Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-04 / 29. szám

úeré elv tára átadta at első MDP íagkonyvehet Háromévi börtönre Hé téV „Okos" Papp Jánostv az uzsorás zákányi kulákot VI. evt. 29. szám. Ara 60 fillér Szeged, 1949 Február 4, Fentek Ujj véres háborútól várta a köztársaság megdöntését A hazaáruló összeesküvők kihallgatásával megkezdődött a nagy per főtárgyalása A legnagyobb nyilvánosság előtt csütörtökön reggel kezdődött meg Mindszenty József ÉS hazaáruló társai bűnügyének letárgyalása. A vád: a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére iránynló szervezkedés vezetésének büntette, folytatőIago=:»n elkövetett liütlenség, valamint ugyancsak folytatólagosan fizetési eszközükkel elkövetelt bejelentés elmulasztása és üzérkedés. A Markő-ntcal esküdtszéki teremben tehát nem a főpap til a vádlottak padján, hanem közönséges hazaáruló, aki nagyonis revilági* célokat tartott maga előtt, amikor összejátszott a külföldi imperialistákkal és nzokka. a Habsburgokkal, akik négyszáz esztendőn keresztül c«ak nyomort, vért, pn#ztulá«t és kizsákmányolást hoztak a magyar sépre. Maga a vádirat, amelyet Mindszenty az igazságügy miniszterhez intézett levelében lénvegétien beismert és a nyilvánosságra került okmányok kétségtelenül igazolják, iiogy miről van sző. A főtárgyaláson jelenlevő külföldi birlaptndósitők, de az egész magyar nép előtt is világos, hogy "ez az eljárás semmiképp oera hozható kapcsolatba nz egyház és az állam viszonyával, ir.ert hiszen közönséges bűncselekmények elkövetésének gorozatsiről van szó. Hiába rikácsolnak az imperialisták szócsövei üVnllásüldör.értőh, maga a katolikus püspöki kar, a protestáns és szabadegyházak vezetői dekralálták azt a tényt, hogy Magyarországon vallásszabadság van. De nincs szabadság azok számára. akik visszaélnek a rájuk bízott egyházi funkciókkal és azt olyan bűnök elkövetőiére nkarják felhasználni, amelyek alkalmasak lennének a magyar nép eddigi összes eredményeinek és törekvéseinek megsemmisítésére, Az ország dolgozói, akik a legnagyobb felháborodással értesülte* Minoszenty és társainak aljas merényletéről a magyar népi demokrácia köztársasága ellen, nvngodt figyelemmel kísérik a főtárgyalás menetét, mert tnoják, hogy a magyar nép birái igazságos Ítéletet fognak hozni Mindszenty és társai bünügyében. • A budapesti népbiróság hü. löntanácsa csütörtökön reggel 9 órakor kezdte meg Olti Vilmos tanácselnök vezetésével Mindszenty József és hazaáruló bűntársai ügyének tárgyalását 'A főtárgynlási termét inár jó. kai a tárgyalás megkezdése előtt megtöltötték az érdeklődő halleatóság, valamint a bel- és külföldi sajtó képviselői. Fogházőrök vezették a tárgyaló. terembe Mindszenty Józsefet és kat bűntársát. A vádlottak személyi adatainak felvételénél Mindszenty először rendkívül halkan kezdett beszélni, úgyhogy az elnök kérte, hogy érthetőbben, hangosabban válaszoljon. A személyi adatok felvétele során Eszterkázy Pál elmondotta, hogy vagyona oi 1948-as adóbevallása szerint hárommillió forint, nagyobbrészt bitbizományi ingatlan. Ezenkivül ausztriai hitbizománya százezer hold, bajorországi földbirtoka 2200, hold. Értékpapírjairól nem tudott pontos felvilágosítást adni. A vádlottak közül csak Zafcar András érseki titkárnak van kirendelt védője, a többi hatnak szabadon választott iigy. véd áll rendelkezésére. Baranyai Jusztinnak például dr. Móra Mihály szegedi egyetemi tanár. Ezután & tanácselnök feszült figyelem közben kezdte meg a vádirat ismertetését, Mindszenty József, Baranyai Jusztin egyetemi tanár, Eszterliázy Pál, Nagy Miklós, as Atcio Catholica titkára, Ispánki