Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-26 / 21. szám

Szerda., i949 január 26. DBLMAGTAKOR8ZAG 3 Tokióban megíálasztoWák a SiomüfiiiiiBista PÁrt minden jelöltjét A moszkvai rádió tokiói jelen­tése alapján beszámol arról, hogy a vasárnapi japán választá­sokon sorozatosan megsértették a választási törvéngt és a válasz­tás tisztaságát. A törvénysérté­sek száma meghaladja a 280-at. Nagyban folyt a vesztegetés is. Sok helyen az amerikai hatósá­pok megakadályozták a demo­kratikus táborhoz tartozók sza­vazását. Minden akadály ellené­re, amelyet a japán reakció és sz amerikai hatóságok a demo­kratikus tábor elé gördítettek, a demokratikus tábor a válasz­táson jelentősen jobb eredmé­nyeket ért el, mint az előző választásokon. Különösen nagy sikereket mutat­hat tel a KP az ipari kerületek­ben. Tokióban a KP minden jelölt­jét megválasztották. fl mezőgazdaság! kerületek egész sorában is győztek a KP jelölt­jel. fl szociáldemokrata párt sú­lyos vereségeket szenvedett, mert a párt politikusai az elmúlt év­ben a dolgozók árulóinak bizo­nyultak. Ijedelem a japán kapitalisták között rA kommunista párt meglepő előretörése nagy nyugtalan­tággal tölti el a japán nagy­Iparosokat, mert a bérharc fo­kozódására számítanak. Tokióban rámutatnak arra, hogy a munkásság mellett a parasztok és a kispolgári rétegek ls tá­mogatták a választáson a kom­munista jelölteket. Ezek a ré­tegek ugyanis félnek az ameri­kai gazdasági tervtől, amely csak a nagyüzemeknek kedvez, fl ja­pán nagyiparosok most minden reményüket az amerikai meg­szálló hatóságokba helyezik, akik megkísérlik majd, hogy modus vivendit készítsenek elő a mun­káltatók és a szakszervezetek kő­zött. Menekül Nanhinöbóí a Kuomintantf fcoruonv Nanking és Sanghal között a Kuomintang-haderő fejvesztetten menekül. 'A néphadsereg élcsapatai már Nankinggal szemben is elér­ték a Jangce északi partját. fl Kuomlntang képviselőház ugy döntött, hogy a kormánnyal együtt elhagyja Nankingot. flz amerikai katonai tanácsadó bi­zottság, amely a nankingi kor­máng mellett működött, bejelen­tette elutazását. Vasárnap osztják ki Csengelén és Szatymazon a mintagazda jelvényeket és pénzjutalmakat Csengele és Szatymaz dolgozó paraszíiai végezlek a leg­jobb munkát Szegedkörnyéltén a termelési versenyben A kuíákügynök mint gazdasági felügyelő A falusi szövetkezeteket dol­gozó parasztságunk egymásután tisztítja meg a kulákok, tőkések befolyásától. Ugyanakkor azon­ban fonlos gazdasági pozíciók­ban még mindig akadnak, akik nem a dolgozó parasztok érde­keit képviselik. Ezek közé tar­tozik Dér Imre szegedi gazda­sági felügyelő. Az apja 200 hol­das kulák Szőregen, akii termé­szetesen béresekkel dolgoztat. A birtokból jócskán jutott a fin számára ís, akinek nevére jó néhány holdat iratlak. Dér Im­re azonban nemcsak ennyi földdel rendelkezik, mert csa­ládi hagyományaihoz hűen ő maga is kulák-családba nősült i>e és elvette Szemes Lajos kü­Iiekházi 78 holdas kulák leá­nyát, aki 40 holdas birtokot hozott a háztartásba. Dér Imrének, mint gazdasági felügyelőnek az lenne a köte­lessége. hogy a dolgozó paraszt­ságot szolgálja és mezőgazdasá­gunk fejlesztését segítse elő. Ezzel szemben Dér Imre ennek éppen ellenkezőjét tette. Még a saját házatáján sem tudóit ren­det teremteni. Jellemző rá, hogy apósa és felesége földje meg­munkálatlan maradt. Szemes Lajost, apósát az őszi mezőgaz­dasági munkák szabótálásáért le is tartóztatták. Ugyancsak jellemző Dér Im­re gondolkodására és magatar­tására a közelmúltban Szőregen a Népi Bizottság felkérésére megtartott előadása. Ebben elkendőzte a falusi osztályharc jelentőségét és nem mutatott rá arra, hogy eddig a termelési szerződések a kulákok, nagy­gazdák érdekeit szolgálták, de ma már ez is a dolgozó kispa­rasztságé. Dér Imre magatartásával