Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

6 DELIM AGY ARGRSZAQ Vasárnap, 1949 január 9. HANGYA BATTARS TIZENHAT ÓRÁJA Az óioms'/.ürke, ködös januári reggelben vidám kürtszó veri "fel a Dózsa György laktanya csend et. A Kossuth, Petőfi, és a többi legénységi szobákban szinte ütemre reccsennek az emeletes ágyak. Hangya ba jtárs, RZ őrsz.íznd negyedik szakaszá­nak legkisebb legénye, a »ka­rácrt)iiyfadisz«, ahogyan a sza­kaszban ismerik, egyetlen ug. írással a földön terem. Felhúzza e kokiszin egyenruhát, beug­rik a feketefejii, nyerssárga, pompás árkászosizmába s irány ii laktanva udvara, ahol »nyuj­tózkodnak* egy kicsit. Ez a nyújtózkodás, a talajtorna tíz percig tart s utána' testben­Jélekben felfrissülnek a szakasz legényei. — Na komám, ugye jól esett — veti oda Ilangyá a lépcsőn felfelé mentében földijének, a csabai Veisznek. — Mire a szo­bába érnek, megegyeznek ab­ban, hogv ez az ő " talajtorná­juk sokkal jobb és sdeinokra­tikusahtw, mint a régi honvéd­eég dicstelen »csukló«-ja. Tcjeskávé-é-é Vig int yür< szgetés köztien hót óráig izig-v'rig »ka szárnyarend* íesz a negyedik szakasz jclmon­tíatokkal, képekkel diszitett szo­bájában. liendbehozzák az ágya­lkat, lekefélik a vállfákon függő tíjdonatuj kimenő zubbonyt, a ezerafiiies Hangyának meg a Katonaláda átrendezésére is jut ideje Hét óra után kezdődik a reg­geli: Tejeskávé. Tejeskávé-é-é? — hitetlenkedtek egyik-másik l-.onvéd család jában, amikor sza­badságon odahaza elmesélték a napi menüt. Igen, a Dózsa György laktanya Ízletes és bő­séges mennie reggel tejeskávé­Val kezdődik. A komoly munka Az őrszobán nyolcat jeleznek az óramutatók-, amikor megkez­dődik a komoly rnunka. Az legyes szakaszok szobáiban fel­sorakozik a legénység, nevelő tórát tartanak. Az előadók el­méleti és politikai kérdéseket ismertetnek a honvédeknek. A nemzetközi és hazai események jelentőségét és összefüggését b'irgvalják az egyre nagyobb érdeklődést mutató legénység­nek, Az előadásokat azután ko. moiy, nagyon nivós. vita követi. Ezeken az előadásokon, vitá­kon keresztül öntudatra kap, tudását mélviti a szélrózsa min­őén irányából jött munkás vagy rarasztfíatal. Itt tudatosodik, hogv miért kell képzettnek, bá­tornak, keménynek, elszántnak lennie a néphadsereg minden fogjanak. Kitágul a világ tUsznyúk bajtárs és többi őr­Századbeli társa az eddigi bar­padiéi hónapos katonáskodásuk íóta nagyon megszerették ezeket • nevelő órákat. — Kitágul előttem a világ fcgy-egy óra utón — beszélte Ci szemüveges Szabó bajtárs a legutóbbi óra után pajtasának. i Tiz óra után néhány perccel kzinte vonalzókkal húzott so­mokban áll együtt az őrszázad R laktanya udvarán. A kikép. terv izerinti *öltőzékbcn« Jjriitaek üs$z», hogy kiutenjeusk a város különböző részein levő gyakorlóterekre. Integetnek a karácsonyfadísznek A laktanya körüli, utcák lá­nyos házaiban ilyenkor már sző­ke, barna fejek uuzódnak a füg­gönyök mögött. Várják, hogy elvonuljanak a honvédek, akik­nek énekétől zeng a széles su­gárut. A »karácsonyfadísz* Hangyá­nak már megvannak az ismerős házai, ahonnan néha-néha ki­intenek neki, a 'szakasz utolsó sorába. A laktanyakörnyék férfi népsége, fiatal ja-öregje egyaránt csodálkozva nézi az elvonuló szakaszokat: Ilyen ztngőu, eny­nyire lelkesen még nem énekel­tek honvédek Szegeden. Vala­hogy nagyon szeretnek katonás­kodni a 'mostani