Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-15 / 62. szám

íl. S2. szam. Ara 60 fillér Üdvözöljük a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Kongresszusát 1349 Március 15, Kedd Á szabadságharc hagyományai nyomán A magyar függetlenségért folytatott, 1848-as szabadság­harc emlékét, a saját és idegen t, mérnöktől sanyargatott dol­gozó nép felszabadításáért ví­vott nagyszerű küzdelmek so­ozatát ünnepli ma az egész magyar nemzet. — Bár ezékS a harcok nem végződtek győ­zelemmel, — a szabadság és nemzeti függetlenség ügyével együtt elbuktak a szabadság­harc legkiválóbb vezetői Pe­iői Kossuth Táncsics és még szjámos népét szerető hazafi - ále az áldozatok nem1 voltak hiábavalók- # A nemzeti függetlenség -gon­tíblatál a magyar uralkodó osz­lályok a szabadságharc leve­rése után igyekeztek elsik­kaszlani — örökre népe/nyomó és idegenekét kiszolgáló rend­szerük lomtárába hajítani — ez azonban csak idé:ig-órái« sikérült nekik. Negyvennyolc­negyvenkilenc után a népei­nyomó rendszer növekvő i'egy­\eres, vagy fegyvertelen terror szuronvai. vizesfalu cselédbá­; ai,. egészségtelen emberemész­!ő gyárépületei között látha­laUanul — majd' láthatóan is — infoeikeitéu az elnyomottak ereje. Az elnyomáson és a itóii­tá&mányoláson keresztül alaktalan állapotából szerves , ,és szerveit it egyseigge, osktaJy­' lvái formálóiéit az ur? világ .igfcővetfceietesebb és legjVe­stedehnt'sebít ellensége, sír­ásója — az Ipari proletáriálus Hetven évvel a szabadság­harc után — 1919 március 21-én — ez az osztály vett© tel a Petőfi, Kossuth és Tán­csics kezéből dicsőségesen ki­hullott fegj-rereket és az 1849­hen megszakadt magyar nem­zeti szaabadságharcot foly­tatta a magyar proletár dSkía­lura ellen törő imperialistáik­kal szemben. Folytatta a sza toaáság :aro követeléseinek vég-1 lehajtását és ezen tul váUa t. g a negyvennyolc ulán napirend1 • re került nj felalatol — s munkásosztály harcát a hzpí taUzmns ellen. A tizenkilence: uröetár diktatúra mártírjai é bőrei a negyvennyolcas nem : e.tá forradalom márürjainafcé hőseinek útját járták, dicsősé ges harcaik tapasztalatait credtnényeik és Misáik tanú ságait pétiig továbbadták a ma­gyar proletariátusnak. A második világháború utái a Szovjetunió Vörös Hadsere­ge, a szovjet állam proletár nemzetköziségen alapuló szó 11, tarifás a teremtette meg a le­hel őségét annak, hogy a ma­gyar munkásosztály megszaba­uulva a német gyarinatosi­l óktól hatalomra jusson. Ezt a hatalmat nemzeti történel­münk nagy h agyomán yai, ezek­ttek a hagyományoknak hclvC értékelése és továbbfejlesztése nagymértékben megszilárdítot­ta. De nem akármilyen érté­kelése és továbbfejlesztése, ha­nem a marxi történelmi ma­íeiial«mus alapján való érté­kelés, a lenSní-sTtáltn". elvek alapján való továbbfejlesztés. A felszabadulás utáni már­ciusok nemcsak külsőségeik­ben m/u-ok, monuiuentálísab­bak a mull rendszer márci­usainál. — hanem a magyar dolgozók számára először a felszabadulás után kaptak ezek az ünnepségei, tar­tatnfí!. És ez' a tartalom egy­re bővül az előző évek ered­ményeivel és tapasztalataival, melyeket a harc közben szer­zett a magyar munkásság a a dolgozó parasztság és a nép­hez hü, a dolgozó osztályaik erőfeszítései l tudásával támo­gató értelmiség. Az 1949-es március különö­sen nagy jelentőségű., mert az elmúlt egy év eredményei, ta­pasztalatai. — a magyar né pi demokrácia 1948 márciusá­tól 1949 márciusáig megtett utja — határozott és'minden eddiginél gyorsabb lépésekét jelentett a szocializmus felé. Ennek a Iratározött és gyors­iramu fejlődésnek egyik fő­oka az.