Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

Vasárnap, 1949 január 9. DELMAGYARORSZÁG A nini világban már nein lehel h*rom-négy holdam parcellákon ^amlílkiidiii üzalymazon lanulnak a gazdák. A szatymazi határban. Fehérlólól Sándorfalváig. a langyos téli nap előcsalogatta már a földből a zsenge t utál a fekete, zsíros táblákközött halvány-zöld foltocs­kák ékeskednek. A szétszórt tanyák udvarán kucsmás legénykék toporognak, végzik a házimunkát, a dűlőkön számlálóbiztosok járnak, hónuk alatt nagy paksaméta, a kémények füstje hosszan, alacsonyan kanyarok. Télvíz idején nincs munka a földeken, a gazdák otlhon ma­radnak a kemence közelében. Az okosabbak azonban kihasználják az egy-két hónapnyi szabadabb időt köny­veket lapozgatnak, vagy bejárnák az állami gazdaképző iskola háromhónapos esti tanfolyamára, ahol megtanul­ják a korszerű földmüvelés minden csínját-bínját és a világnézeti órákon megvitatják az ország, a szocialista építés fontos kérdéseit. — Nagyol fordult a világ a fölszabadulás óta — mond­ja Dobó Sándor ujgazda szinte a többiek nevében. — A párt átformálta a faluk arculatát is A pa­rasztok tulajdonképpen még ecsak most kezdenek fel­ocsúdni abból a kábulatból, •melybe az elmúlt világ urai, a földbirtokosok, a ka­tonatisztek és az saranyka­lászosf kulákok taszították őket — Elgondolkozva és visszaemlékezve pödörgeti a bajuszát, az iskolapadban üldögélő nagydarab emberek bólogat­nak a szavára. — Mostaná­ban éreztük először, hogy mi is emberek vagyunk. Jo­gunk van az élethez, a tu­/os.a: -áa nólaran NB I. kosárlabda a Tornscamokban A teli idény legsport9zegé­nyebb vasárnapja a mai nap. Szeged sportműsorán csupán a Postás női és férfi kosaras NB mérkőzései szerepelnek mint ki­emelkedő Sportesemények. A szesedi zöld-fehérek ezúttal e Salgótarjáni SE csapatait lát­Kz tesz még ma A VAOSz teke szakosztályá­nak női tagozata ma reggel 8­tól wte 10-ig tartó rádobásos versenyt rendez, a Rákóczi-téri pályán. A viüseny győztesei «tep és értékes díjazásban ré­•zesülnek. A küzdelemben mind női, mind férfi vonatkozásban bárki indulhat. A Dohánygyár újonnan épí­tett pályáján ma reggel 8 órai kezdettel rostaedzést tart Dél­kerület Battonyára készülő férfi tekevá Ioeatott ja. A triálra 12 szegedi, vásárhelyi és makói v rsenvző kapott" meghívást. INNEN — ONNAN Az Országos Sport Hivatal irányításával február 27-én kez­dődik a sakk és asztalitenisz ujrendszerü alapfokú csapat­bajnoksága. A küzdelem érde. késségé, hogy az alapfokú baj­nokságot követő országos baj­nokságba a legkisebb falu csa­pata is felkerülhet. A hajnok. (Wgok lebonyolítása ugy törté, nik, hogy a járási bajnokságok győztesei játszanak a megyei és ezek győztesei pedig az or­•zógos bajnokságért A nagy. •zahásu tömegsportmozgalom si­kerét 60 ezer u j. olcsó, magyar gyártmányú asztalitenisz labdá­val Mgiti elő a Sportszerkeres, kedelmi Nemzeti Vállalat. Az SzVSE SzIT-ben nagy ér­deklődés mellett tartott sport­orvosi előadást Dudás Lajos, a •zegedi sportorvosi hivatal asz­•xisztense a sportolók időszerű egészségügyi felülvizsgálatáról, amelyet már január folyamán megkezdenek. Az FTC SzIT hétfőn este 7 órakor vezetőségi ülést tart a iák vendégül. A mérkőzések a rókusi tornacsarnokban délelőtt Kerülnek lebonyolításra. Tiz óra­kor játsszák a Postás—SSE női, 11 órakor pedig a Postás—SSE férfi NB I. mérkőzést. A pa­pírforma és a honi környezet adta előny