újoncok... Jön az igazi Kint a város környékén kez. dődik meg az igazi katonásko­dás. Képzett oktatóktól tanul­ják meg Marosi és társai a korszerű haroászntot, a modern katonai tudományt. A legjobb fegyverek alkalmazásával meg­tartott komoly gyakorlatokat tömérdek tréfa, móka fűszerezi. A kis Haugya legutóbb olyan pompában álcázta magát a szá­raz eizzel-gazzal, hogy hosszas keresgélés utón találták meg a rajhefi társai. Délután háromkor a nóta ta­lán még harsányabban zeng, miut a kivonuláskor. Ilárom óra utón kezdődik az ebéd. Olyan kitűnő és olyan jő, hogy Pá'kozdy tajtórs rendszeresen három adagot kanalaz ki a csil­logó csajkából. Pákozdy az ábra Ha egy kaszárnyán kívüli személy érdeklődik a laktanya ellátása után,* a századnál Pá­kozdyt mutatják be mint »áb­rát«. Az ábrának majd kicsat­tan az arca az. erőtől, egészség­től. De a többiek sem sápadtab­bak. Az ebédet kétórás pihenő kö­veti. II biten az időben az utó n a legváltozatosabb szórakozások állnak rendelkezésére az őr­századnak. Az egyik helyiség­ben vigan pattog a kaucsuk fe­hér ping-pougiabda, másutt sak­koznak. A harmas raj a világ­verő rádióval bíbelődik, mások a Szaoad Népet lapozzák. Ifj. Timár és B. Tóth Mihály a sarokban beszélgetnek, Ko­vács a könyvtárba frissen érke­zett könyvbe mélyed. A Kos. <mth-ból csikk lesz a könyv mel­lett levő cigarettatárcán, ugy belefeledkezik az olvasásba. Száz honvéd az iskolapadban öt óra utón felbomlanak az eddigi közösségek és a legvál­tozatosabb munka kezdődik. A századból vagy százan a lak­tanyai »Dolgoz'k iskoláját* lá­togatják. Mire leszerelnek, négy középiskolát végeznek. Vannak, akik továbbképző tanfolyamra járnak. Ebben az időben tart­ják az őrszázad MDP alapszer­vezetének összejöveteleit, párt­napjait is. Mostanában éppen vezetőségválasztásra készülőd­nek. Igy telik el az idő nyolc óráig. Nyolc órától kilencig kimenő van. A kis Hangya meghúzza magán a 10/10-es köpenyt, ki­dülleszli .mellét az ügyeletes előtt s lejelentkezés után eltű­nik a városiján. De kilencre be­fut, mert kezdődik a vacsora. Az pedig néha még az ebédnél is jobb. Üzemszünet A délutánokat, estéket »rend­ellenességek« tarkitják. Moziba, színházba megy az őrszázad. Veisz honvéd "még a Hangyáé­nál is szélesebb mellel mondja: — Szegeden nálunk nélkül nem eshet meg opera- vagy egyéb előadás a színházban. Mozi szintén... A fogadalmi templom tornyá. ban mélyen, bugóu tizet üt a szerkezet, amikor felhangzik a ilallamo3 takarodó a Dózsa György laktanyában. A legény­ségi szobáktan, folyosókon, az udvaron mély csönd lesz. Csak a kapu alatt járkáló őr lépései hallatszanak. Csikordul a csiz. inapatkó a betonon. Üzemszünet van a kovácsmü­helyben, ahol egy nép fiait erő­sebbé, értékesebbé, nemesebbé formálják... Könyvekről Marcel Prenant: Darwin Prenanl könyvének ma az ad különös jelentőséget, hogy a Szovjetunióban lezajlott bioló­giai vita Darwinra irányította is­mét a figyelmet. A haladó tu­domány ellen ma is ugyanazok vonulnak fel, akik Darwin elten hadakoztak: a reakció erői. Akiknek nem érdekük a fejlő­dés a társadatomban, a-ok ta­gadják a természetben is- A vi­lág változatlanságát hirdetőkkel szemben Darwin bebizonyította, hogy az élők világa fejlődés eredménye; bebizonyította, hogy ezt a fejlődést tisztán anyagi okok hozták télre, és hogy az ember is ezen fejlődésből szár­rr.azib Darwinnak természetesen