Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-13 / 10. szám

CsflErtői, 1019 Január 18, SSXBJWffCSre ' ~ "."^t-WWTOaüJ -mmtoJUaHM MLMAGTARORSZiO 11 uj kollektív szerződés népünk további felemelkedésének erős fegyvere lesz Apró Antal elvtárs rádióbeszéde - Apró Antal, a szakszervezetek Brezígos tanácsának fótitkára •oej'díi) rádióbeszédben ismer, tette az uj kollektív szerződés lényegét. Hangoztatta, a ma­ffjdr szakszervezetek egyik leg­fontosabb feladata oz, hogy az ország gazdasági teljesitőkepes­•évének figyelőin bevételével a doigozók anyagi helyzetének ja­vitásáról, emeléséről rendszere­sen gondoskodnak. Az 1949-os gazdasági esztendőre szóló kol­lektiv szerződéseket már egé­•zen más politikai és eazdasagi viszonyok között kötik meg a szakszervezetek, mint az elő­zőket. Az ni kollektív szerző­dés meghatározza a dolgozók jogait és kötelességeit. Ez az •léő olyan kollektív szerződés, amelyet nem tőkésekkel kötnek a szakszervezetek, honeip. a dol­gozók államával, annak ipar­ügyi kormányzatával. F.z az első kollektív szerző­dés, amelyet a szocializmus építésének korszakábüu kö­tünk. Fontos estköz lesz tehát a há­roméves gazdasági terv végre­haji ásónál, amelynek célja, a rvckvAgi faladatok teljesítésén •eresztűi a dolgozók étetszinvo­Dalának emelése. Az nj kollektív szerződést jauuár tizenCtüdikén végleges szövegezésben az iparügyi mi­nisztériummal uiegkőtjiík. Az nj szerződést joggal nevez­hetnénk mHukaiigyi kódexnek, mert 341 pontija foglalva meg­határozza o dolgozok jogait és kötelezettségeit. Apró Antal ezután a dolgo­•őkat megillető jogokról be­szelt. A/ nj kollektív szerződés az üzem munkásvédelmi, szociá­lis, egészségügyi, kulturális köteiezi'tteéscit a szakazerve­v.etakro bízza, fü-eIve az ilyen célra előirány­zott, összegeket az uj üzemi fcakszervezeti szere rendelkezé­Vér" bocsátja. Részletesen ismertette az feje? ipari szakmák dolgozóira hárulj kötelezettségeket és kü. lön kitart a munkafegyelem •segszi!árdilására is. Ezután hangoztatta, hogy a nmnkabőreket mindenkor a végzett munka mennyisége és minőtóge, n munkabérek egy­máshoz való viszonyát pedig a szakképzettebb és "minőségi­leg kiváló munkának mago­sabb értékelése és a végzett munkának a termelésben el­foglalt fontossága határozza meg. A munkabérek kiegészítő ré­«ét jelentik a fizetett ünnep, napok, fizetett szabadság, fi. •eteít ebédidő, szociális, egész. Végiigyi, kulturális juttatások. A mugyar ipar az elmúlt esz­tendőkben hatalmasat fejlődött és jelentős mértékben növeke­dett o munka termelékenysége. A régi normák elavullak, mert a beruházások, technikai újítá­sok, a dolgozók által kezdemé­nyezett uj munkamódszerek je­lentősen megváltoztatták terme­lésünk technikáját. Dolgozóink megdöntötték a régi normákat ée most a* uj kollektív keretszerződés álta­lában fogja rendezni az uj helyzetnek megfelelően as uj normákat. öntudatos munkásaink ezrei tapasztalják, hogy az elavult normák gátolják a termelékeny, ség további emelkedését, gátol­ják a szocializmus építését. Mér sokezer azoknak a dolgozóknak a száma, akik önként kérték normájuk megszigorítását. A laza normák fenntartása jogtalan többletkeresetet biz­teáit a nemzeti jövedelemből is becsületesen dolgozók rová­oára, ezért a magyar szak­szervezetek A* az Iparügyi kormányzat a kollektív ke­retszerződés aláírása után az összes érvényben levő nor­mák felülvizsgálását elrende­lik és egyben a tényleges tel­S Jtményen alapuló uormó­t állapítanak meg. Ai: nj kollektív szerződésben mindazok a jogok benne van. ns.k, amelyeket munkásosztá­lyunk a felszabadulás óta elért. As uj szerződés népünk, orszá­gunk további emelkedésének erős fegyvere lesz. ss?.'1.