Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-26 / 21. szám

2 DELMAGTARORSZiO 1919 JFTWUIR IR A gyászoló dolgozók tömege kísérte utolsó utiára Ménesi Júliát, Szeged élmunkás hatottiát R szegedi dolgozók nagg rész­véte kísérte utolsó útjára kedden délután Szeged élmunkás ha­lottját, Ménest Júlia elvtársnőt, a gyufagyár dolgozóját. Ménesi Júlia elvtársnő halálát mély fájdalommal fogadták nem­csak a gyufagyár, hanem egész Szeged dolgozói. Mintaképe volt ő a népi demokráciát éplői fárad­hatalan harcosnak. Mindössze 26 évet élt. Már ifjú korától kezdve gyárban dol-, gozott. Öntudatos, fáradhatatlan munkássága eredményeként él­munkás kitüntetést kapott. Nem­csak munkájában tűnt ki, hanem a közösség érdekeiért folytatott lankadatlan áldozatkészségével is és munkástársainak a legmesz­szebbmenőbb bizalmát és sze­retetét érdemelte ki. A felülvizsgálat napi kérdései Egyes felülvizsgáló bizottsá­gok elvtársilökkel szemben ugyanolyan követ el mén!) eket támasztanak, mint az elvlár­sakkal. Nem veszik ftgyelem­be, hogy a nők helyzete ma ls tokkal nehezebb még, gyakran kevesebb a fejlődési lehetősé­gük. Egy faluban például, egy elvtőrsnőt, aki tlz gyermeket nevelt fel * ezek közül őt már politikai munkát végez, — visz­tzaminőslleltek azort a ttmen, hogy kevés párlmunkát végez s politikailag nem elég fejlelt. Ez természetcsen helytelen volt. • A pártonkívüli tömegekre kü­lönösen nagy hatással van az, hogy A felülvizsgálatnál a párt figyelembe veszi: erkölcsi szem­pontból klinek milyen a maga­tartása. A Pamutiparban a pár­tonkívüli munkásnők hangsú­lyozták, hogy mennyire megnö­velte szemükben a párt tekin­télyéi. Előfordult több Ízben, hogy a párton kívüliek kérték: vehessenek részt ők Ls a tag­gyűléseken • _ Tótkomlóson egy idős elv­tárSnö állott a bizottság elölt. A bizottságnak feltűnt, hogy az elvtársnö nagyon ijedt. Meg­kérdezték, mitől fél. Az elvtárs­nö elmondta, hogy Szlovák anyanyelvű, magyarul gyengén beszél, fél, hogy nem tud meg­felelően válaszolni a kérdések­re, s ezért kizárják vagy vissza­minősítik. A bizottság tagjai er­re szlovákra fordították a szót, as elvtársnö anyanyelvén foty• tatták le a felülvizsgálatot. Ez az eset az egész községben, — mind a szlovák, mind a ma­gyar lakosság körében — nagy megelégedést keltett. • A névjegyzékeket a felülvizs­gálás befejeztével összesítés kí­séretében terjesztik fel. Ez az összesítés tartalmazza a felül­vizsgálás ö«szes adatait. Minden feüllvizsaáló bizottságnak mun­kája befejeztével az alapszer­vezet összesítésére rá kell ve­zetnie, hogv hány nap alatt vé­gezte el munkáját, hány tagot vizsgált felül ée hánynál tett kizárási és visszaminősítés! ja­vaslatot. A bizottsági tagok és a vezetőségek fordítsanak gon­dot az összesítés helyes kitöl­tésére, mert ezen a téren tanú­sított hanyagságuk megzavarja a felülvizsgálás eredményeinek ellenőrzését. Koporsóját a szegedi élmun­kások sorfala között vitték a sir­hoz. fl Magyar Dolgozók Pártja nevében Salamon Ferenc elvtárs emlékezett meg Ménesi Júlia fá­radhatatlan munkásságáról. fl vegyipari szakszervezet nevében Kopasz János elvtárs, a Szak­maközi Bizottság részéről Ba­kaity Mária elvtársnő, a gyufa­gyár dolgozói nevében pedig Szekeres János Ob, elnök pion­dott gyászbeszédet Szeged első élmunkás halottjának sirja fölött, fl