vol­tak téves elképzelései is, de re­akciós követői nem hibáit ja­vítóit ák ki, hanem erényeit ta­gadták meg. Prenant Darwin életét, működését nem korától elszigetelten, hanem a \IX. szá­zad Angliájával együtt mutat­ja meg. Darwin burzsoá volt, és éppen ebben a tényben találjuk meg felfogása hiányosságainak magyarázatát. Prenant könyve élvezetes olvasmány, o darwi­nizmusban a közelmúltban vég­bement változás jelentőségét ts segit megérteni. A könyvet a Szikra adta ki dr. Ilahn Géza kitűnő fordításá­ban­\Z OPERETT JOVOJE N< A Szegedi Nemzeti Szinház ez évi müsorpolitikájáról elismeréssel szólhatunk. Vezeté­sében megmutatkozik az a szel­tem, amely világosan látja, hogy a színház is harci terü­letté változott, ahol kulturánk többi területeihez hasonlóan küzdeni keli a anyugati« bur­zsoábefolyás és az" élihez ha­sonló, szellemtelen, üres, káros irányzatok ellen. Most mégis szólnunk kell olyanvalainiről, amely ezt a len­dületet itt Szegeden egy kissé megtörte és Semmiképpen sem szolgálta az Ízlésformálás, vi­lágnézeti fejlődés lehetőségét. Ez pedig a »Pompadour« szinre­hozatala volt. era magáról az előadásról akarunk beszélni — bár ahhoz is némi kritika férhetne —-, hanem arról a tényről, hogy ez az operett egyáltalán bemu­Itatádra, került. Általában meg­szoktuk, hogy operettektől nem várunk valamiféle magasabb szellemi tartalmat, de azt jog­gal kívánhatjuk, hogy legalább no hasson károsan a gyanútlan nézőre. Márpedig csak, hogy két kirívó példát említsünk a" da­rabból: a bohóckodó népköltő és a ^rokonszenves* kegyencnő semmiképpen sem az a "forma, amelyben az effajta figurákat látni szeretnénk. Nem hat meg bennünket, hogy időnkint »le. ereszkedik* vagy » visszatér* a királyi udvar fényében élő Pom­padour a nép közé, hogy velük mulasson, sőt »felséges« kitar­tójának is néha az orra alá fricskáz, de egyébként nyugod­tan éli a maga osztályáruló éle­tét. Természetesen túlzás eny­nvire boncolgatni egy alapjá­Iwn véve tartalmatlan és min. den mondanivalótól mentes ope­rett előadását. Mindez azonban azt mutatja, hogy nem lehet esetleges réezletjavitgatásokkal. ^demokratikus betoldásokkal* megjavítani az ilyen darabot, amelynek alapelgondolása, fel­építése hitvány 63 végső hatá­sában káros. TMuPiuk, hogy színházunk ne. A liéz helyzetben van, mert a közönség még kívánja az ope. rettet. Ugyanakkor azonban megfelelő operettek nem állnak rendelkezésre. Az eddigi és kü­lönösen az ez évi — szini évi — tapasztalatok éppen Szegeden azt mutatják, hogy az uj, mun­kásokból, haladó értelmiségiek­ből és egyre inkább dolgozó pa­rasztokból is álló közönség szí­vesen fogadja, megérti, élvezi komoly kulturértékeinket. apró­zni. sőt operaelőadásokat. Hisz. szük, hogy ezeken keresztül si. kerül uj izlésü közönséget ki. formálni és széles tömegeknek jelentenek majd ugyanolyan szó. rakozást a realista színjátszás gazdag mondanivalóju előadásai, mint eddig a pusztán üres szó­rakozáson felépülő táncos-zenés operettek. "]\/fég tovább is mellétünk -iVI ebben a kérdésben. Az operett mint műfaj ellen sem lesz kifogásunk, ha olyanok szü­letnek, amelyek szolgálják kul­tnrpolitikai célkitűzéseinket. Sőt ugy véljük, hogy ez az egye­lőre még sokak számára jobban szórakoztató műfaj nagyonis hasznos szolgálatot tehet eb­ből a szempontból. Ehhez azon­ban arra van szükség, hogv ne csak felületi, formai kérdéssé