Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-06 / 79. szám

^yiMTm,' ír? 19 flpfmnr: í z ország vezető helyein ma már a mmkásesziáiy és a dolgozó parasztság legjohb fiai vannak Kossá István elvtárs, iparügyi miniszter felavatta Ózdon az uj Martin-kemencét Kossá István elvtárs, iparügyi -niulszter hétfőn az ózdi vasgyár­-ni felavatta az uj Martin-kc­: encét. Kettős ünnepet ül ma ;>zd dolgozó népe — mondotta: — Ünnepeljük az uj Martiu-ke­v.enoc üzembe helyezését, de egyúttal ünnepeljük hazánk fel­abadulását is a német és a iagyar fasiszták igája alól. El­fö-orban a dicsőséges felszaba­dító szovjet hadseregnek kü­s.önhetjük, hogy ma a dolgozó magyar nép, a magyar munkás­osztály van hatalmon, tartja ke­iében az ország vezetését. Az ország gazdasági és poll­filíai pozteióiban ma már nem a roit uralkodó osztály tagjai, vagy Dérencei ülnek, hanem a nép leg­jobb fiai, a munkásosztály és a dolgozó parasztság legjobbjai. Az ország törvényei többé nem a kiváltságosak érdekeit szolgál­jók, hanem a dolgozó nép érde­keit védik. Hadseregünk és rendőrségünk, egész állambizton­sági szervezetünk löbbé nem a nép elnyomására, n szabadságtö­rekvések elfojtására szolgáló ap­parátus, hanem ellenkezőleg, htirhe egünkben, rendőrségünk­ben most már a munkásosztály, a dolgozók intottak vezető sze­rephez. E döntő változások le­hetővé teszik számunkra, liogy a munkásosztály hatalmát nrind­joafcan megszilárdítsa, hogy ha­téséről van sző, a falun nem kö­zömbös, hogy kik tanítják a jö­vő mezőgazdasági szakembere­ket. A régi agrárfőiskola tan­anyaga és tanári kara nem felel­het meg a mostani magasabb kö­vetelményeknek. Uj tanárokra, uj tanulókra van szükségünk, akik hajlandók együttmenetelnl a munkásosztállyal, a dolgozó pa­rasztsággal a szocialista fejlődés utján, flz elkövetkezendő eszten­dőkben az agrártudománylegye­temen a felvételnél egyetlen irá­nyító szempont a tehetség lesz, A megfelelően kiválasztott szak­embereknek a tudomány gyakori alkalmazásával fokozatosam rá kell vezetniük a magyar pa­rasztságot a tnagasabbrendü gaz­dálkodásra, a szövetkezeti gaz­dálkodásra, a modern technika vívmányainak alkalmazásával be­bizonyíthatják a dolgozd pa­rasztságnak és as egész dolgozó népnek, hogy ha a tudás és a /A­zihál dolgozó erejét összeadja, magasabbformájtt társadalmi rendet tud kialakítani. Húsvét után osztják ki az iskolákban a tanulmányi segélyeket A kultuszminiszter elrendelte, hogy a munkás, dolgozó pa­raszt és haladó értelmiségi származású általános iskolai ta­nulók számára a tanulmányi segélyeket az eredetileg tervezett április .5—12 közti időpont helyett később, a húsvéti szünetek utin osszák ki. A halasztás lehetővé teszi, hogy a segélyezett tanulók névsorában mutatkozó esetleges hiányokat Időközben pótolják. i • !":,!*,•; . S ^uszkva-SistoiiesI sakkcsapa5­múüzés állása a lOJerdulé után52:28 A Moszkva -Budapest város­. .íöz.i sakkcsapat mérkőzésen z'.nk gazdasági erejét egyre.hétfőn az előző két napon füg­gőben maradt játszmá­kozot'ahb mértékben a dolgozó nőn szolgálat iba állítsuk. A nagy tetszéssel fogadott beszéd "után Valkó Márton elv­kat bonyolították le. Szity es SzUnagiu további játék nélkül Sdönlcticnben cgvczclt meg. Ra­t is, a vasnyár munkásigazga- gőzén győzött Szabó ellen és tója bejelentette, hogy az uj Martin kemencét a vörös had­sereg nevére keresztelték. Ez­után Kossá István kiosztotta a kemence építésénél kiváló mun­kát végzett dolgozók között a jutalmakat, majd