* MHWt'iijni smm Ma h'rdet ítéletet a munkásbiroság a tomnm lisztíehetézoh ügyében Sz ügy koronifsnula su mw 'eríie ő ív oni>sí fett Eltitat a fóKoioörisröl vazetelt pop fa ü»ei A nagymennyiségű kenyérga­bonával feketéző tompái ma­lomtulajdonos és kocsmárosné, Szántó Imre és Kovácsevics Gyuláné ügyében a keddi napra idézett egyik tanú, Farkas Kál­mán malomfőcllenőr külszolgá­lat miatt osak a szerdai napra érkezett meg. Így Farkast, az ügy koronatanúját a szakértők meghallgatása közben hallgatta ki a munkásbiróság. Elmondotta Farkas malom­főellenőr, Tompa környékén hire járt, hogy as ottani malomban nagyaráuyu fekebeőrlések foly­nak. Ennek kivizsgálására az országos • közellátási hivatal őt küldte ki. Az őszi mszőgazdusági tagfás] versen? feglsMi!^ SzaSymaz, Csengele és a& a!sé­központi fö!dmüvessi3v@3fc©ze! A három községei jutalmazásra terjesztették iet A szegedi Központi Terme­lési Versenybizottság tegnap délelőtt a Gazdasági Felügyelő, eégen rendkívüli ülést tartott. Az ülésen elbírálták az őszi mezőgazdasági versenyben di­jazandó községeket és szövetke­zeteket. Mindenekelőtt ismertették azo­kat a szempontokat, amelyek szerint ez elbírálás történik. Ezek alapján a Termelési Ver­senybizottság megállapította, hogy Caengele és Szalymaz község a szántóterület 3z.1z százalé­kát felszántotta, ugyancsak száz százalékig teljesítették az előirányzott szántási ütem­tervet és a vetési tervet. A kukoricaszár betakarításában a két község mindig élenjárt és azt a kitűzött határidő előtt végrehajtotta. A két község a talajviszonyok miatt traktorszántást nem tu­dott végezni. A földmüvelés. ügyi kormányzat irányzata a* volt, liovy á fogateröt minél nagyobb mértékben kihasznál, ják' és a kulákság traktorait minél kisebb mértékben ve. gyök igénybe. A két község a munka meg. szervezésében is élenjárt. A két versenyklirzclben az őszi mezőgazdasági verseny népmozgalommá vált. Az ütemterv pontos fceljesité. sét a dülőbiztosok megszervező-: •ével, térkép elkészítésével és fokozott ellenőrzéssel biztosi­tettek. A Termelési Versenybizottság a 13 versenybizottság közül dí­jazásra a kiértékelés alapján Szalymaz és Csengéié közaó­S eket. javasolta. . törvényhatóság területén működő hat szövetkezét közül a bizottság az alröközpoutí földműves­szövetkezetet terjesztette fel jutalmazásra. Az alsóközponti földműves­szövetkezet a gépi vetés bekap­csolásával vetőmagmegtakari­tást ért el. A műtrágya hasz­nálatába 114 gazdát szervezett be, ami az elmúlt évhez ké­pest száz százalék emelkedést jelent. Ugyancsak eredménye­sen működött a szerződéses ter­melés terén is, mert* 36 kis­gazdával kötött termelési szer­ződést. A szövetkezet munkája példaadó. Nagy nehézségek árán csak 1948 tavaszán alakúit meg. de rövid idő alatt a szövetkezeti gondolatot népszerűvé tette és mozgalommá fejlesztette. Sí GF felemeSfe a szerződéses alapén íeraie!! kfinyhakeií', rosfnevények és eSaíesitiagvak árát A Gazdasági Főtanács meg­állapította a szerződéses alapon termelhető gazdasági, konyha­kerti és virágmagvak, valamint­rostnövények 1949. évi átvé­teli árát. Az átlagtermelésnél oz ármegállapítás a tavalyi árak körül mozog, de a. borsó és babfélék beváltási. ára a ter­melt mennyiség arányában nö­vekszik. Lényegesen emelték a sok kézi munkát igénylő len. cse, borsó, bükkönyfélék és az édes csillagfürt árát. A ricinus átvételi árát a tavalyi 220 fo­rintról 300-ra, a mákot 450 forintról 600-ra, az olaj-len­magvakat 200-ról 300-ra, emel­ték. Az ármegállapítás elsősor­ban a parasztság érdekeit szol­gálja. V -•Szerda délelőtt rendkívüli közgyűlés keretében fogadta el U?ra rendezték az iparos­ás kereskedstanulók helyzetét Kossá István iparügyi mi­niszter az országgyűlés szerdai ülésén törvényjavaslatot nyúj­tott be az iparos- és kereskedő­tanulókról. A javaslat szerint tanulónak csak azt lehet szer­Felszólltjuk azon üzemek aktíváit (ü. b., bizalmi, brigá­dok, versenybizottságok tagjaj, élmunkások, sorma és bérfcle­lösök slb.), ahová külön előadót nem küldünk ki, valamint a •zakmai össz vezetőségi tagokat, hogy január 13-án, csütörtö­kön délilián C órakor a