Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

Vasárnap, 1919 január 9, DRt.MAGYARORSZÁG Sándorfalván Rákosi Mátyás elvtárstól nevezik el a termelőszövetkezetet * J > \ SzomoUai Ágostonná, a paraszlasszonyképv'seló vizsgálta leiül a minisztérium megbízásából a sandorfaleíaft munkáid Egy délutánba sem tellett mint a futótűz terjedt el a sándorfalvi táblás gazdák között a hir, hogy megérkezett a földmüvelésügyi minisztérium kiküldölte, aki felülvizsgálja sző vetkezeti táblás csoportjukat. Estére gyűlést is hirdettek, de az emberek be sem várták a sötétedést, elsiettek hazulróL Siettette őket a kíváncsiság, hiszen jövőjű kröl volt szó. fl nviites knziteteq elbeszélgettek. Volt miről, hiszen dologidőben, mert valamilyen munka az mindig akad nem igen találkoznak. Az egyikük nem igen kapcsolódott bele a beszélgetésbe, igencsak nézte sáros bakancsa orral, de végül méris csak kibökte mondanivalóját. — Minek is gyünnek le ide a minisztériumból. Csináljuk ml magunk a kolgunkat. Azelőtt is járlak ide urak, aztán mindig csak vittek valamit. Németh János figyelt fel legjobban a szavakra. Először elfutotta a méreg s majdnem odamnn-tett valami csnnyát a nrolólónak De azután gyorsan megenyhült, mert látta hogy a magyarázat itt többet ér, hiszen a reakció rémhíreivel megtévesztett emberrel áll szemben Hál először nem urakiünnek •de — magyarázta, — hanem olyan emberek, mint mi, csakhogy azok a minisztériumban dolgoznak. Másodszor pedig a mngunk ereiéből nehezen vergődnénk előre. Kell a segítség * éppen azt akarják megvizsgálni, hogv mire van leginkább szükségünk. Azt is meg keli vizsgálni hogv rendes emberek-e a táblás gazdák, mert a semmirekellőknek nincs helve közöltünk. A Ictontosabb pedig az, hogv megtudják igazában önkéntes-e a szövetkezésünk mert ha nem, akkor kezdhetjük takarózni a földet. A bes'él"e'cs közben csizmás feitandés naraszíassznnv lépett hozzájuk. Megnézték oldalvást. inert ismercl'en voty az arca, pedig igencsak ismerik egymást a sándorfalviak. Az asszonv kezetnvuitoff Némc'hnek, majd sorra a többinek — Szomolyai Acosfonné vagyok, a Mngvar Dolgozók Pártja országgyűlési képviselője — mondta ízes kiejtéssel. — Bizol.odó mosollyal fordultak feléje az emberek) s a teremben lévő néhány asszony. Könnyen indult a beszélgetés, mert érezték, hogy közösek a problémáik. Dénes Pálné azonnal megkérdezte, hogyan is lett a Heves-megyei parasztasszon vből képviselőnő Amikor 13 éves koromban, m;n» summás kezdtem mennyi a velősük, mennyi termelési szerződést kötöttek és legbüszkébben azt emlegették, hogy* a reakciónak minden támadását vissza tudták verni. — Mi a neve a kollektív gazdálkodásnak? — kérdezte Szomolyai elvtárnő. — Az még nincsen, — csöndesedtek el— De most majd adunk neki neve'. szólalt meg valaki a sarokban. — Nevezzük el Rákosi Mátyás elvtársról — kiáltotta et magát az egyik asszony. A javaslatot üdvrivalgással fogadIák a máskor szótlan, higgadt emberek. Azután sor került a tagokra. Hogyhát kik, milyen emberek, szívesen jönnek-c önként a táblába? Panasz nem akadlt senkire, merthát jól körülnéztek Sándorfaháu, csak a legjobbját váloga'ták ki. Csupa dolgos, józan ember. Arra a kérdésre, hogy önként szövetkezett-C, mind csak egyet válaszolt s volt olyan iá. aki megsértődölt kissé, hogyhát kétkednek benno Szomolyai elvtársnő ezután előadta jövetele legfontosabb célját. Megtudni mire van sziikséaütt jai előadták, hogy a traktorállomással szánlatnak, de iga még kellene. A hevesmegyei parasztaszszony süriin jegyzett. »Eyy lófogat, egy ököt fogat, 20 sertés a hizla'Jának, 100 juh a táblások fuhtenyésze'e részére, az állatoknak takarmány s azok részére, akiknek nincsen ki a fejadagjuk, a következő termőiig a kenyér biztosítása. Pelcz elvtárs, a szövetkezet A paprikatermelők szövetsége beolvad a DHFOSz-ba A paprikatermelők szövet-; ség ügycinek továbbvitelére sége tegnap délelőtt köz- öttagú bizottságot alakítótgyűlést tartott A közgyülé- tak Tagjai: Nvitrai A»tal, 5UE5ST »«r í Mison Nándor elvtársak. JuDEFOSz helyi megalakulása hász János, Battancs Vince után beolvad az uj paraszti NPP és Kormányos Illés töinegszcrvezctbe. A szövet- FKP. Január 19-én Sza«sdsn is megaSakul a DEFOSz É énk iitenben fo ynak me r az e ökészitö munkálatok Az üFOSz és FÉKOSz a egyesítő kongresszusa. Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetvezetője azonnal azt is bejclcn- ségénck megalakulása után I ntl rt ti <1 I7A1 -1 m Ől l?n cr'7 rtlTO f" .. 1 * I t __ I _ _ 1 _ . I ! tette, hogy a Földmüvesszóvetkezet a táblásoknak két istállót ad át, amelyet a kormánytól kapott 10.009 forinttal hoznak rendbe Késő fijjsl volt, a táblásoknak, hogy a kormány el tudja nekik juttatni a segítséget. Az öttagú intézőbizottság tagamikor még mindig tartolt a gyűlés. Szomjasan hallgatták lársukat, a paraszlasszonyból lelt képviselőt, aki a rájuk váró munkáról, a jövőről beszélt, amely meghozza a boldogságot a falu dolgozóinak. Nehéz volt a bucsu. Zsemberi Sándor, Tóth János s a többiek kérték Szomolyai elvtársnőt, hogy maradjon még. Szorougalták a kezét, kérték jöjjön el máskor is. nézze meg az eredményeiket. Azt is erősen a lelkére kötötték, okvetlenül szerezze meg az engedélyt, hogy a sándorfalvi termelőszövetkezet Rákosi Mátyás elvtárs nevét viselhesse. elérkeztünk a helyi szervezetek megalakításához. A megyeszékhelyeken január 1G án, a falvakban pedig 23án kezdődik meg a helyi szervezetek egyesítése, illetve a DEFOSz szervezeteinek megalakulása. Dolgozó parasztságunk, de népi demo kráeiánk jövőjének további a'aku á~ára is nagyjelentőségű az uj paraszti "tömegszervezet megalakulása. Különösképpen felel ősséglel jcs és nagyfontosságú az előkészítő szervezési munkák sikeres végrehajtása, mert ez kihalással lesz a DEFOSz További munkájára, parasztságunk jövőjére nézve. Néhánv nap óta az UFOSz és FÉKOSz szegedi irodá jában lázas előkészületek folynak a megyei alakuló gyűlés előkészítésére. Sürü egymásutánban érkezEl'ün' a mái érlelme van a munVánalt Rosmannéknál már Jobb világot építenek Rosmann gyár. A vasutasok fulballpályáfa és a rókusi konzervgyár közé ékelődött hatalmas telken U-alakban épített, pirosfeteja, néhol félbemaradt épületek. Az ősszel még Rosmann, az infláció és a stabilizáció konjukluráján megtollasodott tőkés, a szegedi éjszaka kgyik ncsászára* dirigált itt. Hamis kalkuláció alapján, az üzemi bizottságot, munkásait becsapva, egyre-másra készítette ki a különböző bárány és nemes szőrméket, hogy azoka1 busás haszonnal a hazai piacon elhelyezze, vagy külföldre szállítsa. Amikor a vaiutaelőirásokat megszegve, a határokon lut nagyobb összegű vagyon gyúlt össze, egyik cinkosával illa berek-nádak erek... ndiszszidált.« A még be nem fejezett, de máris tönkretett, kiuzsorázott gyár maradt itt utána, azonkívül rengeteg banlxidósság, köztartozás. A* üzem munkásai első Rosmann hal Tani sem akart a meglepetésükből felocsúdva ha- j teljesítmény bérekről.. Az üzem végigjárni az országot s láttam • rengeteg igazságtalanságot, a kizsákmányolást, éreztem, hogv ezen változtatni kelL Odahaza Sírokon, télen ha kissé ráértünk, könvvet fogtam a kezembe, tanultam.' s a tudást értékésitettem is. Azután a sándorfalvi kollektív gazdálkodásról indult meg a szó. Büszkén mesélték. hogy marosan munkához Láttak. Kéréssel fordullak az illetékes halóságokhoz, a szegedi Szakmaközi Bizottsághoz, a budapesti szervekhez, az iparügyi minisztériumhoz, egyenest Kossá elvtárshoz. Kérésüket mind Szegeden, mind Budapesten, Kossá elvtárs is — támogattákHamarosan vállalatvezetőt rendeltek ki, az Orion bőrgyár munkása, Galolti elvtárs személyében. Segítséget kaptak, a Pannónia bőrgyár Nemzeti Vállalat bérmunkát adott és rövid zökkenő után fokozott lendülettel kezdtek a munkához. Eltűnt a tőkés most már valóban magunknak dolgozunk — csendült