Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-20 / 66. szám

•asímap, 1949 március 20. ®SHEHr» Kitüntetések a munkásság és a dolgozó nép felszabadítása körül szerzett érdemekért Ifja Komócsin Mihály és Kokuszi Ferenc e vlársahaí is kHUníeííéb A magyar köztársaság kor. mánya a magyar tánácsköztársn?á(j kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából a munkásság és a dolgozó nép felszaliadit isa körül szerzett elévülhetetI. n érdemeiért Szakasits Árpád köztársasági elnöknek a köztársasági elnök elismerésének arany koszorúját ajánlotta fel. A köztársasági elnök & kitüntetést elfogadta. Ezzel egyidejűleg a köztársasági einők" a magyar tanácsköztársaság kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából a munkásság és a dolgozó nép felszabadítása kerül szerzett elévülhetetlen érdemeikért a köztársasági elnök elismerésének arany koszorúját adományozta Rákosi Mátyásnak, Gerő Ernőnek, Révai "Józsefnek, I.ukács Györgynek, Rudas Lászlónak, Nyusztor Györgynek és Szántó Bélának, a magyar köztársasági érdemrend középkeresztjét pedig Münnich Ferencnek, Vas Zoltánnak, Ilerzcviczy Gizellának, Szakasits Árpádnénak, Novoszad Jánosnak, Gárdos Máriának, Romhányi Margitnak és Schiff Rezsőnek. A köztársasági elnök Károlyi Mihály párizsi követnek, a második magyar köztársaság elnökének, a demokratikus eszmék nagy harcosának, a magyar demokrácia érdekében végzett kiváló munkája elismeréséül a Kossuth-érdemrend első osztályát adományozta. Ar MDP lun'tcioniriuso% hiiunteiése A köztársasági elnök a magyar népi demokrácia érdekében végzett kiváló munkájukért a Magyar Dolgozók Pártja funkcionáriusai közül többet részesített kitüntetésben. A kitüntetettek között a Magyar Közresztjét kapta Aczél György elvtárs, Baranyamegye, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét ifjú Komócsin Mihály elvtárs, Szeged. A 1(1 agyar Köztársasági Érdemérem arany fokozatát Váczi Miklós elvtárs, Csongrádmegve Hajdú Rezső elvtárs, Diósgyőr, Sterbinszki Béla elvtárs, Diós gyűr. Gödör Ferenc elvtárs, Győrmegye, Kulcsár Ferenc elvtárs, Debrecen, Deák Livia elvtárs, Baranyamegye. A Magyar Köztársasági Ér demérem "ezüst fokozatát Hetényi Józsefné elvtárs, Csongrádmegye, Nagy György elvtárs, Szentes, Jakus Lajos elvtárs, Győr, Pogácsás Antal elvtárs, Hajdumegye kapta. A Magyar Köztársasági Érdemérem bronz fokozatát Horváth János elvtárs, Baranya, megye, Kakuszi Ferenc elvtárs társasági Érdemrend tiszti ke- Nagyszeged kapta. U armincki'enc esztendeje dolgozik Szűcs János a nyomdászszakmában. Esténként olt áll a furcsaalaku Typográph gép melleit és ujjai fürgén szaladnak végig a billentyűkön. Percenként oJaoda nyúl egy karhoz, meghúzza, mire oldalról odacsapődik egy üstféle, ka'ltog-zörren a szerkezei és az ezüstszínű, csillogó ólomból kiónlődik egy ujságsor. Szűcs János szedő illámra a billentyűk alá nyúl és a gép felső részét, a /kosarat" hátra billenti, mire az egyes betűk alkotó matricák fémes zizegéssel visszahullanaír és lehet szedni az ujabb sort. Délután öttől éjfél után egyig tart Szűcs János munkaideje. Feszülten figyeli s szedi-szedi a sorokat, amelyek másnap megjelennek az újságban és visszatükrözik, irányitiáik az emberek éledét. Harminchét-harmincnvolc évig Szűcs János a tőkések szolgálatában álló újságot segített e'őállitnni. Szükséges rossznak, ívpról-napra visszatérő roboüirak fogta föl munkáiáf. Az/általa kiszedett soroktól sivár, s-myaru élet és kilátástalan !