Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-26 / 71. szám
ő Szombat, 1919 március 26. len forradalom belügy. Ex n szerződés nem a béíke, hanem a polgárháború szerződése.* Az amerikai imperialisták az egész világot egyetlen nagy Görögországgá szerelnék változtatni. Nem mi, hanem az Egyesült Nemzetek szervezetének iőtitkj'ira Trygve Lie állapította meg, liogy az atlanti szerződés az amerikai inii>erializinus állal vezetett katonai háborús blokk, az alapokmány bellijének és szellemének megsértése. Az atlanti szerződés lelutt háborús szerződés, az, agresszív amerikai imperializmus merénylete a világbéke ellen. Dullyt az amerikai republikánus párt egyik fő kűlpoliükusál nem lehet azzal vádolni, hogy a Szovjetunió barátja, de ő jelentette ki, liogy: /Egyetlen inagasrangu személyiséget sem ismerik Amerikában, aki hinne a Szovjetunió állítólagos fegyveres liédiló szándékában.* Egy nemzet önvédelméről van szó Ha tisztán látjuk hol vannak a béke és liol vaunak aa hálioni erői, akkor nem nehéz levonni a következtetést Magyarország, a magyar nép számára. A mi helyünk a l/éke táborában van. Ez nem szorul bővebb bizonyításra. Békeszerető!ünk azonban nem a bárány butasága, nem is a strucc öncsalása. El ni akarunk szabadságban és függctlotiségbiion, de ha szabadságunkra és függcllenségünkre törnek, akkor életűinkkel is helyt állunk érte. A háboiú erői, az imperializmus erői, a mi szabad életünket is fenyegeti. A béke védelmére éppen azért vagyunk elszánva, mert el vagynk szánva népköztársaságunk, demokratikus vívmányaink, a mi földünk, a ro5 gyárunk, a mi iskolánk, a mi felemelkedésünk feltételeinek védelmére. Nem egy rezsim önvédelme ez, hanem egy nemzet önvédelme. Mert ha az imperialista tervek megvalósulnának, népünk szolganéppé, országunk gyarmattá süllyedne. A békét veszélyeztetik az imperialista gyújtogatok, do a veszélyt le lehet küzdeni, a háborút el lehet kerülni. A harmadik világháború elkerülhető és el is foguk kerülni, ha egységesen, elszántan, bátran széles nemzetközi fronton helyt állunk a háborús szítókkal szembei/ A béke biztosítására és megvédésére minden népnek o maga helyén, a maga országában kell megtenni a tőle telhetőt. Mit hell tennünk nehünk magyarohnnh ? Mrk a feladataink? 1. Szilárdan hclytálláni a Szovjetunió vezette békefrontban. Rákosi Mátyás elvtárs szavai szerint: „Memutatni, hogy Magyarország nem rés, haren bástya a békefrontban." 2. Dolgoznunk kell gazdaságunk megerősítésén, hogy erős és ellenállóvá legyük orozágnlikat. 3. Fel kell ébresztenünk és fejlesztenünk népünkben a bátorságnak, a helytállásnak, a haza védelmére irányuló elszántságnak erényét As szellemét. 4. Meg kell szilárdítanunk a nemzeti egységünket, a békét, a munkát, a felemelkedést akaró magyarok tömörülését demokratikus kormányzatunk mö" gőtt. E négy feladat teljesítésével vesszük ki részünket abból a nagy világmozgalomból, amely ma a béke megvédéséért folyik. Ami a magyar munkásosztályt ifletf. ami a munkásság verető pártját, a kommunistákat illeti: Mi meg fogjuk (enni kötelességünket. A nemzetközi békemozgalom élén ts a munl.