Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-09 / 7. szám
6 DELIM AGY ARGRSZAQ Vasárnap, 1949 január 9. HANGYA BATTARS TIZENHAT ÓRÁJA Az óioms'/.ürke, ködös januári reggelben vidám kürtszó veri "fel a Dózsa György laktanya csend et. A Kossuth, Petőfi, és a többi legénységi szobákban szinte ütemre reccsennek az emeletes ágyak. Hangya ba jtárs, RZ őrsz.íznd negyedik szakaszának legkisebb legénye, a »karácrt)iiyfadisz«, ahogyan a szakaszban ismerik, egyetlen ug. írással a földön terem. Felhúzza e kokiszin egyenruhát, beugrik a feketefejii, nyerssárga, pompás árkászosizmába s irány ii laktanva udvara, ahol »nyujtózkodnak* egy kicsit. Ez a nyújtózkodás, a talajtorna tíz percig tart s utána' testbenJélekben felfrissülnek a szakasz legényei. — Na komám, ugye jól esett — veti oda Ilangyá a lépcsőn felfelé mentében földijének, a csabai Veisznek. — Mire a szobába érnek, megegyeznek abban, hogv ez az ő " talajtornájuk sokkal jobb és sdeinokratikusahtw, mint a régi honvédeég dicstelen »csukló«-ja. Tcjeskávé-é-é Vig int yür< szgetés köztien hót óráig izig-v'rig »ka szárnyarend* íesz a negyedik szakasz jclmontíatokkal, képekkel diszitett szobájában. liendbehozzák az ágyalkat, lekefélik a vállfákon függő tíjdonatuj kimenő zubbonyt, a ezerafiiies Hangyának meg a Katonaláda átrendezésére is jut ideje Hét óra után kezdődik a reggeli: Tejeskávé. Tejeskávé-é-é? — hitetlenkedtek egyik-másik l-.onvéd család jában, amikor szabadságon odahaza elmesélték a napi menüt. Igen, a Dózsa György laktanya Ízletes és bőséges mennie reggel tejeskávéVal kezdődik. A komoly munka Az őrszobán nyolcat jeleznek az óramutatók-, amikor megkezdődik a komoly rnunka. Az legyes szakaszok szobáiban felsorakozik a legénység, nevelő tórát tartanak. Az előadók elméleti és politikai kérdéseket ismertetnek a honvédeknek. A nemzetközi és hazai események jelentőségét és összefüggését b'irgvalják az egyre nagyobb érdeklődést mutató legénységnek, Az előadásokat azután ko. moiy, nagyon nivós. vita követi. Ezeken az előadásokon, vitákon keresztül öntudatra kap, tudását mélviti a szélrózsa minőén irányából jött munkás vagy rarasztfíatal. Itt tudatosodik, hogv miért kell képzettnek, bátornak, keménynek, elszántnak lennie a néphadsereg minden fogjanak. Kitágul a világ tUsznyúk bajtárs és többi őrSzázadbeli társa az eddigi barpadiéi hónapos katonáskodásuk íóta nagyon megszerették ezeket • nevelő órákat. — Kitágul előttem a világ fcgy-egy óra utón — beszélte Ci szemüveges Szabó bajtárs a legutóbbi óra után pajtasának. i Tiz óra után néhány perccel kzinte vonalzókkal húzott somokban áll együtt az őrszázad R laktanya udvarán. A kikép. terv izerinti *öltőzékbcn« Jjriitaek üs$z», hogy kiutenjeusk a város különböző részein levő gyakorlóterekre. Integetnek a karácsonyfadísznek A laktanya körüli, utcák lányos házaiban ilyenkor már szőke, barna fejek uuzódnak a függönyök mögött. Várják, hogy elvonuljanak a honvédek, akiknek énekétől zeng a széles sugárut. A »karácsonyfadísz* Hangyának már megvannak az ismerős házai, ahonnan néha-néha kiintenek neki, a 'szakasz utolsó sorába. A laktanyakörnyék férfi népsége, fiatal ja-öregje egyaránt csodálkozva nézi az elvonuló szakaszokat: Ilyen ztngőu, enynyire lelkesen még nem énekeltek honvédek Szegeden. Valahogy nagyon szeretnek katonáskodni