övő tükröződött. »Zrr.. Zrr., 'i/égtek gúnyosan a matricák: Szűcs János, a te életedről ls Írunk most. Az is csak olyan ' <kó és jövő nélküli mint a táhMé...» JJg, egvs*er csak eljött a felszabadulás, megváltozott a világ. Szűcs János nrar egészen mást olvasott az elébe helyezett kéziratról, bütykös ujjai egyre serényebben kopogtatták* le tartalmát Azután munkahelyet változtatott Munkáslap lett kenyéradója s irt már valóban kéri: eret kapott A kéziratok tartalma pedig dönlően megváltozott. Harcot, kemény küzrie'mOft hirdették és építésre szólítottak fel. Híradások fi/ortok, vezércikkek nvomán vedig egy nem is olyan tiroli jobb világ képe bontakozott ki, Zrr... zörrentek össze a matricák egyszer. — Szűcs János, öreg barátunk, miért nem kapcsolódsz bele ebbe a harcba és építésbe. Szűcs ép•ren a kusza újságírói krixh-nxokat bogarászta, liomlo' í a tolt pápaszemmel s egy ••"apátra mc-á'W. Elgondottío.c': T'mlca Neki is sogiteni Szűcs János tagjelölt felvétele pártunkba kellene. Kilenc órakor mikor halk sóhajjal állták le a félóra vacsoraidőre kikapcsol! motorok a zománcos tányérból kanalazva odaszól a másik két gépszedőnek. — Szaktársak, be szerelnék lépni a pártba... — Gyap jas, Eperjesi, a másik két gépszcaő, Tóth Jaki a mettőr szívesen felvilágosították. A lap. nál üzemi alapszervezet van, ott felvételre jelentkezhet, egy nap összejöttek az alapszervezeti vezetőkkel. Elbeszélgettek. Kiderült, hogy Szűcs régi szervezett munkás. 1936-ig g"0 lálí'e rokrata is volt. De akkor, Vásárhelyen, ahol lakott, nem tetszett néki a jobboldali Takács, a későbbi /államtitkárt munkája s kimaradt a pártból. Azóta nem élt párléletct. A felszabadulás után pedig nagyon nehéz, volt bekapcsolódnia valamelyik munkáspártba. Állandóan éjszaka dolgozott, rossz tapasztalatai még keserítették. Megállapodtak abban, bogy Szűcs a Magyar Do'ro ók Pártjának tagjelöltje lesz. Rendszeresen eljár pártnapra, foglalkozik a dolgokkal, képezi magát. Különösebb pártmunkát nem végezhet, mert délután 5-től éjfél utánig dol gozik, délelőtt aludnia kell. Majd a mindennapi munkája, a szedés lesz a külön pártmunka. Szűcs kérelme a vezetőség elé került s nemsokára ott ülhetett a pártnapon a gépek közé helyezett lócákon, a többiek között, és hallgathatta az előadókat. Könyveket kapott, olvasgatott Egyszer-egy. szer fel is szólalt Egyszerű szavakkal fejtölte ki avéleményét a hallottakról, az alapszervezet /házi problémáiról". A _ alapszervezet o'itatásfelelőse egyszer odajölt hozzá. Szűcs szaktárs nem lenne kedve S'emináriumra járni? Szűcs boldogan vállalkozott. Minden hétfőn, csütörtökön társaival együtt felment a szerkesztőségbe és olt közösen elmélyedlek a marxizms-leninizms elméletében, a mmká'.rrtrgaVn lőtté e éren, a Icgfoiiio abb