Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-26 / 71. szám

ő Szombat, 1919 március 26. len forradalom belügy. Ex n szerződés nem a béíke, hanem a polgárháború szerződése.* Az amerikai imperialisták az egész világot egyetlen nagy Görögországgá szerelnék vál­toztatni. Nem mi, hanem az Egyesült Nemzetek szerveze­tének iőtitkj'ira Trygve Lie ál­lapította meg, liogy az atlanti szerződés az amerikai inii>e­rializinus állal vezetett kato­nai háborús blokk, az alap­okmány bellijének és szelle­mének megsértése. Az atlanti szerződés lelutt háborús szer­ződés, az, agresszív amerikai imperializmus merénylete a világbéke ellen. Dullyt az amerikai republikánus párt egyik fő kűlpoliükusál nem lehet azzal vádolni, hogy a Szovjetunió barátja, de ő je­lentette ki, liogy: /Egyetlen inagasrangu személyiséget sem ismerik Amerikában, aki hin­ne a Szovjetunió állítólagos fegyveres liédiló szándéká­ban.* Egy nemzet önvédelméről van szó Ha tisztán látjuk hol van­nak a béke és liol vaunak aa hálioni erői, akkor nem nehéz levonni a következte­tést Magyarország, a magyar nép számára. A mi helyünk a l/éke táborában van. Ez nem szorul bővebb bizonyításra. Békeszerető!ünk azonban nem a bárány butasága, nem is a strucc öncsalása. El ni aka­runk szabadságban és füg­gctlotiségbiion, de ha szabad­ságunkra és függcllenségünk­re törnek, akkor életűinkkel is helyt állunk érte. A háboiú erői, az imperia­lizmus erői, a mi szabad éle­tünket is fenyegeti. A béke védelmére éppen azért va­gyunk elszánva, mert el va­gynk szánva népköztársasá­gunk, demokratikus vívmá­nyaink, a mi földünk, a ro5 gyárunk, a mi iskolánk, a mi felemelkedésünk feltételeinek védelmére. Nem egy rezsim önvédelme ez, hanem egy nemzet önvédelme. Mert ha az imperialista tervek meg­valósulnának, népünk szolga­néppé, országunk gyarmattá süllyedne. A békét veszélyez­tetik az imperialista gyújto­gatok, do a veszélyt le lehet küzdeni, a háborút el lehet kerülni. A harmadik világhá­ború elkerülhető és el is fog­uk kerülni, ha egységesen, elszántan, bátran széles nem­zetközi fronton helyt állunk a háborús szítókkal szembei/ A béke biztosítására és meg­védésére minden népnek o maga helyén, a maga orszá­gában kell megtenni a tőle telhetőt. Mit hell tennünk nehünk magyarohnnh ? Mrk a feladataink? 1. Szi­lárdan hclytálláni a Szovjet­unió vezette békefrontban. Rákosi Mátyás elvtárs szavai szerint: „Memutatni, hogy Magyarország nem rés, ha­ren bástya a békefrontban." 2. Dolgoznunk kell gazdasá­gunk megerősítésén, hogy erős és ellenállóvá legyük or­ozágnlikat. 3. Fel kell éb­resztenünk és fejlesztenünk népünkben a bátorságnak, a helytállásnak, a haza védel­mére irányuló elszántságnak erényét As szellemét. 4. Meg kell szilárdítanunk a nemzeti egységünket, a békét, a mun­kát, a felemelkedést akaró magyarok tömörülését demo­kratikus kormányzatunk mö" gőtt. E négy feladat teljesí­tésével vesszük ki részünket abból a nagy világmozgalom­ból, amely ma a béke meg­védéséért folyik. Ami a magyar munkásosz­tályt ifletf. ami a munkásság ve­rető pártját, a kommunistákat illeti: Mi meg fogjuk (enni kö­telességünket. A nemzetközi bé­kemozgalom élén ts a munl.