- hogy az ország ve­zető ereje a munkásosztály és pártja a Magyar Dolgozók­Pártja jól gazdálkodott negy­vensiyole-negyveiiltjlene és ti zenkilenc h agy o má n ya "jva 1. A magyar nfcmzefci forrad'afem és a magyar proletár diktatúra ránlkhagyott fegyvereit nem tette a muzeumba, banewi az osztályharcot vívó dolgozni, kezébe adta, a magyar törté­nelem két dicsőséges korsza­kának a tapasztalatait, hiá­nyosságait nem süllyesztette porosodó levéltárakba", hanem okult rajtirk. — nem esett ugyanolyan hibába. Ennek a politükánák egyik igen fontos eredménye, hogy a párton Icivül lévő" dolgozó tömegek — ezek is akik eset­leg még egy évvel ezelőtt d realkeió befolyása alatt álltak — a Magyar Dolgozók Pártja köré csoportosulnak, érdteiklő­dléssel és bizalommal ligyelik a munkásosztály és a dolgozó parasztság épitő harcát — ma­guk ,is be©kapcsolódnak eb­be az éoilésbe. • Ezek a jelensé éle - a Ma­gva*' Dolgozók Pártja veze'ó­í év©' elért e: & Itaiényeík, az egy­séges munká osztály erejének és hatalmának a növekedése figyelmeztet arra, hog.v a mos­tan; és az c'kövelkexő, törté­nelmet formáló munkához to­vábbra is hasznosítanunk'kell a majvar mult nagy történel­mi hagyományait. A Magyar Függetlenségi Népfront — mely ma tartja első országos {kongresszusát — a mai körülményeknek és erő­viszonyoknak megfelelően — színién ezeknek a hagyomá­nyoknak egvenes folytatója és továbbvivője. Iíakősi elvtárs a Népfront ideiglenes országos tanácsá­nak megalakulásakor megálla­pította: »Nem kétséges, hogy atiisi­ilén alkotó magyar követni fog­ja hivő szavunkat, táborunk­ba lép és segít megvalósítani azokat a célokat, amelyeikeit száiz évvel e/előtt Kossuth, Pe­tőfi, Táncáé* — a ir«; varsáj 'ÓgfoMt'al "ria.: zászlajukra, s amelyeknek megva'ős'iása be­teljesedése, továbbfejlesztése a mai magyar nemzedék törté­nelmi felad!ata.« A hivő szót a február el­sejei alakuló ülés óta százez­rük és milliók hallották és lelkes gyűléseken, határozott Igennel válaszoltak Kákosi elv­társ hívó szavára. A népfront létreobzását az tette lehetővé hogy a magyar dolgozó nép s/á ezres lömcgei Ielismerték a munkásosztály és nagy párt­ja a Magyar Dolgozók Pártja vezető szerei:ének jelentősé­géi. Ezt juttatja kifejezésre a Népfront programja is. amjL­kor megállapítja, hogy: »A Magyar Fíiggellenség Népfront a magyar munkl Vs­oszlály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a osztály, a dolgozó paraasztság. dolgozó kisemberek harc1 szö­vetségié a leghaladóbb, a leg­céltuüa'osalibh és lejkiivetke­relesebb társadalmi osztály. 2 inunké sos'tálv v ezetésévc 1.« A nagyszegedi és csanád ­megvei alakuló gyűléseken is megnyilvánult ez az ország­szerte tapasztalható lelkes hanau'a'. Megnyilvánult a fal­vaikban, az ideiglenes Népi Bizottságok alakulásánál a dol­gozó paraszlók Hizlalnia a mun­kásosztály pártja felé. Az 1848—49-,es szabadsághar­cot a magyar munkásság ti­zenkilenc hősi harcain át — Horthy-rendszer elnyomása alatt sem szünetelve — a fel­Szabadulás után tovább folytat­ta a magyar fasizmus teljes felszámolásával, a földbirtoko­sok, gyárosok, bankárok hatal­mának megdöntésével, u, mun­kásság egységének megteremté­sével, a reakció tervszerű fel­számolásával. 