be­bizonyította, hogy a kulák ér­dekek szolgálatában áít. hiszen őmaga is kulák, osztályidegen, akinek jelentős földbirtoka van és azon másokkal dolgoztat, de — am'nt felesége és apósa pél­dája mutatja, — nem gondosko­dik arról, hogy megmunkálják a földet. Természetesen az ilyen em­berben nem bízhat a dolgozó­parasztság és jogos az a köve­telése, hogy sürgősen el kell távolítani a kulák érdekek jel­legzetes képviselőjét. Dér Imrét a gazdasági felügyelőségről. Gondoskodni kell arról, hogy becsületes dolgozó parasztok .nlézzenck ilyen fontos gazda­sági ügyeket." a A napokban nyilvánosságra hozták az országos termelési ver­seng eredméngeit és a mintaköz­ségek. valamint az uj mintagaz­dák névsorát, fl jelentés szerint Csongrád megyéből Csengele és 'Mindszent lett m'ntaközség. fl szegedi tanyavilágban Csengele mögött a szatgmazi dolgozó pa­rasztok végeztek a második he­lyen és uggancsak magas jutal­makban részesülnek. fl csengetei és a szatgmazi homokos földeken dolgozó pa­rasztok hatalmas örömmel fo­Meghalt Sugár Jenő Nagg ggásza van a szegedi színészeknek, de a művészetked­velő dolgozóknak is. Sugár Jenő elvtárs, a szegedi Nemzeti Szín­ház közszeretetben állá tagja hossza szenvedés után kedden reggel a sebészeti klinikán meg­halt. fl közelmúltban gyomor­műtéten esett át és már remény volt felgyógyulására, de szer­vezete mégsem birta ki a súlyos betegséget. Sugár Jenő elvtárs több nagy szerepben szerezte meg magának színészt pályáján a közönség el­ismerését, szeretetét, fl »Három a kislány* rendőrfőnökének sze­repében különösen nagy sikere volt szatirikus alakításával, leg­utoljára pedig az »Éva« operett­ben játszott. Kitűnő humorral, karakirozó készséggel játszotta szerepeit. Jó kommunista ts volt Sugár jenő. fl Magyar Dolgozók Párt­ja művészi programjának meg­valósítását tartotta legfőbb fel­adatának és ennek szellemében dolgozott. Halála nagy veszte­sége a színházi világnak, a tar­talmas vidámságban felüdülésre, szórakozásra vágyó dolgozóknak, gadták a húrt s készülnek a va­sárnapra, amikor ünnepélyes ke­retek között osztják ki a ver­seny jutalmait s a mintagazda kitüntetéseket, valamint az ok­leveleket. Csengelén előtt 10 órakor rendezik meg az ünnepségeket s azon résztvesznek a Kecske­méti Konzervgyár dolgozói is, akik saját maguk ajánlották fel a csengelei gazdák részére a ver­seny jatalmuit. fl csengelei ün­nepség során hat mintagazda jel­vényt és öt oklevelet osztanak ki a verseny során legjobb munkát végzett és legjobb ered­ményeket elért dolgozó parasz­toknak. 'A kitüntetettek között 7400 forint készpénzfutaimat is kiosztanak. Mintagazda jelvényt és 600—600 forintot kapnak: Ti­sóczky Sándor, Lippai Mihály, Tóth János, Magony Mihály, Ju­hász Lajos és Túri Imre. Okle­velet és 400—400 forintot kap Tisóczhy Ferenc, Jójárt Imre, Kormányos Sándor, Katona Pál és Kocsfs István. Szatymazon sárnaposztrák ki nagyszabású ünnepségek ke­retében a mintagazda felvénye­ket és az okleveleket, valamint az 6500 forint összegű készpénz­jutalmat. Szatymazon mintsgaz­da jelvényt és 400—400 forint jutalmat kap Fehér István, Koza Imre, Tápai Ferenc, Dobó Sán­dor, Ónozó Ferenc, Herczeg Ist­vánná és Pintér Istvánná. Okle­velet és 300—300 forintot kap Kószó Mihály, Vér flntal, Szélt János, Kormányos György és Ambrus András. Ugyancsak vasárnap rendezik meg Szaty­mazon a DÉFOSz alakuló gyű­lését is. __ IS szovlet nép Muráls felodése A szovjet kormány a dolgo­zók anyagi jólétének növelése mellett nagy figyelmet szentel a lakosság kulturális színvo­nalának emelésére. 1948-ban az alsó- és középiskolákban a ta­nulók száma több mint 2 mil­lióval növekedett és mégha­ladja a 33 milliót, A Szovjet­unió főiskoláin 734.000 hallgató tanul, fiz a szám 26 százalékkal haladja meg a háború f}5tti, 1940-es szinvonalat. 