Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-27 / 72. szám

Vasárnap, 1919 március 2T.\ 250.000 felnőtt dolgozói, 28.000 tanoncot és 1S.OOO gyermeket üdültél az idén teljesen ingyen, vagy nagy kedvezménnyel a dolgozók állama A Szakfanács idei üdültetési akciója A Szakszervezetek Országos Tanácsának szociálpolitikai osz­tálya sajtófogadáson ismertette a Szaktanács czévi üdültetési programját. A terv szerint az idén 250 000 felnőtt dolgozó, 28000 tanonc és 18 000 gyermek részesül ked. vezményesáru vagy teljesen díj­talan üdültetésben. A közalkal­mazottak (postások, vasutasok stb.) üdülését külön szervezik majd meg. Az üdültetés céljaira az. üzemek üdülőiben mintegy 120 ezer, az állami üdülőkben 13.000, a kibérlendő magán, üdülőkben mintegy 50.000 dol­gozó számára van hely. A 250 ezer felnőit dolgozó 5000 forin. los havi keresetig napi 4, 700 forintos keresetig napi C, 900 forintos keresetig napi 8, ezen­felül napi 12 forint hozzájá. tolást fizet. A teljes ellátás önköltség® 17 —20 forjnl, igy a Szaktanács na|>onta 11 — 14 forintot fizet minden dolgozó után. Az üdü­lésre utazó dolgozók 50 száza­lékos kedvezményes vasúti je­gyet kapnak. Az üdültetési he­utalásoknál a főszempont az, hogyan veszi ki az illető részéi a termelő munkáin)! és milye­nek szociális és egészségügyi körülményei. A bentalási Idő legfeljebb 14 nap. A kedvezmé­nyes üdültetésben természete­seu a kisipari dolgozók is ré­szesülhetnek. Az élmunkásnk jelentékeny része teljesen ingven nyaralhat, illetve n legolcsóbb napidíjért üdülhet. A gyermekeket kii­1? v lön nyaraltatják, hogy ezzel a dolgozók nyugodt pihenését biztosítsák. A Szaktanács 18.000, a főváros 5.500, az úttörő moz­galom 10.000 gyermek teljesen ingyenes nyaralását (eszi Jehe­tővé. Az üzemi napközi otthonok­ban lévő gyermekek is ingyene­sen qyaralnak. Az idén legjobb dolgozóink csereüdültetések ke­retében külföldön is tölthetik szabadságukat. Kettőszázán, utazhatnak majd Csehszlovákiá­ba, százötvenen Lengyelország, ban. Egy-egy csoport pedig Bulgáriába, Romániába és Albániába utazik. Az idei üdül­tetés során megszervezik az üdülőhelyeken a rendszeres kültuirnunkát is. A helyi kul­lurmunkán kivül két vándor, gépkocsival neves színészek és színvonalas munkásszinjátsző csoportok látogatják majd az üdülőket. Az üdültetés május 1-ével indul valamennyi üdülő­helyen. . Eló/járunk üvegárutruhét cipót, textilt élelmiszerti A HARCBAN... TANULNAK, TANÍTANAK, SPORTOLNAK a Bem-kollégium paraszífíalaljaí Reggel 6 óra után vidámnótaszó zcryf a Bem-tá­bornok dolgozó iskolás kollégium falai kőzött. Jókedvű fiuk és hangok sietnek le az udvarira a reggeli tornára. Hatvan fia és leány arcáról sugárzik az életöröm, a munkakedv. .1 reggeli torna ntán még vidámabb a: élet. Két szövetke­zet az udvaron marad, hogg eldöntsék melyikük ügyesebb a röplabda játékban. A többiek felmennek a tanulószobába, hogg gyarapítsák nyelvi adásukat. — Pár évvel ezelőtt nem is mertünk arra gondolni, hogy ei fog jönni majd az az idő, amikor mi is tanulhatunk — mondja Tó'h I.aci, miközben feltekint tankönyvéből. A felsza­badulás előd béres voltam. Mindig szerellem a könyveket, de mindig azt mondották, hogy az én kötelességem a munka, a gazdám fiáié paH t a tanulás. A felszabadulás illán, amikor láHam, hogy ebben az országi) in a munkás és paraszt gyermekek számára is meg­nyílt a lehetőség a tanulásra, batyut kötöttem a hátamra és elindultam Félegyházára. Tervem sikerült, felvetlek a kollégi­umba .Később átjöttem Szegedre, ide a Bem-kollégiumba. Je­lenleg a tanítóképző harmadik osztályát végzem. Eleinte bi­zony nehezen ntenlf a tanulás, de most már leküzdöttem min­den nehézsége!. A beszélgetésre többen jef igy élnek, leieszik a könyvet. Szabadi Béla kér szót. — De nem elég az, hogy Tanulunk, hanem tudásunkat to­vább is kell adnunk. Ezért járunk ki falura az EPOSz