szegedi dolgozók a legna­gyobb fájdalommal vettek bú­csút Ménesi Júlia elvtársnőtől, a gyufagyár élmunkásától, aki­nek munkája példaképül áll min­den dolgozó előtt. Színház- Film-Művészet Négy u] DEFOSz szervezel alakul meg vasárnap Szeged környékén Vasárnap országszerte foly­tatódik a DÉFOSz helyi szerve­helyi szerve zeteinek megalakulása. A dol­gozó parasztság mindenütt nagy lelkesedéssel készülődik az ala­kuló ülésekre, mert tudatában vannak annak, hogy az uj tö­megszervezetben való összefo­gás" megsokszorozta harci ere­jüket. Vasárnap négy szegedkör­nyéki faluban és tanyaközpon­ton — Csengelén, Szatymazon, Felsőközponton és Kübekházán tartják meg a DÉFOSz alakuló gyűlését, amelyen megválaszt­ják a tömegszervezet helyi cso­portjának vezetőségét is. Csengelén Ambrus István elvtárs és Juhász János (NPP), Szatymazon Sarnyai Fereno elv­társ és Tóth Antal (FKP), Kü­bekházán Fazekas Mária elv­társnő és ifj. Vass János (NPP), Felsőközponton pedig Bodor István elvtárs és Kispéter Pál (FKP) mondanak beszédet ai alakuló gyűléseken. — A NÉPBIRÓSAG külön ta­nácsa tegnap tárgyalta Huszár Gergely árpádközponti . lakos, valamint felesége és anyósa bűnügyét, akik szóváltás hevé­ben megverték az MNDSz el­nöknőjét és közben demokrá­cáaellenes kijelentéseket teltek. Huszár Gergelyt egyévi börtön­re és 5000 forint pénzbüntetés­re, feleségét másfélévi börtönre és vagyonának elkobzására, anyósát pedig hathónapi bör­tönre és 2000 forint pénzbün­tetésre Ítélték. í CstiörlökSn es!® uralják be a Szegedi Nemzeti Sdnbáa­ban a Csárdáskirályait Csütörtökön este mutatják be a Szegedi Nemzeti zinházban a Csárdáskirálynő cimü Kálrrtan­operettet. Erre az előadásra kü­lönös gonddal készült fel a szín­ház, amit Indokolttá tesz az az érdeklődés, amely az operett elő­adásokkal szemben általában megmutatkozik, meg az a kriti­ka, amely az operettel kapcso­latban nehezen teljesíthető kö­vetelményeket támaszt, fl Csár­dáskirálynő esetében a szinház semmiféle változtatást nem vég­zett az eredeti darabon, sem a szövegkönyvön, sem a zenén. Igy a közönség az eredeti formát kapja meg a csütörtöki bemuta­tón. Mégis meglepetést Jelent majd az előadás, mert a mesét időben és térben a maga helyé­re állította a szinház. flz elő­adást Hegedűs Tibor rendezi, a darab főszerepeit Rajz János, Radnóthy Éva, Márki Géza és Süli Manyi mellett a szinház együttesének legjobbjai játszák. Á díszleteket Rajnai Sándor ter­vezte, aki az ócskavas nagyban díszlettervével nagy sikert ara­tott. fl Csárdáskirálynő csütör­töki bemutatója előtt, szerdán este a színház nem tartJ előadást. Rákosi elvtárs eloszlatta a kételyeket így látják a szegedi dolgozók Rákosi Mátyás elvtárs tsm ct utat mutatott. A Szabad Nép­ben tNépl demokráciánk néhán y problémájáról<r cimmel meg­jeleni cikkében világosan és érthetően mutatja meg azt a fej­lődést, amelyet idáig megteltünk és sok olyan kérdést lesz világossá, amelyet eddig legtöbben nem láttunk elég tisztán. Rákvsi elvtárs cikke eloszlatja a kételyeket, megmutatja cn igazságot, leplezetlenül szól a tényekről, vagyis a valóiti hely­zetet tárja elénk. A dolgozók széles tömegei ezért fogadták Rákost elvtársnak ezt a megnyilatkozását is olyan nagy lel­kesedéssel és megnyugvással. Erről tesznek tanúságot a dol­gozók kijelentései, nyilatkozatai és