Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-26 / 21. szám

DKMft Elmunftás halottal gyászolnak a szegedi dolgozók Minlajjaxda ütiíiapsógsV Csengőién és Szalymazori II. Éti. 21. szám. Ara 60 fillér Szeqed, 1949 Január 26. Szerdi El kell érni, hogy az általános nemzeti műveltség alapja is a marxizmus-leninizmus legyen Az országgyűlés letárgyalta a kultusztárca költségvetését Az országgyűlés keddi ülésén Nagy Imre elnök bejelentette, hegy Gálfy Sándor ezolnokme.gyei választókerületben nyert mandátumáról lemondott és "belyébe k. Tóth Fereno pótkép. viselőt hivták be. A mandátumától megfosztott Sz. Szabó Tál helyére Füvessy László pótképvisélőt hivták ' be. A Ház ezután megkezdte a kultusztárca költségvetésének vitája t. Katona Jenő (kisgazda) is. mertette a költségvetést. A kultusztárca költségvetése a tavalyi '159 millióról 756 millióra emelkedett, ami 61 százalékos emelkedés. A tárta költségvetésének súlypontja az általános iskolákon NYUGSZIK. Jelentősen emelkedett a diákÍ

'óléti célokra forditott összeg, 6 millióról 96 millió forintra. Vallási célok támogatására 78 millió forintot, vagyis a költségvetés 10 százalékát for. clitja a kultuszkormány. A Mindszenty-ügyTŐl szólva jelentette, hogy Mindszenty nem Jézus Krisztus, hanem az ejtőernyősök eljövetelét várta és a rábízott nyájat, az egész katolicizmus letét, vagy nem létét a harmadik i világháború bankjára lelte fel. Mindszentyvel kapcsolatban nem a vallás ügyéről van szó, hanem a magyar demokrácia engesztelhetetlen ellenségéről, politikai kalandorról, az imperialisták' ügy. nőkéről. Mindszenty mindig visszautasította a magyar demokrácia feléje nyújtott baráti jobbját és el lehet róla mondani, liogy az elszalasztott alkalmak bíborosa. Senki sem ártott többet Magyarországon a katolikus egyháznak és a Katolicizmus ügyének, mint Mindszenty. A szociális éoités egyik legfontosabb eszköze a Szovjetunióval és a népi demokráciákká! létesült hutturhapcsolai Az MDP részéről Kállai Gyula elvtárs szólt hozzá a költság. vetéshez. Kijelentette, hogy a tárca költségvetésének fiatal. ma3, háromnegy d " MBfiardos összege mutatja, hogv a kiüluszkorraányzat a népkultúra kiépítését az országépiIrt munka egyik legfontosabb követeimé, nyánek tekinti. Nemcsak uj kultúrintézményeket kell léte-' eiteni, hanem a meglevőket uj tartalommal kel! megtölteni, íll kell érni, hogy az általános nenizcli műveltség alapja i® mielőbb a marxizmusleninizmus legyen. A munkásságnak és a dolgozó parasztságnak \ ezéfő szerepet kell betölteni kulturális életünkben is. A magyar pedagógusok többségükben a népi demokrácia mellett álltak és az iskolák államosítása kérdésé, ben sokszor vezető szerepet vittek. A magyar pedagógusok azonban még nem egységes tábor. Végleg szaki laniok kell a múlttal, bátran és határozottan rá kell lépniük arra az útra, amelyen dolgozó népünk halad. Az egyetemi tanárok. tudó. snk és kutatók munkája felé sokbal naeyobh figyelemmel kell fordulni, mint eddig és igyekezni kell olliáritnni köztük és a népi demokráciát építő dolgozók közötti korlátokat. A népf demokrácia mindent megtesz, hogv anyagi helyzetük javításával lehetővé tegyék a tudományos kutató munka nyugodt folytatását. A tudományos káderek problémáikat azonban nem oldhatják me<* azzal, ha külföldre távoznak. Árulást nemcsak a politikában, hanem a laboratóriumokban is el lehet követni, Meg kell érteniök, hogy helyük azoknak az oldalán van, akik az alkotó munka, a béke és haladás ügyet szolgálják. Arai a. kulturális külföldi kapcsolatokat illeti, n szociális építés egyik legfonto'abh eszköze a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal a legszorosabb kulturális együttműködés megteremtése. Elsőrangú feladat, hogy a Szovjetunió kulturális eredményei tényleg beépüljenek a magyar népi demokrácia kulturális életebe. Nyugat felé kulturális kapcsolatainkat addig a mértőkig kívánjuk fenntartani, ameddig ezt a népi demokrácia érdekei megkívánják. A mmgyar nép nem kereste a hatoliius egyházzal kiuuH harcot Az egyház és az állam vi-t katolikus egyházat illegális szouváról szólva kijelentette: A] párttá