-ás­asztdlu. a kommunisták halad­nak, mini ahogy ők állottak a faxizmus elleni harc élén ls. A béke ügve azonban nem­csak kommtinisla ügv és nem­csak munkások ügye. Égve cz minden tiecsülcies (embernek. Ezért hívjuk a mi nagv béke­fronlunkba az asszonvokat, az ifiuságot, az értelmiséget és azokat ts. akiknek élethivatása a szerelet hirdetése, a keresz­tény egyházakat A bél* védel­mének ügyével szemben ej kel­tene törpülnie minden mailben es felenlegt vitának és nézetel­térésnek. Ha a keresztény eyn­bázak komolyan veszik saját hitvallásukat, akkor nem \ bo­ltozhatnak 'fik sem és oda álla­nak a békéjét és Szabadságát védelmező nén nagy nemzeti egységfrontjába. Nem lesz háborn, mert az egyszerű dolgozó emberek nél­kül, a népek nélkül, a népek el. fen nem lehet háborút csinálni. A magyar dolgozóknak meg ..kell mutnbiiok. hogv ott álla­nak a békefrontnn éppen olvan egységesen, éppen olvan szilár­dan és keményen, mint a többi országok dolgozói. Ha ezt meg­mutatjuk, teljesítettük a ma­gunk iránti és az emberiség iránii kötelességünket 8 béke védelmében. llévai elvtárs szánni nem akaró lelkes tapssal fogadott beszéde után JJekjs József elv­társ a következőket mondotta: \ magyar Ipari munkásság lelkes fiiömmel jelcini bo csat­lakozásét a párizsi béke vi­llgértekezlrthez és harcos üd­vözletét kii Mi a békeszerető dol­gozóknak, az imperialisták gaz­da nélkül csinálják számításai­kat. amikor báborura spekulál­nak. A magyar ipari munkás* sá«r megbélyegzi az atlanti szer­ződést. a liáboru előkészítésé­inek n szabad népek szolgaságba hajtásának sötét tervét. Tud­juk. hogy a békét nem adják ingyen. A magyar munkásság legjobb fiait küldi a demokra­tikus hadseregünkbe és cl van szánva, hogy a békét minden eszközzel megvédi. Ezen a té­ren nincs helye ingadozásnak, megalkuvásnak. Mi magyar munkálok megfogadjuk, hogy rendületlenül kitartnnk a béké­ért folyó küzdelemben a nagy Szovjetunió, a népi demokra­tikus országok a világ béke­szerető dolgozói mellett. A bé­két meg lehet védeni és meg fogjuk védeni- A párizsi világ­kongresszus Célkitűzéseit ma­gunkévá tess/iik és a kongresz­szns minden egyes küldöttjének eredményes munkálkodást kívá­nunk. \ dolgozó parasztság nevében Dögei Imre elvtárs, a DéFOSz ügyvezető elnöke szólalt fel: fl magyar dolgozó parasztság jól tudja, annak köszönheti sza­badságát, hogy a dicsőséges szovjet hadsereg felszabadította hazánkat a hitleri fasiszták és magyar cinkosaik elnyomása alól és lehetővé tette, hogy széttör­jük a feudalizmus bilincseit, liogy a mapyar föld végre azé a paraszté legyen, aki azt meg­műveli. fl dolgozó magyar pa­rasztság most szabad, független országban él, amelyben a dol­gozó népé a hatalom, fl magyar nép békében akar* élni, hogy meg valósithassa a hároméves terv befejezése után az ötéves tervet. fl dolgozó parasztság a leg­nagyobb lelkesedéssel csatlako­zik a párizsi kongresszus felhi­vá. á'io:. mert n eg \ai cyőződv.y a kongresszus megmutatja, hogy a béke erői, melyeknek élén a hatalmas Szovjetunió áll, meny­nyivel hatalmasabbak a világ uralomra törő amerikai Imperia­listák és csatlósaik erejénél. A nagygyűlés lelkes tetszés­nyilvánítással kísérte a protes­táns egyházak nevében felszó­laló Boreczky Albert reformá­tus püspök beszédét: A magyarországi prolestán­t izmus mély meggyőződése, hogy kötelessége a békéért vnló harcban részlvennTudom, hogy erre igent mond velünk egyfíit sok-sok római katolikus hivő is. A béke nem nyugalom és nem passzív pacifizmus. Van egy hamis békevágy. amelyik azt képzeli, hogi/ ölibe hull a iölét. Az ilyen álmodozásoknak a következménye mindig az volt, hogy némely keveseknek valóban ölükbe liullolt a jólét, vagy ami még rosszabb formá­ja a hamis békének: vissza­visza-kivánkozás ama képze­telbcli egyiptomi húsosfazekatr mellé. A: egyház feladata a lel­ke!,ben is harcolni az iga:I bé­kéért és megérlelni mindenki­vel, hogy a társadalmi és va­gyont kiváltságokról való belső lemondás az emberi szolidaritás nagy parancsa, viszont a régi rossznak a vis.vakinánása akár egy háború árán is: ban Isten ellen. Mi a békét mint magyarok ís meg akarjuk őrizni, mert mér­hetetlen yuszhdás után csodá­latos erőfeszítésekkel tudott ez az ország nemcsak lábra álla­ni. hanem épiteni és fejlődni is. Usjvaaesnfc lelkes taps fogad­ta dr. Gillemot. László Kos­suth-díjas műegyetemi tanár felszólalását. Mi magyar mérnökök és ku­tatók, akik átéltük az ország pusztulását, nz újjáépítés hős­korát és a külföld előtt is mu­tathatunk ,, rá a magyar társa­dalom minden dolgozó rétegé­nek emberfeletti triieritményei­re, elég összehasonító nlappal rendelkezünk arra. hogv a há­ború, vagy béke kérdésében ál­lási foglalhassunk. Minden erőnkkel csak a liékőf, a békés fejlődést és az emberiség hata­dását szolgáljuk. Végül az ifjuság nevében Non Gvörgv elvtárs, a MINSz el­nöke beszélj,: Az atlanti sz.övotséir terve az ifjúság millióinak tiltakozását váltotta ki szerte a világon. Mi magvnr fiatalok, a többi demo­kratikus országok fiataljaival együtt az7al szolgáljuk legjob­ban a béke ügyét, liogy a szov­jet, ifjúság példáját követve, felkészülünk n béke védelmére, fokozott munkával erősítjük hazánkat, szorgalmas tanulás­sal kéjiezzíik magunkat, a dol­gozó és tanuló magyar ifjúsá­got az igaz hazafiság és a nem­zetközi szolidaritás szellemében neveljük. A békenagj'gyülést Jóboru Magda elvtár,-uő zárta be: Mi magyar dolgozók — mon­dotta — erről a gyűlésünkről is üzenjük, hogy mindent meg­teszünk a párizsi béke-világ­kongresszus sikere érdekében. A mindvégig izzóan " lelkes hangulata nagygyűlés — mely kifejezésre juttatta az egész magyar dolgozó nép sikraszállá­sát a párizsi béke-világkon­gresszus céljai mellett — az Internacionálé hangjaival ért véget. EZT IS MEGÉRTÜK! MINDEN OSZTÁLY­SOliSJEGY NYER! az ápri is 8-án kezdádá húzásokon Sorsjegyek OSV&TH LASZLU fóelárusitóuál KAI 8Í (volt IJid)-[ Utca 8. Sorsjegy árak; Egész 40,! tél 20, negyed 10, nyolcad 5 frt i . Kitüntetlek az üzemek ábositásánál és az államosított üzemek vezetésében érdemeket szerzett szakembereket A köztársasági elnök az ál­lamosítás előkészítése és az ál­lamosított üzemek vezetése kö­rül szerzett érdemeikért számos kiváló szakembert kitüntetés­ben részesített. A Kossuth érdemrend máso­dik osztályát kapta: Friss Ist­ván, az MDP osztályvezetője, Karczag Imre iparügyi állam­titkáx és ctr. Szőnyi Tibor or­szággyűlési képviselő. A Kossuth érdemrend har­madik osztályát kapta többek között: Fölaes lAszló ország­gyűlési képviselő, Szakai And­rás MDP osztályvezető helyet' tes. A magyar köztársasági ér­demrend arany 1 okozatát kapta Herczeg Ferenc, a diósgyőri AIAVAG kohászati üzemek nv. vezérigazgatója, Pataki László, a diósgyőri MAVAG gépgyár nv. vezérigazgatója és Bozsó László, a szegedi Lemezgyár nv. igazgatója. Székházat avatott a földeáki DÉFOSz Most adták át ünnepélyes keretek között a DÉFOSZ földeáki szervezetének a Gaz­dasági Egyesület székházát. A Gazdasági Egyesület szék­házában már a DÉFOSZ, ». dolgozó parasztok foglalták el az őket megillető méltó helyet. Az ünnepségen jelen volt a község minden dolgo­zó parasztja. Zászlókkal vo­nultak fel, majd levették a Gazdasági Egyesület tábláját és elhelyezték az épület fa­lára a DÉFOSZ felírást. A? átadási ünnepélyen jelen volt Borbás János