szerkesztőségünkhöz intézeti levelei, amelyekből rendszerese n közlünk néhányat. Ma már valóban a széles nép­réteg az uralkodó osztály és minden hatalom, vezetés a nép kezében van. Rákosi elvtárs tö­kéletes megvilágításban hozza a mai helyzetet, örül, hogy a múlttal szemben ma íorditott a helyzet: a szegények nyomják ®1 a gazdagokat. Rezzcg a múlt­ban a szegény ember lenézett valaki volt. A forradalom, il­letve a hatalomátvétel nálunk vértelen volt, mert nem volt ellenállás, de nem is lehetett, mert ugy is tudták a reakció­sok, hogy az teljesen remény­telen lett volna. Milanov Iván, a Piek szalámigyár dolgozója. • Rákosi elvtársunk cikkét a mi üzemünkben nagy örömmel fo­gadták. Elvtársatok, de a pár­(onkivüliek is ugy látják, hogy Rákosi elvtárs azt magyarázza meg ebben a cikkben: a népi demokráciában is van diktatú­ra, de a többség diktatúrája a kisebbségre. Ezt helyesnek ta­lálják, mert minden demokrá­A TUDOMÁNY DIADALA /I dialektikus materialista ** filozófia a Szovjetunió­ban irányítja a tudományokat, az elmélet gyakorlattá válik és hozzájárul a dolgozó nép élet­színvonalának felemeléséhez. Nagyszerű példa erre a Micsu­rin-féle biológia továbbfejlesz­tése. A micsurlsta szovjet bio­lógusok, I.iszenko akadémikus­od az élükön, ugy elméleti, mint gyakorlati vonatkozásban, egyre mélyebben hatolnak az élö anyag rejtelmeibe és meg­változtatják a természet arcu­latát. Szibéria jeges steppéin különleges almafajtákat és évelő-buzákat termelnek a kol­hozokban, a nagyvárosok la­boratóriumaibon pedig állatok és növények ezreivel kísérle­teznek, hogy tovább tágítsák a tudomány, az ember látóhatá­rát. M Liszcnkóék áltat tovább­fejlesztett micsurini bio­lógia megcáfolta a nyugati, im­perialista tudósok nézeteit. A Szovjetunióban kimutatták az úgynevezett Mendel-Weisz­mann-Morgan-féle elméletek larlhalallanságát és veszélyes­ségéi. A probléma megoldása természetesen évtizedek megfe­szített munkáját vette Igénybe. \ nyugati tudósok, arányo­sau a polgárság történel­mi elhanvatlásával — egyre in­kább reakciós irányba terel­ték az eredetileg nagy jelentősé­gű Mendél-féíe génelméletet. Weismann a század tizes évei­ben már azt állította, hogy az élő sejtek legkisebb részei el­zárkóznak minden külső hatás előt. Ez természetesen a fajok állandóságának és váttoztat­hatallanságának nyüt kimon­dása volt s mint ilyen, a fasiz­mus, a nácizmus előfutárának tekinthető. A hitleri Németor­szág ezeket a /tudományos* el­méleteket alkalmazta a társada­lomra. Innen már egyenesen vezetett az ut a gázkamrákig, az orosz, a francia, a zsidó fog­lyok kiirtásáig. \ z amerikai Morgan még " Weismann elméletét is •tovább fejlesztette * A géneket kiszakította az anyagi világból és szinte isteni jelentőséget tu­lajdonított nekik. Ugy gondol­ta, hogy ezek a parányi élő ré­szecskék függetlenek a világ nagy egészétői és kijelentette, hogy működésűk, mibenlétük észszel fel nem fogható. Mor­gan nyomán a lriszékeny és ja­varészt műveletlen amerikaiak valóságos kultuszt űztek az is­teni eredetű gének tiszteletéből, ami, — szinte mondani sem kelt — a Ku-kux-klán szerveze­teit és a négerüldözéseket ered­ményezte. JB Weismann-Morgan-féle el­méleteknek ma már nincs tudományos értékük, mert elszakadtak az anyagi va­lóságtól és üres, de veszedel­mes handabandázásba