Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-26 / 71. szám

DÉLMAGYAKORSZAü •f / Ma felfos heti rádióműsor II. Éli. 71. S7á«n. Ara 60 lillér 1949 Március 28, szombat Egy megnyert csata évfordulójára Mosl egy éve, 1948 március 26-án történelmi napra virradtunk. fl kormány elrendelte a száznál több ipari üzemek államosítását, az üzemek élére munkás völlalalve etőket állítót!. Hz az intézkedés mint derült légből a villám csapott le az újjáépítést, a termelést szabotáló, állami kölcsönöket .elsikkasztó, tőkéjüket kivonó és a hároméves tervet akadályozó tőkésekre, flz üzemi bizottságok, bizalmi testülelek már a kora reggeli órákban zár alá vették a vállalatok ügy- és pénzkezelését, áruraktárait, néhol őrségeket is állítottak fel, nehogy a tőkések még az utolsó pillanatban is elkaparintsanak valamit, vagy szabotázs! kövessenek el. • fl gyárak, üzemek munkássága a' hir hallatára fel lobogózta a munkahelyeket, a borongós márciusi reggelen vígan csattogtak a nemzetiszínű és vörös zászlók a bejáratok, tetők felett. Rögtönzött gyűléseket tartottak, munkásindulók harsantak fel a gépek mellett, vig ének- és zeneszó töltötte be a gyárakat Budapesten és a vidéken, flz egyes üzemekben azonnal be is iktatták a vállalatvezetőket, legtöbb helyen ugyanannak az üzemnek régi. kipróbált harcos munkását, vagy tizem vezetőjét. Megható jelenetek játszódtak le mindenütt, fl népi demokrácia, a munkásosztály, a föld, a bányák, a bankok államosítása után ujabb diadalmas csatát nyert. 1948 március 26-án a magyar munkásosztály a nép nevében vette át az államosított üzemeket és gyáriparunk legnagyobb részének gazdája ezzel az egész magyar nép lett. flz intézkedések — amint ezt most, egy év távlalából megállapíthatjuk — dönlően megszilárdították a munkásosztály és pártja által vezetett dolgozó nép politikai hatalmát, biztos alapot adtak a munkás-paraszt szövetségnek, o termelés halalmas arányú kifejlesztésére, a lakosság életszínvonalának emelésére adtak lehetőséget. — a a kormány határozata értelmében államosítandó üzemek állami tulajdonba vétele nem egyéb, mint a társadalmi igazságosság legelemibb követeiméínyének megvalósítása« — szögezte le aznap Gerö Ernő elvtárs. fl munkásosztály pert nyert itt kizsákmányolól ellen, akár mint a dolgozó parasztság 1945ben. E pernyerés óta már ujabb és ujabb pereket nyertünk, fl fliinká os tály egyesítette sorait, • icgszilárditotta élcsapatát, a • Aapyar Dolgozók Pártját. fl • munkás-paraszt szövetség még » szorosabbra fűződött és most a munkásosztály, pártja által irányitott Függetlenségi Népfrontban már kialakulhatott minden haladó és demokratikus erö építő és harci szövetsége, a Függetlenségi Népfront és végérvényesen rávthetjük népünket a szocializmus útjára. A munkásosztály, annak pártja áltaJ vezetett" dolgozó nép egyre kémén vebb csapásokat mérhetett a 'bel- és külföldi reakcióra városon és falun egyaránt. Az egvházi iskolák állanipiilása, a Mindszentv-nerité. lete, a beszolgáltatási mozgalom sikere, a szövetkezeti mozgalom erőstxxfese, az egyre élesedő falusi osztályharcban a kulákok ellen egyre jobban gyűrűző küzdelem egy-egy állomása ennek a harcnak. Se szeri, se száma azoknak a csatáknak, amit mi Szegeden, Csongrádban, Csanádban nyertünk az államosítások óta. A termelés vonalán ilyen nyert csata például az, hogy Szegeden az összes államosított üzemek termelése kibontakozhatott, a DÉMA-ban, a Szegedi Kenderben, az Ujszegedi Gőzfürésztan, Lippaiéknál és a többi helyeken most egy éve kinevezett vállalatvezetők rendbehozhatták üzemeiket, kifizethették a tőkések által itthagott adósságokat. Győzelem az, liogy immár a harmadik, szocialista munkaversenyen indulhatott Szeged, Makó Mezőhegyes üzemeiben, brigádok alakulhattak, élmunkások, ujitók, észszerüsitők kerülhettek ki a munkások soraiból. Az államosítás következménye az, hogy sikerrel és hét hónappal a kitűzött idő előtt fejezhettük be hároméves munkaversenyünket és előkészíthetjük ötéves tervünket, amely teljesen átalakítja országunk gazdasági szerkezetét, felemeli életszínvonalunkat, nehézipart épit ki, Szegedből középipári centrumot létesit> Csongrádban, Csanádban