mindkét mérkőzésen szegedi győzelmet igér. felsővárosi kultúrházban. Kérik az érdekeltek pontos megjele­nését. Maria Iszakovát, a világ leg­jobb műkorcsolyázóját, aki Moszkva és a Szovjetunió baj­noka, több világrekord-birto­kost a BKE több kiváló szovjet női és férfikorcsolyázóval együtt budapesti vendégszereplésre hívta meg január második fe­lére. A Valuta® kosárlabda váloea­tott január 25. és február 8 kö­zött csehszlovák portyán vesz részt. A válogatottban három szegedi játékos — Faragó, Gre­minger és Bánhegyi — is sze­repel. A teke NB I. küzdelmei vé­get értek. A férfi bajnokságot az Egyesült Kecskeméti Kon­zervgyar, a női bajnokságot pe­dig a budapesti Előre nyerte. A női bajnokságban indult sze­gedi VAOSz a harmadik, a SzVSE -a negyedik helyen vég­zett 18, illetve 14 ponttal. Az asztalitenisz NB II. férfi őszi mérkőzések befejeződtek. Az A) csoport győztese a debre­ceni VAOSz 8ponttal, a 2—3. helyen a DVSE és a szegedi Postás végzett 4—4,- mig a 4—5. helyen a GSE és a Hapoel osz. tozik 2—2 ponttal. Befejezték a magyar műkor­csolyázó bajnokságot. Férfibaj­nok Király Ede, női bajnok Saáry Marika, párosbajnok a Kékcsy—Király, táncbajnok pe­dig a" Tóth házaspár lett. A Húsos játékosok, mind az első, miod az ifjúsági csapat tagjai kedden este 6 órára a pályán levő Komarek-féle ven­déglőben jelenjenek meg. Te­kintettel a tárgy fontosságára, a megjelenés kötelező. 99 VASÉRT ££ Szegedi telepe; T:sza Luos-kiúu* 39 (A melegvizkutnál.) T e f e I o n i 3-97. Vaskeresxedók dfilv déki e osafo he v Vas, zománeedény, kályhák, tűzhelyek, háztartási cikkek, vasutasok, műszaki (vízvezeték szerelési)'elkkek ­v— ** rtemm •Mur.jj/w.jmfli dományokhoz, a tanuláshoz. — Természetesen rengete­get kell fejlődnünk — jegyzi meg Ábrahám elvtárs, szatymazi MDP-szervezct egyik vezetője és a 70 holdas •táblásokc irányítója. — Az igazi közösségi szeltem még nem ütött tanyát kö­zöttünk. A basáskodól pa­rasztok és a faluban lézengő B-listás katonatisztek •csaj­kameséinek* néhányan még felülnek. « . — Mert tudatlanok! — szakítja félbe felháborodott dörmögéssel Fehór* István gazda, a tanfolyam legfigyel mesebb hallgatója és kissé elpirosodik. — Nem tudják, hogy a mai világban már nem lehet bárom-négyhol­das parcellákon kifizetőén gazdálkodni. Termelőszövetkezetek­be kell tömörülni, gépekkel kell szántani, vet­ni, aratni, a házak körül pe­dig öntözött, gondozott konvhakerlészelcket kell te reintenil — lélekzetvételnyi szünet után elgondolkozva folytatja — igy aztán tény­leg emberhez méltó sorba kerülne a parasztság. A gazdasági iskola épülc tét husz holdnyi jóminősé­gü szántó, kis gyümölcsös és néhány négyszögölnyi szőlőskert veszi körül. A hallgatók, akik az iskola éle­iébe csak kívülről. tanulmínyailíon keresztül tekintenek be. tervbe vet­ték, hogy a föld müvelésügy minisztérium engedélyével kollektív gazdálkodást vezet­nek be a birtokon. — Szalymazon rengeteg szőlő terem — adja elő lel­kesedve a tervet Ónozó Fe­renc — különösen egy borászati minta­gazdaság­nak lenne itt nagy jövője. — Későre jár az idő. A kertek alján megülepedik az este, kigyulladnak mindenfelé ft lámpák. — A Magyar Dolgozók Pártja szervezte meg a mi tanfolyamunkat, az iskola kereten belül — mond ja még valaki a sötét udvaron, ha­zafelé menet — minden hé­ten kijön hozzánk egy elő­adó, aki beszámol a világ fo­lyásáról és rámutat a falusi osztályharc döntő kérdéseire. A szegedi