Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-28 / 97. szám

wwuivtök, rsiv apnns w. 3 t t írja levelében a többi kö­rött egyik elvtársunk: sBüszke i aoyok, hogy népnevelő lehelek. 1 cm csak azért, mert látom az c'r.Vem álló feladat szépségét — •i •nunkástársalm felvilágosítását s nevelését —, hanem azért is, j érzem a felelősséget, mely • i'n hárul. Megmondhatom, ml­;<>r elkezdtem ez esti tan/olya­rot, azt gondoltam, hogy feles­'eges az agitáció most, a válasz­tások) el ólt, most a válasziásl fel­í a akat, e hároméves terv ered­ményeit, ex ötéves tervet és e békét nem kell népszerűsíteni. Népszerűsítették etek e felsza­vak saidt magukat — a tények, a kézzelfogható eredmények. Most, hogy beszélgetek elv­tágakkal és pártonkívüli dolgo­zókká!, látom, hogy milyen fon­tos szerepünk van nekünk, nép­ne élőknek a választások előtt. Nemcsak arról van szó, hogy vá­lasztási ielszavakat népszerűsí­teni kell, — ez a kisebbik fel­adat. mert ezek valóban nép­s-etiiek. A nagyobbik az, hogy k•elégítsük a dolgozó társaink érdeklődését, magyarázatot ad­tunk nekik egyes kérdésekre, amelyek még homályosak náluk. Tehát — hogy ugymondjam— a tömegek egy fontos szükség­letét elégítjük ki. és az, hogy mi az esti isko­lán olyan alaposan és részlete­sen megtárgyaltuk a kérdéseket, UH a'(ionképpen nem jelent mást, (totudják feladatukat mint a dolgozó társaink meg­becsülését. Azt jelenti, hogy nem kicsinyeljük le azt a komoly ér­deklődést, amely minden irány­ból megnyilvánul a népi demo­krácia eddigi eredményei felé.* Ezt meg keli magyarázni A Szilléri-sugárúton lévő iskolában két helyen is fo­lyik az oktatás. Az egyik te­rein szinte kétfelé választó dott. A jobboldalt teljesen megtöltötték a nők, a balol­dalon a férfiak ülnek a nem számukra szabott padokban. A nők első padsorában öt­hatéves kislányka ül édesany­ja mellett. Kezében ceruza, előtte papírlap, ákár a na gyotfcnál. Nagyos komolyság gal hallgatja az előadó sza­vait és az utána kibontakozó vitát Amikor a dolgozók jobb életéről, a megváltozott ok­tatásról esik szó, szorosan édesanyjához furakszik és súg valamit. Látszik az ar cán, hogy szeretne valamit mondani, ő még kislány, de látja, tudja hogy az iskolá­ban nagyon jó. Ezt meg kell magyarázni a többi néniknek* és bácsiknak. Rákosi pajtás segit a tanulásban Hát ide hallgassatok elvtársak Az újsomogyi telepi iskolá­ban .tartott előadások hallga­tósága igen váltakozó képet nyújt — külsőleg. Paraszt­asszony, egyetemi altiszt, gyári munkás, köztisztasági telepi alkalmazott, postás egymás mellett. De az arcok csillognak, amikor a demo­krácia fejlődését, a változott körülményeket, a nép államá­nak előnyeit beszélik meg. Sziporkáznak az ötletek, hogy mivel kell meggyőzni a pár­tonkívülieket, a tévesenlátó­fcat. Hogy mit adott a demokrá­cia? Mit segített a Párt —• kérdi önmagától és a jelen­lévőktől hangosan az egyik munkásinő. — Hát idehallgas­satok, elvtársak! A mi üze­münkben napközi otthont, bölcsödét állítottak. Itt van a fizetett szabadság, az OTT. Nálunk egyforint húszért bő­séges ebédet kapunk. Ezt és még sok mást kaptunk. Felszólalásából