-ásasztdlu. a kommunisták haladnak, mini ahogy ők állottak a faxizmus elleni harc élén ls. A béke ügve azonban nemcsak kommtinisla ügv és nemcsak munkások ügye. Égve cz minden tiecsülcies (embernek. Ezért hívjuk a mi nagv békefronlunkba az asszonvokat, az ifiuságot, az értelmiséget és azokat ts. akiknek élethivatása a szerelet hirdetése, a keresztény egyházakat A bél* védelmének ügyével szemben ej keltene törpülnie minden mailben es felenlegt vitának és nézeteltérésnek. Ha a keresztény eynbázak komolyan veszik saját hitvallásukat, akkor nem \ boltozhatnak 'fik sem és oda állanak a békéjét és Szabadságát védelmező nén nagy nemzeti egységfrontjába. Nem lesz háborn, mert az egyszerű dolgozó emberek nélkül, a népek nélkül, a népek el. fen nem lehet háborút csinálni. A magyar dolgozóknak meg ..kell mutnbiiok. hogv ott állanak a békefrontnn éppen olvan egységesen, éppen olvan szilárdan és keményen, mint a többi országok dolgozói. Ha ezt megmutatjuk, teljesítettük a magunk iránti és az emberiség iránii kötelességünket 8 béke védelmében. llévai elvtárs szánni nem akaró lelkes tapssal fogadott beszéde után JJekjs József elvtárs a következőket mondotta: \ magyar Ipari munkásság lelkes fiiömmel jelcini bo csatlakozásét a párizsi béke villgértekezlrthez és harcos üdvözletét kii Mi a békeszerető dolgozóknak, az imperialisták gazda nélkül csinálják számításaikat. amikor báborura spekulálnak. A magyar ipari munkás* sá«r megbélyegzi az atlanti szerződést. a liáboru előkészítéséinek n szabad népek szolgaságba hajtásának sötét tervét. Tudjuk. hogy a békét nem adják ingyen. A magyar munkásság legjobb fiait küldi a demokratikus hadseregünkbe és cl van szánva, hogy a békét minden eszközzel megvédi. Ezen a téren nincs helye ingadozásnak, megalkuvásnak. Mi magyar munkálok megfogadjuk, hogy rendületlenül kitartnnk a békéért folyó küzdelemben a nagy Szovjetunió, a népi demokratikus országok a világ békeszerető dolgozói mellett. A békét meg lehet védeni és meg fogjuk védeni- A párizsi világkongresszus Célkitűzéseit magunkévá tess/iik és a kongreszszns minden egyes küldöttjének eredményes munkálkodást kívánunk. \ dolgozó parasztság nevében Dögei Imre elvtárs, a DéFOSz ügyvezető elnöke szólalt fel: fl magyar dolgozó parasztság jól tudja, annak köszönheti szabadságát, hogy a dicsőséges szovjet hadsereg felszabadította hazánkat a hitleri fasiszták és magyar cinkosaik elnyomása alól és lehetővé tette, hogy széttörjük a feudalizmus bilincseit, liogy a mapyar föld végre azé a paraszté legyen, aki azt megműveli. fl dolgozó magyar parasztság most szabad, független országban él, amelyben a dolgozó népé a hatalom, fl magyar nép békében akar* élni, hogy meg valósithassa a hároméves terv befejezése után az ötéves tervet. fl dolgozó parasztság a legnagyobb lelkesedéssel csatlakozik a párizsi kongresszus felhivá. á'io:. mert n eg \ai cyőződv.y a kongresszus megmutatja, hogy a béke erői, melyeknek élén a hatalmas Szovjetunió áll, menynyivel hatalmasabbak a világ uralomra törő amerikai Imperialisták és csatlósaik erejénél. A nagygyűlés lelkes tetszésnyilvánítással kísérte a protestáns egyházak nevében felszólaló Boreczky Albert református püspök beszédét: A magyarországi prolestánt izmus mély meggyőződése, hogy kötelessége a békéért vnló harcban részlvennTudom, hogy erre igent mond velünk egyfíit sok-sok római katolikus hivő is. A béke nem nyugalom és nem passzív pacifizmus. Van egy hamis békevágy. amelyik azt képzeli, hogi/ ölibe hull a iölét. Az ilyen álmodozásoknak a következménye mindig az volt, hogy némely keveseknek valóban ölükbe liullolt a jólét, vagy ami még rosszabb formája a hamis békének: visszavisza-kivánkozás ama képzetelbcli egyiptomi húsosfazekatr