Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-04 / 29. szám

DELMAGYAKORSZÁO Péntek, 1949 februSc * 4G-lan érték. Az elnök megkérdezte, hogy szerinte az ország u ijáépitése pusztulást jelent-e, mire Baranyái nem tudott válaszolni. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy a társadalmi és állami rend megváltoztatását vártáke a háborútól, Baranyai nagy zavarban igennel válaszolt. Bizonyosak voltunk abban — mondotta —, hogy az amerikaiak győzelme esetén visszaállítják a kapitalista államrendet. Ez azonban szerinte semmi veszélyt sem jelentett volna az államrendre — mondotta nagv derültség közben. — Az államosítások ügye egyéni megfontolás tárgyát képezte volna — mondotta többek között, majd hangos derültség közben kijelentette: a munkásoknak termé, szetesen minden jogot megadtak volna. Ezután a védők tettek fel kérdéseket, maid az elnök szüuetet rendelt el. A primési trikóra kü'iö'di kapcsolatokról Szünet után Zakar András prlmásl titkárt hallgatta kl a népbiróság. A vádlott elismerte büntetőjogi bűnösségét, mert tudatában volt annak, hogg cselekményei bizonyos esetekben a törvénybe ütköztek. Arra a kérdésre, tudomása volt-e arról, hogy Mindszenty a Habsburgkirályságot akarta visszaállítani, azt válaszolta, hogy erről tudott. Elmondotta, hogy az 194á-ös választások előtt kiadott püspöki körlevél utasítást adott a hívőknek arra, hogy a Kisgazdapártra szavazzanak. 1946ban felmerült a katolikus népszö et ég újjászervezésének gondolata. Mindszenty ezt a szervezetet akarta a legitimista törekié ek tömegbázisává kiépíteni fl külföldi utazásokkal kapcsotalhan feltett kérdésre elmondotta, hogy 1946 februári d! an Mindszenty római látogatása során meglátogatta Van Rov bíborost, aki Habsburg Ottó levelét adta át Mindszentynek. A levélben Ottó ragaszkodásáról biztosította a prímást. bkíiondotla a vádlott, hogy látta azt a tervezetet, amelyet Baranyai Jusztin készített a prímás részére a közjogi hatalom átvételéről. 1947 júniusában Mindszentyvel repülőgépen Ottawába utazott, ahol Mindszenty az egyik női zárdában találkozott Habsburg Károly özvegyével. Habsburg Ot'ót Cslkágóban ugyancsak egy zárdában látogatta meg. A megbeszélések négyszemközt folytak. fl tárgyalás anygíról Mindszenty adott felvilágosítást a Spollman bíborosnál töriént látogatása után. Azt tapasztatta fi vádlott, hogy az amerikaiak előtl szimpatikus gondolat a Habsburg-restauráció Középeurópában egy perszonál unió keretében. Szó volt arról is, hogy a . legitimista politikusok csak óvatosan szerepeljenek a polihkri életben, inkább a meglévő pártok' an helyezkedjenek el. Spellman hiboros kijelentette, hogy komoly embernek trytja politika1 szóm-ont' ól Ottót és tudtával az amerikai politikai körök Is komolynak tekintik. Készült egy megbízólevél arról is. hogy Habsburg Ottó képviselheti Amerikában a magyar katolikusokat. Ezt a levelet a primás átadta Spellman bíborosnak, flz Eekharejt Mindszenty találkozón arról vott szó, hogy nagy a széthúzás az emigráns magyarok között. fl prímást Amerikából való hazatérése után több politikus kereste fel. Schlachta Margit pártja 20.000 forintot kapott Mindszentytöl. flz elnök kérdésére a vádlott elmondja: Mindszenty a Szentszékhez irt levelében kérte, hogy a magyar királyi koronát az amerikai megszállási övezetből vigyék Rómába. Mindszentynek az volt az álláspontja: mivel Magyarországon köztársaság van, nem volna jő a koronát hazahozatnl. 