Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-15 / 62. szám

4 Kedd, 1949 március 15 MICSURIN: „Nemcsak leírni, magyarázni kell a természetet hanem megváltoztatni a o itcélu valami-e a tudomány, vagy vannak távolabbi jeladatai is? Erre a kérdésre ad jeleletct a Micsurin életéről készült hatalmas szovjet filmalkotás. Micsurin hatvan esztendőn át dolgozott, s ebből negyven esztendő esett a burzsoá-földesuri elnyomás sötét korszakára. Negyven évig dolgozott a jövendőnek, mert a jelen nem vett tudomást munkásságáról. Mi adott erőt Micsurinnak, mi adott [kitartást ehhez a heroikus küzdelemhez. Micsurin a cárok alatt is a népért dolgozott, és szilárdan hitte, hogy a nép hasznát fogja venni egyszer kutatásainak. A gazdasági és politikai elnyomás e sötét korszakában, a tudományt is bilincsbe verte a reakció. Micsurin azonban inkább élt kiközösítve a »tudósoké világából, de nem közösítette ki magát a népből. Micsurin tudományt akart bilincsek nélkül. D arwin a klasszikus kapitalizmus virágzása idején dolgozta ki tanítását a .fejlődés elméletéről. A burzsoáziának ebben az időben még nem volt ellenszenves, a fejlődés gondolata. A múlt század harmadik harmadában azonban egyre világosabbá vált, hogy a kapitalizmus sem örökéletű. A harácsoló burzsoák megszeppenve vettek észre, hogy a kapitalizmussal együtt a kapitalizmus sírásói is nagyra nőttek. A fejlőídés gondolata egyre 'idegesebbé tette őket. A magukat eladó tudósok uj idegcsillapitó elméleteken törték a fejüket. Szavaikban még nagy hangon darwinistáknak hirdették magukat, a fejlődés törvényszerűségeiről azonban már hallani sem akartak. Ebben a történelmi helyzetben lépett jel Micsurin. Nem volt hivatásos tudós, de hitt a tudományban. Hité abban, hogy a tudománynak is fejlődnie kell, hogy a tudományban ninicsenek és nem lehelnek bálványok, mindent .kritikává; kell és szabad fogadni és a legnagyszerűbb elméletnél is többet ér a 'legszerényebb „kísérleti eredmény. Micsurin szerint a tudománynak nemcsak leirni, magyarázni kell a természetet, hanem megváltoztatni azt. A természettudomány a természet jeletü uralom eszköze, s Micsurin azért dolgozott hatvan éven keresztül, hagy népe kezébe adja ezt a fegyvert. A z októberi forradalom határt jelenteti Micsurin életében. Addig mellőzték, most felkarolták, addig kirekesztette a »hivatalos« tudomány, most iskola gyűlt köré, hogy tanai minél szélesebb körben elterjedjenek. De nem is lehetett ez másként. Hogyan segitethették volna a természet vjeljorgatójáti azok, akiknek élete minden jeijorgatástól való reszketésben telt el. És hogy ne segítették volna azok, akik jelforgatták a cárizmus, a burzsoázia, az orosz kapitalizmus szilárdnak hitt épületét. Micsurin hatvan éven át dolgozott szakadatlanul, s háromszáz uj növényfajta született kísérleteiből. Munkásságát az egész Szovjetunió csodálattal figyelte, s még életében róla nevezték el q várost, melyben dolgozott. De nyotcvanesztendős életének legnagyobb kitüntetése mégis az a távirat volt, melyben a népekgnagy vezetője, Sztálin kívánt egészséget és sikert a kertművelés forradalmasitójának. Magos László Legyőzhetetlen erő Í&4S, szellemében hazánk függetlenségéért, a háboras btíftogatók, az imperialisták eíieni Az elmúlt napokban soha aszszonyok részéről még nem tapasztalt, hatalmas megmozdulások színhelye volt, úgyszólván az egész világ. Millió és millió asszony mozdult meg, millió és millió asszony vonult jei az utcákon a Nemzetközi Nőnap atkaimából, hogy kifejezésre juttassa az asszonyok hatalmas békevágyát, kinyilvánítsa határtalan gyűlöletét és megvetését az imperialista háborús Uszítókkal szemben. Ennek a hatalmas béketüntetésnek voltunk mi magyar asszonyok is mi Szeged, Makó és a környéki falvak asszonyai is résztvevői. Harcosan álltak ki. azaszszonyok, a pacifista jelszavak helyett azt kiáltották: »Mi nemcsak áhítozunk a békére, mi harcolunk is érte.