kicsendül, arcáról látszik, hogy kint, a többi emberek közt forgolód­va valóban meggyőzően tudja pártja, osztálya igazát bizo­nyítani. ö az eleven tanúság, az élő példa rá. Saját életén tapasztalta. Ahogy a parasztságnak nyújtott segítségről beszél­nek a felszólalók, látszik, hogy belemélyülnek a dolgozó pa­rasztság problémáiba. A hely­zet felmérésén, a dolgozó pa­rasztságnak juttatott segít­ség számbavételén keresztül sgészen közel érzik magukhoz ezeket. Szinte hús- és vér­Emberként érzik ott maguk mellett az egész ország dol­gozó parasztságát és a mun­kától kérges tenyerükön mu­tatják nekik: íme, ezt és ezt • .piálok a mi " pár­' ordító, a népi demokráciától. Lv és így segítettünk rajta­hatunk, még jobb lesz közös életünk. Különböző ruhát viselnék, különböző helyeken dolgoz­nak, a népnevelésre, válasz­tási munkára készülők az Uj­somogyi-telepen. De mindnyá­jan egyek öntudatban és fe­lelősségtudatban. Nemcsak Szegeden, hanem a környező falvakban és tanyaköz­pontokban is összegyűlnek estén­ként, bogg megbeszéljék, tisz­tázzák az előttünk álló fontos kérdéseket. Hat óra előtt pár perccel a Kunsági Szövőgyár emeleti kul­túrtermében élénk mozgolódás la a ut l' aló. Pl os, sárga és kék füzetekkel ke.ükteii fiatal lá­nyok — az üzem munkásnői — csoportokba verődve beszélget­nek. Kezdődik. Először megbeszélik az előző napi előadás kapcsán felmerült kérdéseket. Mindenkinek van va­lami mondanivalója, mert ami­ről szó van — az eddigi munka eredményei, az ötéves terv távla­tai és feladatai, a felemelkedést biztosító béke — ott a dorozs­mai gyár kultúrtermében is min denkit érdekel és mindenkit érint. Év miközben megbányják-vetik a dolgokat, felteszik és megvá laszoiják a kérdéseket, lent az üzemben zugnak a gépek. Monoton zúgás — annak, aki nem ért a gépek nyelvén. De akik ott fent vannak most a kul­túrteremben — lányok, asszo­nyok és néhány férfi — mást mondanak: a szövőgépek zúgása is felelet a fenti kérdésekre. Szavazat az alkotó munka, az újjáépítés mellett. Hiába pumpálják a maximot Hol a tanfolyam? Innét 300 méterre. Ez a párbeszéd Kistomplom­tanyán történt este háromnegyed 9 után valamivel. Vagy 10-en ültek az utcán a langyos áprilisi sötétségben Azok mondták. 300. méterre meg is találtuk a tanfolyamot. Éppen airót beszél­tek, hogy az ötéves terv hatal­mas gépesítési programja mit ad a falunak. Meg arról, hogy a tanyaközpontok fejlődése szem­pontjából mit jelent az ötéves terv. A lámpa közben erősen pis­lákolt és egyre sárgult a fénye. A mellettem ülő megjegyzi: •Beadta a kulcsot a maxim.« Va­laki leakasztja és elkeseredet­ten pumpálja. Hiába, nem megy. ~ Majd a villany... — jegy­zi meg valaki hátul. — Azt nem kell pumpálni.. . Hódi Imre, a móravárosi ál­talános iskola VII. osztáilyos tanulója feszült figyelemmel ha­joi számlanfüzete fölé. Egy hármasszabállyal birkózik: »Ha 14 munkás elvégez valamityen munkát 25 nap alatt, hány nap alatt végzi el ugyanezt a mun­kát 19 munkás?