1947 őszén arra kérte a budapesti amerikai követet, tegyen meg minden lehetőt, hogy a koronát az amerikai övezetből Rómába szállítsák, fl budaresti amerikai követhez irt levélről Zakar kijelentette, hogy az az eredeti levél, amit ő forditott le angolra. Elismerte azt is, hogy az ugyanezen ügyben Innitzer és Rohraeher érsekekhez küldött levelet ö forditotta latinra és ezeket Csáky gróf vitte ki, aki kiadásai fedezésére 4909 forintot kapott Mindszentytöl. Arról is tudomása van, hogy Mindszenty Schőnleld követen keresztül ismételten sürgette az Egyesült Államok beavatkozását a magyar belügyekbe. Zakar András ezután Mindszenti] és Chanin kapcsolatairól beszélt, flz amerikai követet különösen érdekelték a körlevelek, amelyekben politikum vott. Chapin szerint feltétlenül szükséges ilyen kö "levelek további kiadása. Chanin látogatást is tett Mindszentynél, ami után a vádlott azt az utasítást kapta a prímástól, hogy bizonyos iratokat, amelyek különösebb jelentőségűek, időnként adjanak át az amerikai követségnek. W felt a dollárokká ? l-.zek az iratok főleg illetékes egyházi helynek az álláspontjára vonatkoztak eey-egv konkrét politikai kérdésben és ej ves politikai pártokra vonatkozóan. 1918 augusztusában a prímás viszonozta a látogatást a követ villájában. Ekkor történt a jugoszláv eseménvek sorozata. Ezen a látogatáson a követ érdeklődött a magyarországi helyzetről és a primás ismertette az iskolakérdést. A látogatáson jelen volt a washingtoni Külügyminisztérium egyik főtisztviselője is, aki épp ekkor érkezett Jugoszláviából. A prímást érdekelte, hogy egy Jugoszláviából jövő diplomata hogyan lót ja á helyzetet. A cte'egálus azt mondotta, ma még r em lehet megmondani, hogy a fordulat után merre haladnak az események. A Mirhalovics-üggyel kapcsold íl>an Zakar András elmondotta, hogy Miehnlcrics nz amerikai katolikusok idekühHSÍt megbízottai utján tájékoztatta az amerikai szerveket a tnngyar helyzetről. Az elnök ezután Michalovics szökésével kapcsolatban tett fel kérdéseket, majd a va futa vételekről kérdezte a vádlottat Zakar elmondotta, hogy etáő római ntjuk során a Vatikán helyettes államtitkárától JO.OOO dollárt, knntak. ugyanakkor más forrásból 15 ezret. A pénzt egyrészt Mindszenty a püspökök között osztotta szét s a Nemzeti Banknál csak 800 dollárt jelentett be. A második római ut alkalmával a szei tszékbM 10.000 dollárt, a bíborosoktól és más források, ból pedig 9000 dollárt kaptak. Ezen egy teher- és egy személygépkocsit. vásároltak, ezeket hazahozták és a vatikáni rádió részére vásároltak ajándékképpen egy személygépkocsit. Ebből nz ősszegből csak 4000 dollárt jelentettek bo a Nemzeti Banknál. 1947-ben amerikai útjuk során 30000 dollárt kaptak, 1947 őszén ujabb 5000 dollárt, 1918 tavaszán a szentszéktől ujabb ezer dollár érkezett,. Az egyik népbirónak arra a kérdésére, van-e tudomása ar. ról, hogy a magyar demokrácia jelentős anyagi támogatást nyújt a papságnak, Zakar igen is, hogy az egyház a támogatást elfogadja és felhasználja. A védők tettek fel ezután kérdéseket, majd az elnök be.... — J - — , -1 ..., 1 liuiur.cvfttl, Ui.1 tul nel feielt és megerősítette azt fejezte Zakar kihallgatását. Mindszenty va l fa*?sz'a mu ráról Szünet után Mindszenty már előre a mikrofon elé állt és ott várta be, amig a bíróság elfoglalta helyét. Oiti tanácselnök felteszi a kérdést: Megértette a vádat? Mindszenty halkan válaszol: Megértettem. Elnök: Bűnösnek érzi magát? Mindszenty rövid habozás után Lassan tagolva beszélni kezd- Amennyiben a vád tárgyává tett cselekmények jelentős részét elkövettem, vagy ahogy az igazságiigyminiszter árhoz intézett levelemben jeleztem, lényegében annyiban érzem magam s amit tettem, szépiteni nem akarom. Olti tanácselnök ezután ismertette