szakszervezeti székházban tartandó aktíva ülésen feltétlenül jelenjenek meg. Az aktivaérlekczlet tárgya: az uj kollektív szerződés ismertetése. Mákos! M^fy^sr^I nevezik ei az aj Tsszn-hidaf a város törvényhatósága 61 városi tisztviselő előléptetését A közgyűlés során Juhász Jó­zsef (Nemzeti Parasztpárt) in­dítványozta, hogy a Csillagbör­tőu falán helyezzen el a város egy márványtáblát és azon örö­kítse meg, hogy itt szenvedelt Rákosi Mátyás és 30 baloldali vezető egyéniségünk. * Gárgyáu Antal (Független Kisgazdapárt) pedig azt indítvá­nyozta, hogy a szegcdi uj Ti­szahidat Rákosi Mátyás minisz­terelnökhelyetlesről nevezzék eb A közgyűlés a két indítványt egyhangú lelkesedéssel fogadia ei Esténként WrSZimjl Siffd ban vm .öszerepel ÉTTEREM és KÁVÉHÁZ1 City jazz. Szolid árak. Záróra 5-tor tőd tatai, aki ÍJ. életévét be­töltötte, az általános iskola, vagy népiskola nyolcadik osz­tályát, illetve a közép- vagy polgári Iskola négy osztályát elvégezte és szervezető a választott fog. lalkozásra alkalmas. A törvény hatálybalépésétől számított há­rom évig tanulónak lehet szer­ződtetni azt is, aki csak a nép­iskola hatodik osztályát végez­te el. A tanulószerződést a mun­kaerőgazdálkoöáíi hatóságnál ixásban kell megkötni. A ta­nulót csak a szakmájához tar­tozó, vatty azzal kapcsolatos munkával szabad foglalkoztatni. A tanuló munkaideje tekinteté­ben a kollektív szerződés ren­delkezése irányadó. A tanuló, idő a könnyebi >en elsajátítható iparokban és a kereskedelemben két esztendő, a nehezebben el­sajátítható iparokban három esztendő. Váratlan megjelenése a ma­lomban nagy izgalmat oko­zott 8 igy könnyűszerrel ju­tott a feketcőrlésekröl külüu vezetett pepitafilzethez. amit a főmoináx tartott magá­nál. MAg aznap este összeha­sonlította. a füzetben talált fel­jegyzéseket a malom könyvei­vel, jegyzeteket készített 8 az olt talált adatokból kiszámí­totta, hogy 29 vagon gabonát őröltek fe­ketén a Szántó-féle malom­ban. A pepitafüzetet az aktatáski. jóban tartotta másnap délelőtt á felülvizsgálat során is. Egy. szobában tartózkodott Szántó malmossal, a feleségével és egy rokonnal, amikor kíhivták a lisztméréshez. Mire a szobába visszatért, aktatáskájából eltűnt a pe­pitafüzet s azóta sem. találták meg. Igy csak az adatokat tartalmazó feljegyzés maradt meg s annak alapján mérték fel a malom­ban talált gabona- és liszt­mennyiséget- Megfigyelték M áramfogyasztást is s megállapították, hogy az üz­leti könyvekben szereplő té­telek kiőrlésűhez olyan nagy­mennyiségű. áramot- mint amit az elmnlt hónapokban fo. gyasztottak, nem használhat­tak fel. Igy a fogyasztott villanyárain is a feketeőrléseket igazolta. Az áramfogyasztással kapcso­latban az egyik munká«biró —< szakember levén — megdöntötte a vádlottakat mentegető »vfl. lanyszakértő* véleményét, mert bebizonyította, hogv az áram. fogyasztást helytelenül számi, totta ki. A perbeszédek során az állam­ügyész súlyos büntetés kiszabá­sát kérte.' ' A nagy érdeklődéssel várt ítélet kihirdetésére csütörtök reggel 9 órakor kerül sor. Szegedi kovácsmester tBtá<mónyi: KomhtnáU velő­és porhsnyiió^éa Ötletes és dolgozó parasztsá­gunk számára jelentős kombi­nált porhanyitő és vetőgépet ké­szített Kovács Lajos uiszeg«d{ kovácsmester. Az ügyesen meg­szerkesztett gép egyidőben vég­zi el a lalaj készítést és a vetést. Nagy előnye, hogy szabályozni lehet rajta a .sorkön- és vetés­távolságot. A leggondosabb mun­kával elkészített gépet az ér­deklődők megtekinthetik a Gaz­dasági Felügyelőségen. A talál­mányt most küldik fel a Terv­hivatalba jóváhagyás és szaba­idalmnzlalás végett I :D—VSSOTIS EST Január 15-én este 19 órakor az alsóvárosi Kultúrházban megrendezendő első közös Honvéd Vasutas estre Szeged dolgozóit szeretettel meghívjuk­Belépőjegy ára 1*50 forint. Vasutas SzaSszemzal Vezetősége és III. Kon*. ker. Halomi ParaRcssoéság zsnakati vszeOtége.

Next

/
Thumbnails
Contents