* De igy van ez más országokban is. A francia és olasz asszonyok nyíltan megmondják, hogy egy esetleges Szovjetunió elleni támadás esetén tudni jogják, kit támogassanak. A francia anyák kinyilvánítják, hogy soha nem hajlandók fiaikat egy Szovjetunió elleni, háborúba engedni. Az asszonyoknak ez a hatalmas megmozdulása az egész világ dolgozódnak kívánságát fejezi ki. Világos: a dolgozók nem akarnak és nem is akarhatnak háborút, mert az érdekeik ellen volna. A világ dolgozóinak elég vált két világháború borzalmait imperialista érdekek miatt végigszenvedni nem hajlandók ezt mégegyszer megtenni, de egys*ersmindt arról is biztositiák az imperialistákat, hogy minden esz- ' közzel harcolnak a békééig s ha az imperialisták határtalan projitvágyukban háborút robbanta nak ki, saját országok munkásosztályával találják magukat szembe. S ez a munkásosztály tanulva az orosz munkásosztály példájából, tudni fogja, mit kel! lennie. A világ népcinek több, mint felét kitevő nőtársadalom szilárdan és tántoríthatatlanul áll amögött a tábor mögött, mely a Szovjetunió vezetésével a béke megvédésének ügyén fáradozik és ezt bizonyították be az asszonyok a hatalmas márciusi 8. tüntetéssel A. világ asszonyai egyre inkább az egész világon. A világ asszonyai egyre inkább tisztán látnak, egyre öntudatosabbak lesznek és ennek megfelelően egyre nyíltabban nyilvánítják ki akaratukat. Az asszonyoknak ez a hatat-, monstrációja intő példa kell, hogy legyen az imperialista háborús uszítók és magyarországi szági ügynökeik számára, tudomásul kell, hogy vegyék végre a II. Nemzetközi Nőkongresszus kiáltványát, melyben 56 ország 80 millió asszonyának nevében jelentették ki a küldöttek: ^Felelősek vagyunk gyermekeink„ népeink, az emberiség és a történelem előtt. Ha mi asszonyok törhetetlen ereként lépünk jel a háborús uszítók ellen, nem lesz háború.« £s az asszonyok legyőzhetetlen erőként lépnek jel a háborús erők ellen, ezt bizonyitja a Nemzetközi Nőnap is.. Bicber Ilona A faluvillamositás is a mezőgazdaság fejlődését szolgálja Háromszázkilencvenhatezren kaptak villanyt A HÁROMÉVES TERVNEK nemcsak újjáépíteni kell mezőgazdaságunkat, hanem az uri Magyarország évszázados mulasztásait is be kelt hoznia. Mezőgazdaságunk elmaradottságára falvaink villamosítása is jellemző A-olt. Több mint 40 év alatt mindössze 1280 községet villamosított a letűnt rendszer, évi átlagban tehát alig valamivel többel, mint 25-őt és 1900on felül volt azoknak a kis- és nagyközségeknek a száma — nem -számítva a tanyákat cs a majorságokat, — amelyek elság érdekeit nézte, hanem egyegy kastély arisztokratájának, a kizsákmányoló nagybirtokosokn;>k, harácsoló főpapoknak érdekeit. A FALIiyiLLAMOSITASNAK a hároméves terv első esztendejében nagy nehézségekkel kellett megküzdenie, mégis 89 községet villamosított. , messze túlhaladva tehát a reakciós évek átlagát. Az öthónapos terv során .már kétszerannyi községet sikerült bekapcsolni az áramszolgáltatásba, azaz 170 így kezdődik a verseny a mezőhegy esi járásban A 66-os és 67-es majori dolgozó parasztok ünnepélyes látogatása a 73-as majorban Vasárnap vall. 3 m<r<mi >% . voltak zárva a villamosáram áldásaitól. A villamosáram a falunak ugyanis nemcsak több fényt, tehát több szórakozási és tanulási lehetőséget jelent, ha~ nem a mezőgazdaság fejlesztését is, mert lehetővé válik a kisgépek elektromos árammal való meghajtása, sőt az iparosítás is. Ilorthyék Magyarországa 1 nemcsak azzal vételt parasztsá i gunk erdekei ellen, hogv rendj kivid elhanyagolta a villamositást. hanem azzal is, hogy ahol villamosított, ott sem a parasztközség villamosítását fejeztük be. A harmadik tervévben1 az előirányzat szerint 196 községbe és 11 nagyobb településbe vezetjük he a villanyt, ezenkívül .16' községben állítjuk helyre a háborús pusztítások miatt megszűnt villanyvilágítást, 6 eddig ideiglenesen villamosított községét pedig bekapcsolunk a távvezetéki hálózatba, ami áltat biztosítjuk állandó áramszolgáltatásunkat. Végeredményben ; tehát a harmadik tervév falu-' villamosítási programja 229 községet érint. 