Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-13 / 10. szám

2 • DELMAGYA HORSZiO Négy^áz munRá* h!íe! lett Hz af boMtiv szerződés véprelsaftisát és a normarendezés! a szegedi textillzeme'i aktívái öntudatos, odaadó munkával segítik Csütörtök, 1949 január 13. bwj»«W.í;W -•ivzTvmm Csü! öltökön délután ax Uj szegedi Kendergyár kultúrtermében mintegy négyszáz ember gyűlt össze. A három legnagyobb tzceedi l ex ti i özem: a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar, a Szegedi Kender és az Angol-Magyar Jutafonó üzemi pártszervezeteinek vezetőségei, népnevelői, üzemi bizottsági tagjai, versenyblzotlsági tagjai, bizalmiak, ilmunkisok és brlgddosok. A magyar ipari üzemek, az ipari munkásság pillanatnyi központi kérdését, az uj kollektív keretszerződést, a kollektív szerződés rendelkezéseinek végrehajtását és ax ezzel kapcsolatos tennivalókat tárgyalták meg e három üzem legjobbjaL Eddig a legalaccsonyabb munkabér 1.39 forint volt, most 1.60 forintot kap a legalacsonyabb kategóriában dolgozó textilmunkús. A felsőbb kategóriáknál a változás aránylag már kisebb. Az MJ kollektív szerződések sarkalatos kérdéseiről, a normák átrendezéséről igen részletesen beszélt Dőbrentel elvtárs. Nagyon alapos és komoly felvilágosító munkával kell a norma rendezését, szükségességét és körülményét tudatosítani a dolgozók között. llarcl kérdésnek kell felfogni, mely kérdés erős fegyver a szocializmus megteremtésére. Ugyancsak részletesen vázolta a normák rendezésével kapcsolatos technikai feladatokat is. Minden üzemben a 41. és 48. bérhét közli átlagteljesítmény t kell alapul, 1051 százaléknak venni. Bizottságok szállnak ki a nagyobb üzemekbe a szakszervezet, az iparügyi minisztérium és az országos munkabérmegűllapitó bizottság kiküldötteiből, ekik megállapítják az uj normákat. Olyan üzemek, ahova jaitíiár 15Ig nem küldenek értesítést a bizottságok kiszállásáról, külön Központi kiküldött, Döbrcntei Károly, a magyar texilr.iunkások szakszervezetének országos főtitkárhelyettese ismertette az uj kollektív szerződést, annak jelentőségél a szegedi textilmunkások előtt. Elöljáróban vázolta a kollektív keretszerződés megalakításának körülményeit. 'A magyar munkásosztály most már saját államával, tehát önmagával kői: meg ezt a szerződést. Ezért az uj kollektív merőben különbözik a réglektől. Az eddigiekben. mivel a tőkésekkel kötöttük meg, csak a munkáltatókat érlnlő kötelezettségeket véltük fel. Az uj kollektív szerződés már a munkások, a munkavállalók kötelezettségeit és feladatait tartalmazza. Azt, mit é •zodniiznvjs építésének előmozdítására kell tcnnllnk. A kollektív szerződés Jc-lcntőtégének részieies vázolása után ez előadó, Dőbrentel Károly elvtárs a szerződés részleteiről szólott. Az uj szerződés január 15én jelenik meg. A textiliparban előreláthatólag bérváltozás lesz. Pirkadni előtt indullak útnak. A napkelte már a tanyák közt vezető keskeny dűlőúton érte őket. Almos szemmel keresték Balástya felé a napot. Mindketten aktatáskát szorongattak a hónuk alalt. Az egyik elnyűtt, bőrből valót, a másik talán az iskolás fiától kölcsönvett vlaszkosvásznasat. Egymás mögött mentek s lehetőleg keresték a száraz utat, de csizmájuk igy is meg-megcuppatü a sárban. A lábukat kissé nehezen emelték. Meglátszott, hegy fáradtak. Előző nap is jó későn vetődtek haza, mert nem