átadta rendel­teléíének az uj tanműhelyt. Újjászületik az agrár tudományi egyetem A* nnrárt'rJom'nyi egyetem hallgatói és tanárai tel es ünnep­séggel ülték meg Aásgyarország felszabadulásának 4-ik cvfor­hilójét. Ez az ünnepség egyben 7z újjászervezett agráregyetem indulása is volt. Az ünnepségen Erdei Mihály elvtárs, a DÉFÖSz alelnöke méltatta a felszabadu­lás jelentőségét. Ismertette a négy év alatt elért hatalmas eredményeket. Az ötéves terv végrehaj tásában — mondotta — nagy feladat vár a népi demo­kráciához hü, képzett szakembe­rekre. Amikor a szocializmus épi­Szmiszlov Tipary elten. Flórián hosszabb ellenállást /ejtett ki l.ilionlhallat szemben, do a szovjet nagymester győzött. Ti­pary csak néhány lépést telt a Sziniayin nagymesterrel félbe­szakított játszmában, majd fel­adta. Gereben is hiába küzdött Aveibali ellen és az 56. lépés után feladta a játékot. A Szmi­s/Iov-Füsíer játszma, amely va­sárnap még döntetlennek Lát. szőtt, a moszkvai nagymester győzelmével végződött. Bcnkő pompásan harcolt Bronstein' el­len ós a 75. lépésben döntetlen­re mentette a gyaloghátrányos játszmát. Szabó a 75. lépés, ben Ftohr ellen feladta a küz­delmet. Utolsónak fejeződött be a Bcnkő-Kotov játszma. Itt mindkét félnek voltak nyeró esélyei, végül azonban Kofov fúló végjátékra egyszerűsített, Bcnkő ezt kőnnyeu döntetlenre tartolta.' A 10. forduló után a pontál. lás 52 28 a moszkvai csapat ja­vára. Amerthaí és angol jegyzék Az. amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság (Nagy. Britannia) budapesti követségei április 2-án lényegében azonos tartalmú jegyzéket juttattak el a magyar külügyminisztérium­hoz, amelyekben az amerikai és az angol kormány azzal vádolja meg a magyar kormányt, hogy megszegte a békeszerződésnek az. emberi jogok biztosítására vonatkozó második cikkelyt. A azt hozzák fel, hogy a magyar kormány és a magyar birósá­f.o!<! a reakciós, szervezetek, ősz szcesküvők és fasiszták ellen egy sor intézkedést és ítéletei hoztak, valamint reakciós, fa. siszta jellegű szervezeteket fel oszlattak, demokráoiaellenes saj tőhangokat megakadályozták, népellcnes elemeket és különféle összeesküvőket elitéllek. A jegyzékre n magyar kor. jegyzékeik c vád alátámasztására mány válaszolni fog. „SOK SEMMIT KAPTAM*" hering hint ja í msVeJt irt áh alá az atlanti egyezményt EVJEai IGY LESZ IGAZAN A NEPE AZ ISKOLA Párizst megfigyelők szerint a balfogások sorozata jellemezte fiz atlanti szerződés aláírásának s/ertartását. Rendkívül rossz be­nyomást keiiett, hogy B;ch luxemburgi külügyminiszter be­szédében az atlanti egyezményt minden köntörfalazás" nélkül nnyilt katonai szerződésnek« mondotta. Na uj rieiü téget kelteit, hogy a szertartás előtt katonazenekar régi keringőt játszott, amelynek kezdő sora igy hangzik: »Sok semmit kaptam.« Egyesek ezt a o egálta.oit.ist Amerika európai csatlósaira vonatkoztatták. A leguauuobb üauetleuséa n szenátorok meghívása körül tör­tént. A rendező bizottság egysze­rűen nem hívta meg a szenáto­rokat, kivéve a külügyi bizottság néhány tagját. A szenátorok közül néhányan csak az utolsó pillanatban jut­hatlak helyhez. Ez a balfogás annál súlyosabban esik latba, mert a szenátus változatlanul ki­tart amellett, hogy az atlanti szerződést nem szalad katonai kölcsönhöz kötni. Párizsi politikai körökben nagy feltűnést keltett Pearsoti i ííióhlrir.agyaráző tr egállá? t sa, amely szerint Aeheson sok­kal lobban nyugtalankodik •*> szovjet jegyzék miatt, mint