a 'mostani újoncok... Jön az igazi Kint a város környékén kez. dődik meg az igazi katonáskodás. Képzett oktatóktól tanulják meg Marosi és társai a korszerű haroászntot, a modern katonai tudományt. A legjobb fegyverek alkalmazásával megtartott komoly gyakorlatokat tömérdek tréfa, móka fűszerezi. A kis Haugya legutóbb olyan pompában álcázta magát a száraz eizzel-gazzal, hogy hosszas keresgélés utón találták meg a rajhefi társai. Délután háromkor a nóta talán még harsányabban zeng, miut a kivonuláskor. Ilárom óra utón kezdődik az ebéd. Olyan kitűnő és olyan jő, hogy Pá'kozdy tajtórs rendszeresen három adagot kanalaz ki a csillogó csajkából. Pákozdy az ábra Ha egy kaszárnyán kívüli személy érdeklődik a laktanya ellátása után,* a századnál Pákozdyt mutatják be mint »ábrát«. Az ábrának majd kicsattan az arca az. erőtől, egészségtől. De a többiek sem sápadtabbak. Az ebédet kétórás pihenő követi. II biten az időben az utó n a legváltozatosabb szórakozások állnak rendelkezésére az őrszázadnak. Az egyik helyiségben vigan pattog a kaucsuk fehér ping-pougiabda, másutt sakkoznak. A harmas raj a világverő rádióval bíbelődik, mások a Szaoad Népet lapozzák. Ifj. Timár és B. Tóth Mihály a sarokban beszélgetnek, Kovács a könyvtárba frissen érkezett könyvbe mélyed. A Kos. <mth-ból csikk lesz a könyv mellett levő cigarettatárcán, ugy belefeledkezik az olvasásba. Száz honvéd az iskolapadban öt óra utón felbomlanak az eddigi közösségek és a legváltozatosabb munka kezdődik. A századból vagy százan a laktanyai »Dolgoz'k iskoláját* látogatják. Mire leszerelnek, négy középiskolát végeznek. Vannak, akik továbbképző tanfolyamra járnak. Ebben az időben tartják az őrszázad MDP alapszervezetének összejöveteleit, pártnapjait is. Mostanában éppen vezetőségválasztásra készülődnek. Igy telik el az idő nyolc óráig. Nyolc órától kilencig kimenő van. A kis Hangya meghúzza magán a 10/10-es köpenyt, kidülleszli .mellét az ügyeletes előtt s lejelentkezés után eltűnik a városiján. De kilencre befut, mert kezdődik a vacsora. Az pedig néha még az ebédnél is jobb. Üzemszünet A délutánokat, estéket »rendellenességek« tarkitják. Moziba, színházba megy az őrszázad. Veisz honvéd "még a Hangyáénál is szélesebb mellel mondja: — Szegeden nálunk nélkül nem eshet meg opera- vagy egyéb előadás a színházban. Mozi szintén... A fogadalmi templom tornyá. ban mélyen, bugóu tizet üt a szerkezet, amikor felhangzik a ilallamo3 takarodó a Dózsa György laktanyában. A legénységi szobáktan, folyosókon, az udvaron mély csönd lesz. Csak a kapu alatt járkáló őr lépései hallatszanak. Csikordul a csiz. inapatkó a betonon. Üzemszünet van a kovácsmühelyben, ahol egy nép fiait erősebbé, értékesebbé, nemesebbé formálják... Könyvekről Marcel Prenant: Darwin Prenanl könyvének ma az ad különös jelentőséget, hogy a Szovjetunióban lezajlott biológiai vita Darwinra irányította ismét a figyelmet. A haladó tudomány ellen ma is ugyanazok vonulnak fel, akik Darwin elten hadakoztak: a reakció erői. Akiknek nem érdekük a fejlődés a társadatomban, a-ok tagadják a természetben is- A világ változatlanságát hirdetőkkel szemben Darwin bebizonyította, hogy az élők világa fejlődés eredménye; bebizonyította, hogy ezt a fejlődést tisztán anyagi okok hozták télre, és hogy az ember is ezen fejlődésből szárrr.azib