Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-06 / 79. szám

B^erda, 1TH9 Kprfflí G. A deszki traktorosok célja: A dolgozó parasztságot felszabadítani a kulák kizsákmányolása és a nehéz testi munka igája Egy deszhi ujitás harmadára csökkenti re kukorica vetési munkálatait A deszki határban alig mozdul még valami, amikor a gépállomás műhelyében már kopogni kezdenek a kalapácsok, mer> szisszennek a reszelők. A kis ablakon vidáman sütnek be \y, első hajnali napsugarak 8 megsimogatják az utjukba került 55-ös Hoffhert. A hatalmas traktoron három munkazubbonvos ember is serénykedik. Javítgatják, olajozzák, hogy bírja » r.chéz, állandó munkát Kiss Mihály és Kószó Ferenc, uz 55-ös két traktoristája az este bozták haza. a traktoróriást Ji dmezővásárhelyről. Az öröhvidám Kiss Mihály nevetve meséli társainak, hogy B vásárhelyiek alig akarták é'.et elengedni, pedig ott is van gépállomás, <ie 55-ösük ninC-ea. — Majanem sírtak, amikor eljöttünk — mondja nevetve s s/okott mozdulatával börsapk•'•ja alá dugdossa homlokába lógó hajfürtjeit. — Tc-ged tán a lányok siratta': — 1 v't'ál valamelyik. Azt nem tudom — adja c • d járt. a választ —, mert haj r.r. !un jöttünk et, amikor azok rn g aludtak, de azt tudom, le';y a parasztemberek, akikii ; feltörtük nz eddig csak si!:ir.y füvet tcrmó gyepjét, na p on marasztaltak. Amikor odai,. ntünk, először nem akarták r hinni, hogy a mi gépállomásunk lett a második az országos munkaversenyben, de már h'. első napi munka után abbali igyták a bHűtlenkedést. — No ha jövőre is elmentek t riteni a vásárhelyieknek, akkor, remélem, már eidicsekedh ttek, hogy elsők lettünk a .VT-enyhen — szól oda nekik .Maróthi. a főgépész. Révész Lajos elvtárs, n gépállomás u* vezetője te n komolyan fogja meg ft «'.ót s hümmögve mondja, hegy i* bizony nagy munka lesz r -rt az ország minden gépí "omása kitesz magáért a versenyben. — Ebben a versenyben az lesz a' első, aki a- legjobb rnunL 11 végzi a dolgozó parasztság felemelkedése érdekében. Mi megteszünk minden tőlünk telI' tőt k büszkék leszünk azokra, akik még nálunknál is jobb eredményeket érnek el. Révé°z elvtárs 25 éves, szepőtiy földmunkás szülők gyeri ke. Eddig a győri MAVAGtan dolgozott, mint kokilaöntő. I özépmaeas, szőke, keményköt ü munkásember, de amikor a versenyről, a deszki gépállomás célkitűzéséről, a gyönyör lelaaai okról beszél, ugy tüi k, hogy magasabb, erősebb, BELVÁROS! rele'on 12. Ma szerdau: Hatalmas mexikói filmalkotás Rio Escondtdó (KUldetés) KORZÓ Telefon Aut.: 33-44 212. bérlet. Még ma szerdán: Idegen kikötő Danzig 1939. évi feszült helyzetéről, ököllel a terror ellen! Azonkívül a legújabb Híradó. SZÉCHÉNYI Telefon Aut 34-77 414/b bér'ef. Mindennap péntekig Harc a nőért l Harc a jövőért l Pílófsszereíem HWi&tg-, 4. 6 és 8 érakor mint az 65-ös Hoffher. De a valóságban is igy van ez. A deszki traktorosok erősebliek a hatalmas gépeknél, amelyek pedig megbirkóznak a Iegkötöttebb talajjal is. Urai a gépeknek s azok simulékonyan engedelmeskednek minden mozdulatukra. Kiss Miskának mondta is egy bajuszos parasztember, amikor ott dübörgött a falu utcáján az 55-ös hátát lovagolva, hogy akármilyen nevetős is mindig a képe. olyan, mint valami győztes hadvezér. — Akkor leszek csak győztes hadvezér — kiáltotta tul á gép dübörgését a bőrsapkás traktorista — ha megnyerjük a mankaversenyt de akkor aztán egvütt örülünk, mert mindkettőnké lesz a győzelem. * "Xdeszki traktorisfcák azonban nemcsak beszélnek a munkaversenyről, nemcsak ábrándoznak az első helyről, hanem mindent meg is tesznek, hogy elérjék azt. Állandóan versenyben vannak egymás között is. Az elmúlt héten a fegjobb traktort díszítő vándorzászlót Szuezi József vitte ei a többi elől, de a következő héten valamennyi traktorista egyformán esélyes erre a kitüntetésre. Ha a parasztoktól függne, akiknek megművelik földjeiket, minden ilyen traktoristának két zászlót is adnának, annyira meg vaunak elégedve a munkával. De nemcsak a szántási végzik jól hatalmas segítséget nyújt több mint 