szervezzék, magyar nép nem kereste a ka-! amelynek legfőbb célja a matolikus egyházzal kiújult har. j gyar'köztársaság megdöntése ' és Habsburg Ottó és a herceg Eszterháziak uralmának visszaállítása. oot, de ha már Mindszenty fel. idézte, vállalta és sikerrel Vé. gigküzdötte. A magyar nép újból megmutatta, hogy a népi demokrácia minden ellenségé, vei sikeresen meg tud küzdeni még akkor Ls, ha az jelentős külföldi erőkre támaszkodik. (Lelkes taps.) Az egyházi reakció a Mindszent y-ügyböl is' politikai pecsenyét igyekszik sütni. A külföídi ellenséges konszernből külön kiemelkedik a Vatikán. A külföldön is el lehetnek készülve: A magyar demokrácia nem fogja tűrni, hogy külföldi hatalmak, köztük a Vatikán, a magyar katolikus egyházat faltörőkosként próbálja felhasználni m magyar demokrácia ellen, hogy" a magjar A Vatikán felelőssége Elsősorban a Vatikánt terheli a felelősség azért, hogg a katolikus egyház vezetői és a kormány között Mindszenty letartóztatása után megindult és eredményekkel biztató tárgyalások félbeszakadtak, njert feltehetően a Vatikán utasítására szakította meg a püspöki kar a tárgyalásokat és ezzel a demokrácia és az egyház közötti válságot kimélyítette. fi katolikus egyházi vezetők számára a Vatikán utasításai csak addig a mértékig lehetnek irányadók, ameddig azok egybeesnek a magyar nép iránti egyházi, lelkiismereti ét hazafiul kötelezettségek teljesítésével. (Lelkes taps.) A magyar nép mostani történelmi harcának győzelme a katolikus egyház számára ls nagyobb és szentebb dolog, mint a Vatikán idegen érdekektől sugalt utasításainak vakon engedelmeskednL fiz egyháznak legalább annyira szüksége van a megegyezésre, mint a magyar demokráciának és ha a katolikus egyházi vezetők est nem látják be, annak kizárólag a katolikus egyház vallhatja kárát, fi tárca költségvetését a maga és pártja nevében elfogadta. Szántó Vezekényi István (FKG) az egyház és az állam viszonyáról szólva hangsúlyozta, hogy ha nem sikerül az állam és a katolikus egyház megegyezése, ezért most már minden felelősség a püspöki kart terheli, fi protestáns egyházakkal minden tekintetben megegyezett az állam és ezek az egyházak ennek számos előnyét élvezik. Ezt kell tenniök a katolikus egyház vezetőinek is, ha valóban a vallásos élet követelményeit és a nép érdekeit tartják szem előtt, fi költségvetést maga és pártja nevében elfogadta. A kultuszminiszter beszéde Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter költségvetési beszédében hangsúlyozta, a kormány célja kezdettől fogva az volt, hogy a kölcsönős engedékenység és a békés jóviszony szellemében megegyezést érjen cl az egyházakkal. A többi egyházzal sikerült megkötni a megegyezést, csak a katolikus egyházzal nem, amely mindent elkövetett a megegyezés megakadályozására. Nem a katolikus hivők, nem is ruaga a püspöki kar egészében kívánta elutasítani a lárgvaTáíok'at, csak Mindszenty érsek és reakciós köre. Az ő magatartásán hiusult meg a megegyezés, a tankönyv kérdésében s az iskolák áüamosilásának ügy élten is, Mindezek ellenére a költségvetésben a katolikus egyhá« részére nem is jelentéktelen összeget biztosítottunk a hitoktatóéi oélok megvalósítására — mondotta a miniszter. Ez i« bizonyitja, hogy a kormány nem ellenségesen, hanem a legnehezebb körülmények kőzett is megértéssel viseltetik az egyházak problémái iránt. A miniszter a továbbiakban kiemelte, hogy az egész magyar közvélemény Mindszenty ügyében nem vallási, nem is egyházi ügyet lát, hanem politikai bűncselekmény leleplezését. Aki a Mliidszentv-ilgyet — minit a Vatikán is igyekszik megtenni — összekapcsolja az egyház ügyével, nem a magyar köztársaságnak, hanem a katolicizmusnak árt. Mji a magunk részéről a Mindszenty-ügyet elválasztottuk az állam és az egyház bármi, fajta tárgyalásától. A Mimís-zenív-ügyet a legteljesebb nyilvánosság biztosításával, a magyar nép független és igazságos bírósága előtt tisztázzuk és akkor kiderül, hogy nem sárelmekről van szó, hanem olyan restaurációs kísérletről, amely Európában szeretne megvalósítani egy katolikus királyságot. A kultusztárcát ismertetve kljelentette, hogy