gyerekjáték ám a népszámlálás. Komoly, nehéz munka,, feleiősséggel Jár és ha az ember igazán becsületesen akarja elvégezni, ennyi felvilágosítást adhat, begy bcleszárad a torka. Talán ezért Is mentek olyan nagyokat ballg8lva, hogy bírják egcsz nap szóval. — No, itt etbucsuzunk — szólalt meg a bőrtáskás az egyik útelágazásnál. A vészontáskás lekanyarodott o szőlők közé s szembe ment a napnak. A másik akácos és néhány nyesetlen gyümölcsfa közé bujt kis tanya felé vette útját. Ismerte a tanya gazdáját. Sejtette, hogy a legnagyebbb bizalmatlansággal fogadják, nem Is ccsoda. Több aszszory, meg leány is van a Parragi-csaiádban. azok aztán alaposan összeszedik a környék öszszes rémhírét. * » Nem tévedett. A kis tanyán már napok óta rettegéssel vártik a népszámlálást. Az első hírt oz asszony hozta haza n népszámlálásról. Benn járt a piacon s ott hallotta egy öreg gyságótól, aki hízott libára al tudott. kérjék az engedélyt a normál; rendezésére. A normák átrendezésénél komoly segítséget nyújtanak az Országos Munkatudományi Intézet által már eddig kidolgozott országos normaalapok. Az országos normaalap segítségével készült normákat azonban az ipari igazgatóságok jóváhagyása után lehet alkalmazni. A jóváhagyásig az üzemek csak a 100 százalékos teljesítménynek megfelelő bért fizetnek ki a dolgozóknak. Ez az állapot csak rövid átmenet lesz, mivel az Illetékes ipari hatóságok gondoskodni fognak, hogy a normákat mindenképpen igen gyorsan felülvizsgálják. Olyan helyeken, ahol komoly eredményeket értek el a termelés terén már eddig Is, a normákat nem fogják túlságosan szigorúan visszaszorítani. Általában véve a normakérdés rendezését rugalmasan rendezik majd. Dőbrentel elvtárs Igen részletesen Ismertette a normakérdés politikai jelentőségét. Beszéde közben állandóan fel-Jeltört az aktíva résztvevőinek tapsa és helyeslése. A beszéd végeztével pedig hosszasan ünnepelték harcos páráinkat, a Magyar Dolgozók Pártját és nagy vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat. Ezután a három textilüzem aktívájának tagjai álltak a mikrofon előtt. Kendergyáriak, gerebenezők, előkészítők, szövők, festők, üzemfenntartók, lakatosok, normafelelősök, bérelszámolók. Február 28-án helyezik éhembe a szegedi automitahaz&onM A budapesti délutáni lapok j tervnaptárában szerepel a sze;elöntése szerint a közlekedés- I -;cdi automata telefonközpont agyi minisztérium közölte a ja- < Q,cmbe helyezése is, mintegy nuar, február hónapra előiránv- ... , . . ' ^ -ott fonlosabb tervberuházások i 2000 állomással A szegedi aa| liefejezésének időpontját. A j 'omata telefonközpontot február közlekedésügyi minisztérium i 28-áu tervpzik üzemire helyezni. Fizikai és szellemi munkások felváltva: Frankstein Magda, Biza Ferencné, VIgh Ferenené, Rizsvár Anna, Vas Júlia, Miklós Nándor, Bordács Eszter, Deák János, Dudás Ilona, Péter János, Koszonus István, Szotyorl Nagy László, Sebesi János, Vlgh Istvánná, Llczlnger Gyula, Vineze József, Vitusz Gyula, Pribék Tibor, Oláh Károlyné, Cséesei Imre, Dcmány Mária, Igaz Erzsébet, Gerencs Miklós, Balázs János, Vizl Vilmos. Péter János. A legkülönbözőbb szempontokból, de egyöntetű lelkesedéssel helyeselték az uf kollektív keretszerződést. Mindnyájan megegyeztek abban, ez a szerződés, a normák rendezése további fejlődésünknek rugója, amely megszünteti a bérek