1948-ban 122.000 diák fejezte be egye­temi és főiskolai tanulmányait és 252.000 végzett műszaki is­kolát. Az orvosok száma 1948­ban 2-i.OOO-ret több volt, mint a háború előtt. A Szovjetunióban tehát min­dent meglesznek a nép anyagi jólétének és kulturális Jejííjdé­sének emelésére, szembún az USA-val, ahol — amint ezt még Truman is elismerte — niye* elegendő iskola a gyermekek számára és sokmiHió gyermek nem részesülhet kellő tanítás­ban, mert nincs elegendő ta­nitó sem. Az „Ui Magyarország" Szegeden Sz MDP feii riöttség a szac a ls!a eiységpárf berl ni heanresszusán Szőnyi Tibor vezetésével Ber­linbe érkezett a Magyar Dolgo­zók Pártjának küldöttsége, hogy résztvegyen a szocialista egység­párt kongresszusán. I ZEGEDI FILHRRMONiKUS • a EGYESÜLET második hangversenye 1940. február 7-én, hétfőn este 7 órakor a Nemzeti Színházban Miisoron: Mendelssohn s Skót Szimfónia, Weiner és Berlioz müvek. Vezényel: VÁR ADY LÁSZLÓ Mérsékeltáru jegyen a Szinház pénztáránál és a kulturfelelősö'knél kaphatók Csütörtökéin délulán ün­nepélyes keretek között mu­tatják be Szegeden a Belvárosi móriban a magyar-szovjet film­gyártás első közös alkotását, az »Uj Magyarországot.« A gyö­nyörű filmet, amelyet a buda­pesti nagy mozik már bemulat­tak, a Sztálin-dijas Lídia Srtye­panova rendezte. A kiváló szov­jet művésznő munkatársaival bejárta az egész országot, fel­vételeket készitelt gyárainkról, városainkról, földjeinkről és műemlékeinkről. Az «ÍTj Ma­gyarország* cimü filmen tehát csupa ismerős hátakkal, tájak­kal, arcokkal és megszokott itt­honi eseményekkel la'álkozik a néző. A munkába siető dolgozók »Szabadság«-gaI köszönnek, en­nek a szónak a tartalma tölti, meg az egész filmet. A szovjet ; rendezőnő szeme a lelkes már- j ciusi ünnepségek párhuzamán | meglátja és megmutatja az • 1948-as dicsőséges ünnepsége- ' ket. A rozzant kupoláju, csön­des vár festői tömbje mögül néhány pillanatra életre kelti a fasiszta világ sötét árnyait, az utat, mely az elnyomás, a zsar­nokság állomásain keresztül a háború és az ország rombadő­léséhez vezetett. Megmutatja a hős szovjet hadsereg felszaba­dító harcát a fasiszták ellen, de rávíllan a felvevőgép lencséje a magyar nép báláját jetképező pálmaágas, hatalmas bronz­alakra is, amely a Gellért-hegy csúcsán ragyog a nap fényében. Szabadságot köszönnek a munkások és szorgos kezük nyomán újra épülnek a házak, zakatolnak a gyárak, a bányák. Iian fejtik a. szenet, az öntö­dékben piroslik az olvadt acéL Később ismét néhány filrnkoc­ka következik a mattból: a csendőr járőr tiszteleg a kiko­csizó földesúrnak, de amikor a bricska kimegy a képből, már uj világban vagyunk, szabad, ságot köszönnek a parasztok, görnyedt derekuk kiegyenese­dik és a városból jövő trak. torok szántják a fekete föl­eleket. Azután dus aratás, bő szüret, vig zene és nótaszó kö. vetkezik, majd pompás népvi­seletben vidáman táncol a falu apraja-nagyja. Megelevenednek a városok, a bányák, a gyárak, a falvak és a tantermek, alkot és dol­gozik a nép. Az ui Magyar­ország, Európa egyik gyöngy, szeme, ahol tudatos építőmunka, a béke éa jólét aranyozza be a hétköznapokat is. Ez sugár­zik a Sztálin-dijas rendezőnő Uj Magyarország cimü gyönyö­rű filmjéből, amit mindenkinek látnia kell, mert rólunk szól. utalványra 13 havi részletre előjegyezhetek (Telefon 74i)j DÉR Y, X ss uica 3. i Nagy Javító mlihelyl 1 ™ w w • •ÜIJÍJ fw; HE^SGILSL^. IS HOT hilálra IM eiy gyifeos párffZ9<gáia?asf Péter József, mint nyilas párt­szolgálatos, Győrött résztvett 18 üldözött kivégzésében, fl győri népbiróság életfogytig tartó kényszermunkára ítélte, a NOT a büntetést halálra változtatta át. S0H1 VíSSZII NEM TERO flllfilOM! Csofc ,eb'- 2* ÁRUSÍTJUK BÚTORAIT rendkívüli olcsó alkalmi árban A. SZEGEDI KELEMEN-UTCA S. I?l

Next

/
Thumbnails
Contents