fullad­tak. Ezt mulatja az amerikai kísérleti biológia, de a földmű­velés, az állattenyésztés és ne­mesítés egy helyben topogása is. Az imperialista, kapitalista módszerekkel dolgozó tudósok zsá kutcába kerültek. Megtor­panlak valami abszolútnak és végsőnek képzelt dolog előtt, ami nem ntás, mint saját téves gondolataik szüleménye. J\ szovjet tudósok, a szov­** jet lwológusok ellenben a dialektikus materialista filo­zófia segítségével egyre ered­ményesebben küzdenek a még ismeretlen anyagi valóság el­len. Munkájukat minden vona­lon óriási sikerek kisérik. A tartalmatlan Weismann-Mor­gan-féle elmélettel szemben Mi­csurinék, Liszcnkóék, kimu­tatták és kísérletekkel bebizo­nyították, hogy az öröklést nem valami »isteni szikra*, hanem az egyre alakuló, hatásokat fel­vevő és leadó, állandóan vál­tozó gének közvetítik. Bebizo­zonvosodott, hogy az öröklést hordozó legkisebb élő anyagi részecske nem valami irracio­nális és megváltoztathatat­lan képződmény, hanem a szer­vezet életenként meg-megujuló kicsinyke része, amely más az apánál és más a fiúnál, tehát nem őrök. \ szovjet tudósok munkája nyomán uj, csodálatos növényekkel népesülnek be a kolhozok, a termés mesebeli bőségü minden esztendőben. Az ember ugy alakítja a természe­tet, ahogy neki tetszik, mert ez is, éppen ugy mint a gépek »ke­zes bárány*. A dialektikus ma­terialista filozófia, a valóság fi lozófiája, a kommunista pártok filozófiája vezette erre az útra az emberiséget, a tudományo­kat s az a filozófia jelenti a haladást, a fejlődést. N. L. V diában van diktatúra, csak a polgári demokráciában a tőké­sek diktatúrája van a többség­re. Kocsis József, DÉMA cipőgyár. • örömmel olvalam Rákost elvtársnak1 a Szabad Népben megjelent cikkéi, amelyben rá­viláit népi demokráciánk fej­lődésében e'öálloft problémák­ra. Természetes, hogy csak az az Ország és nép boldogulhat, amelynek kormány-ásóban a nép fiai, a dolgozók vesznek részt. A Szovjetunió kivívta a szocializmust belső forradalom utján, minden külső seülség nélkül, viszont ml szabadsá­gunkat a Szovjetuniónak kö­szönhetjük. Olyan irányvonalat kaptunk készen, amely helyes felhasználásával a népi boldo­guláshoz vezel. Huszár Mihály, a Tisza-malom dolgozója. • Rákosi elvtárs rámutató't ar­ra, hogy a népi demokrácia a kapitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet állama, amely azonban csak akkor teljesítheti történelmi hivatását, ha követ­kezetesen halad a szocia'izmus felé vezető nton A népi demok­ratizmus állama a Szovjetunió­val szoros együttműködés és barátsága alapján épült és az az -imperialista á'lamok táborá­ba tartozik. Rákosi elvtársnak ez a leg­újabb megnyilatkozása megint eloszlatta azt az ősködöt, mely ebben a kérdésben idáig előt­tem állt. Hollósi Árpád, dohánygyári munkás. MEGSZÜNTET a hitbizom'ínv Ries István igazságügyminisz­ter törvényjavaslatot nyújtott le a hitbizomány megszüntetéséről, fl javaslat értelmében a családi hitbizomány és a hitbizományi kisbirtok intézménye a törvény hatálybalépésével megszűnik, fl fennálló családi hitbizományok­hoz tartozó vagyon az 194H ju­lius 27-1 állapot szerint állami tulajdonba kerül, fl fennálló hit­bizományi kisbirtokhoz tartozó vagyon a hitbizományi kötött­ség alól felszabadul és az ed­digi tulajdonos tulajdonába ke­rül.

Next

/
Thumbnails
Contents