Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-27 / 72. szám

1 •vásárnap, 1919 március 27. LESZ MIT MESELNI Király Imrének, ha hazamegy Utazás előtti este a szomszé­dok közül néhányan átjöttek Király Imréhez. Vágó Imre kér­te meg valamennyiük nevében, akik nem tudtak az idei vá­sárra Pestre utazni: — Mindent nézzél meg ala­posan, jegyezzél fel. Itthon, ha visszajöttél, a szövetkezeti gyű­lésen beszámolsz arról, amit lát­tál- Különösen a kolhoz kiállí­tást jegyezd meg jól- Tndni akarjuk az ott látottak alap­ján. hogyan él a szovjet pa­raszt- ' Magyar-Szovjet Művelődési Társaság — olvassa a pavillon bejárata felett a felírást Király Imre. I'^nirt, ceruzát vesz elő, ezután kezdi jorban végigta­nulmányozni a kiállítás anya­gát. Az első rajzon a kolhoz szer­vezeti felépítését látja,. A leg­felső szerve a kolhoznak a köz­gyűlés — vagyis a dolgozó pa­rasztok összessége. Igy van ez rendjén — mondja magának Király Imre. — A kolhozparaszt dolgozik, övé a vezetés is. Milyen a ho'.hoz-falu ? A következő rajz mindent el­árul: mindenekelőtt azt, hogy sehol a világon ugy nem tö­rődnek a dolgozó ember sorsá­val, kényelmével, egészségének védelmével, gyermekeinek gon­dozásárai, mint a Szovjetunió­ban. Középen fás, bokros, vi­rágos térség, középen, a falu főterén vau a kulturház, amely­ben ezerféle szórakozási lehető­ség várja a pihenni vágyó kol­hozparasztot. A közelben van még az orvosi rendelő, a böl­csödé, az étterem, a népbolt és a kolhozvezetők házai. Mind­egyik mellett jól felszerelt gaz­dasági épület, körülötte terje­delmes gyümölcsös, zöldséges kert, ólak — a szov jet paraszzt tulajdona. Király Imre nagyot néz a következő tábla előtt. — Ez már igen — mondja —, ezt látnák az otthoniak. A képen a nők szerepét tün­tették fel. több mint 12.000 női kolhozéinak és kolhozelnök­helyettes van a Szovjetunióban. Szorgalmasan jegyez ezután Ki­rály Imre. A cári Oroszország­ban kezdetleges körülmények között dolgozott a szovjet pa­raszt. Hétmillió és nyolcszázezer ember szántott faekévcl. Ma? A szántás kilencven százalékát gépek végzik. 1913-ban a Szov­jetunióban az összes földmun­káknak nem egészen egy száza­lékát vlgezték gépekkel. Már 1938-ban az összes földmunkák­nak több mint 69 százalékát vé; gezték gépek, azóta pedig még több. — De szép ez — gondolja magában Király Imre. — A szovjet parasztot nem töri aggastyánná harminc­éves korára a kemény mnnka. Ott vannak a gépek, arra valók, hogy segítsék az embert. A gépesítés eredményéről ujabb kép árulkodik: egy em­ber egynapi munkájának az eredménye egyéni gazdálkodás­sal még 1925-ben 31.1 kilo­gram termény, a kolhozban 1937-ben az átlag 98 kiló. — I'ássuk. Tat a haszna mind­ebből a fcolhozpnrasztnak? — lép a következő tábla elé Ki­rály Imre. — Itt már nem számok: képek beszélnek. Mo­solygőan, piros cseréppel fe­dett, tágas udvarral övezett ház: ez a kolhozparaszt lakása. Erős, jóminőségü tartós rulia: ez az öltözéke. Hófehér csempé­vel burkolt teremben fehérbe öltözött ápolónők gondozzák gyermekeiket: ez a napközi ott­hon. Ha beteg? Kitűnő orvo­sok gyógyítják a kórházakban. 