a íVigvázzatok az nj'ággnh cimfl Mindszenty által irt kiadvány egyes részeit, amit 1919-ben jelentetett meg Zalaegerszegen. Mindszenty elis meri, hogy ő irta a könyvet. A könyv idézetei között sűrűn szerepelnek »bojkottálni«, »ki. irtam« és más kitételek. Egész tartalma és szelleme fasisztaizü, a demokrácia és a szocializmus elleni gyűlöletre való izgatás. Mindszenty azzal próbál védekezni, hogy ma már ezt nem igy irná meg. Ugyanilyen szellemben íródott a Zalaegerszegen megjelent Zalamegyei Újság. A tanácselnök kérdésére Mindszenty beismeri, hogy e fasiztaszellémü lapnak a szellemi irányitója ugyancsak ő volt. Mindszenty az akkori •korszellemmel* mentegetőzik. Az elnök ezután a fejére olvassa. hogy 1938 novemberében ő javasolta Imrédi Béla zalaegerszegi díszpolgárrá való Tálalását. Mindszenty- Ez tgy van. Et azonban nem jelenti] hogy én Imrédi politikáját helyeslem. Nem helyeslem. Az elnök ezután Mindszentynek 1942-ben Zalaegerszegen megjelent «Ede-anvám« cimii munká jának egyes kitételeit ismerteti. A nyilvánvaló hazugságra és ferdítésekre Mindszenty azzal próbál védekezni, hogy a könyv csupa idézeteket tartalmaz. Az elnök ezután a nyilasok alatti magatartásának" résziéteire tereli a szót. Mindszenty ugy próbálja beállítani magát, mint akt szemben állt a nyilasokkal. mert hiszen 1944 november 21-én le is tartóztatták. A tanára-elnök ismerteti Mindszentynek 1915 Január 12-én Szöllős! Jenő nyilas •miniszterelnökhöz* intézett levelét, amelyben hangsúlyozta, hogy letartóztatásának nincsenek politikai okai. nz ellene emelt vád árnhalmozás. vagyonmentés és Kjberna nyilas polgármesterül Toló régi személyi ellentéte. Elismeri, hogy a harmadik világháborúra spekulált Mindszenty ezután az elnök kérdésére előadja, hogy 1921 táján kapcsolódott bele a legitimista mózgaloniba, majd közvetlen kapcsolatba került a Habsburg-családdal. flz elnök ezután a felszabadulás utáni Időkről intéz kérdéseket Mindszentyhez. — Tett-e ön a köztársaság törvénybeiktatása ellen valami !é. é t? — Igen — válaszolja. — Varga Béla kisgazdapárti képviselőt figyelmeztettem Írásban, hogy nem helyes alkotmányformát változtatni. flz elnök felolvassa Mindszenlynck azt a levelét, amelyet az akkori miniszterelnökhöz intézett és amelyben óvást emelt az alkotmányrelorm terve ellen. Elnök: És később, amikor a köztársaság létrejött, akkor megszűri tette legitimista tevékenységét? Mindszenty hosszú magyarázkodásba kezd azt állítva, hogy •mtadere etre számítottam a magyar néo elhatározásával, hogy kö tá-~a ágot ak~r«. Hosszú magyarázat után azonban elismeri, hogy »it!-ott fordult elö ezzel szemben kitérés*. flz elnök ezután megkérdezi, hogy 1945-ten Pallavicini György a trónrestaurádő lehetőségeire vonatkozóan hozott-e üzenetet Habsburg Ottótól. Mindszenty: Hozott, fl tanácselnök ezután Közt Horváth József pápai kamarás szökésére tereli a szót. Elnök: Közi Horváth Franciaországba ment, kapcsolatba lépett 1946oan Habsburg Ottóval? Mindszenty: Igen. Közi Horváth neki küldött levelében azt irta, hogy tárgyalt különböző utódállambeli nemzetitégi és legitimista vezetőkkel és azt, hogy találkozott Ottóval. Elnök :Ottó mit üzent? Mindszenty: Erre nem emlékszem. flz elnök ekkor elébe tárja nyomozati vallomását, amelyben bevallotta, hogy Ottó egy megbeszélésen megjelölte restaurációs terveit. flz elnök ismerteti Közi Horváthnak azt a megállapítását is. hogy a hazai legWmbták Mmdszentyt a f:d'i ve e "jükn'k. .Mindszenty beismeri, hogy a mozgalommal érintkezésben volt. flz elnök kérdésére elismeri, hogy 1947 tavaszán Baranyai Jusztinnal tárgyalták a