felsőtanyákon a szatymazi gazdasági iskola az egyetlen szakiskola. Nap­pali tagozatának harmincki­lenc hallgatója van. az esti tagozat előadásait a tél falu hallgatja. Földnélküliek, ujgazdák. szegényparasztok, középpa­rasztok. A környék kulákjai nem vegyülnek el a dolgo­zók közé. De nincs is szük­ség rájuk. Az öntudatos pa­rasztság kezdi tisztán látni saját helyzetét a faluban, a földeken és szövetkezik, ta­nul. harcol a kizsákmányo­lók ellen: harcol a jövőért. íulv.) II szocialista mezőgazdaság győzelme Országunk egyik legégetőbb problémájának, a mezőgazdaság szocialista átalakulásának meg­értéséhez nyújt segédkezet N. I. Aniszimov könyve, mely ka­rácsony előtt jelent meg a ma­gyar könyvpiacon. Az 1945-ös földreform utáni mezőgazdasá­gunk helyzete sok tekintetben hasonlit, az alapvető dolgokban pedig mondhatni teljesen azonos az 1917k.es októberi forradalom utáni Oroszország mezőgazdasá­gának helyzetével. Ez az azo­nosság teszi számunkra külö­nösen érdekessé és értékessé Aniszimov könyvét. A mezőgazdaság szoc;alisla átalakulásának feltételét a Szovjetunióban az októberi for­radalom teremtette meg. A pro­letárdiktatúra első ténykedése a föld felosztásáról szóló dek­rétum volt, mely felszámolta a nagybirtokot és vele együtt a nagybirtokosok hatalmát is. Ugyanekkor a falusi kizsákmá­nyolók, a kulákok, a kapitaliz­mus utánpótlási káderei tovább­ra is megmaradtak. Sőt, a ku­lákok tovább erősödtek, s ha a szovjethatalom nem nyúlt vol­navbele erős kézzel a falu éle­tébe, a felosztott földek végül mind kulák kezekbe kerültek volna- A kulákok természetesen nem elégedtek meg a gazdasági gyarapodással, hanem egyrészt politikai befolyásuk alá "igye­keztek vonni a'kis. és középpa­rasztokat, másrészt szabotálták a kormány intézkedéseit. A ku. lákok szabótázsa következtében különösen a gabona fronton volt ijesztő a helyzet, ahol a bir­tokok felaprözása következté­ben, az amugyis elmaradt me­zőgazdaság ném tudta ellátni az egyre fejlődő városokat. Az egyetlen árugabonatermelő a kulák volt, a. kulákok legtöbbje pedig inkább elpusztította a ga­bonáját, de a munkásállam szá­mára nem adott egy szemet se. A helyzet nehéz volt, de nem megoldhatatlan. Az elmaradott mezőgazdaságból fejlett mező­gazdaságot kellett csinálni. Ám a technika, az agrártudományok nagyméretű alkalmazására csak a nagygazdaság alkalmas. A nagygazdaságot el lehet érni kapitalista utón is, de ez egy­részt feltételezi a parasztok tönkre jutását, másrészt lassú is. A szövetkezeti ut ezzel szem­ben a parasztság gazdasági és kulturális felemelkedésével jár együtt és gyorsabb is. De a szövetkezést "nemcsak a gazda­sági, hanem a politikai szem­pont is kívánatosabbá teszi. A szocializmus épitése elképzelhe­tetlen kizsákmányoló osztály részvételével, sőt fejlődésével. Nem lehet tartósan szociallz. must építeni a városban, ha nem építünk a falun. Aniszimov ezután részletesen tárgyalja a mezőgazdaságban történt fejlődés egyes fázisait, s azokat a hatalmas eredménye, ket is, amelyek a kollektivizá­lást kisérték. Maga a kollek­tivizálás ténye egymagában, — lia el is tekintenenk azoktól a hatalmas előnyöktől, amikkel enyüttjárt — alapvetően meg­változtatta a Szovjet állam bel­ső szerkezetét. Ez a forradalmi változás megsemmisítette a ku­lákok osztályát, a parasztságot átvitte a szocializmus útjára, és megteremtette a szocialista állam, a szovjet hatalom bázisát a népgazdaság