Béla lelkén és Tóth László volt újságíró oijas tevékenységét. fl vádirat Ismertetése utáK a tanácselnök felolvasta Mindszenti} Józsefnek az igazságüggmlrűszterhez intézett alábbi levelét: nlgazsúgügyminiszter url 'Arra kérem igazságügy miniszter urai, méltóztassék bejelentésemet, illetve kéréséinél tárgyalás alá venni. Hosszabb-rövidebb ideje nyilvánosan és ismételten az a kifogás hangxoH el ellenem, hogy az állam és az egyház kőzött a béke létre főt tét nehezítem és a fennálló dl!» lamrenddel szemben magatartásom ellenséges. Az előbbire nézve tény az„ hogy as előfeltételeket valóban mindenkor kihangsúlyoztam. Most hozzá akarok járulni az általános helyzeti megenyhiiléshez. A küszöbön álló bírósági tárgyalás elölt önként beismerem, hogy az állami büntető törvénykönyv alapfán vád tárgyává telt cselekményeket lényegében elkövettem. a fövőben a magyar állam külső-belső ila veit mindenkor a-magvar köztársaság teljes szuverénilism alapján itélem meg. Eme elismerés és kijelentés alán személyemet illetően a tárgyalás Immár nem feltét' lenül látszik szükségesnek, ezért nem személyemre, hanem állásomra tekintettel kérem ügyem kiemelését a február 3-i tárgyalásból. 'Az ilyetén elhatározás mindennél, a legszerencsésebben megalkotott birái ítéletnél is inkább könnyebbítené a kibontakozást, 35 napi állandó töprengés után ugyanekkor kijelentem én is, hogy egyrészt egyéb okokon kivül részemről is, fentebb jelzett magatartásomból is késheteit a megbékélés, másrészt az igazi béke létesítéséi az állam és at egyház kőzött mindaddig időszerűnek látom, amig az létre nem jön. Ennek az egyház tanai és törvényei szellemében való megvalósításiban magam is résztvennék, ha épp a béke terén nem merült volna fel nchezményezés ellenem. De, hogy még csata a felenlétem sem tűnhessen fel a béke akadályaként és hogy at Ilyenkor jelentkező tárgyi akadályok elhárítására legyen fordítható minden erö, ezennel magamtót, minden kényszer nélkül készségemet nyilvánítom, hogy hivatalom gyakorlásától egy időre visszavonulok. Ha a püspöki kar bölcsessége a maga egyetemében ugy látja jónak, hogy a békét megköti, egyáltalában nem állok útjába. 'A kérdés rendezésében a végső szót kimondó apostoli szentszéknél sem ellenzem a béke ügyének komolyrafordulását. Ezt a bejelentést abban a tudatban teszem, hogy az Igazi békeállapot államnak, egyháznak csak javára válhatík, nélküle az ország életét az egyenellenkedés is sorvadás fenyegeti. Fogadja igazságügy miniszter ur őszinte tiszteletemet. 1949 január. 29. Mindszenty József bíboros érsek. flz elnöknek arra a kérdésére, hogg ő irta-e a levelet és fenntartja-e az abban foglaltakat, Mindszenty Igennel válaszolt. fl népflgyész ellenezte Mindszenty József- ügyének a főtárgyalás anyagából való kiemelését, mert arra nincs jogi alap. Mindszenty védője viszont az ügy kiemelését kérte, fl népbiróság rövid tanácskozás után elutasította Mindszentynek és védőiének azt a kérését, hogy az elsőrendű vádlott ügyének tárgyalását a főtárgy adásból kiemeljék. flz elnök ezután szünetet rendelt el. . Szünet után a különtanács dr. Baranyai Jusztin kihallgatását kezdte meg. flz elnök kérdéseire kijelentelte, hogy nem érzi magát bűnösnek, majd elmondotta, hogy politikai pártnak nem volt tagja, de mindig részt vett " " yítlmisfa mozgalmakban és barátságot tartott fenn a legitimista szervezetekkel, fl felszabadulás után a legitimista szervezetek közül elsőként a Nemzeti Összetartás Társaskört hivták életre, d« 1946-ban ezt is feloszlatták, mert a köztársaság létrejöttével működése törvényellenessé vált. fl feloszlatás lénye azonban nem jelentette a legitimista gondolat feladását is. Mindszentyröl még mint zalaegerszegi plébánosról tudta, hogy lelkes hivo ^legitimizmusnak. 