szerve­zetekbe. — — De nemesük falura látogatunk el, hanem az üzemek­be is. — veti közbe jsztin Margit. Ma délelőtt például a Do­hánygyár dolgozóit látogatjuk meg. Egyre szélesedik a qyüra Kerlész Dezső kollégiumi igaz­gató körül. Fiatal, húszéves fin, ő ls a munkás osztály soraiból nőit ki. A beszélgetés a kollégiumi élei szépségeiről és válto­zatosságáról folyik. Kiderül, hogy a Bem-kollégiumban aszó­vetkezetek közölt állandó tanulmányi, céllövészeli és tisztasági verseny folyik. Vidám nevetéssel megérkeznek a rüplabdázók is. A »Vörös Október<t szövetkezet tagjai lelkesed újságolják, liogy ők nyerték meg a mérkőzést. Azonban nem sokáig ujjonghatnak, mert megszólal a csen­gő s jelzi, hogy hamarosan indulnak a Dohánygyárba. A Bem­kollégium hatvan fiatal tagja üzemlátogatásra iridtil, hogy el­mélyítse kapcsolatait az Ipari munkássággal. A Vdadrhelyi-sugárutoh - néhány perc múlva munkásindu­lók hangjai melleit vonulnak el a Bem-kollégisták. örömtől sugárzó arccal, lelkesedéssel zeng ajkukon a dal: Elől járunk a harcban és bátran lámadunk... Kristó Margit Nem bocsájlhatják el a kulákok a munkavállalóikat Rendelet szabályozza a szöllőgazdasági munkások nzolgálaf viszonyát A szegem/parasztokért A földművelésügyi miniszter előterjesztésére a miniszterta­nács rendelettervezetet fogadott el, amely a mező-, szőlő, és krrtgazdál­koitássul, továbbit mezőgazda­sági gépek üzembcntartásával t* bérbeadásával foglalkozó munkáltatókat eltiltja alkal­mazottaik eibocsájtásátőb Ez a rendelkezés minden olyan munkáltatóra vonatkozik, nki 1949 január 1-én vagy azt kö­vetően munkavállalót foglalkoz­tat ott. A határozott időre kö­tött. és a. rendelet hatályának tartama alatt lejáró szolgálati szerződéseket határozatlan időre kötött azereódéseknék kell tekinteni, aminéle következtében minden korábbi felmondás is liatályta­ianuá válik. A rendelet intéz­kedései nem vonatkoznak az állam­ra. törvényhatóságokra és a földműves-, valamint fölil­b5rlőezövef kezetekre. Y munkavállalók a határozatlan időre szolgáló viszont 15 napi felmondássá! Kármikor meg­szüntethetik. Szeged környékén is megkez­dődtek a házhelyosztások. Len­gyelkápolnán több, mint félszáz dolgozó kisparaszt jutott ház­helyhez, majd Szentmihhálytel­ken ujabb közel 70 kisparaszt kapott házhelyet. Rövidesen uj, kis családi házak épülnek ezeken a népi demokráciától ajándékba kapott földeken. Országszerte szegény parasztok százai és ezrei költöznek majd uj lakásba, olyan kispa-asztok, akiknek nagyrésze eddig egészségtelen, földes kis szobában sokszor két-három má­sik csatáddal együtt zsúfolódott össze és nyögte a földesúr, vagy a kulák robotját. R kizsákmá­nyolt sze é lyparasztok moste y­re inkább gazdaságilag is tel­jesen felszabadult parasztokká válnak. A' házhelyosztás egy jele csak annak a politikának, amelg a falun elsősorban a szegénypa­rasztság, a kisparasztok, föld­munkások érdekeit, támogatását tartja szem előtt. Ez a politika a Magyar Dolgozók Pártjának irányvonala, amelynek világos álláspontját magáé átette a Nép­front is programjában. A sze­gényparasztságról cséi földmun­kásságról fokozottan igyekszik gondosko Ini népi óemokrác'ánk. Ez a réteg a termelésben, a szocializmus épitésében élenjáró munkásosztály legjobb szövetsé­gese és ezért számukra minden lehetőt meg kell adni, hogy érezzék: az egész dolgozó ma­gyar nép megbecsüli őket és számit rájuk. Rákosi Mátyás elv­társ szögezte'le ezt az álláspon­tot az MDP központi vezetőségé­nek márciusi ülésén mondott be­szédétén. Hangoztatta, gondos­kodni kell róla, hogy a szegény­pa-as-t ág, a jöldmnnkásság l 'p­ten-nyomon, napról-napra érezze, hogy az ipari munkásság át tart­ja legmegbízhatóbb harcos tár­sának a falun és ennek megfe­lelően bánik vele. Gondoskodni kell róla, hogy a szegénypa­rasztság kapja elsősorban mind­azokat az előnyöket, amelyeket földmunkások lakásban, bérben, a