Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-26 / 71. szám

DÉLMAGYAKORSZAü •f / Ma felfos heti rádióműsor II. Éli. 71. S7á«n. Ara 60 lillér 1949 Március 28, szombat Egy megnyert csata évfordulójára Mosl egy éve, 1948 március 26-án történelmi napra virrad­tunk. fl kormány elrendelte a száznál több ipari üzemek ál­lamosítását, az üzemek élére munkás völlalalve etőket állítót!. Hz az intézkedés mint derült légből a villám csapott le az új­jáépítést, a termelést szabotáló, állami kölcsönöket .elsikkasztó, tőkéjüket kivonó és a hároméves tervet akadályozó tőkésekre, flz üzemi bizottságok, bizalmi tes­tülelek már a kora reggeli órák­ban zár alá vették a vállalatok ügy- és pénzkezelését, árurak­tárait, néhol őrségeket is állítot­tak fel, nehogy a tőkések még az utolsó pillanatban is elkapa­rintsanak valamit, vagy szabo­tázs! kövessenek el. • fl gyárak, üzemek munkássága a' hir hallatára fel lobogózta a munkahelyeket, a borongós már­ciusi reggelen vígan csattogtak a nemzetiszínű és vörös zászlók a bejáratok, tetők felett. Rög­tönzött gyűléseket tartottak, munkásindulók harsantak fel a gépek mellett, vig ének- és ze­neszó töltötte be a gyárakat Bu­dapesten és a vidéken, flz egyes üzemekben azonnal be is iktat­ták a vállalatvezetőket, legtöbb helyen ugyanannak az üzemnek régi. kipróbált harcos munkását, vagy tizem vezetőjét. Megható je­lenetek játszódtak le mindenütt, fl népi demokrácia, a munkás­osztály, a föld, a bányák, a ban­kok államosítása után ujabb dia­dalmas csatát nyert. 1948 március 26-án a magyar munkásosztály a nép nevében vette át az államosított üzeme­ket és gyáriparunk legnagyobb részének gazdája ezzel az egész magyar nép lett. flz intézkedé­sek — amint ezt most, egy év távlalából megállapíthatjuk — dönlően megszilárdították a mun­kásosztály és pártja által veze­tett dolgozó nép politikai ha­talmát, biztos alapot adtak a munkás-paraszt szövetségnek, o termelés halalmas arányú kifej­lesztésére, a lakosság életszín­vonalának emelésére adtak le­hetőséget. — a a kormány határozata ér­telmében államosítandó üzemek állami tulajdonba vétele nem egyéb, mint a társadalmi igaz­ságosság legelemibb követeimé­ínyének megvalósítása« — szö­gezte le aznap Gerö Ernő elv­társ. fl munkásosztály pert nyert itt kizsákmányolól ellen, akár mint a dolgozó parasztság 1945­ben. E pernyerés óta már ujabb és ujabb pereket nyertünk, fl fliinká os tály egyesítette sorait, • icgszilárditotta élcsapatát, a • Aapyar Dolgozók Pártját. fl • munkás-paraszt szövetség még » szorosabbra fűződött és most a munkásosztály, pártja által irá­nyitott Függetlenségi Népfront­ban már kialakulhatott minden haladó és demokratikus erö épí­tő és harci szövetsége, a Füg­getlenségi Népfront és végérvé­nyesen rávthetjük népünket a szocializmus útjára. A munkásosztály, annak párt­ja áltaJ vezetett" dolgozó nép egyre kémén vebb csapásokat mérhetett a 'bel- és külföldi reakcióra városon és falun egy­aránt. Az egvházi iskolák álla­nipiilása, a Mindszentv-nerité. lete, a beszolgáltatási mozga­lom sikere, a szövetkezeti moz­galom erőstxxfese, az egyre éle­sedő falusi osztályharcban a kulákok ellen egyre jobban gyű­rűző küzdelem egy-egy állomása ennek a harcnak. Se szeri, se száma azoknak a csatáknak, amit mi Szegeden, Csongrádban, Csanádban nyer­tünk az államosítások óta. A termelés vonalán ilyen nyert csata például az, hogy Szege­den az összes államosított üze­mek termelése kibontakozhatott, a DÉMA-ban, a Szegedi Ken­derben, az Ujszegedi Gőzfü­résztan, Lippaiéknál és a többi helyeken most egy éve kine­vezett vállalatvezetők rendbe­hozhatták üzemeiket, kifizet­hették a tőkések által ittha­gott adósságokat. Győzelem az, liogy immár a harmadik, szocialista munka­versenyen indulhatott Szeged, Makó Mezőhegyes üzemeiben, brigádok alakulhattak, élmun­kások, ujitók, észszerüsitők ke­rülhettek ki a munkások sorai­ból. Az államosítás következ­ménye az, hogy sikerrel és hét hónappal a kitűzött idő előtt fejezhettük be hároméves mun­kaversenyünket és előkészíthet­jük ötéves tervünket, amely teljesen átalakítja országunk gazdasági szerkezetét, felemeli életszínvonalunkat, nehézipart épit ki, Szegedből középipári centrumot létesit> Csongrádban, Csanádban