20 kölcsönbe adott vetőgépjük és többi gépi felszerelésük. De a deszki traktorosok ezenfelül még egy hatalmas-segítséget nyújtanák a dolgozó parasztoknak. Maróthy Sándor főgépész újításával lehetővé tette, hogy a kukorica vetési munkálatait körülbelül egyharmadára csökkentsék. Az ujitás igen egyszerű, a gépállomások filléreibe kerül s a dolgozó parasztoknak mégis hatalmas összegeket takarít meg. Az u'iiás megszületése is érdekes már. Sokan panaszkodtak, hogy hiába van a jó traktor szántás, a kukorica vetése sok időbe telik utána. Tápén mondták ezt Maróthynak s valaki meg is jegyezte, hogy jó lenne, ha rögtön vetne is a traktor ekéje. Néhány nap múlva a deszki műhelyben elkészült a találmány. A traktoreke középső ekevasára egy tölcsért szereltek s melléje kis ülést. A» két eke közti távolság is annyi, mint a kukorica vetéséé. Az ülésre ráülhet a gazda s a tölcséren, melynek csöve levezet a földbe, beledobálja a kukorica szemeket Ilogy még nagyobb legyen a könnyítés a dolgozó parasztokon az ekevasak mögé felerősítették a takaró boroaár kat is. Eddig A szántás utáa külön kellett igát kérni a vetéshez, vagy kapával kellett egyenkint elvetni a sorokat s utána még boronálni is kellett. Most egyszerre lehet elvégezni a munkát s még az az előnye is megvan, hogy a kukoricaszem jó nedves földbe kerülhet. Látszólag nem is nagy az ujitás, de igen nagy segítséget, munka- és pénzmegtakarítást is jelent. Eddig négy traktor mögé szerelték fel a kukoricavető tölcsért és ahol csak dolgoztak vele, kitörő örömmel fogadták minden faluban az újítást. A gépállomáson pedig mindenki tön a fejét, hogyan lehetne még jobban megjavítani a munkát, hogyan lehetne még könnyiteni a falu dolgozóinak munkáján. Mert éz a gépállomás versenye, ez a célja a versenynek: a dolgozó parasztságot. felszabadítani a kulák kizsákmányolása és a nehéz testi munka igája alól. „Békében akarunk dolgozni!" A dssxkl gépállomás dolgozói tiltakoznak az imperialista háborús uszítás eben A deszki gépállomás dolgozói gyűlésükön a következő határozatot fogadták el: »Mi( a deszki gépállomás dolgozói határozottan kijelentjük tiltakozásunkat az amerikai imperializmus éltai vezetett háborús uszítók ellen. Nem akarunk háborút. Békében akanink dolgozni. Bennünket nem téveszt meg sem a Marshall-terv, sem pedig a dollármilliómosok mézes-mázos Ígérete. Nem leszünk ágyutöltelékek. A felszaliaditó nagy Szovjetunió mellett és a szocializmus mellett maradunk. Nem engedjük, hogy a mi bőrünkre spekuláljon Trurnan ur és társai, hogy profitot szerezzen az életünk árán. Megvédjük a családunkat és a népi demokráciánk hatalmas vívmányait, ha kell jobbkézben karddal harcolunk a háborús uszító fenevadak ellen, de ugyanakkor balkézben szerszámmal a kezünkben építjük a szocializmu t, mert Magyarország nem rés a szocializmus és az imperializmus között, hanem erős bástya, amelyet nem dönthet meg a háborús uszitók semmiféle mesterkedése. A deszki gépállomás dolgozói.« Este 5 után a Népboltban a c • A városháza tornyában levő óra egyenletes kongásával jelzi, hogy ö óra. A Széchenyi-téri üzletek legördülő redőnyei szinte túlharsogják a villamoskocsik dübörgését. Bezárult a környék minden üzlete, csak a korzó végén lévő cukrászda és a Csongráctrnegyei Népbolt Nemzeti Vállalat VlII-as számú árudája marad nyitva. A felszabadulásunkért hősi halált halt szovjet tisztek emlékművének megnyúlt árnyéka vetődik éppen a Népbolt sárga cégtáblájára, amikor a Széchenyi-tér túlsó oldalán levő hangszóróból felcsendül az induló: » Rajta, rajta, törhetetlen fajta!