váljék ez számunkra, ha.nera struktúrájában, belső tartólmá­ban kapjunk olyan ' operettet, amely neveli mind mondanivaló­jával". mind pedig művészi, ze­nei tóren közönségét. Várjuk tehát az újjászületett magyar operetteket! E gyik napról a másikra azonban nem lehet ezt a kérdést megoldani, örömmel üd­vözöljük ezért Both Béla elvtárs kitűnő kezdeményezését, amely­lyel sikerült legmegfelelőbb át­.meneti megoldást találnia. BotH igazgató maga i3 igen jól látja ennek a kérdésnek lényegét, amelyet az is bizonyit, hogy az idei színházi évben csunán két operett került bemnte^-n az öt uj prózai és két onmi 1 lerontató mellett. Most operet'­viz*'páló bizottságot szervez/' t a színháznál, amelynek az a fe'­adata, hogy sorra átnézze min­den jelentősebb operettünket ze­nei és tartalmi szemponthót egyaránt. A jövőben azokat ad­ják majd csak elő, amelyek en­nek a kettős követelménynek megfelelnek vagy kevés változ­tatással megfelelővé válhatnak. Sok reménnyel nézünk a vállal­kozás elé, de hangsúlyozzuk, hogy tökéletes megoldást csak a gyökeres intézkedésektől, uj daraboktól várunk. Ez viszont már elsősorban nem a szegedi szinház feladata. tt csak azt várjuk — ami „ egyáltalán nem kisebb je­lentőségű munka —, hogy to­vábbra is jó darabokkal, töké­letes miivé'zi játékkal szolgál­ják a szocialista realista szin­házkulturát s vele a társadalmi haladást, az őszintén emberi igazságokat. Ti. Z. r Bslejezüdött az uiförök első szegedi örsvezelöképző tanfolyama Kipirult arcú, fénylő szemű, izgatott gyermekek zsivajgása veri fel a Madách-utcai általá­nos iskola fotyósóját. A kör­nyező tanyákból gyűltek össze Csongrád megye első úttörő őrs­vezetőképző tanfolyamára Sze­ged és Hódmezővásárhely anya­gi támogatásával. Mozgalmi elő­adásokat hallgatlak, ezermester gyakorlatokat végeztek, törté­nelmi ismereteket, természetraj­zot és számos más hasznos tu­dományt sajátítottak el az egy heti tanfolyam alatt. Sok közü­lük első élményét viszi magával az itt látott mozi-szinház elő­adásokból. A »TafpaIalnyi föld* ^tán késő estig vitatkoztak a 8—14 éves gyermekek. A szombat dé'u'áni záróvizs­gán mutatták be, mit tanultak az elmúlt hét alatt. »Munkában, harcban, tanulásban példaké­pünk a hős ssovjet ifjúság* — hirdeti egy transzparens a jel­mondatokkal, s nagyjaink képei­vel diszitett teremben, ahol Ad}', Juhász Gyula versek, fu­rulyaszóló, népi láncok ragad­ták sürün tapsra az egybegyűl­teket Dr.. Páti Ferenc főigazga­tó a vezetőképző tanfolyam je­lentőségére mutatott rá. Majd félárbócra hullott az út­törő zászló s negyven pajtás szájából egyszerre csendül fel az uttörö fogadalom. — A' ma­gyar dolgozó nép erdekében fejlesszélek tudástokat — bo­csátja őket útra Kovács Alajos megyei titkár. Megilletődött hangon mond köszönetet Késő Pali pajtásai nevében a tanfolyam vezetőjé­nek: Dudás László úttörő veze­tőnek, Kovács Alajos és dr. Csongor Győző megyet és vá­rosi titkároknak, Lakatos Lász­lónak, Toldi Istvánnak, a Ma­dách-utcai kollégium vezetőjé­nek, a főigazgatónak s minden­kinek, aki hozzásegítette őket a tanfolyam meghallgatásához a ahhoz az élményhez, amii ne­kik, a falusi gyermekeknek a városi tartózkodás jelentett — Jő és hü fiai leszünk a dolgozók Magyarországának — fogadja meg 40 úttörő pajtása nevében — előre az úttörőmoz­galomért, előre a magyar köz­társaságért

Next

/
Thumbnails
Contents