korszerű mezőgazdaságot alapoz meg. Most egy éve lezajlott államosítások komoly változásokat hoztak a mi egyéni életünkben is. A szegedi, *makói üzletekben, Népboltokban mutatkozó árubőség csak ennek köszönhető. A Téli Vásár akció például, a leszállított áru legkülönbözőbb cikkek, textiles cipőneműk, élelmiszerek, olcsó konzervek stb. áramlása a fogyasztókhoz csak az államosított gyáraknak, az ott •bontakozó versenynek, többtermelésinek, önköltségcsökkentésnek tudható be. A városi dolgozó mellett a falu népe is nagy használ látja az egy év előtti esemény nek. Az, hogy Deszken, Sövényházán, Baján, Kislcúnfélegyházán, Kisszálláson, Battonyán, őföldeákon, Mezőhegyesen gépállomások alakulhattak és a feldübörgő traktorok nyomán olcsó áron, jobban szántódnak a szegényparasztok földjei, szintén annak köszönhető Az államosítások, az egy év előtti csata sikerei után nem átthatmik meg. A proletárdiktatúra funkcióját betöltő népi demokráciában zgyre több feladat hárul ipari munkásra, kisparasztra értelmiségre egyaránt. Altiunk helyt munkánkban, miként az üzemek munkásai az államosítások pillanatában ér azóta helyt álltak, olyan lelkesedéssel dolgozzunk és harcoljunk, mint aminő lelkesedés öntötte el a budapesti szegedi, nagylaki, me-ühegvesi üzemeket az egy&o előtti borongós márciusi reggelen s okkor újafcb sikerek várnak ránk a jövőben. (N. L.) Nem lesz Itáfiorii, mert a népek nélkül, a népek ellen nem lehet háborút csinálni Révai elvtárs beszéde a Spartcsarohl békegyütésen A magyar értelmiség, a íők és a munkásosztály, a Jolgozó parasztság, az ifjúrág legjobb fiainak többezer főnyi tömege gyűlt össze pénteken délután a sportcsarnok hatalmas termében, hogy hitet tegyen a béke és a szabadság szent ügye mellett, felsorakozzon az amerikai, a nyugati, imperialisták, háborús politikája ellen. öt órakor a jelenlévők hatalmas tapsa és éljenzése közben vonult he az elnökség. Az elnöki emelvényen ott volt Dobi István miniszterelnök, Rajk László, Farkas Mihály, Olt Károly, Ries István, Rónai Sándor, Kállai Gyula elvtárs, miniszterek é? Ortutay Gyula kultuszminiszter, valamint a magyar élet számos kiválósága. A himnusz elhangzása után Jóború Magda, az MNDSZ "őtitkára nyitotta meg :a "vgyfljést. . á Az amerikai Impcrilaistik háborús előkészületeiket az utóbbi napokban jel/okozták és meggyorsították. Ebben a légkörben született meg a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és az értelmiségiek nemzetközi összekötő bizottságának javaslata egy nemzetközi békekongresszus összehívására. Forrón üdvözöljük a bekekongresszus gondolatát ml, a népi demokráciák dolgozói, akik féltő gonddal őrködünk országaink felett, melyek végre igazi hazánkká váltak. Azoknak a százmillióknak a sorában, akik foglalkozásra, fajra és felekezetre való tekintet nélkül üdvözlik a békihongresszus gondolatát, döntő szerepük van az asszonyoknak. Nem véletlen, hogy a kongresszus egyik javaslattevője, a közel 100 millió asszonyt össszefogó harcos szervezel, a Nemzetközi Nőszövetség. Vigye ez a gyűlés hirül a világ minden békét akaró népének, hogy miránk, magyar dolgozókra mindig számithatnak abban a nagy és nemes küzdelemben, amely világszerte folyik az imperialista háborús uSzitók megfékezésére és az emle.i ég legdrágább kincsének, a békének bi.tositására. Hosszantartó viharos taps közepette R,va József elvtárs szólalt fel ezután. Azért jöttünk ma össze, a magyar értelmiség nemzeti bizottsága és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége hívására, hogy az egész ország, de a nagyvilág számára ls hallhatóan felemeljük szavunkat a háború ellen, a béke mellett. Ezekben a napokban az egész világon hatalmas, minden országot cs népet felölelő békemozgalom bontakozik kl és szólítja csatasorba a dolgozó embereket. Világmozgalomról van szó, amely nem szorítkozik egyes országokra, hanem kiterjed minden orszagra, azért jöttünk ma össze, hogy megmondjuk: A magyar nép, a magyar dolgozók helye ott van a világ nagy békemozgalmában. Nyíltan kell beszélnünk. Nincs komolyabb ügy a béke ügyénél és éreft néppel komoly kérdésekről. komolyan kell beszéllnünk, kertelés