lehetőtégeket a Habsburg-restaurációt illetően. Fe^OFxfoffák a* ország feriHeíét szervezési körmiekre Mi ezt nem igen láttuk megvalősi'hat'nnk — mondotta — csak ldvü'ről jövő változás esetén merülhet fel -e gondolat megvalósításának lehetősége. Elnök: önök tisztában voltak azzal, hogy a magyar nér> széfes tömegei nem kivánják a Habsburg restau'-áriót? Mindszenty: (Most ismét elismeri, hogy harmadik világháborúra speku'ált.) De ha történik valami világtörténeti esemény.Az e'nök ezntán elébe tárja, hogy a legi'imisták összejöttek tanácskozásra, feloszlot'ák azjforszárj területét szervezési körzetekre eqíjmás közö't és a minisztériumokban ts szervezkedtek. Mindszenty ezt elismeri, csak azzal próbál mentegetődzni, hogv a részletes dolgokba nem folyt bele. E'nök^FelmerüH-e a gondolat, hogy ön vennő át az; államfői tisztséget? Mindszenty ismét arra hivatkozik, hogy ha a harmadik világháború olyan .helyzetet teremt. akkor ö átvenné az államfői tisztséget. A továbbiakban Mindszenty próbálja elbagate'i-ální a kormánylista öszszeá'lilását. Ezután Bárányi Jusztinnak az amerikaiak számára tervbevett e'aborátumárót esett szó. Mindszenty beismeri, hogy átbeszélték, mi legyen ennek tartalma. A népi demokratikus rendsvertő) . (éltette a szsnt koronát Az e'nök ezután Uttmann Györggvet való kapcsolatára vonal kozóan tett fel kérdéseket. Mindszenty c'mondja, hogy Uttmann 1917-ben, amikor hazaérkezett külföldi útjáról, felkereste és átadta neki Habsburg Ottó üdvözletét. E'nök-. Irt-e 1947 augusztus 31-én levelet Chapin amerikai köve'.nek, amelyben kérte, hogy az Egyesült Államok biztosítsák azl, hogy a szent koronát na Magyarországra, hanem Rómába s/á'lttsák? — Igen. — ismerte el határozotton Mindszenty. Bár e'ismeri hogy a koronának rendes körülmények között — Budán vo'na a helye, mécis erre a lépésre szánta el ma át. Ezt azzal próbálja mentegetni. hogy a korona a Középourőpábun várható világháborús felvonulásnak ne essen útjába. Az e'nök ezután a vádlott fejére olvasta- A nála tatáit iratokból kit ön'k. liogy nem a hadicse'ekm 'nvektől, hanem a • kikéréstől* féltette a szentkoronát, ami más srövat azt jeIcn'i. ho^v ettől a rendszertől, S népf demokrn'ikus á'famrends-ertőt féltette a korona bizlonsá-tát. A védő ekkor megkérte az elnököt, adton engedélyt. Mind szentvnek, hogy leülhessen. Az elnök az engedélyt azonnal megadta* ssinélkotk 1945-3s srnrei'é'i') fe'e?! Az elnök további kérdéséra Mindszenty elismeri, hogv az 1945-ös választásnál felhasználta befolyását a Kisgazdnnárt Érdekében. Az 1947-es választás előtt a püspöki konferencia ugv határozott, hogv nem foglal állást, egyik politikai párt mellett, sem. Az elrök viszont megál'amtia, hogv volt olvan határozat, hogy a plébánosokon keresztül felszólítják a híveket, horv ahol induh a Keresztény Női Tábort, ahol nem indul, a Pfeiffer. vagy a' P.arankovics-pártot támogassák. Mind'zentv beismeri- hogy volt ilyen megállapodás. Beismeri továbbá, hogy a* bkolák államosításával kapcsolatban terjesztett izgató tartatom r (talapok nagyrészé* ő fogalmazta. — Küldött ön olvan beadványt,, amelyben kérte, hogv jöjjön l>e amerikai katonaság az országba? — Igen. A tanácselnök ezután ismerteti Mindszentynek 1916 de-emher 0-án az ámerik-ii követhez el juttatott beadványát, _ nmety hemzseg a demokráciaellenes rágalmaktól. 1949 december Ulán ujabb beadvánnyal fordult az amerikai követhez kérve az Egyesült Allarhok beavatkozását a magyar belügyekbe. Beadványaira december 20án Schőufeld követ válaszolt. — Ön még egy levelet intézett a köveihez — folytatja az el(Folytatás a 3. oldalon.)