Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-25 / 20. szám

ÜELMAGYARORSZAG Kedd, 1949 január 25. Dolgozók Klubjának alakítását határozták eh szegedi munkások fl szegedi Fórum Klub helyi­ségében — amint arról vezér­eikkünk beszámol — vasárnap délután munkások és baladó szellemű értelmiségiek gyűltek össze, hogy megalakítsák a sze­gedi Dolqozók Klubját, flz uj klub célkitűzéseit Kövi Béla elv­társ, a Szakmaközi Bizottság me­gyei titkára ismertette. Hangoz­tatta, hogy ez a klub Szeged dolgozóinak, elsősorban Ipari munkásainak találkozóhelye lesz és klszoritják ennan a nagypol­gári, nagytőkés, Idegen szellemi­séget. Dr. Erdödi József főisko­lai tanár bejelentette, hogy va­sárnaptól kezdve előadássorozat indul, amelyben a művészet, tár­sadalomtudomány, politika leg­népszerűbb kérdéseivel foglal­koznak. flz első előadást Sötér István egyetemi tanár tartja az irodalmi realizmusról. fl megjelent dolgozók nagy lelkesedéssel fogadták az előter jeszléseket és hozzászólásaikban is örömüknek adtak kifejezést a Dolgozók Klubja megalakitásá sáért. fl klub irányítására Inté­zőbizottság alakult Kiss Mihály elvtárs, kulturtanácsnok vezetésé­vel. Ahtiv harci Sronfot kell alakítanunk az imperialista ideológia ellen Sza'a! Sándor eívlárs előadása az MDP kuHur* politikai akadémiáján Szalai Sándor elvtárs, egye­temi tanár hétfőn délután az MDP kultúrpolitikai akadémiá­ién /Társadalomtudomány és imperializmus* címmel előadást tartott. Előadásában ismertette, hogy Zsdánov útmutatásai alap­ján a Szovjetunió tudósai fel. tárják az amerikai szociológia bábomra uszító hazug tevékeny, •égét. Nem egyszerűen arról van MÖ, hogy az amerikai társada­lomtudomány zsékutcáha jutott, liogy a burzsoá szociológia ame­rikai élgárdája a rendelkezésre bocsátott igen nagy anyagi esz­közük és befolyás segítségével jelentős részében az imperializ­mus szolgálatába szegődött. Nem azért harcolunk az ímpe-1 rializmus ideológiái ellen, mert; nyugatiak, hanem azért, mert imperialisták. Aktív harci fron- j tot kell alakitanunk az impe­rialista ideológia ellen és eh­hoz a harchoz Kezűnkben van a legbiztosabb, a legélesebb fegy­ver, az igazi társadalomtudo­mány Marx, Engels, Lenin és Sztálin által tökéletessé ková­csolt elmélete, a marxizmus, leninizmus. Romániában a rendőrség és csendőrség helyébe millcláf íélesifenek. A román hivatalos lap közli a belügyminiszter rendeletét, melynek" értelmében Romániá­ban" azonnali hatállyal felosz­látták a rendőrséget és a csend. őrséget. Helyükbe miliciát Al. litanak. A milícia a nép ér­dekeit szolgálja és védelme­zője lesz a szocializmus építé­sének. Illetékes hely megállapítása egy valótlan hirrel kapcsolatban A nyugati sajtó egy állítóla­gos Bécsbe szöKött, magyar rendőrtiszt /elbeszélését* közli Mindszenty rendőrségi kihall­gátasának állítólagos részletei, ről. Hletékes hely megállapítja, liogy a magyar rendőrség állo­mányából senki sem szökött külföldre, a nyugati sajtó ez­zel kapcsolatos híre az első betűtől az utolsóig szemensze­dett kitalálás, kirívó esete an. nak a szemérmetlen és eszkö. zökben nem válogató hajszá­nak. amelyet a magyar demo­krácia ellen az imperialista sajtó folytat. II FELULViZSGÍLIIT napi kérdései Előfordul, bár egyre ritkáb­ban, hogy a felülvizsgáló bi­zottságok nem ismerik felada­tukat és nem az osztályidegen, a korrupt, a karrierista, a párt­tal Szemben állá elemek eltávo­lítására törekszenek, hanem ne­héz elméleti kérdésekkel gyöt­rik az egyszerű elvtársakat, te­hát javarészt éppen azokat a dolgozókat, akikre a pártszer­vezeteknek fokozottabb