Darwinnak természetesen voltak téves elképzelései is, de reakciós követői nem hibáit javítóit ák ki, hanem erényeit tagadták meg. Prenant Darwin életét, működését nem korától elszigetelten, hanem a \IX. század Angliájával együtt mutatja meg. Darwin burzsoá volt, és éppen ebben a tényben találjuk meg felfogása hiányosságainak magyarázatát. Prenant könyve élvezetes olvasmány, o darwinizmusban a közelmúltban végbement változás jelentőségét ts segit megérteni. A könyvet a Szikra adta ki dr. Ilahn Géza kitűnő fordításában\Z OPERETT JOVOJE N< A Szegedi Nemzeti Szinház ez évi müsorpolitikájáról elismeréssel szólhatunk. Vezetésében megmutatkozik az a szeltem, amely világosan látja, hogy a színház is harci területté változott, ahol kulturánk többi területeihez hasonlóan küzdeni keli a anyugati« burzsoábefolyás és az" élihez hasonló, szellemtelen, üres, káros irányzatok ellen. Most mégis szólnunk kell olyanvalainiről, amely ezt a lendületet itt Szegeden egy kissé megtörte és Semmiképpen sem szolgálta az Ízlésformálás, világnézeti fejlődés lehetőségét. Ez pedig a »Pompadour« szinrehozatala volt. era magáról az előadásról akarunk beszélni — bár ahhoz is némi kritika férhetne —-, hanem arról a tényről, hogy ez az operett egyáltalán bemuItatádra, került. Általában megszoktuk, hogy operettektől nem várunk valamiféle magasabb szellemi tartalmat, de azt joggal kívánhatjuk, hogy legalább no hasson károsan a gyanútlan nézőre. Márpedig csak, hogy két kirívó példát említsünk a" darabból: a bohóckodó népköltő és a ^rokonszenves* kegyencnő semmiképpen sem az a "forma, amelyben az effajta figurákat látni szeretnénk. Nem hat meg bennünket, hogy időnkint »le. ereszkedik* vagy » visszatér* a királyi udvar fényében élő Pompadour a nép közé, hogy velük mulasson, sőt »felséges« kitartójának is néha az orra alá fricskáz, de egyébként nyugodtan éli a maga osztályáruló életét. Természetesen túlzás enynvire boncolgatni egy alapjáIwn véve tartalmatlan és min. den mondanivalótól mentes operett előadását. Mindez azonban azt mutatja, hogy nem lehet esetleges réezletjavitgatásokkal. ^demokratikus betoldásokkal* megjavítani az ilyen darabot, amelynek alapelgondolása, felépítése hitvány 63 végső hatásában káros. TMuPiuk, hogy színházunk ne. A liéz helyzetben van, mert a közönség még kívánja az ope. rettet. Ugyanakkor azonban megfelelő operettek nem állnak rendelkezésre. Az eddigi és különösen az ez évi — szini évi — tapasztalatok éppen Szegeden azt mutatják, hogy az uj, munkásokból, haladó értelmiségiekből és egyre inkább dolgozó parasztokból is álló közönség szívesen fogadja, megérti, élvezi komoly kulturértékeinket. aprózni. sőt operaelőadásokat. Hisz. szük, hogy ezeken keresztül si. kerül uj izlésü közönséget ki. formálni és széles tömegeknek jelentenek majd ugyanolyan szó. rakozást a realista színjátszás gazdag mondanivalóju előadásai, mint eddig a pusztán üres szórakozáson felépülő táncos-zenés operettek. "]\/fég tovább is mellétünk -iVI ebben a kérdésben. Az operett mint műfaj ellen sem lesz kifogásunk, ha olyanok születnek, amelyek szolgálják kultnrpolitikai célkitűzéseinket. Sőt ugy véljük, hogy ez az egyelőre még sokak számára jobban szórakoztató műfaj nagyonis hasznos szolgálatot tehet ebből a szempontból. Ehhez azonban arra van szükség, hogv