* Amig Imre számol, édesapja a Szegedi Kenderben dolgozik a három­éves terv sikeréért. Hódi Imre nem akar elmaradni édesapja mögött aki élmunkás. Amikor a tanulmányi segély kerül szóba, abbahagyja a szá­molást, megcsillan a szeme: — Nagyon szép volt az ün. népség. A móravárosi iskolá­sok részére én vettem át a se­gélyt. — Bizony neliéz feladat volt a múltban az iskoláztatás — mondja az édesanyja. — Nem volt meg a nyugodt, zavartalan lehetősége a tanulásra, igy az­után nem is lehetett olyan jó az eredmény. — Év végén már nem négye­Éseim lesznek, mint félévkor, hanem ötösök meg hatosok — mondja magabiztos öntudattal a kis Imre. — Tudom, most már mindig segít nekem Rákosi paj tás a tanulásban. Ilogv mi le szek? Azt még ne mtudom, de tovább tanu'ok. az már biztos. Hódi Imre édesanyja sem tudja még pontosan, mi lesz a fiából. De azt tudja, hogy a tanulás lehetősége biztosított és (ehet Imréből mérnök, orvos, tanár, ami éppen megfc'el majd neki. Ilódüné leánya a Bem­kollégiumban tanul, a láseb bik fiu ötödikes. Tanul az egész Hódi-család. A kendergyári él­munkás gyermekeibői öntuda­tos, építő értetmiségi dolgozók lesznek majd. Olyan öntuda­tosak, mint édesapjuk, az él­munkás. Ullórö óráról érkezett ha­sd Veress Ilonka, VIIP osz­tályos általános iskolai ta­nuló. Ünnepélyes hereiek hozott V/ Megkezdték a Faragó-uteai ujabb munkásbérház építését tok. Álljatok még szorosab­nifllónk. Szavazzatok a ht.i Népfrontra és még többet ad­Szerdán délelőtt ünnepélyes keretek között kezdték meg a Faragó-utcai munkásbérház má­sik nagy épületének építkezési munkálatait. Az ünnepélyes al­kalomra a telek bejáratát nem­zetiszínű, vörös és a város szí­neit viselő lobogókkal díszítet­ték feL Az ünnepségen megjelent az MDP Nagyszegedi Pártbizottsá­ga képviseletében ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a pártbizottság titkára ts. Dénes Leó elvtárs, polgármester beszédében a há­roméves terv eredményeit ismer­tette az egybegyűlt dolgozók előtt. Azokat az eredményeket, amelyeknek egyik példája a már felépített ötven lakásos munkás­bérház. Hangsúlyozta, hogy a2 ötéves tervben tovább folyta'ják a munkáslakások építését, ugy bogy a Faragó-utcán és környé­kén mindenütt munkásházakat építenek majd. A nagg lelkesedéssel fogadott beszéd után Dénes Leó elvtárs, polgármester az első ásónuom­mal megindította az építkezési munkálatokat. A VAOSz-kórus énekszámokat adott elő.. Az ün­nepség után nyomban nagy igye­kezettel láttak munkához a dol­gozók, hogy minél előbb felépít­sék az uj háromemeletes mun­kásbérházat, amely hasz mun­káscsaládnak nyújt majd szép, egészséges lakást. A Faragó-utcán, közvetlenül az uj munkásbérház mellett ismét megindult az építőmunka, hogy még a hároméves terv során fel­épüljön az uj, modern bérház. Az ötéves terv során ujabb öt munkásbérház épül 80-80 lakás­sal. Népi demokráciánk igy kí­vánja egészséges, kényelmes la­kásokhoz juttatni azokat, akik az elmúlt rendszerben egészség­telen pincelakásokban voltak kénytelenek meghúzódni s csak vágyakozó szívvel, kívülről gyö­nyörködhettek a kiváltságosok modern, szép házaiban. Választási nagygyűlés lesz Alsőközponton május 1-én Alsóközponton május elsején, ;/e délelőtt 11 órakor kerül sor, a úrnap'a Magyar Fücget