396.000 lakossal. .4 mezőhegyest határt tavaszi szél simogatta. A földeken aznap nem (dolgoztak a parasztok. Csendes volt a 66-oS—67-es major tájéka is. A csendben azonban lázas készülődés folyt. Alig pirkadt, — asszonyok, férfiak gyülekeztek. Gyors szamkai váltották egymással: - • Te Mihály, minden rendben Van? — kérdezte az egyik ujgazda, Gusziá János. — Elkészítettünk mindent! — jeleit Cseh Mihály. Rendben van a versenykihívás irata is. Készüljünk . .. S az egykori cselédek, most boldog ás szabad ujgazdák, örömtől villanó szemekkel készüllek a tettre, hogij a tavasz'' mezőgazdasági termelési és minőségi versenyre kihívják a fölük ő> kilométerre lévő 78-as major dolgozó parasztjait. Psszony, gyerek, mind ott volt a feldíszített szekér körül. .V két ló nyugtalanul táncolt. Elkészült mindén. A versenykihivási irat ott simult az ünneplő feketekabát belső zsebében. ^ A nap kibukkant, a ' felhők mögül, amikor nótázva elindult a kocsi. A küldöttséget: Molnár Andrást, Cseh Mihályt, Ouszó Jánost, Halász Lászlót, Halász Erzsébetet, Molnár Ilonát vitte — a 73-as major felé. A szekér kerekei belemélyedtek a fekete, jólfizető földbe. ••V kocsin ülők nem beszéltek. A kihíváson gondolkoztak. Ejból felcsendült a nóta az ujgazdák ajkáról, amikor a szekér befordult a 73-as major járóján. fi 73-as majoriak meglepve, nézték az ünneplőbe öltözött, szinte megilletődött arcú paraszttársaikat, akik lefele kászálódtak az ülésekről. I — Mi járatban vagytok? — | kérdezték. — Megmondunk mindent torjában, várjatok! Egyszerű mondatok következiel: azután, mert nem szokta | mepf a szánok-táp! a 66-os, meg a 67-es major küldöttsége. De mégis minden rendben ment. — Versenyben épitik az ipariak az országol. Mi ngy gondoljuk — beszélte a küldöttség egyik íagja. ... hogg nekünk « versenyezni kell. Mi elhatároztuk, hogy tavaszi mezőgazdasági termelési és minőségi Versenyre liivjuk ki a 73-os major dolgozó parasztjait. A versenyt a 66-os és- « 67-es major valamennyi dolgozója elhatározta. -- Mi hisszük, hogy versengre kel j clün'Ma 78-as major parasztsága! Helyesen beszélnek, igazuk van — mondták a 73-as ! majoriak: férfiak, asszonyok. . Ez már beszéd! í — No-no, várjunk csak, nem addig van az — beszélte, a ,; küldöttség. -- Sorja van minj dennek. El is hoztuk papírra | fektetve a versenykihívást, meg alpontjait. A feketekabát zsebéből előkerült a kihívás. Ünueoélyesen átadták a 73-as majoriaknak. — A versenyt elfogadjuk — mondták —, de mi is megadjuk az elfogadás módját. A következő vasárnap n mi küldöttségünk megy el' hozzátok, írásban adjuk á kihívást és annak feltételeit vállaljuk, becsülettel teljesítjük I Azután bemenlek a tanyáira, a kihívók és' a Jdhívottak is. Beszélgetlek egymással, az uj étcíükről. annak az érielmérik. — Érdemes áldozni ciz órÉszágunkért, van cél. van jövőt' A két »vetélytárs major* bará hozott egymással, szeretetíel. egymásratalálással. • •. Késő volt már. amikor a küldöttség elindult a 73-as majorból, hazajelé. A szekér nyikorgott. Csendes volt az erfber és a föld. Uj éjei fakadt benni jk. A dolgozó parasztok tud* fák milyen uton kelt járni, — a jobb éle! felé ... (morvay) Éljen a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Kongresszusa a Tiszamenti Fűrészüzemek Nemzeti Vállalat dolgozói i-elsőtlszapari 33. Újszeged: csonádf-ulca 1-3. ^zenles, Csongrád, TlszasUIy, VAtárotnamény