po Likai kérdésekben. Ahogy elmélyedt, ugy világosodtak előtte a kiszedésre váró sorok. Eddig érzelmi alapon viszonyít azokhoz, most értelmileg is. Az eddig nem érteit sok homályos pont kitisztult, rájött az összefüggésekre. A jövő pedig végleg kitárult... A szemináriumnak végére érlek. Szűcs a halloltak, az otthon tanultak alapján érteimes, kerek feleletet adott a záróvizsgán. Az előadó, a többi e'vlársak tó'o a tak. — Szűcs János helyesen látja a dolgokat. Szűcs szaktárs értékes iagja már a lap. a nyomda kis és a munkásosztály nagy közösségének. Ha szükség adódik, ö is kiveheti már részét a Magyar Dolgozók Pártja, az egész magyar nép előtt ál'ó nagy feladatoktól. A szeminárium többi hallgatói is sorra /lefelellek", majd1 együttesen felállva elénekel, ték az Intern acion álét. C—ücs János este ötkor már ott állt a Typográph mellett. Bütykös ujjai végigbiilentyüzték a sorokat. Éslám, egyre/töbhet és többet szed naponta. Eevre kevesebb hiba van /termelésében*. A pártba való kerülése óla fokozatosan javult munkája, most azonban szembeszökően jól dolgozik. A nyomda alapos átszerve. zésen ment keresztül, ujabb gépeket állítottak be, bővült a lap. Az uj gépekkel azonban valami baj volt. A régieknek, Gyapjasnak, Eperjessvnek és Szűcsnek kellett magukra vállalni a munka oroszlánrészét, hogy a lap előállításának zavartalanságát biztosíthassák. És Szűcs János az elismerten jó munkás Gvapjast, Eperjessyt is túlszárnyalta. Siirün tolja ugyan homlokára pápaszemét, bogarássza az ujságirói krix-kraxot, de billentyűzik, termel. E

ste kjlenckor, amikor halk sóhajjal hal el a vacsoraidőre leállított motor s kis lábasokban, bögrékben zörögnek a kanalak, összebújnak a nyomdászok az éjszakás újságíróval. Igazi elvtárs lett Szűcs János, ból. A tagzárlat feloldása után ugylátszik soronkivüli napirtendi" pontja lesz a kis alapszer. vezet vezetőségi ülésének: Szűcs JAuos tagjelölt felvétele pártunkba. A 30 éves proletárdiktatúra emlékére Rákosi elvtárs emlékezetes „ikkének megjelesése óta viágossá vált előttünk, hogy Magyarországon proletárdikatúra van. Tudjuk azt is, hogy a mi proletárdiktatúránk nem egyedülálló a vilrá jon: a népi demokráciák jgész rendszere alakult ki a nrásodik világháború után az :lső munkáshatalom, a Szov'otúnió vezetésével. Nem is dőször van proletárdiktatúra lagyarorszrágon: a napokban innepeljük az elsőnek, az '919-esnek harmincadik évordulóját. Harminc évvel ezráőtt a Magyar Tanácsköztáraság megalakulásának hírére mondotta Irenin elvtárs: „Mi nemcsak a mi forradalmuk győzelmét láttuk, nemcsak azt értük meg, hogy 'orradalmunk hallatlan nehézségek közepette megerősödött és új hatalmi rendszert -Ikotott, mely az egész világ rokonszenvét felénk vonja, \anem azt is látjuk, hogy az r mag, mélyet az orosz forralalom elvetett,kikelt Európában." Nálunk, Magyarországon már akkor kikelt az orosz "orradalom elvetett magja, de akkor még hiába próbált 3 mi munkáshatalmunk megerősödni és felnőni. Lenin elvtárs, aki látta a mi harminc évvel ezelőtti harcunkat, 5 is meghalt anélkül, hogy láthatta volna a proletárforradalomnak a Szovjetunió