1913-ban 49 000, 1946-ban 185 ezer a falusi kórházakban levő ágyak száma. Oktatás? Műve­lődés? Korszerűen felszerelt is­kolák, tc'bb mint hatvanezer kolhozkönyvtár. — Ez az igaz, a szép paraszti élet — moso­lyog Király Imre —, azzal be­csukja jegyzökönyvét. Arra gon­dol: lesz mit mesélnie a szov­jet paraszt éleiéről, ha haza­megy. % Kémkedést és összeesküvést szervezett a prágai brit alkonzul A csehszlovák távirati iroda jelentése szerint Philip Wildash alkonzult, a prágai brit vizum­hivatal osztályvezetőjét a cseh­szlovák hatóságok kiutasították az ország területéről, fl szom­baton kiadott hivatalos közle­mény megállapítja, hogy Wil­dash visszaélve diplomáciai ki­váltságaival, támogatott egy nemrég leleplezett köztársaságel­lenes terrorista szervezkedést, flz alkon,ml a felforgató elemeknek brit támogatást Ígért egy volt csehszlovák tábornoknak az or­szágba történő visszacsempésző­sében. fl tábornokot az államel­lenes piozgalom élére akarták­állítani, flz alkonzul ezenkivüll támogatta csehszlovák állampol­gárok Angliába szökését ls, to­vábbá tanácsokat és utasításokat (adott egy államellenes szerve­zetnek, hogyan egyesítse a kü­lönböző földalatti szervezeteket. Megkezdődön az ócskavasgyüjíés Az iparügyi minisztériumban sajtófogadás keretében tájékoz­tatta Fock Jenő elvtájrs, a Ne­hézipari Igazgatóság vezetője a tervgazdálkodás célkitűzéseit vasszükséglelüok biztosítására vonatkozólag. A hároméves terv sikeres befejezése mellett — mondotta Fock elvtárs — meg kell teremtenünk az ötéves terv előfeltételeit, Nehéziparunkat to­vább kelt fejleszteni, mert ez biztosítja egész iparunk továb­bi fejlődését, modem gépekkel való felszerelését, a mezőgazda­ság gépesilé ét, közlekedési esz­közeink gyártásának fokozását. Éppen ezért a hároméves lerv utolsó esztendejében még foko­zottabb nyersanyagellátásra van szükségünk Szerte az országban, falun, városban, üzemekben, háztartásokban még mindig nagy tömegben hevernek az ócskavasfélék és vashu'Iadékok. Ezeknek tervszerű összegyűjté­sével nemcsak, hogy biztosit­• hatjuk vas- és acéltennelésün­ket, de nagyösszegü valutát is megtakaríthatunk a behozatal csökkentésével. i Mióta az ócskarasgyüjtést nemzett vállalat intézi, azóta 35 —40 százalékkal emelkedett az anyaggyűjtés az egész ország­ban. A mosíani akcióba bekap­csolódik az ipar minden dolgo­zója, a fi alakúig, a SzIT ifjúság és a háztartások. Vidéken a DÉFOSz bekapcsolásával fog­ják klépiteni a gyűjtési akciót. Alig egy hónapja, hogy el­hangzott Pártunk felhívása is­koláink szociális ősszelételének megjavítására. Azöta széleskö­rű felvilágosító munka indult meg. A cél, megértetni a mun­kássággal, a dolgozó paraszt­sággal, hogy népi demokráci­ánk fejlődésének, a szocializ­mus építésének döntő feltétele «z uj népi értelmiség klnevelé­ae. Kulturális, tudományos té­ren és a szakképzés terén is egyre fokozottabb mértékben kell biztositanunk, hogy a jövő társadalmának megfelelő uj ér­telmiséget nevettünk ki a nép soraiból. Feladatunk negértetni a munkás-paraszt szülőkkel, hogy gyermekeiket minél nagyobb számban írassák be a közép- és felsőiskolákba, hogy onnan kikerülve szocia­lista felelősségérzettel töltsék be hivalásukat a dolgozó nép érdekében. Pár!unk felhívásával egyidö­ben minden eddigi kezdemé­nyezésnél fokozottabb és na­gyol ibszabásu segélyezési akció indult meg országszerte. A cél: megteremteni az anyagi felté­teleit annak, hogy a munkás­ság, parasztság és az értelmí­•ég gyermekeinek továbbtanít­tatása minden tekintetben biz­tosítva legyen, A segélyezési ak­ció azonban még csak a kez­Öet, egy része annak a célkitű­zésnek, amelyet a Népfront programnyilatkozata is megje­löl: > Állami támogatást a mun­kásság, a dolgozó parasztság és értelmiség gyermekei számára, hogv a közép- és felsőiskolák­ba | egyre nagyobb aranyban j Ö ssanak be. Uj népi értelmiség nevelését, hogy kielégítsük az ország növekvő szükségleteit képzelt és a demokráciában hü szakemberekben.