közötti igazságtalanságot. Vas lulia például rámutatott arra, hagy a tervgazdáikadás fejlődése, a mezőgazdaság gépesítése nagvon függ attól, hogy milyen normál vannak az ipari dolgozóknak. Sebesi János, Bordács Eszter beszámoltak arról, hogv üzem őszeikben már őrként leszállították a normát. Vlgh Istvánná dörgő taps közben felentette ki. hogv a laza normák éket vertek c. munkások közé és most negnyugvás lesz ezen a téren, fés a felszólalásokból akarás is elszántság csengett ki. A kollektív szrrz'dés végrehajtását, a normák rende~ését a szegedi textilüzemek aktivál pártunk és a szakszervezet Irán vitásává! öitidatos, odaadó munkával nagyban elnseeldk maid. & Times a magyar állani egyházpo'Hikáiáré! A Times »Az állam és az egyház* dmü cikkében foglalkőzik a kelebeurőpai kormányok egyházpolitikájával. A konzervatív lap Magyarországról megállapítja, hogy a földreform vég. rehajtása nem jelentett hátrányoaabb elbánást az egyház számára. Az állam minden lehetőt elkövet, hogy pénzügyi és egyéb segélyekkel továbbra is támogassa az egyházat. Az egyházi — Adná maga még a libáit fele áron Is — fontoskodott alku közben. •— Jönnek a népszámlálók, azok majd elviszik ingyen, de nemcsak a libákat, hanem minden szárnyas, meg lábasjószágot, amiből egynél több van a háznál. A nagylány másnap hasonló hireket hozott a faluból, ahova vasárnapi misét ment hallgatni. Otthon hiába kérdezték a prédikációról, orról semmire sem emlékezett, pedig igen szomorúan mondta azt a plébános ur borlzü hangján. Egyre csak a népszámláláson járt az esze, mert olyanokat hallott róla o mise után, de még alatt is, hogy ha nem a Szücsék JőskáJa kíséri, tán az egész utat véglgbögte vtHna mlatiuk. De Jóska előtt szégyelte a sírást és a rémhírt is, mert az a staflnungről szólt, amiről legény előtt nem igen Illik beszélni. Otthon eztán annál jobban Ullört belóle a keserűség. nHdt érdemes volt spórolni, érdemes volt szép fehérneműt, fodros ágyneműt varrni. Elviszik a népszámlálók mindet, csak azt hagyják meg, ami rajtunk van, meg legjel/cbbb egy váltást.*. A háznál egész felfordulást okozott a hirrel. A sógornője már az elásást javasolta, az anyja meg erősködött, hogy inkább meghal, de nem éli tel a népszámlálást. Prrragl a nagy sirán kozásban pedig szidta az összes asszonyt a világon, aki elhiszi az ilyen butaságokat s mérgében elment estére a kocsmába, pedig hajnalban bekészült a kisteleki vásárra. Amikor másnap este visszaért Kistelekről, már neki ts lógott ez orra. Előző este a kocsmában még nem hitt a volt gazdakör két kulák vezetőjének, de a vásáron összeakadt dr. Bérczyvel, a kamarából kizárt ügyvéddel s az is ugyanazzal a hirrel jött neki. iszik nemcsak az aprójószágot, a barmot, a ruhát, de Pusztaszeren már a két macskából és két kutyából Is elviszik az egyikei.* Otthon az asszonyok is tudtak már estére a kutya, meg a macska elvlvésröh — Mit tegyünk, mit tegyünk —siránkozott az öregasszony s közben egész megfeledkezett, hogy sót szór a zacskóból, úgyhogy a malacok est! korpásmoslékja sósabb lett a tengervíznél. Parragii rámordult az asszonyokra, hogy adjanak vacsorát, aztán feküdjenek, mert reggel korán lesz a kelés. vElásunk minden olyan holmit, amit elvihetnének* szólt oda a feleségének. A menye gyorsan hozzátette. hogy az egtjik kutyát és a két öregmacskát Is eldugják valahova. mert