Szilveszter — a falunakn utakat, bölcsődét, napköziotthonos ovódát építünk, a tanyákba bevezetjük a villanyt, Atokházának pedig iskolát és tanitó-lakást emelünk. Lesz dolgunk rengeteg. Várostanya kihecmergeit a zsibbadtságból, akárcsak a többi magyar falu. Fölpezsdült az élet, a szél a munka riadó, ját dobogja ki az ablakokon s a nap vidáman bámészkodik le a tavaszi felbők mögül az épülő, erősödő íanvákra, i Az Atlanti Paktum, mint az iddigi háborús provokációk s, a tömegek megfélemlítésére készült. Az imperialisták i szerződés körül támasztott onebonával, a földteke küönböző részein tartott hadgyakorlatokkal, a fenyegető jegyzékek egész áradatával nindent megtettek a háborús oánik, a félelem érzetének civáltására. Számításaikba liba csúszott. Szerte a világon — az imperialista állanokban is — az egyszerű imberek százmilliói kongreszzusokon, tömeggyűléseken, íztrájkokban, utcai tüntetéseken egyre elszántabban, nind teljesebb egységben, leírhatatlan erőként állnak ki 1 békéért. Az Atlanti Paktum a tömegek megfélemlítésére készült — de a tömegek mozgósításának riadójává vált. Az mperialisták hidegháborúját íjra kudarc érte. Mi az a mérhetetlen erő, amelyre támaszkodva a dolgozó tömegek békemozgalma kifejlődött? Miből merítik a dolgozó tömegek e lebírhatat.an bátorságot? Mi okozta a hdegháborű kudarcát, tán megjavultak volna az elmúlt háború óta az emberek idegei? Nem, nem erről van szó. A dolgozó milliók biztonságát, bátorságát a békefront vezetőjébe, a Szovjetúnió békepolitikájába és erejébe vetett hit táplálja. Hiába igyekeztek az imperialisták elhitetni a világgal, hogy a Szovjetunió fenyegeti a békét, hiába próbálták lekicsinyleni a Szovjetúnió eírejét. Az egyszerű emberek milliói inkább littek saját két szemüknek, hallgattak saját eszükre és regadták el a tényeket — melyeket ma már a történelem szolgáltat —, mint az imperialista propagandát. Azért nyugodt és szilárd a dolgozók magatartása a bonyolódó nemzetközi helyzetben, mert i Szovjetúnió békepolitikájára épül, mely az egész dolgozó és békeszerető emberiség érdekeit képviseli. Ezt a békepolitikát nem ma Ss nem tegnap ismerte meg a világ. A világ első szocialista íllama 1917 novemberében a békéért való harc jegyében született. És a fennállása óta ütelt több mint 31 esztendő ilatt hű maradt ehhez a hagyományhoz. A Szovjetunió tez imperializmus, a népek akaratán elkövetett erőszak illeni harcban született és a "üggetlenség, a szabadság, a nemzeti egyenlőség védelmében lett naggyá. A békéért való küzdelem valósággal lényegéből folyik. Ez politikájának alapja. mi külpolitikánk világos — mondotta Sztálin még 1934-ben — az % béke megőrzésének és a kereskedelmi kapcsolatok fej'esztésének polttkája az ösztzes országokkal. A Szovjetimának esze ágában sincs, 'wgy akárkit is fenyegessen, nég kevésbé, hogy akárkire s rátámadjon. Mi a béke nellett vagyunk és a békéért harcolunk. De nem félünk a 'enyegetéstől és készek valyunk rá, hogy a háborús iszirók csapására csapással •eléljünk.« A Szovjetúnió fennállása nta egyetlen esetben sem kezdeményezett támadást más írszágok ellen. Nem a Vörös Hadsereg támadta meg az ntervenciósokat, hanem azok A fiatal Szovjetuniót, Nem a szovjet nép támadt rá a fasisztákra, hanem azok a békés építő munkát folytató szovjet dolgozókra. De a csapásra csapásai feleltek, a. „ népek szabadsága, függetlensége, a béke érdekében. A hidegháború kudarcának nyitja: a Szovjetúnió őrt áll a békén. A dolgozó tömegek nyugalmukat, biztonságukat, bátorságukat nem utolsósorban a szovjet hadsereg erejébe vetett hitükből meríti. Mert a szovjet hadsereg nemcsak a béke, hanem a győzelmek hadserege is. Nem lehet a világ dolgozóival elfeledtetni, hogy a Szovjet Hadsereg fennállása óta még nem vesztett háborút! Nem lehet elfeledtetni, hogy a fasizmus borzalmainak a dicsőséges Szovjet Hadsereg vetett véget, megmentve ezzel az emberiséget. Hoszszú ideig kísérleteztek az imperialisták ügynökei, hogy * kisebbítsék e győzelem kivívójának, a Szovjet Hadseregnek érdemeit. Arról írtak, arról beszéltek, hogy a Szovjet Hadsereg csak az angolszászok fegyvereivel tudott győzni. Ma már ezek a hazugságok is lekerültek a napirendről. Ma már a Francé Nouvelle is így ír: szovjet ipar a háború alatt évente átlag 30.000 tankot és gé> pesített ágyút, 40 ezer repülőgépet, 120 ezer tüzérségi ágyút és 100 ezer löveget gyártott. A Szövetségesek által szolgáltatott fegyverek a Szovjetúnió által gyártották 5%-át képezik.« Majd megállapítja, hogy *as 191/2-es offenzíva során Sztálingrádnál, amikor a szovjet hadsereg 240 fasiszta'* divízióval állt szemben és azokból 112 hitlerista divíziót megsemmisített, több mint 7000 tankot, 4000 repülőgépet, 17 ezer ágyút és más hadianyagot zsákmányolt, többet, mint amennyit a Szövetségesek a háború egész tartama alatt a Szovjetúniónak szállítottak. De ma már az is köztudomású az egész világon, hogy a Szovjetúnió a nagy honvédő háború ideje alatt és azóta is soha nem látott méretekben tovább erősödött. Nem mi mondjuk, hanem egy Guillaume nevű francia generális írja könyvében a Szovjet Hadsereg erejét elemezve: fAz iparban a munka termelékenysége 1942-ben 19%-kal, 1943-ban további 7%-kal múlta felül az 1941-es színvonalat. Hasonló jelenség mutatkozott meg a mezőgazdaságban is, ahol az egy kolhozparasztra eső vetésterület nagysága 1940-ről 1942-re 3.3 hektárr'l 4.3 hektárra nőtt.* A dolgozó tömegek tudják, hogy a Szovjetúnió békepolitikája a béke megvédésének jelentős tényezője. De tudják azt is, hogy ebből nem az következik, hogy a béke megvédéséért nekik nincs semmi tennivalójuk. Ezért folyik a harc a világ minden részén az imperalisták, a háborús uszítók ellen. De ebből az is következik, hogy a béke megvédésére nekünk magyaroknak is kötelességeink és feladataink vannak. A Szovjetunió békepolitikájára támaszkodhatunk, de úgy kell dolgoznunk, élnünk és minden cselekedetznknek arra kell irányulnia, hogy a Szovje'unió béke politikája is támaszkodhasseh ránk.