* Népi demokráciánk Iskola­politikájában égető szükségsze­rűségként jelentkezett a feladat: iskoláink szociális Összetételé­nek megváltoztatása a dolgozó Uj népi értelmiségért nép javára. Kik lanilanak, mit és hogyan és kiket tanítanak a népi demokrácia iskoláiban? — ezek mosd a dömrtői kérdések, amelyek közül jelen pillanat­ban a harmadik a legdöntőbb gyakorlati kérdés. Elég egynéhány számadatot felsorolnunk s máris világosan áli előttünk, milyen sürgős és fontos feladat iskoláink szociá­lis összetételének megváltozta­tása. Iskoláink szociális ifss/etétele \ még ma is magán viseli az el­múlt rendszer káros hatását, osztálytagozódásának maradvá­nyait, de nagy hibák mutatkoz­nak még iskoláink elhelyezésé­ben, felszerelésében, a tanerők kérdésében is. A felszabadulás óta nagyon sokat tettünk már ezen a téren, de még mindig sok a kívánnivaló. Ami a szociális összetételt [Heti — iskoláinkban még mais csupán 9—11 százalékban van képviselve a munkásság. A le­morzsolódás tényét pedig vilá­gosan bizonyítja art a körül­mény, hogv az első osztályba beiralkozottaknak csak egy bí­zonvos töredéke jut fel a nyol­cadik osztálvig. A város belte­rületén például 55 százalék, dc a fanvavilágljan a 19 százalék sem éri el a nyolcadik osztályt. A felszabadulás óta ugrásszerű javulás mutatkozik ezen a té­ren. Ha a lemorzsolódás okait vizsgáljuk, mecrá'laoilhatjuk, hogy annak társadalmi és poli­tikai okai vannak. Az elmult rendszer iskolapo'itikája nem a nép érdekeit szolgálta s ennek követi ezményc azután az a gényebb szülők már kora tavasszal kiadták gyermekeiket falura, hogy legalább az élel­met megkeressék maguknak. Kivették őket az iskolából, a falun pedig nem Íratták be. A hiányos iskolai törzskönyvezés és gondatlanság következtéijen az illetékesek sem néztek utána, vájjon járnak-e iskolába a fa­lura kikerült gyermekek? Ha a tanulók egy bizonyos számú napot hiányoztak az év folya­mán, nem osztályozták őket, el­vesztették a tanévet. A legtöbb iskoláitól kivett gyermek ter. mészetesen a kulák kannal kö­zé került, aki még akkor sem iralta be az iskolába, ha a szü­lő azt kiötölte a megállapodás­ban. A kisparaszt saját maga fog­ta be gyermekét munkára. Ru­ha, cipő hiánya, betegség mind mind akadályozta a tanulókat az iskola elvégzésélien. A szü­lőié munkába mentek, otthon hagyták az iskolást, a nagyob­bik gyermeket, hogy vigyáz­zon a kicsinyekre. nany aránvta'aasán. amely iskoláink szociális ősz­szelételében még ma is megmu­tatkozik, amelynek maradvá­nyait el!ün!e!ni népi demokrá­ciánk feladata. Az elmúlt rendszerben a sze­dem valtak napközi otthonok, nem vol­tak kollégiumok, internátusok, amelyek megkönnyítették vol­na a munkás- és parasztszü­lők gyermekeinek tanuláséit. A meglévő internátusok olyan drágák voltak, liogy oda csak kulákok és egyéb tehetősek gyermekei kerülhettek be. A szegény szülők nem is látták értelmét annak, hogy gyermekeik tanuljanak. A mult rendszer gondoskodott, hogy olyan szellemben nevelje a szegények gyermekeit és ma­glikai a szülőket is, liogy ele­ve elmenjen kedvük a tanu­lástól, a melleit, hogy még az