határain túl való tartós győzelmét. De Sztálin elvtárs :sküje, melyet Lenin halálakor mondott, világosan megntatja most is és nekünk is: nihez kell tartanunk magunkat új proletárhatalmunk építésében. ..Mikor elment tőlünk Le' nin elvtárs — mondotta Sztálin —, örökbe hagyta ráiik, hogy őrizük és erősítsük a proletariátus diktatúráját." Ez nekünk is az első és legfontosabb feladatunk. A második, amit tudnunk kell: a mi népi demokráciánk hatalma éppúgy, mint a szovjet hatalom, — amunkásság és dolgozó parasztság szoros szövetsége alapján jött létre és e szövetség nélkül nem győzhetett volna. Együttesen vettük fel a harcot, munkások és parasztok, a belső és külső ellenség ellen, egyikünk sem bír a másik nélkül nz ellenünk törőkkel. Ezért hagyta ránk örökül Lenin elvtárs: — Erősítsük minden erőnkkel a mnkások és parasztok szövetségét. A magyar proletáriátU9 diktatúrájának harmadik fontos feladata, hogy tegye hatalmassá néphadseregünket. Lenin elvtárs sokszor mondotta, ezt a tanítását is örökül hagyta ránk, hogy a hadsereg megerősítése, színvonalának emelése a Párt egyik legfontosabb kötelessége. A második világháborúban is bebizonyosodott, hogy Leninnek — mint mindenben — ebben is igaza volt. Sztálin elvtárs esküje ma is utat mutat nekünk. Sőt jobban kell rá ügyelnünk, mint eddig bármikor. Proletariátusunk hatalmát — erődítsük. A munkásság és dolgozó uarasztság szövetségét — fűzzük szorosra. Néphadseregünktől pedig ne sajnáljunk semmi áldozatot. Tegyük meg népünkért mindent, ahogy Lenintől tanultuk. Orbán Ilona MDP KözDonti Pártiskola haltóatóta Feketevágó fápéi kulákot itélt el a népbiróság Napról-napra ujabb és ujabb feketevágók ülnek a vádlottak padján. I\ kulákság nem nyugszik, minden áron szabotálni akarja közellátásunkat, feketevágásokkal igyekszik megnehezíteni a dolgozók zsirellátását Szombaton Vincze Mihály tápéi 29 ijoldas kulák került a szegedi törvényszék uzsorablrósága elé. Vincze Mihály engedély nélkül vágott sertést, de mint minden feketevágó, ugy ő ls elnyerte méltó büntetését, flz uzsora'íróság hathónapi börtönre, 5000 forint pénzbüntetésre, ezer forint vagyoni elégtételre, egyhónapi kitiltásra és háromévi hivatali és politikai jogvesztésre ítélte. Feketevágásért három hónapi fogház A battonyai nzsorabiróság most tárgyalta Nyerges János dombiratosi lakos ügyét, aki egy sertést vágott Te feketén. Á vádlott a tárgvalás során Két tonna műtrágyát nyolc perc aíatt szórnak el Teljesen fémből készült fel. fujható gumikerekeken szaladó mutrágyázó gépet hoztak forgalomba y. Szovjetunióban. A gép tiz méteres sávban szórja szét a műtrágyát és két tonna anyaggal tölthető meg 8 perc alatt. Hasonlóan rövid ideig tart a műtrágya széjjel szórása is. beismerő vallomást tett. A bi. lóság Nyerges Jánost feketevágásért, a közellátás érdekei, nek megsértéséért háronihónap! fogházra, háromévi jogvesztésre Ítélte el. Az ügyész súlyosbításáért fel. lebbezett, i°v az ügyben a sze. sedi ítélőtábla hoz "majd itéle. tet OLCSÓN,TÖBB [3URG9NYJ MUlráava és «3»4nr?M8sm Értékesít} Nemzeti Vállalat BuJapeel V. Nádor-utca 21. Telefon- 129-360