legelmaradottabb ágában, a mezőgazdaságban is. Egy uj gazdasági rendszer akkor magasabbrendii az előző­nél, ha többet termel, s a me­zőgazdaság szocialista utja, a kolhozok utja épp ezzel bizo­nyította be magasabbreadüsé­get. A szövetkezes utján belet, kezett nagygazdaságok a gépek nagyméretű alkalmazását, a gé. pek nagyméretű alkalmazása pedig a föld jobb megművelését es nagyobb termést tett lehe­tővé. 1938-ban például a Szov­jetunió mezőgazdaságában 483 ezer traktort, 153.500 arató­cséplőgépet, 130.000 cséplőgé. pet, 195.800 tehergépkocsit és még sok más egyéb gépet tar­tottak számon. Ebben az évben a szántási munkák 74.5 szá­zalékát, a vetés 56.7 százalé­kát, az, aratás 48.4 százalékát gép végezte. 1941-ig pedig a Szovjetunió ipara már annyi géppel látta el a mezőgazdasá­got, hogv ebben az évben a kolhozföhíek 94 százalékát a gép- és traktorállomások mii. vélték meg. Ezzel együtt emel. kedett a termés is, mig 1913. ban a gabonatermés 05—80 mil­lió tonnát tett ki. 1940-ben 118 millió tonnára emelkedett. Amint látjuk, a kollektivizá­lás győzelme győzelmet hozott a gabona fronton is. De nem­csak a gabonakérdést sikerült megoldani, az ipari növények és zöldségfélék termelése térim még nagyobb volt a baladás. A terme lés emelkedésével emelkedett természetesen a- pa­rasztság anyagi és kulturális színvonala is. A szocialista élet pedig megváltoztatta a paraszt­ság öntudatát, arculatát. »A kolhozok óriási jelentősége ab. lián áll — mondotta Sztálin elvtárs —, hogy megadják a fő alapot a gépek és traktorok alkalmazására a földművelés­ben. hogy megadják a fő ala­pot a paraszt átnevelésére, pszichológiájának át forrná' áá ra a prolctfrszocializmus szellemé. ben«. A mezőgazdaságban és a parasztságban végbement vál­tozás je entősége, a kolhozrend­szer életképessége a második világháború folyamán mutatko­zott meg a legjobban. A hábo­rús veszteségek ellenőre fenn tudta tartani A szovjet nép életszínvonalát, Még a háború aJatt megnövelték a front mö­gött a vetésterületet, emelték a munka termelékenységét s ai németek kiverése után az el­pusztított területeken azonnal megindult az újjáépítés. A német fasiszták errvedül * kolhozoknak 181 milliárd ru­bel kárt okoztak. Az óriási veszteség ellenére a háború utá­ni elsó ötéves terv célul tűzte ki, hogy nemcsak eléri, de tul is haladja a mezőgazdasági ter­melés háború előtti szinvonalat. Hatalmas feladat ez, s lehetet, len lenne megoldani kapitalista körülmények között. Ma Magyarországnak is eb sőrendü kérdése a mezőgazda­ság szocialista átalakulása. En­nek az átalakulásnak feltételéti a felszabaditó Vörös Hadsereg segítségével 1914—45-ben ha­zánkban végbement hatalmai változás teremtette meg, a meg­oldás biztositéka pedig az. hogy a hatalom szilárdan a dolgozó nép kezében van. Aniszimov, könyvéből a szovjet mezőgaz­daság 30 évének történetét is-' merjük meg. ds Aniszimov nem­csak elbeszél, hanem utat ia mutat. A Szovjetunió példája, a problémák azonossága segíti C robiémáink helyes megértésé, en ós megoldásában is. Magos László. SzöHöoítvány Sokezer darab elsőosztályu, prima minőségű •xöllő­oltvány kerül eladásra, faj nagy választékban. »—* Ripária, Portálisz, Berlandéri, Mantichula amerikai vadalanyokra oltva. Postán, vasúton, utánvéttel, azak­szerü csomagolásban szállítjuk. Ismertető Jegyzéket ingyen kllld Petes szö lőtelep fö, Jlbasár, Te^o* &

Next

/
Thumbnails
Contents