és szépités nélkül. A béke veszélyben van. Tudjuk, hogy népünk és demokráciánk ellenségei az igazságnak ezt a nyílt kimondását rémhírterjesztésre fogják felhasználni, de ez nem ok arra, hogy elhallgassuk a való helyzetet. Biztosan tudjuk, hogy a magyar nép túlnyomó többségében a nyilt beszéd, az imperialista háborús uszítók által felidézett veszélyről elszántságot és szilárdságot fog kiváltani a béke védelmében. Az Atlanti Szerződés világpolitikai képmutatás A békét azonban nem elég csak kívánni. a háborús uszítók gonoszsága fölötti siránkozás és sopánkodás xem segít. Fel kell ismerni honnét, milyen erők részéről 'enyegeti veszély a békét és tudni kell mi a teendő a veszély leküzdésére. A tolvajok -égi és sokszor bevált taktikája, fogjákmeget kiabálnak, hogy eltereljék magukról a figyelmet. A háborús uszítók nindent elkövetnek, hogy a népek ne tudják meg a háporús előkészítés boszorkánykonyhájának titkait. Támadó háborúra készülnek és közben torkuk szakadtából kiabálják, hogy ők csak védekeznek és a békeszerető népek az igazi támadók. Ilyen világpolitikai képmutatás és ködösítés az úgynevezett atlanti szerződés. De az imperialista hazugsággal szemben a tények beszélnek és azt mondják, hogy az atlanti szerződés nem egyéb, mint egy háborús tömb, támadó szövetség a Szovjetunió és a népi demokráciák bekerítésére, az Egyesült Államok diktatúrájának megvalósítására saját „szövetségesei fölött is". Ezeket a törekvéseket világosan bizonyítják az atlanti szerződés egyes cikkelyek Az angol külügyminisztérium erőszakot tesz a földrajzon — Kérdem, ki a támadó l -e kényszeríti saját „szövetaz-e, aki fegyverkezési ver-1 végeseit", vagy as, aki nemvényt indít, aki fegyverkezés-1 vetkőzi egyezményt javasol a lefegyverzésről. Fegyverkezési kényszert Amerika alkalmaz, a lefegyverzésre a Szovjetunió tett javaslatot. flz úgynevezett atlanti szerződésbe meghívták Olaszországot is, amelynek semmi köze az atlanti tengerhez. Az angol külügymlniszlérium eröszakot less a földrajzon, as »Atlanti-óceánt Görögországig, süt Perzsidig akarja meghosszabbítaniflz északatlanti tér éj védelme csak ürügy cs az igazi szándék: a világ minden részén támaszpontot teremteni a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni támadásra. Nem mi mondjuk, hanem a »Washington Post? »az atlanti szerződés célja széles katonai szövetség létesítése a Szovretuniö halárain«. Ar imperialisták na''a lorrada'om külügy, de az ellcnnlorrndalo-n béliig v flz atlanti szerző'é/ nz amerikai háboríts párt kalandorainak szolgáltatja kl a nyugateurúpal népeket, tőlük teszi függővé, ml- « kor sodródik bele a franda, az angol nép a háborúba. Nem ml mondjuk, hanem az angol »Daily Express?, amelyet senki sem gyanúsíthat kommunista, vagy szovjet szimpátiával, hogy ez a szerződés valójában az amerikai politika eszköze, fl szövegből világosan kiderül, hogy Washington lesz az ur, hiszen minden Washingtonból ered és Washingtonba tér vissza. Az Egyesült Államokban olyan nagy számmal található kalandor elemek az atlanti szerződést arra használják fel, hogy Angliát és az európai nemzeteket a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányuló háborúba sodorják. Az atlanti szerződés az Egyesült Államok világuralmi törekvéseinek eszköze, nemcsak a Szovjetunió és a népi demokráciák rovására, hanem saját csatlósainak rovására is. Ezt meg az amerikai lapok egyrésze ls elismeri. flzt mondják: flz atlanti szerződés a nyugati demokrácia és civilizáció védelmére szolgál, de mi nem kérünk abból a Dnynga ti civilizációból;< és demokráciából, amelybe belefér a portugál diktatúra éppen ugy, mint Franco fasiszta hóhéruralma. Ez a szerződés, ha egyáltalán védelmez valamit, akkor a nemzetközi reakciót védelmezi a haladás erőivel szemben. Ez a szerződés: nz ameri kai linúnetőke vezefése *;alait véd. és dacszövetség a dolgozó tömegek ellen, amelyele lázadnak a reakciós nagytőke uralmával szemben. Achesou és llevin készek fegyveres segítséget nyújtani a francia nép ellen, de Franco ellenforradalma idején bezzeg nem segítettek beavatkozni a spa- > nyol belügyekbe. A forrada • loai számukra külügy, az el