Középiskolai reform a költségvetés (54 százalékkal nagyobb a inutt évinél. Az általános iskola költségelőirányzata 191 millióról 254 mii. lióra emelkedett. Azt akarjuk, hogy az általános iskolát'! kezdve az egyetemig a magynr munkásság és parasztság gyermekei legyenek döntő tényezői az iskolának. Ab A társafiaimi igazságtevés, hogy a dolgozók milíiólnnk gyermekeit számarányukhoz méltóan 80—90 szlznlékii helyezzük el minden iskolatípusban. Az úgynevezett Révai-osztályok és a szakérettségik tanulmányi eredményei messze felülmúlják a várakozásokat. Ebben az évben sor kerül a középiskolai reformra is. Külföldi kapcsolataink gerince és lényege a baladó európai kultúra vezetőjével, a Szovjetunióval való kapcsolat. Rövidesen a Szovjetunió tudományos és művészeti életének jelentős csoportjai jönnek Magyarországra, a szellemi és kulturális (kapcsolatok felvételére és a magyar kulturális élet jelentő* csoportjai látogatnak el a Szovjetunióba. Fokozott pedagógus utánpótlás Szálai Déla (MDP) a Magyar Ifjúság Népi Szövetségének működését és eredményeit ismertette és kiemelte az ifjúsági egység jelentőségét. Jóboru Magda (MDP) a szülői munkaközösségről szólott. Ennek feladata az iskola támogatása erkölcsi és anyagi téren. Lukács Sándor (MDP) arról beszélt, liogy pedagógiai téren már megszüntettük a munkanélküliséget, sőt a tervgazdálkodás elörenaladásával a pedagógusok fokozott utánpótlására lesz szükség. Ezután az országgyűlés a kultusztárca költségvetését elfogadta. Szerdán az igazságügyi és a honvédelmi tárca költségvetését tárgyalják. fl széleselibliörii gazdasági együiímiifigdés b zlositására a Szovjetunió és a népi demokráciák megalakították a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát Hivalatos ;e!eniés a Szovjetunió, Bu gáim, Csehszlovákia, Lengya'ország, Magyarország ós Románia képviselő nek moszkvai tanácskozásáról Ea év januárjában gazdasági értekezlet volt Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország. Magyarország, Románia ós a Szovjetunió képviselőinek részvételével. Aa értekezlet megállapította, hogy az említett országok gazdasági kapcsolatainak fejlődésében lényeges eredmények matat koztak, ami elsősorban oz áruforgalom nagyméretű növekedésében nyilvánult meg. A* említett gazdasági kapcsolatok megteremtése éa a gazdasági együttműködés politikájának megvalósítása tette lehetővé, hogy a népi demokratikus országok és a Szovjetunió nemzetgazdaságunk újjáépítését és fejlődését meggyorsítsák. Az értekezlet továbbá megállapította, hogy az Amerikai Bgvesült Államok, Anglia és néhány más nyngatenrópai ország kormánya lényegében bojkottálja a kereskedelmi kapcsolatokat a népi demokráciák országaival és a Szovjetunióval, mivel ezek n< országok lehetetlennek tartják, hogy alávessék magukat nz országok szuverenitását és nemzetgazdasági érdekelt sértő Marshall-terv diktátumának. Figyelembe véve ezt a körülményt, «a értekezlet megvitatta a népi demokráciák és a Szovjetunió szélesebb gazdasági együttműködése megszervezésének lehetőségét. A népi demokráciák országai gs a Szovjetunió szélesebb gazdasági együttműködésének megvalósítása céljából «z értekezlet szükségesnek tartotta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakítását nz értekezleten résztvevő országok képviselőiből, egyenjogú képviselet alapján, azzal a feladattal, hogy gazdasági tapasztalataikat kicseréljék, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak és segítsék egymást nyersanyaggal, élelmiszerrel, gépekkel, felszereléssel, stb. Ai értekezlet kimondta, hogy a Kölcsönős Gazdasági Segíts g Tanácsa nyílt szervezet, amelybe beléphetnek Enrópa más országai is, ha egyetértenek a Kölcsönős Gazdasági Segítség Tanácsának alapelveivel és rés/t kívánnak venul a íeutemlitett országokkal való széles gazdasági együttműködésben. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa csak az érdekelt ország beleegyezésével fogad el határozatokat. A Tanács Idószakonkiut üléseket fog tartani, sorban a résztvevő országok fővárosaiban, azon ország képviselőjének elnökletével, amely ország fővárosában az ülést turlják.