ha csak egy macskát hagynak, megeszik őket n pockok. * Másnap azonban hiába keltek fel korán. Amikor Lidi, a nsgulány kiment a kamrába az ásókért, a góré lécközein át meglálta a riiilőulon bandukoló embert. Látta kezében oz aktatáskát s rémüítcu döbbent rá, lmay az bizony a népszámláló lehet. Ugy rohant a konyhába, miní a viharfelhő s lihegve, akadozva mondta el amit látott. Az asszonyok rémüldöztek, csak az ember maradt nyugodt, hiszen megjárta a frontot Is. Mindenkinek osztogatta a parancsokat. Lidire rászólt, hogg annyi Inget és alsószoknyát vegyen magára, amennyit csak elbir. A többblnek Is adott munkát. Eldugni ezt-azt az ágya alá, a sublót mögé, meg ahova lehet. A kisebb fiúra, aki a sarokban éppen a macskákat nyervogtatta, rászólt, hogy vigye a cirmost és a vöröset a színbe s ott dugja őket a kocsiládába. Tiszát, a nagyobbik kutyát jóómaga zavarta el bottal a háztól, nehogy azt is meglássa a számláló. Mire a kopott bőrtáskás ember beért a tanyába, üres volt a szekrény, a sublót s az asszonyok egészen meghiztak,, különösen Lidi, akinek egészen fiatalasszonyos kiiézése lesz. Jő ter inetükhöz sehogyan sem Illett Ijedős képük, különösen Lldl sápadt és pirult, mert BZ is eszébe jutott, hátha észreveszi a népszámláló a gyanús kövérséget és rajta számolja meg a sok alsószoknyát. A népszámlálő hangos jóreggcljét valami morgásfélével vi szonozlék. Látta az mindjárt,, hogy ml a baj s amolyan komoly vidámsággal kezdte a be> szédet. Elmondta, hogy a népszámláló Íveket hozta cl kitöltésre s nagyon siet, mert sok helyre látogat még el. Azután iskoláknak segélyt folyósított, templomi harangok öntéséhez órcet adott és más hasonló intézkedéseket hajtott végre. Az. iskolák államositá-ával kapcsolatban a Times azt írja, hogy a magyar kormány a forradalmi liberalizmus igazi szellemében járt cl és kétségkívül nyugat, európai precedensekre hivatkozhat SHSE3 mivel senki sem szólt hozzá s meg sem mozdullak, kérdést szegezett az embernek: »Mondj i meg nekem, mit tesz, ha a jég elver! a szőlőjét, vagy a szél le* veri házáról a cserepet s pótolni akarja a hiányt?" — Hát a szőlőt, azt megnézem, hogy mit tehetek még vele, a levert cserepet pedig megszámolom,, hogy vegyek belőle és pótolni tudjam. — No látja, a kormány sem csinál semmi mást. Sz'ámbaveszi azt, ami a nagy jégverés, a hlború után maradt, hogy az ötéves tervben tudja, mire van szükség, mit kell pótolni Maga a levert cserepet számolja meg, hogy se többet, se kevesebbet ne vegyen utána, az állam pedig ugyanezt csinálja nagyban, nehogy valamiből tul keveset, másból "pedig tel sokat gyártson. Parragl szinte elvörösödött a szégyenben s vasvillaszcmakkcl nézett az asszonyokra, mintha csak szók hozták volna a házhoz a rémhíreket. Zavartan helylyel kínálta n népszámlálót, aki kiteregette az asztalon az Iveket, előszedte tollát és belekezdett 3 munkába. Az asszonyok, akik némán nézték nz egészet, besomfordáltak a tiszta szobába. Halk beszélgetésükön kivül kihallatszott a levetett fehérnemük suhogósa is. A gyerek is észrevette, hogy nincsen semmi baj. Kiment s leemelte a fedőt a kocsiládában nyávogó macskákról. Parragi arca is egyre jobbon felderült, amikor végignézte n népszámlálő ivek rovatalt, d» legjobban talán a két maccska örült, amikor a gyerek mögött vlssznsurranhatott a meleg konyhába. Pozsonyi Sándor.