ne csak felületi, formai kérdéssé váljék ez számunkra, ha.nera struktúrájában, belső tartólmában kapjunk olyan ' operettet, amely neveli mind mondanivalójával". mind pedig művészi, zenei tóren közönségét. Várjuk tehát az újjászületett magyar operetteket! E gyik napról a másikra azonban nem lehet ezt a kérdést megoldani, örömmel üdvözöljük ezért Both Béla elvtárs kitűnő kezdeményezését, amelylyel sikerült legmegfelelőbb át.meneti megoldást találnia. BotH igazgató maga i3 igen jól látja ennek a kérdésnek lényegét, amelyet az is bizonyit, hogy az idei színházi évben csunán két operett került bemnte^-n az öt uj prózai és két onmi 1 lerontató mellett. Most operet'viz*'páló bizottságot szervez/' t a színháznál, amelynek az a fe'adata, hogy sorra átnézze minden jelentősebb operettünket zenei és tartalmi szemponthót egyaránt. A jövőben azokat adják majd csak elő, amelyek ennek a kettős követelménynek megfelelnek vagy kevés változtatással megfelelővé válhatnak. Sok reménnyel nézünk a vállalkozás elé, de hangsúlyozzuk, hogy tökéletes megoldást csak a gyökeres intézkedésektől, uj daraboktól várunk. Ez viszont már elsősorban nem a szegedi szinház feladata. tt csak azt várjuk — ami „ egyáltalán nem kisebb jelentőségű munka —, hogy továbbra is jó darabokkal, tökéletes miivé'zi játékkal szolgálják a szocialista realista szinházkulturát s vele a társadalmi haladást, az őszintén emberi igazságokat. Ti. Z. r Bslejezüdött az uiförök első szegedi örsvezelöképző tanfolyama Kipirult arcú, fénylő szemű, izgatott gyermekek zsivajgása veri fel a Madách-utcai általános iskola fotyósóját. A környező tanyákból gyűltek össze Csongrád megye első úttörő őrsvezetőképző tanfolyamára Szeged és Hódmezővásárhely anyagi támogatásával. Mozgalmi előadásokat hallgatlak, ezermester gyakorlatokat végeztek, történelmi ismereteket, természetrajzot és számos más hasznos tudományt sajátítottak el az egy heti tanfolyam alatt. Sok közülük első élményét viszi magával az itt látott mozi-szinház előadásokból. A »TafpaIalnyi föld* ^tán késő estig vitatkoztak a 8—14 éves gyermekek. A szombat dé'u'áni záróvizsgán mutatták be, mit tanultak az elmúlt hét alatt. »Munkában, harcban, tanulásban példaképünk a hős ssovjet ifjúság* — hirdeti egy transzparens a jelmondatokkal, s nagyjaink képeivel diszitett teremben, ahol Ad}', Juhász Gyula versek, furulyaszóló, népi láncok ragadták sürün tapsra az egybegyűlteket Dr.. Páti Ferenc főigazgató a vezetőképző tanfolyam jelentőségére mutatott rá. Majd félárbócra hullott az úttörő zászló s negyven pajtás szájából egyszerre csendül fel az uttörö fogadalom. — A' magyar dolgozó nép erdekében fejlesszélek tudástokat — bocsátja őket útra Kovács Alajos megyei titkár. Megilletődött hangon mond köszönetet Késő Pali pajtásai nevében a tanfolyam vezetőjének: Dudás László úttörő vezetőnek, Kovács Alajos és dr. Csongor Győző megyet és városi titkároknak, Lakatos Lászlónak, Toldi Istvánnak, a Madách-utcai kollégium vezetőjének, a főigazgatónak s mindenkinek, aki hozzásegítette őket a tanfolyam meghallgatásához a ahhoz az élményhez, amii nekik, a falusi gyermekeknek a városi tartózkodás jelentett — Jő és hü fiai leszünk a dolgozók Magyarországának — fogadja meg 40 úttörő pajtása nevében — előre az úttörőmozgalomért, előre a magyar köztársaságért