ahogy azt a nyugati csatlósok között mutatta. Amerika csak ugy hajlandó megadni a kéfes értékű -katonai segítséget- nz európai államok­nak, I a ezek ujabb gazdasági en.,e in é :y.ket lesznek. Ezek kö­zé tartozik az európai államok pénznem cinek leértékelése, ami viszont elkerülhetővé tenné a dollár leértékelését. Párizsban ugy tudják, liogy Bcriu, héliu­mán és Sforza tárgyalásokat folytat amerikai pénzügyi szak­emberekkel az európai pénzne­mek leértékeléséről. Mindenki olőtt ismeretesek már azok a számadatok, ame­lyek hűen igazolják, hogy né­pi demokráciánk minden "áldo­zatot, meghoz iskoláink szociá­lis összetételének megjavítása, a lemorzsolódás megszüntetése érdekében. Április elején 15.000 VII. és VIII. általános Iskolai tanuló részesül 40 forintos ta­nulmányi segélyben. A segélye­zést juniusban megismétlik. A VIIL osztályosok ezenkívül még negyven forintos utalványt Is kapnak, amelyre ősszel tan­könyveket és tanszereket vásá­rolhatnak. A segélyezéssel biztosítani akarják a munkásság, dolgozó parasztság és értelmiség gyer­mekei számára a továbbtanulás anyagi alapját, meg akarják szűntetni a múlt rendszer re'ak­ciés iskolapolitikájának követ­kezményét, amely azt eredmé­nyezte, " hogy a dolgozó nép gyermekei nem juthattak el a középiskolák padjaiba. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak felhívása a dolgozó nép­hez, szilárd alapra épült. Pár­tunk nemcsak hívja a dolgozók gyermekeit az iskola padjaiba, haíieni meg is teremti számokra a továbbtanulás lehetőségét. A segél vbizott só gok befejezték munkájuk első részét. A segély­bizottságok tagjai: a hömegszer­vezetek és a tanügyi hatóságok képviselői kijelölték azokat az általános iskolai tanulókat, aki­ket szociális helyzetük és ké­pességeik folytán alkalmasak­nak találtak arra, hogy tanul­mányi segélyben részesüljenek. TTa megvizsgáljuk a segély­bizottságok munkáját, elmond­hal juk, hogy lelkiismeretesen dolgoztak. Pedagógusaink is megértették-az ügy jelentőségét ós fontosságát. " Megértették, hogy a dolgozó nép gyerme­keinek továbbtaníttatása," az uj népi értelmiség kinevelése népi demokráciánk jövőjének alap­vető fontosságú kérdése. A segélyek eloszt á sá t feltűn tető számadatok élénk cáfola­tai R reakció által terjesztett rémhíreknek. A reakció a többi között azt az alaptalan rágal mab terjesztette -hogy az ér­telmiség gyermekei nem része­sülnek majd segélyben. Ezzel szembea a segélyek: elpsztása azt 'bizonyítja, hogy a segélr­bizotteágok mindenütt nz Is kólák ezoeiális összetételének megfelelően osztották szét segélyeket. A szegedi Mérey-nt­cai általános iskola nyolcadik osztályában például négy mun­kás és két értelmiségi szülő gyermeke részesül segélyben. . Dugonics-utcai általános iskola nyolcadik osztályában három értelmiségi sziilő gyermeke kap segélyt. A külvárosokban, ahol nagyobbrészt ipari munkások laknak, természetesen a muri kásszülők gyermekei szerepel­nek nagyobb számban. A szegedkörnyéki iskolákban ft segélyezettek többsége a dol gozf) parasztság gyermekeiből tevődik össze. Fuzsa járáson pél dánt huszonhét dolgozó paraszt gyermeke részesül segélyben. De Kiskundorozsmán, ahol ipari munkások és értelmiségiek is laknak, az általános iskola riyol­caoik osztályában öt munkás, öt paraszt és két értelmiségi se­gélyezett van. Mióta Pártunk felhívása meg­jelent iskoláink szociális össze­tételének megjavítására, szinte u] fogalómként jelentkezett a lemorzsolódás ténye, amely szer­te az