DÉFOSZ járás5 titkár, Földeák község ré­széről Földeáki Lajos vezető­jegyző és özvegy Bodócsi Györgyné biróasszony. Bálint István, a DÉFOSZ helyi elnöke nyitotta meg a» ünnepséget, majd a községi vezető jegyző és a bíróasszoni/ szólt. Borbás János járási DÉFOSZ titkár beszédében a DÉFOSZ jelentőségét mél­tatta. A MDP helyi szerve­zetének részéről Adók István és Széplaki Mihály szólalt fel­Hollósi Gyula, az óföldeáki gépállomás vezetője hangoz­tatta, hoy mindenkor és min" dig a dolgozó parasztok se­gítségére sietnek, az ő érde­lükben végzik munkájukat. Búza Dezső az EPOSZ részé­ről szólalt fel. Az ünnepség a Köztársasági indulóval éri véget. Sorozatos kihágások A makói központi rendőr­kapitányság büntetőbírájc több olyan csanádmegyei ku­lákot ítélt el súlyosan, mert nem tartották be a rendel­kezéseket. Antal József negyvenholdas apátfarvi kulákparasztot ki­hágásért 1000 forint pénz­büntetésre vagy 30 napi el­zárásra; Tóth B. András apátfalvi kulákparasztot 1000 forint pénzbüntetésre vagy 30 napi elzárásra; Langó Antal kulákparasztot 1000 forint pénzbüntetésre, vagy 30 nao5 elzárásra, Langó András apátfalvi kulákparasztot 1000 forint pénzbüntetésre vagy 30 napi elzárásra; Tóth'B. Ist­vánt 1000 forint pénzbünte­tésre vagy 30 napi elzárásra; Szigeti Jánost 100 forint pénzbüntetésre vagy 30 napi elzárásra; Veréb Mátyás 40. holdas kulákparasztot, apát­"aívi lakost 1000 forint pénz büntetésre vagy 30 napi el­járásra; Szigeti Pál ugyan­csak apátfalvi lakos kulákot, akinek kocsmája és 19 hold oldje van, 1000 forint pénz­büntetésre vagy 30 napi el­járásra ítélte. Török István földeáki 47 holdas kulák paraszt is ki­hágást követett el. A makói -endőrbiró a kihágásért 1000 forint pénzbüntetésre vagy 10 napi elzárásra ítélte el. Bálint Andrásné püspökle­ei kulákot ugyancsak kihá­gásért a makói rendőrkapi­tányság büntetőbírája 1000 forint pénzbüntetésre átvál­oztatható 30 napi elzárásra ítélte. Áz Uj Világ leguja' b száma közli D. Pet­rovszkij »Balsikerü kirohanás* cimü cikkét a brit rádiútúrsaság­nak a Szovje u ió; és népi de­mokráciánkat rágalmazó előadás­sorozatával kapcsolatban. Gör­get István a Tanácsköztársa­ságról emlékezik meg. Kristóf László a »Magyar falu kiállítja legszebb kincsét« cimü írásában színes, képes riportot közöl az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Tenyészállatvásárrúl. •El­tűnik a különbség a város és a falu között* cimmel tartalmas, képes beszámolót közöt az Uj Világ a szovjet kolhozokról. Be­mutatja egy kolhozfalu tervét és a szovjet kolhozrendszer átfor­máló hatásét a szovjet falura. Boldizsár Iván »flz Atlanti Szö­vetség haditerv a béke ellen* címmel irt érdekes cikket. M. fl-.i Shaul » Bevin Párt önarc­képe* cimmel irt az angol mun­káspártról és munkásárulá veze­tőiről. fl moszkvai magyar ki­állítást Karczag Imre állarntlt­kír ismerteti. Versek, képek, no­vellák, könyvismertztések, szín­ház, film és zenerovat teszik ér­dekessé és élvezetessé az »UJ Világ* legújabb számát. Uj MDP vexefőség Garin A Magyar Dolgozók Pártja gacai szervezetében a lagrevízió befejeztével uj vezetőséget vá­lasztoltak. Elnök: KrincskovLss István lelt, titkár Csatár Sán­dor, oktatási felelős: Rajcs Já­nos, káderes- Tujiiof István, gazdasági vezető: El ner István, propaganda vezető: Bolirád La­jos, szövetkezeti felelős: Kulik Iinre, nőszövetség! felelős- özv. Tímár Istvánné, kö/igaz gátéri felelős: Sibalin Agosta,' ifjúsági felelős: Kulik Ilona.

Next

/
Thumbnails
Contents