1945 áprilisában Mindszentvvel mint veszprémi püspökkel "egy keresztény demokrata párt alapításáról tárgyaltak. A pártalapi fásról közt® ás Mindszenty között később is szó került, amikor Mindszenty m&r esztergomi érsek volt. A legitimista gondolat megvalósításáról is több alkalommal tárgyalt a prímásat!.. As ő álláspontja az volt, hogy ebből a célból nem kell külön pártot szervezni. A Cpekoniob lakásán 19% tavaszán történt összejövetelen a vádlott szerint arról volt szó, hogy személyek szerint szétoszt, ják az országrészeket és minisztériumokat és as ott dolgozó legitimistákkal, valamint egyéb, részükre megbízható elemekkel tartják a kapcsolatot. Ennek a kapcsolatnak nem információs anyag gyűjtése volt a célja, hanem csak a barátság ápolása. A „kormány" A továbbiakban előadta, hogy 1917 tavaszán tervezetet készített a mai világhelyzetből való kibontakozásra. A kibontakozás egyik lehetőségének a háborút tekintette. A háborús bonyodalmak bekövetkezése esetére készült a kormánylista is. A elnök kérdésére kijelentette: Józan ésszel nem képzelhető el, hogy Habsburg Ottó külső segítség nélkül királlyá koronáztathassa magát. Arim a kérdésre, helyesnek tartja-e, hogy uiagnsrangu egy. bún személyek háborúra készülnek, halkan nemmel válaszolt. Ezután az ^nök ismertette Baranyainak azt az elaborátu mát, amelyben azt írja, hogy a szovjet hadseregnek Magyar, országról való kivonulása után Mindszentynek mint királyi helytartónak kell átvennie ideiglenesen az államfői hatalmat addig, amig a király hazatérése lehetővé válik. Baranyai az erre vonatkozó kiáltvány előkészitése érdekében még arra ia gondolt, hogy megfelelő mennyiségű papiros álljon raktáron." Baranyai a tervezetről készült fotókópián levő írást a sajátjának ismerte cl. Az elaborátumot a tanácselnök ezután felolvastatta. A Earanvai által összeállított kormánylista igy festett: Miniszterelnök: Ra*say Károly, kereskedelmi miniszter Bever Károly, igazság ügyminiszter Moór Gyula, kultuszminiszter Molnár Kálmán, földmüvetésŰCTi miniszter Kovács Ferenc, közellátásügyi miniszter Kovács István, iparügyi miniszter Valcntiny, népjóléti miniszter Keresztúri, külügyminiszter Apor Gábor, pénzügyminiszter* Baranyai Lipót. A tervezetet — mondotta mostani vallomásában Baranyai — megbeszélték Baranyai Lipóttal "és 1111 mann Györggyel és megbeszélték azt is, hogy az amerikaiak győzelme után Mindszentynek ideiglenes álIamfővé való kínevezése érdekébon as Egyesült Államokhoz kell fordulnia. Az elnök ezután a szent borona hazaszállításának megakadályozása érdekében kifejtett működésére vonatkozóan tett felkérdéseket. Az elnöknek arra a kérdéséra, kidolgozott-* egy elaborátumot a korona hazahozatalának megakadályozására, Baranyai igennel válaszolt. Azt irta ebben, hogy a magyar szent korona egyházi szent tárgy, az egyháznak jogos igénye tehát, 'hogy as egyházi tárgyként kezeltessék. Az amerikaiak valamilyen egvházi szent helyen, esetleg Rómában helyezzék el. As elnöknek arra a, kérdéséra, miért nem javasolta valamelyik magyarországi szent helyen való elhelyezést, Baranyai nem tudott kielégítő választ adni, majd elmondotta, hogy az amerikaiakhoz intézendő memorandumot rajta kivül Baranyai Lipót és Úllmann György írták volna alá. Az egyik népbirónak arra • kérdésére, mit értett 1947-ben irott egyik levelében azon, hogv •nagyon sötéten* látja az ország helyzetét, Baranyai igy válaszolt: A pusztulásokra gondoltam, amelyek nz országot 194®-