fel a jelszó a piros tetejű földszintes épületekben. Rövid két hónap atati az uj értelmű munkának komoly, kézzel foghaló eredményei születtek. ,ujból való megindulása után a munkások átvették a Pannónia normarendszerét. A gy ártást átszervezték, a vízszolgáltatást megháromszorozták, sorozatos racionalizálásokat vittek keresztül. A száritóban idáig éjjel-nappaf dolgoztak, most az átrendezés folytán 10 órát kell dolgozni. A gépházban napi másfél mázsa szenet takarítanak meg. A jó gazdálkodás eredményeként már szépen törlesztik adósságaikat. A Pannon'ának végzőt! bérmunkában egyre jobb eredmények születtek. A teljesítmény bérrendszer bevált, sőt néhány nap múlva igen magas százalékok születtek egy-egy munkásnál. A Itosmann-gyár munkásai gondolkozni kezdtek és rájöttek, hogy a normák cyy-eyy rnühelyrészben — lazák. A kaszalcrcmben egymás melleit dolgozott Zab János, az üzemi bizo'.tság elnöke Berkes Lajossal, Kovács Andrással. Hatalmas sebességgel forgó késsel husolják le a felesleges cafatokat a kikészítés alatt lévő bőrökről. Vigan duruzsolt a gépük, miközben igy tárgyaltak: — Elvtársak, Rákosi elvtárs felhívta a figyelmünket, liogy a laza normák akadályozzák a termelés kibontakozását, a szocializmus építését. Ugy látszik a mi normáink régiek Most már nem hosmannak, a lökésnek dolgozunk hanem magunknak. Szűkítsük a normát. A bőrök olajozásánál dolgozó munkásnők: Barnáné, Busa Vilmos né, Für Jőzscfné, Szekeres Margit ugyancsak ugy találták, hogy a normák helytelenek. Mindjárt a száritóban, ahol nedves, párás meleg terjeng, a felaggatott bőrök alatt beszélték meg: Munkástársaink, de saját magunk boldogulását is elősegítjük, ha az elavult normál Szigorítjuk.— fl két csoport, a kaszaterem és szárító munkásai, munkásnői a megbeszélések eredményeként bejelentették a vállalatvezetőnek, hogy a normájukat tiz százalékkal szigorítják. Bizonyítékául, hogy a Rosmann gyárban is már egy jobb világot építenek. nek a környék falvainak dolgozó parasztjai, hogy a kapott utasításokat végrehajtva hozzájáruljanak a DEFOSz niega akulásának sikeréhez. Figyelmesen hallgatják Sarnyai Ferenc elvtárs. a DEFOSz megbízott megyei titkár és Juhász János termelési felelős szavait, hogy falvaikba visszatérve. tunatositsáki dolgozó parasztságunkban a DEFOSz célkitűzéseit. A DEFOSz-nak tagja tehet minden beesü'etes, dolgozó paraszt, pártállásra való tekintet nélkül. Kü'önösen nagy sulvt kell helyezni arra, hogy közéopa,*a".zlsá,íunk Is teljes egészében bekapcsolódjék a szervezetbe — mondja Juhász János termelési felelős. Sarnyai Ferenc elvtárs elmondja, hogy Nagy-Szegeden o" január 19-én délelőtt 11zenegv órakor kezdő 'ik a DEFOSz alakuló gvüléso a szakszervezeti székházban. Addig elkészítik nz ütemtervet. amelyben a falusi szervek megalakításának időpontját állapítják meg. Március 13-ára már mindenütt megtörténik a helyi szervezetek mcga'akitása. A DEFOSz megyei titkársága a Kossuth Lalos-sugáruton kap megfelelő helyiségei. — Mindent cl fogunk követni, hogy dolgozó parasztságunkat megnyerjük az ui tömegszervezetnek. Minél szélesebb tömegeket fogunk bekapcsolni a termelési versenybe. Fontos feladatunknak tekintjük a felvilágosító munka fokozását, távoztatni dolgozó parasztságunkat a politikai és termelési kérdésekről egyaránt — fejezi be nyilatkozatát Sarnyai Ferenc elvtárs. Szcntmihá'yteleki, dorozsmai, röszkei gazdák búcsúznak. Kezükben ott vannak mar a be'épcsl nvi'atkozatok. A szegedkörnyék' dolgozó parasztok is elindultak már a DEFOSz utján a felemelkedés, a jobb jövő felé. Msgtntalt a miinkásmizialmi in?ézel> vániorkiilHtása A magyar munkásmozgalmi inlé/et és annak keretében működő munkásmozgalmi muzeum anyagát az intézet vezetősége az ország dolgozóival vándorkiállítás formájában ismerteti meg. A muzeum anyagából kettős vándorkiállítást szerveztek, amelyek végiglátogatják az ország valamennyi nagy városát és ipari centrumát