anyagi fettételek sem voltak biztosítva. A lemorzsolódást nagvmér­tékl>en elősegítette a mult rendszer reakciós iskolapoli­tikája is. Az iskolaépületek zö­mét a város középső részén helyezték el, a külvárosba alig-alig jutóit. Középiskolákat például csakis a város belte­rületén találunk. A tandíj, tan­könyv, írószer költségei lehe­lellenné tették a szegény gyer­mekek tanulását. A belvárosban voltak az úgynevezett »elit« iskolák. Ezeknek juttatták a legjobb tanerőket, a legjobb felsze­relést, a 'külterületi iskolákat jjedig teljesen elhanyagolták. A pedagógusok élesen meg­különböztették a tanulókat osztálylielyzelük szerint. Az osztályozásnál nem vették fi­gyelembe, liogy a szegény ta­nulók sokkalta nehezebb kö­rülmények között tanulnak. Maguk a nevelők is élesen szemben állották egymással. A tanárok lebecsülték a tanító­kat. Döntő körülmény volt a nevelés szempontjából a ne­velők ideológiai és poli­tikai beállítottsága, Tökélete­sen kiszolgálták az uralkodó osztályt, munkájukban is az osztály szempontok érvényesül­lek. Népi demokráciánk a felszabadulás óta mindent elkövetett, hogy meg­akadályozza a lemorzsolódást, megváltoztassa a mult hely­telen iskolapoitikáját ésT- mi­nél nagyobb mórlékben bizto­sítsa a munkásság, paraszt­ság és haladó értelmiség gyer­mekei számára a továbbtanu­lás lehetőségót. Az MDP kez­deményezésére ma már ott tartunk, hogy jelentős anyagi támogatással meg fogjuk vál­toztatni iskoláink szociális ösz­szetétcléfc. Az életszínvonal emelkedő; ó. et, felvilágosító ni untai val, kollégiumok, inler­nálusok' létrehozásával köny­nyilik meg a dolgozók gyer­mekeinek továbbtanulását. Egyre nagyobb gondot fordíta­nak az iskolák rendbehozásá­ra, felszerelésük tökéletesíté­sére. Egyre nngyohbszámu és 'képzelt tanerő áll ma már a aolgozó gyermekeinek oktatá­sára. Mindezeken túlmenően né­pi demokráciánk ielantfis any/oi támogatással scgili a dolgozók gyermekei­nek továbbtaníttatását. Min­denütt az országban incgala­kultak már a segélybizcrttsá­gok, amelyeknek feladató fel­kutatni a tehetséges, szegény, sorsú, munkás, paraszt és ér­telmiségi tanulókat. Már meg is történtek a jelölések s áp­rilis első napjaiban ötezer VII. és tizezer VIII. osztályos ta. nuló részesül 40 forintos se­gélyben. Ugyancsak negyven forintos segélyt kapnak juni­usban. Azok pedig, akik szép­lemberben középiskolába men­nek, negyvcntorinlos utalványt kapnak, lunelyre szeptember­ben tanszereket ' vásárolhat­nak. De mindez még csak a kezdet. Szeptember elsejétől 500 középiskola 3000 I. osz­tályos tanulója kap ingyen tan­szereket, élelmet és nyugodt helyet a tanulásra. 11.500 kö­zépiskolai tanuló havi ötven, 2000 kiváló előmenetelő sze­génysorsu diák pedig havi 100 forinlos segélyt kap. Ezenkívül 7500 általános iskolai tanuló­nak nvutt kollégiumi eltiltást. Népi demokráciánk megtelte a 'kezdeményező lé­péseket, hogy felszámolja a mult bűnös maradványait, niegszün iessen egy kiáltó igaz­ságtalanságot. A feladatok óriási tömkelege áll előttünk. Szülők, pedagógusok, diákok együttes munkájára, fokozott felelősségérzetére van szük­ség, hogy megoldjuk oz előt­tünk álló feladatokat. Népidé­mokráciánk minden támoga­tást megad, hogy akkor, ami­kor ma már a munkásoszlálv szilárdan tartja kezében a hatalmat, a művelődés, a kul­tura, az iskola is valóban a népé, a dolgozó millióké le­gyen. Faragó Jen"'

Next

/
Thumbnails
Contents