korszerű mezőgaz­daságot alapoz meg. Most egy éve lezajlott álla­mosítások komoly változáso­kat hoztak a mi egyéni éle­tünkben is. A szegedi, *makói üzletekben, Népboltokban mu­tatkozó árubőség csak ennek köszönhető. A Téli Vásár ak­ció például, a leszállított áru legkülönbözőbb cikkek, textil­es cipőneműk, élelmiszerek, olcsó konzervek stb. áramlása a fogyasztókhoz csak az álla­mosított gyáraknak, az ott •bontakozó versenynek, több­termelésinek, önköltségcsök­kentésnek tudható be. A városi dolgozó mellett a falu népe is nagy használ lát­ja az egy év előtti esemény ­nek. Az, hogy Deszken, Sö­vényházán, Baján, Kislcúnfél­egyházán, Kisszálláson, Bat­tonyán, őföldeákon, Mezőhe­gyesen gépállomások alakul­hattak és a feldübörgő trak­torok nyomán olcsó áron, jobban szántódnak a szegény­parasztok földjei, szintén an­nak köszönhető Az államosítások, az egy év előtti csata sikerei után nem átthatmik meg. A prole­tárdiktatúra funkcióját be­töltő népi demokráciában zgyre több feladat hárul ipa­ri munkásra, kisparasztra értelmiségre egyaránt. Alt­iunk helyt munkánkban, mi­ként az üzemek munkásai az államosítások pillanatában ér azóta helyt álltak, olyan lel­kesedéssel dolgozzunk és har­coljunk, mint aminő lelkese­dés öntötte el a budapesti szegedi, nagylaki, me-ühegve­si üzemeket az egy&o előtti borongós márciusi reggelen s okkor újafcb sikerek várnak ránk a jövőben. (N. L.) Nem lesz Itáfiorii, mert a népek nélkül, a népek ellen nem lehet háborút csinálni Révai elvtárs beszéde a Spartcsarohl békegyütésen A magyar értelmiség, a íők és a munkásosztály, a Jolgozó parasztság, az ifjú­rág legjobb fiainak többezer főnyi tömege gyűlt össze pénteken délután a sport­csarnok hatalmas termében, hogy hitet tegyen a béke és a szabadság szent ügye mel­lett, felsorakozzon az ameri­kai, a nyugati, imperialisták, háborús politikája ellen. öt órakor a jelenlévők ha­talmas tapsa és éljenzése közben vonult he az elnök­ség. Az elnöki emelvényen ott volt Dobi István minisz­terelnök, Rajk László, Far­kas Mihály, Olt Károly, Ries István, Rónai Sándor, Kállai Gyula elvtárs, miniszterek é? Ortutay Gyula kultuszminisz­ter, valamint a magyar élet számos kiválósága. A himnusz elhangzása után Jóború Magda, az MNDSZ "őtitkára nyitotta meg :a "vgyfljést. . á Az amerikai Impcrilaistik há­borús előkészületeiket az utób­bi napokban jel/okozták és meg­gyorsították. Ebben a légkörben született meg a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség és az ér­telmiségiek nemzetközi összekötő bizottságának javaslata egy nem­zetközi békekongresszus össze­hívására. Forrón üdvözöljük a bekekongresszus gondolatát ml, a népi demokráciák dolgozói, akik féltő gonddal őrködünk or­szágaink felett, melyek végre igazi hazánkká váltak. Azoknak a százmillióknak a sorában, akik foglalkozásra, fajra és felekezet­re való tekintet nélkül üdvözlik a békihongresszus gondolatát, döntő szerepük van az asszo­nyoknak. Nem véletlen, hogy a kongresszus egyik javaslattevője, a közel 100 millió asszonyt öss­szefogó harcos szervezel, a Nemzetközi Nőszövetség. Vigye ez a gyűlés hirül a világ minden békét akaró népének, hogy mi­ránk, magyar dolgozókra mindig számithatnak abban a nagy és nemes küzdelemben, amely vi­lágszerte folyik az imperialista háborús uSzitók megfékezésére és az emle.i ég legdrágább kin­csének, a békének bi.tositására. Hosszantartó viharos taps közepette R,va József elvtárs szólalt fel ezután. Azért jöttünk ma össze, a ma­gyar értelmiség nemzeti bizott­sága és a Magyar Nők Demo­kratikus Szövetsége hívására, hogy az egész ország, de a nagyvilág számára ls hallhatóan felemeljük szavunkat a háború ellen, a béke mellett. Ezekben a napokban az egész világon ha­talmas, minden országot cs né­pet felölelő békemozgalom bon­takozik kl és szólítja csatasorba a dolgozó embereket. Világmoz­galomról van szó, amely nem szorítkozik egyes országokra, ha­nem kiterjed minden orszagra, azért jöttünk ma össze, hogy megmondjuk: A magyar nép, a magyar dolgozók helye ott van a világ nagy békemozgalmában. Nyíltan kell beszélnünk. Nincs komolyabb ügy a béke ügyénél és éreft néppel komoly kérdések­ről. komolyan kell beszéllnünk, kertelés és szépités nélkül. A bé­ke