mellé. A: egyház feladata a lelke!,ben is harcolni az iga:I békéért és megérlelni mindenkivel, hogy a társadalmi és vagyont kiváltságokról való belső lemondás az emberi szolidaritás nagy parancsa, viszont a régi rossznak a vis.vakinánása akár egy háború árán is: ban Isten ellen. Mi a békét mint magyarok ís meg akarjuk őrizni, mert mérhetetlen yuszhdás után csodálatos erőfeszítésekkel tudott ez az ország nemcsak lábra állani. hanem épiteni és fejlődni is. Usjvaaesnfc lelkes taps fogadta dr. Gillemot. László Kossuth-díjas műegyetemi tanár felszólalását. Mi magyar mérnökök és kutatók, akik átéltük az ország pusztulását, nz újjáépítés hőskorát és a külföld előtt is mutathatunk ,, rá a magyar társadalom minden dolgozó rétegének emberfeletti triieritményeire, elég összehasonító nlappal rendelkezünk arra. hogv a háború, vagy béke kérdésében állási foglalhassunk. Minden erőnkkel csak a liékőf, a békés fejlődést és az emberiség hatadását szolgáljuk. Végül az ifjuság nevében Non Gvörgv elvtárs, a MINSz elnöke beszélj,: Az atlanti sz.övotséir terve az ifjúság millióinak tiltakozását váltotta ki szerte a világon. Mi magvnr fiatalok, a többi demokratikus országok fiataljaival együtt az7al szolgáljuk legjobban a béke ügyét, liogy a szovjet, ifjúság példáját követve, felkészülünk n béke védelmére, fokozott munkával erősítjük hazánkat, szorgalmas tanulással kéjiezzíik magunkat, a dolgozó és tanuló magyar ifjúságot az igaz hazafiság és a nemzetközi szolidaritás szellemében neveljük. A békenagj'gyülést Jóboru Magda elvtár,-uő zárta be: Mi magyar dolgozók — mondotta — erről a gyűlésünkről is üzenjük, hogy mindent megteszünk a párizsi béke-világkongresszus sikere érdekében. A mindvégig izzóan " lelkes hangulata nagygyűlés — mely kifejezésre juttatta az egész magyar dolgozó nép sikraszállását a párizsi béke-világkongresszus céljai mellett — az Internacionálé hangjaival ért véget. EZT IS MEGÉRTÜK! MINDEN OSZTÁLYSOliSJEGY NYER! az ápri is 8-án kezdádá húzásokon Sorsjegyek OSV&TH LASZLU fóelárusitóuál KAI 8Í (volt IJid)-[ Utca 8. Sorsjegy árak; Egész 40,! tél 20, negyed 10, nyolcad 5 frt i . Kitüntetlek az üzemek ábositásánál és az államosított üzemek vezetésében érdemeket szerzett szakembereket A köztársasági elnök az államosítás előkészítése és az államosított üzemek vezetése körül szerzett érdemeikért számos kiváló szakembert kitüntetésben részesített. A Kossuth érdemrend második osztályát kapta: Friss István, az MDP osztályvezetője, Karczag Imre iparügyi államtitkáx és ctr. Szőnyi Tibor országgyűlési képviselő. A Kossuth érdemrend harmadik osztályát kapta többek között: Fölaes lAszló országgyűlési képviselő, Szakai András MDP osztályvezető helyet' tes. A magyar köztársasági érdemrend arany 1 okozatát kapta Herczeg Ferenc, a diósgyőri AIAVAG kohászati üzemek nv. vezérigazgatója, Pataki László, a diósgyőri MAVAG gépgyár nv. vezérigazgatója és Bozsó László, a szegedi Lemezgyár nv. igazgatója. Székházat avatott a földeáki DÉFOSz Most adták át ünnepélyes keretek között a DÉFOSZ földeáki szervezetének a Gazdasági Egyesület székházát. A Gazdasági Egyesület székházában már a DÉFOSZ, ». dolgozó parasztok foglalták el az őket megillető méltó helyet. Az ünnepségen jelen volt a község minden dolgozó parasztja. Zászlókkal vonultak fel, majd levették a Gazdasági Egyesület tábláját és elhelyezték az épület falára a DÉFOSZ felírást. A? átadási