ensé- a központi kiküldött, Horváth Já gi Népfront választási nagygyű­lést tart. Az ünnepélyes nap reg­gel 7 ódakor zenés ébresztővel kezdődik, a délelőtti nagyszabá­sú gyűlésre .felvonulnak a de­mokratikus páriok, a tömegszer­vezetek és Alsóközpont egész dolgozó népe. Az ünnepi beszéd­nosné ismerteti majd a dolgo­zók előtt azt a programot, ami­vel a Népfront a választásokon indul. A délelőtti nagygyűlést közös ebéd követi, majd délután sport- és kulturmüsort rendez­nek az atsoközponti tömegszer­vezetek, amely reggelig tartó tánccal ér véaet. — Kimondhatatlanul bot­dog voltam, amikor meglua­tom, hogg én is kapok se­gélyt — mondja örömtói su­gárzó arccal. Sokan aztmon­dolták, én nem fogok kapm meri édesapám tanító s ne­kem nem jár, csak munkás­szülők gyermekeinek. Megcsillan a *zeme, tál­szik, valami szépet akar mon­dáid. _ Nekem az tetssál legjobbin, hogy a népt demo­' krádábna meybccsülik nz ember munkdfdt, meg a diá­kokét is. Igazán érdemes jót tanulni. Igyekszem is mii tér szebb eredményt elérni, hogg ha felnövök, minél többei tudjak használni a dolgozók­nak. # Elöltük könyvek és füzet Clr larka összevisszasága, érettsé­gire készülnek. A kereskckelmi középiskola tanulói Erdei ttona szorgalmasan köt és fi­gyelmesen hallgatja barátnőjét. Török Máriát, alá felolvas. Tegnap ők is olt voltak # Klauzál-gimnáziumban a segé­lyek kiosztásán. 80 80 fo "intőt kaplak. — Édesapám a lippai gőz­fürész-te.'eperi dolgozik Eddig nagyon nehéz körülmények kö­zölt tannl'am — mondja Er. (lei Ilona Most, "hogy a tanul­mányi segélyt megkantam, ne­héz problémám p'dódott meg Ki tudom fizetni 'íz érettségi költségeit. — Én meg most már biztosra veszem — szól közbe llörök Mária —, hogy elmehetek az érettségi uján országjáró kirán­dulásra A segélyből ki tudmn fizetni az érettségi dijat. Bizony a muilban nehéz volt fariulni a munkásszülők gyer. mekeinek — veszi ál a saőt Erdei IEona. — Ma a demo­kráciában gond! fanul tanulhat mindenki, akinek kedve van hozzá. Hirle'en felderül az ar ca, eszébe jut valami. — Éppen ma olvaslak fel egy körözvényt az iskolában* hogy a segélyt ezután is kapni fogjuk — mondja lelkesen s szemük­ben a jövő szép tervei csil­lannak meg: Előre az egyete­mek padjai felél f1' f) fl szegedi kdSturcsosorto* kulturgárdái vasárnap igen nagy sikerrel szerepeltek a környezi* falvakban fo tanyaközpontok­ban Huszonnyolc városi kultw­csoport indult utunk már reg. gel 7 órakor. A csoportok nem­csak jólsikerült műsort mutat­tak be, hanem beszélgettek u falu (Jolgozóivai és nj#g szo­rosabbá kapcsolták n munkás, paraszt-értelmiségi szövetséget. A pártszervezetek, szakszerve­zetek, gyárak, üzemek kultur. csoportjak a rendörz-enekar, n MEFESz, Gyufagyár. Villamos. ffo a Gazdasági Vasút vett rész) ebben a nagy kultnrakcióbali­A fels/ahadultságnak. nz indo. kolt derűlátásnak hangulata töl­tötte el mindenütt a hallgató­ságot s mindenütt kérték a csoportokat, hogy ne csak egy ­szer-egyszer, hanem minél több­ször iátogas.sanak hoz/, ájul hogy szórakoztassák őket s ta­nulhassanak a haladámüvés/ct legszebh risrahinlbdl.

Next

/
Thumbnails
Contents