demokrácia a falu dolgozó ré­tegeinek nyújt és különösen a szociális jut 'aiásban, szabadidő­ben megkapják mindazt, amit a kollektív szerződés számukra biztosit. Ötéves tervünk valóban a leg­messzebbmenő támogatást nyújt­ja a dolgozó szegényparasztság és földmunkásság számára. Itt van mindjárt a liázhelyosztús kérdése, amely sokkal nagyobb jelentőségű, mint az első pilla­natban látszik. Nem csupán azt jelenti ugyanis, hogy a házhely­juttatás révén egészséges családi otthonok épülhetnek dolgozó pa­rasztságunknak, de ezáltal uj te­lepüléscsoportok alakulnak ki, amelyeket könnyebben el lehet látni vízzel, villannyal és a tech­nika egyéb eredményeivel, va­lamint sokkal fokozottabb kul­turélet alakulhat kl . C anádmegyé'>en, Dombegyhá­zán, Mezői egyesen, Kevcrmesen máris százszámra épülnek uj há­zak és a községnek egészen uj részei alakúttak kl. R Mezöko­vácsháza fe'.é vezető uton például szinte valósággal uj falu szil letett. Igy lesz ez majd az or* szág más vidékéhez hasonlóan Szeged környékén is, ahol a szét szórt, egymástói távoleső, léled hóba, tavasszal, ősszel sárba) sárba, nyáron porba fulladt vis' kók helyett egészséges tanya­központokban élhet a dolgozd parasztság. Az ötéves terv so­rán 2C0 uj tanyaközpont létesül majd és ezeket bekapcsolják a villamoshálózatba. Mintegy I25Í község és vele misjélmi'l óny\ jalusl dolgozó kap villanyt AAindezékre a helyekre bevezeti) a telefont is. Nem kisebb fon­tosságú az a hatalmas gépe Kés1 program, amely ugyancsak a' dolgozó parasztság segítését szolgálja és megszabadítja a kulákuzsorától. Az ötéves terv végére 500 mezőgazdasági gép* állomásról 21.000 traktor indul majd kl nap, mint nap munká­ra, hogy segítse a szöyetkeze­tekbe tömörült dolgozó kispa­rasztokat. R ma még sok helyen mun­ka nélkül lévő falusi földmunká­sok helyzetén segít Iparosodás! programunk, amely 'felszívja a mezőgazdasági munkanélküli/é­get. Egyetlen atíat is világosan beszél: az ötéves terv során 50 ezer uj munkásra lesz szükség az állami gépüzemekben. Ezek­nek legnagyobb része a dolgozó kisparasztok, földmunkások k' rélról kerül ki. Mindezekhez azonban fokoz /­tan szükség van arra, hogy egy pillanatig sem szűnjék meg a kulákság elleni küzdelem, meri a falu ' kizsákmányol ól nyitván n.cm nézik jó szemmel régi cse­lédeik, vagy az állatuk annyira lenézett és kihasznált szegény­parasztok boldogulását. Népi de­mokratikus államunk minden se­gítséget megad a dolgozó kis­parasztoknak, de vele együtt ko­moly sqgitséget nyújt a közép­parasztságnak is, mert vele szö­vetségben kell harcolnunk a ku­lákság ellen. A középparasztság­nak ugyancsak klzsákmányolóK khizsorázól a kulákok, ezért ér­dekük nekik ls, hogy a bizott­ságokban, a falu vezetésében a szegényparasztok — mint a ku­lákok legkérlelhetetlenebb elten­ségel — legyenek túlsúlyban, Népi demokráciánk ezért j len­tős támogatást nyújt a kö-.ép^ parasztságnak is, igy példán' a» zal, hogy termeléü szerződés köthetnek, őket sem sújtja i, holdak után járó zsirbeszolgál tatás, tagjai lehelnek a szövet kezelnek, DÉFOSz-nak és a leg­élesebb ha 'árvonalat hu zzuk m g a köépparaszt, valamint a kulák kőzött. R falu minden dolgozója. d« különösen a falu szegénypam zt­jal, a proletár és félproletár ré­tegei mindig számíthatnak a munkásosztály egy-éges tám ga­tására és vele az ország vezető pártjának: a Magyar Dolgozók Pártjának meoingathatatlar, erős segítségére. Ma a szocializmus épitéiének korszakában igy válik egyre kézzelfoghatóbb valóság­gá a munkás-paraszt szövciség gondolata, amely valamennyiünk boldogabb jövőjét biztosit) n. l.őkös 7tálán Gyapjúszövet nagykereskedelmi Nomzeli Vállalat Kcirtise-n. 8 SZEGEDEN március 28-án Kárász-u. • hétfőn nyitja meg 8. sz. fiókját, ahol nagy raktárral, fokozol! udvariassággal áH a szegődi és szegedkörnyéki kiskereskedők rendelkezésére

Next

/
Thumbnails
Contents