ünnepélyen jelen volt Borbás János DÉFOSZ járás5 titkár, Földeák község részéről Földeáki Lajos vezetőjegyző és özvegy Bodócsi Györgyné biróasszony. Bálint István, a DÉFOSZ helyi elnöke nyitotta meg a» ünnepséget, majd a községi vezető jegyző és a bíróasszoni/ szólt. Borbás János járási DÉFOSZ titkár beszédében a DÉFOSZ jelentőségét méltatta. A MDP helyi szervezetének részéről Adók István és Széplaki Mihály szólalt felHollósi Gyula, az óföldeáki gépállomás vezetője hangoztatta, hoy mindenkor és min" dig a dolgozó parasztok segítségére sietnek, az ő érdelükben végzik munkájukat. Búza Dezső az EPOSZ részéről szólalt fel. Az ünnepség a Köztársasági indulóval éri véget. Sorozatos kihágások A makói központi rendőrkapitányság büntetőbírájc több olyan csanádmegyei kulákot ítélt el súlyosan, mert nem tartották be a rendelkezéseket. Antal József negyvenholdas apátfarvi kulákparasztot kihágásért 1000 forint pénzbüntetésre vagy 30 napi elzárásra; Tóth B. András apátfalvi kulákparasztot 1000 forint pénzbüntetésre vagy 30 napi elzárásra; Langó Antal kulákparasztot 1000 forint pénzbüntetésre, vagy 30 nao5 elzárásra, Langó András apátfalvi kulákparasztot 1000 forint pénzbüntetésre vagy 30 napi elzárásra; Tóth'B. Istvánt 1000 forint pénzbüntetésre vagy 30 napi elzárásra; Szigeti Jánost 100 forint pénzbüntetésre vagy 30 napi elzárásra; Veréb Mátyás 40. holdas kulákparasztot, apát"aívi lakost 1000 forint pénz büntetésre vagy 30 napi eljárásra; Szigeti Pál ugyancsak apátfalvi lakos kulákot, akinek kocsmája és 19 hold oldje van, 1000 forint pénzbüntetésre vagy 30 napi eljárásra ítélte. Török István földeáki 47 holdas kulák paraszt is kihágást követett el. A makói -endőrbiró a kihágásért 1000 forint pénzbüntetésre vagy 10 napi elzárásra ítélte el. Bálint Andrásné püspökleei kulákot ugyancsak kihágásért a makói rendőrkapitányság büntetőbírája 1000 forint pénzbüntetésre átváloztatható 30 napi elzárásra ítélte. Áz Uj Világ leguja' b száma közli D. Petrovszkij »Balsikerü kirohanás* cimü cikkét a brit rádiútúrsaságnak a Szovje u ió; és népi demokráciánkat rágalmazó előadássorozatával kapcsolatban. Görget István a Tanácsköztársaságról emlékezik meg. Kristóf László a »Magyar falu kiállítja legszebb kincsét« cimü írásában színes, képes riportot közöl az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásárrúl. •Eltűnik a különbség a város és a falu között* cimmel tartalmas, képes beszámolót közöt az Uj Világ a szovjet kolhozokról. Bemutatja egy kolhozfalu tervét és a szovjet kolhozrendszer átformáló hatásét a szovjet falura. Boldizsár Iván »flz Atlanti Szövetség haditerv a béke ellen* címmel irt érdekes cikket. M. fl-.i Shaul » Bevin Párt önarcképe* cimmel irt az angol munkáspártról és munkásárulá vezetőiről. fl moszkvai magyar kiállítást Karczag Imre állarntltkír ismerteti. Versek, képek, novellák, könyvismertztések, színház, film és zenerovat teszik érdekessé és élvezetessé az »UJ Világ* legújabb számát. Uj MDP vexefőség Garin A Magyar Dolgozók Pártja gacai szervezetében a lagrevízió befejeztével uj vezetőséget választoltak. Elnök: KrincskovLss István lelt, titkár Csatár Sándor, oktatási felelős: Rajcs János, káderes- Tujiiof István, gazdasági vezető: El ner István, propaganda vezető: Bolirád Lajos, szövetkezeti felelős: Kulik Iinre, nőszövetség! felelős- özv. Tímár Istvánné, kö/igaz gátéri felelős: Sibalin Agosta,' ifjúsági felelős: Kulik Ilona.