országban igen súlyos ké­pet tár elénk s amelynek kikü­szöbölését szolgálja a Pártunk által kezdeményezett segélye­zési akció. Hogy egyes helyeken inJeanvire-Bágviurciékü a. lemor­zsolódáa, bizonyítja Makó pél­dája is. A makói Altalános is­kolák első osztályába összesen 616 tanuló jár, mig a nyolca­dikba csupán 237. A lemorzso­lódás tehát 62 százalék, ami azt jelenti, hogy az első osz­tályba beiratkozottaknak osu­pán 38 százaléka jut el a nyol­cadikba. Még súlyosbítja e/t a tényt az a körülmény is, 1 ogy a tanulmányaikat félbeszak it-ők legnagyobb része a dolgozé) pa­rasztság gyermekeiből kerül ki. A gimnázium ötödik osztályá­ban meglepően súlyos az arány­talanság. Az ötödik osztó I \ <>a tanulóknak csak 17 százaléka dolgozó paraszt, 48 százalék ku­lák, kereskedő, 33 százalék ér­telmiségi, mig az ipari munkás­ság 5 százatéklian van kénvi­selve. Ezek a számadatok meg­győzően bizonyítják, liogy a ku­lúkok, értelmiségiek, kere-,kö­dök gvermekei majdnem kivé­tel nélkül továbbtanulhatnék, mig a dolgozó parasztság kép­telen továbbtanittatni gyemé­it. I^zen a hibán sürg" en javítani kell s az első lé; úsek már meg is történtek. Els," or­ban dolgozó parasztságunk '-'ver­ni ekeit jelölték segélyezésre^ A reakció híresztelései makik vi­szonylatiján is csődöt mondtak. A segélyezettek 86 százai ka dolgozó paraszt, de 14 e* <va­lókban képviselve van az értel­miség is. A makói dolgozó parasztok gyermekei előtt tehát mepuvilt a lehetőség a továbbtanul*!un, már most, a kezdet kezdetén is. Népi demokráciánk gondoskodni fog róla, hogy egyetlen tehet­séges parasztgyermek sem ma­radjon támasz nélkül. A fel­szabadulás óta is történtek már lépések a mult reakciós iskola­politika jónak helyrehozásé; n A* iskolákat rendbehozták, négv uj tanyai Ukolót létesítettek A» egytunerős iskolákat kéttaneri>«« ra bővítették. A segélybirettságok rnnoká­jávval egydiőben széleskörű fel­világosit/) munka indult meg. A napokban megtartott fi/áüöl értekezletek telkes lianeuta'u hí* znoyitja, liogy a szülők öröm­mel fogadják népi dem krá­ciónk tómoffatását, megéri üt « tanulás fontosságát, mef:'rtik mennyire fontos nj nj népi ér­telmiség kinevelése. Megértik, hogy akkor, amikor népi <1 nmv kráciánk áldozatot hoz cz u % téreD, nekik is vállalniok kell az áldozatot. Eltűntek mór •»* anyagi nehézségek, biztosítva van a tanulás lehetősége. Egy szülő sem tétovázhat, vnjjoá továbbtanitassa-e gyermekét. A gyermekeket tanulástik soráu vS* gigki-éri o* Ml)P által vezeteti népi demokráciánk etegitő gon­doskodása. A szülők megfogad­ják Pártunk tanácsát, liisz«a az eddig megtett ut bizony i.éku annak,, hogy amit Pártunk ja­vasol óa helyes éí a dolgor.óK érdekeit szolgálja. Most még csak a kezdet kea* detén vagyunk a segél - ezfat munkában." Egyetlen d»'goa4 ezülő gyermeke sem fog I/MUOM nélkül 'maradni. A sególybht zoTTsagok nem fejezték be murrt kájukat. Figyelemmel fogják kis sérni a gyermekek tanulását,' Megtárcvaiják a szülőkkel m felvetődő nehézségeket, iránrt mutatnak és segítséget nyujU­nak a tannlásban. i Népi demokráciánk támoga­tásával, szülők és pedag." .rúsoH együttes munkájával igy ne vél­jük majd fel az uj népi értel­miséget, igy javítjuk meg isko­ink szociális összetételét é* jutrt tatjuk el az iskolák padjaiba X dolgozó nép fiait, akik elől at múltban elzárták a tanulás, « művelődés lehetőségét. Faragó Jenő. isvtn r*-wtm A Szabad Nép harcol éried — áldozz Te is a Szabad Népért

Next

/
Thumbnails
Contents