'De folytatja, és. továbbviszi negyvennyolc-negy­venkilenc hagyományait a gyá­rakban a munkapartok mellett, a szántóföldeken — a terme­lés minden vonalán- , A versenyben álló gyári mun­kás amikor, jobb minőséget, nar­gyobb mennyiséget termel, csökkenti az igiköltséget és a selejtet, az ország függetlensé­géért is harcol — a tavaszi mezőgazdasági versenyfelhívást Zelk Zoltán : Márciusra Tanácskozónak a Karok s a Rendek, de szivükre a hír y^kként oson, Petőfi, s véle válukori kaszával, negyvenezer paraszt áll Rákoson ! Negyvenezer! súgják, és szóra várnak s már zúdul is reánk, ontani ur-véit! A halál szele ágaskodik útra: nosza, törüljék el urak, az úrbéri! A vércseszárnyu rémület leesapva, a parasztnak kegyet hál igy rabolt az uri lélek köves udvaráról — ; A negyvenezer ? Csak legenda volt! Legenda csak, rémült urak rémálma. Hogy igy volt, Petőfi szava tanú: Ö jegyezte fel naplójában aklcor; ö, az igaz, legigazabb szavú ! És mégis ugy volt! És mégis ott álllak a költővel a negyvenezrek : amennyi verse, mind megannyi Rákos Megannyi harcra zuduló sereg ! Köréje ggült mind, akinek évszázad multán is marta még torkát, szeméi az égő, eleven hus szaga, füstje, Dózsa liusa ! — ot! állt vele a nép! És ott áll most is • Vele és mögötte! liogy valóra váltsa már a csodát: felépítse végre — amit ő versben — téglából, vasból is, a nép hónát! kiadó osengeleiek, kübekházadak. a szentmihálytelekiek és a töb­bi versenyző parasztok minden barázdával az ország független­ségéért is harcolnak. Mert a több, jobb és olcsóbb termelés­sel .. erősitik a dolgozó magyar nép államát, — gyengítik az imperialisták gazdasági és po­litikai befolyását. A diósgyőri munkások, ver­senyfelhívása ,mely- mozgatta az egész ország ipari' munkásságál. a negyvennyolcas hagyományok továbbvivője. A szegedi üzemek dolgozói, mikor kötelezettsége­ket vállaltak a termelés menv­nyiségi vagy minsőégi fokozásá­ra negyvennyolc és negyvenki­lenc hagyományait vitték és vi­szik tovább. A Népfront megalakulása fon­tos lépés a szocializmus építé­sének utján — és fontos fel­adatok elé állit ja a' szociálist < Magyarország felépitésének elő­ha.rcosa.it, a magvar komnninis­ták-at. komoly feladatok elé ál. litjá pártszervzetéink tagságát vezetőségeit is. A felül vizsgáié.­óta napról-napra tapasztalhat­juk. hogy a pártonkivüliek a part felé fokozódó érdeklődéssel es fokozódó megbecsüléssel te­kintenek. Most a Népfront fi szocializ. nui.s építésének programja, -daj.­ián tömörít minden tisztességes embert minden demokratikus erőt a munkásosztály. a Ma­gyar Dolgozók Pártja körül, ami az-t jelenti, hogy megnö­vekszik azoknak a pártonkivü­lieknek a száma, akik a mun­kásosztály pártjától várják az iránymutatást. Hogy pártszer­vezeteink, párttagságunk en­nek a feladatnak megfelelhes­sen, az eddiginél is fokozottabb mértékben kell szem előtt tar. tania a párttag felelősségteljes és megtisztelő kötelességeit. Minden erejével harcolni kell " Párt. a dolgozó nép. a haza ügyéért, a magyar Közt/i rsn­ság felvirágoztatásáért. Szakadatlanul fejlesztenie kell politikai tudását, emelni művelt­ségi s/invonalát, fokozottan el­sajátítani a marxizmus-leniniz­mus tanításait. Éberen kell őrködnie a Párt ideológiai tisztasága és szerve­zeti egysége fölött, védeni a Pártot minden ellenséggel szemben. Fegyelmezetten végrehajtani a Pártszervezetek határozatait­Állandóan erősíteni kapcsola­tait a tömegekkel, ezeket felvi­gositani a Párt politikájáról- A párttagnak a tömegek tanács­adójának és vezetőjének kell lennie. V párttagnak élen kell jár­nia a termelésben, példát mu­tatnia a munkafegyelemben, szakinai képzettség emelésében, (őrködni a népi demokratikus ál­lam törvényei, rendje, fegyel­me felett. 1949 március lő-e erre hivja fel a magyar kommunisták fi­gyelmét, igy lesznek folytatói és tovúbbvivői a negyvenüyolcas szabadságharc és a tizenkilen­ces proletó rdiktatiuu nagyszem hagyományainak. % Eijen a Nagyar Függetlenségi Népfront és vezére Rákosi Mátyás

Next

/
Thumbnails
Contents