« Mintha az induló ütemére lépkednének a különböző üzemek, hivatalok alkalmazottai, amiTraktorok Szépek? Nem mondja rájuk senkisemEgy szekfü 6zebb. Nehéz vasak pöfögnek, nyersolajon, motalkón, benzinen élnek s talpukkal feltúrják a földet. A gerincük erős, testük zömök; « vekkerörák sokkal finomabbak. Szövetkezetek, falvak, emberek várják raját a szürke traktoroknak. Küldjünk — igy dünnyög az esztergapad — gépeket, a falusi proletárnak, mert öt hold földjén nem saját ura, kizsákmányolják a kövér kulákok S mi küldjük őket. Ezer és ezer vetőgépet és traktort a vidéknek A gyár pipál. Munkájában segítünk nagydarab, lassúbb mozgású öcsénknek. ' KUCZKA PÉTER. kor egymás után mennek és jönnek a Népbolt állandóan nyitvatartolt ajtaján. Kovács Györgyike cukrot kér Itt most kezdődik az élet, négyszereződik a forgalom. A vevők mintha egymástól vennék át a szót. Egyik vnjnt, a másik szalámit kér. A kétéves Kovács Gyöngyike is édesanyja szoknyáját fogva odakiált a kiszolgáló felé: — Cukrot kérünk. A cukrot hamarosan megkapja a kis türelmetlenkedő. — Hat utcasarkot is elmehet az ember, ilyen gyürs és pon tis kiszolgálást akkor sem talál -— mondja. Kéri István hídépítő" munkás. Ugyanezen a .véleményen van az a sok asszony ós ember, akik kisebb-nagyobb csomagokkal hagyják el reggel hattól este tízig a Népbolt VlIIas számú árudáját. Akik a Csillag-térrol jöttek be — A legolcsóbban itt szerez" hető be minden — indokolja ezt a forgalmat Kovács Autatné* aki a Csillag-térről jött be £ Széchenyi-térre vásárolni. Ide jövünk, mert tudjuk, hogy a Népbolt a mi boltunk. Igen, a Népbolt a dolgozóké. Ezért szerelték fel dúsan raktárait és ezért vezették be két árudában a meghosszabbított munkaidőt. A Széchenyi-tóren é - a Kossuth Lajos-sugárut ele. jón lévő arudákban munkaidő után este 10 óráig vásárolhat az üzemi munkás és hivatali dolgozó. Szeged örömmel fogadta a Népből luk kezdeményezését, bizonyítja ezt az esti órák egyre növekvő forgalma. Pártunk tovább erősödik... A Pich szalámigyár és a Lippai gőzfiirész munkása a progresszív tagdíjfizetésről A Pick szalámigyár villanyórájának mutatója elhagyta a kettőt: Jelzi, hogy a" munkaidő végefelé jár. A gyár udvarán szemünkbetünik az elesett szovjet hősök emlékoszlopa. A dolgozók emelték, soha el nem rnuló kegyeletük jeléül a csillaggal díszített emlékmüvet. Az épületektől árnyas udvaron kocsi rakodik. Zsírt és készárut szállítanak. A töltőből hosszú rudakon himbálózva viszik a füstre kerülő szalámi rudakat. HIRDESSEN a Bélmaparországsan Az udvaron szapora léptekkel siet munkája után egy olajos ruháju dolgozó. Egy percre megállítjuk. Miközben olajos kezét megtörli, megkérjük, hogy mondjon véleményt a progreszsziv tagdíjfizetésről. Hajducsák László elvtárs nem is sokat késlekedik a válasszal. Letelepszünk egy közeli padra, ahoi elkezdi beszédét. — Tudjuk, hogy a Párt Központi Vezetősége foglalkozott a tagdíjfizetések módosításával. Ezt annál is inkább helyesnek tartom, mert eddig párttagjaink aránytalanul fizették tagsági dijaikat. A tagsági járulék nem volt egybehangolva a tag jövedelmével. A progresszív (jurdijjal — folytatja az elvtárs — minden párttag a tagsági dij fizetés terén is igazságosan egyenlővé válik. Meg kell mondanunk — állapítja meg Hajducsák elvtár3 —, hogy á járulék tul alacsonyan volt megállapítva. A tagsági dij módosítása ezen is lényegesen változtat. Több tagsági dij folyik most be, ami azt eredményezi, hogy rártunknak jóval több anyagi fedezet áll rendelkezésére, például a dolgozók oktatására. Mi itt aiz üzemben, mindannyian megértettük ennek a kérdésnek fontosságát, mert tudjuk, ez is a dolgozó nép érdekét szolgálja A délutáni napsütésben lustán terpeszkedik el a Lippai gőzfürésztelep. Az udvaron ha, talmas 'fenyőránkök pihennek, A kerítés mentén hosszan elnyúlva sorakoznak az üzenj épületei. A kar >u bejáratához közel Szabó Jenő elvtársat találjuk, ö is véleményt nyilvánít: — Helyesnek tartom a progresszív tagdíjfizetést. Eddig az •Volt a hiba, hogy a tagsági já. rulék aránytalan volt. Az elvtársak öntudatos része előbb már segített a visszásságon, amikor önként többet ajánlott fel. A Központi Vezetőség most ezt a gyakorlatot vette alapul döntéséhez. A progresszív tagdíjjal még inkább megjavul a viszony az egyes párttag és maga a Párt között. Méginkább erősödik Pártunk — fejezi be. Meleg kézszorítással veszünk bucsut Szabó elvtárstól, kinek arcára mély barázdát vont ai eltelt évek hosszú sora... <g- ÍA