veszélyben van. Tudjuk, hogy népünk és demokráciánk ellensé­gei az igazságnak ezt a nyílt kimondását rémhírterjesztésre fogják felhasználni, de ez nem ok arra, hogy elhallgassuk a való helyzetet. Biztosan tudjuk, hogy a magyar nép túlnyomó többségében a nyilt beszéd, az imperialista háborús uszítók ál­tal felidézett veszélyről elszánt­ságot és szilárdságot fog kivál­tani a béke védelmében. Az Atlanti Szerződés világpolitikai képmutatás A békét azonban nem elég csak kívánni. a háborús uszítók gonoszsága fölötti siránkozás és sopánkodás xem segít. Fel kell ismerni honnét, milyen erők részéről 'enyegeti veszély a békét és tudni kell mi a teendő a ve­szély leküzdésére. A tolvajok -égi és sokszor bevált takti­kája, fogjákmeget kiabálnak, hogy eltereljék magukról a figyelmet. A háborús uszítók nindent elkövetnek, hogy a népek ne tudják meg a há­porús előkészítés boszorkány­konyhájának titkait. Támadó háborúra készülnek és köz­ben torkuk szakadtából kia­bálják, hogy ők csak véde­keznek és a békeszerető né­pek az igazi támadók. Ilyen világpolitikai képmutatás és ködösítés az úgynevezett at­lanti szerződés. De az impe­rialista hazugsággal szemben a tények beszélnek és azt mondják, hogy az atlanti szerződés nem egyéb, mint egy háborús tömb, támadó szövetség a Szovjetunió és a népi demokráciák bekerítésé­re, az Egyesült Államok dik­tatúrájának megvalósítására saját „szövetségesei fölött is". Ezeket a törekvéseket vi­lágosan bizonyítják az atlanti szerződés egyes cikkelyek Az angol külügyminisztérium erőszakot tesz a földrajzon — Kérdem, ki a támadó l -e kényszeríti saját „szövet­az-e, aki fegyverkezési ver-1 végeseit", vagy as, aki nem­vényt indít, aki fegyverkezés-1 vetkőzi egyezményt javasol a lefegyverzésről. Fegyverkezé­si kényszert Amerika alkal­maz, a lefegyverzésre a Szov­jetunió tett javaslatot. flz úgynevezett atlanti szerző­désbe meghívták Olaszországot is, amelynek semmi köze az at­lanti tengerhez. Az angol kül­ügymlniszlérium eröszakot less a földrajzon, as »Atlanti-óceánt Görögországig, süt Perzsidig akarja meghosszabbítaniflz északatlanti tér éj védelme csak ürügy cs az igazi szándék: a vi­lág minden részén támaszpon­tot teremteni a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni táma­dásra. Nem mi mondjuk, hanem a »Washington Post? »az atlan­ti szerződés célja széles katonai szövetség létesítése a Szovret­uniö halárain«. Ar imperialisták na''­a lorrada'om külügy, de az ellcnnlorrndalo-n béliig v flz atlanti szerző'é/ nz ameri­kai háboríts párt kalandorainak szolgáltatja kl a nyugateurúpal népeket, tőlük teszi függővé, ml- « kor sodródik bele a franda, az angol nép a háborúba. Nem ml mondjuk, hanem az angol »Daily Express?, amelyet senki sem gyanúsíthat kommunista, vagy szovjet szimpátiával, hogy ez a szerződés valójában az amerikai politika eszköze, fl szövegből vi­lágosan kiderül, hogy Washing­ton lesz az ur, hiszen minden Washingtonból ered és Washing­tonba tér vissza. Az Egyesült Ál­lamokban olyan nagy számmal található kalandor elemek az atlanti szerződést arra használ­ják fel, hogy Angliát és az eu­rópai nemzeteket a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irá­nyuló háborúba sodorják. Az atlanti szerződés az Egye­sült Államok világuralmi törek­véseinek eszköze, nemcsak a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák rovására, hanem saját csat­lósainak rovására is. Ezt meg az amerikai lapok egyrésze ls el­ismeri. flzt mondják: flz atlanti szer­ződés a nyugati demokrácia és civilizáció védelmére szolgál, de mi nem kérünk abból a Dnyn­ga ti civilizációból;< és demokrá­ciából, amelybe belefér a por­tugál diktatúra éppen ugy, mint Franco fasiszta hóhéruralma. Ez a szerződés, ha egyáltalán védel­mez valamit, akkor a nemzetközi reakciót védelmezi a haladás erőivel szemben. Ez a szerződés: nz ameri kai linúnetőke vezefése *;alait véd. és dacszövetség a dol­gozó tömegek ellen, amelyele lázadnak a reakciós nagytőke uralmával szemben. Achesou és llevin készek fegyveres se­gítséget nyújtani a francia nép ellen, de Franco ellenforra­dalma idején bezzeg nem se­gítettek beavatkozni a spa- > nyol belügyekbe. A forrada • loai számukra külügy, az el

Next

/
Thumbnails
Contents