mér­tékben kell támaszkodniok. Bács-megyc több községében a bizottság olyan nehéz elméleti kérdéseket tett fel, hogy sok elvtársunk el sem mert menni a felülvizsgálatra. • A pártszervezet vezetőségé­nek feladata, hogy a taggyűlés határozatait a névjegyzékre ve­zesse, hogy ennek alapján a pártközpontban ldálli hassák az uj tagsági könyveket. a köny­vek kiállítását megnehezíti, hogy a névjegyzéken sokszor törlések, átírások vannak. Gyak­ran nem lehet megállapítani, hogy tag-e az illető, vagy pe­dig kizárták. Az sem állapítha­tó meg. hogy nem illetéktele­nek javitoltak-e a névjegyzé­ken. Ezé.rt minden pártszerve­zet vezetősége ügyeljen arra, hogy az esetleges javítások mel­lett ki és miért végezte a javí­tásokat és az illető aláírása is szerepeljen. flz idén Is |ó árat fizetnek a cukorrépáért a jövő gazdasági évben is jó árat fizetnek a termelői cukorré. páért. Egv mázsa cukorrépá­ért 2 kiló kristálycukor fo­gyasztói árának 80 százalékát, ami nem lehet kilogramonkint 4.50 forintnál kevesebb, to­vábbá fél kiló kristály- és fél kiló kockacukrot, G5 kiló ned­ves, vagy 30 kiló száraz répa­szeletet és fél kiló melaszt kap. nak a termelők. a gyárak kötelezettséget vál­lalnak, hogy az átadás után 15 napon belül kifizetik a vé. telárat. Mint a múltban a ter­melők, most is 100 kiló szuper­foszfátot kapnak holdankint, 50 kiló pétisót mázsánkint 50. illetve 80 forintos áron, ame­lyet a kölcsönadott répamag árával együtt a. termés elszá­molásakor vonnak le kamat­mentesen. AZ OLVASO HANGI A Felsővárosi dolgozó n> véleménye a kizártakról Kedves Elvtársak I A Felsőváros I. pártszerveze­téhflE l|artozom. Mint dolgozó nő megállapíthatom, hogy a fe­lülvizsgáló bizotlság döntései nagyon helyesek. Két taggyű­lésen is meggyőződtem erről és arról is, hogy már éppen ideje volt kizárni a mi pártszerveze­tünkből is az oda nem való elemeket. A taggyűlésünkön ki­zártak felszólalásából, illetve védekezéséből megállapítottam, hogy nem hogy védeni tud­nák, hanem még jobbuu lelep­lezik magukat, ök csak azért jöttek Pártunkba, hogy karri­ert csináljanak. A mi Póriunk­ban pedig dolgozni kell. Nincs szükségünk olyanokra, akik ön­ző egyén: szempontjaikat né­zik. Az ilyenek csak hátráltat­nak bennünket az építőmunká­ban és ezért nincsen helyük közöttünk. • Rarna Kálmánné, Felsőváros I. Vásárhelyi izqafó papol és kulákokat itélt el a szegedi népblróság fl szegedi népbiróság hétfőn délelőtt vásárhelyt Izgató, rém­hlrterjesztő kulákok és egy iz­gató pap ügyét tárgyalta. Elő­ször flrdai Tibor jezsuita szer­zetes került a bíróság elé, mert néhány hónappal ezelőtt demo­kráciallenes kijelentéseket tett és izgatott a fennálló államrend ellen, fl tárgyaláson a tanuki flr­dal bűnösségét bebizonyították, úgyhogy az izgató papot a nép­bíróság hároméri börtönre és 10 évi jogvesztésre ítélte. fl következő vádlott Csankl István 45 holdas kulák volt, aki szintén izgatásért került a nép­bíróság elé. Csankit egyévi bör­tönre és kilenc hold kivételével összes vagyonának elkobzására ítélték. Hétfőn tárgyalták Dodal Imre 54 holdas vásárhelyi basa­paraszt iigyét ls, akit kétévi bör­törne ítéltek és. öt hold' kivételé­vel összes vagyonát elkobozták. K. Szabó Pál, a harmadik vásár­helyi kulák rémhíreket terjesztett a tanyavilágban. Azt híresztelte, hogy nemsokára megjönnek az ango'ok és ezért senki se. dolgoz­zon földjén. Szomszédja. Olasz Sándor ugyancsak uszított a dol­gozó parasztok között. K. Szabid és Olaszt másfél-másfél.éri bör­tönre és 8000 -8000 forint pénz­büntetésre ítélték. Szinház © cMuvészet Bartók és Kodály nyomán indu a magyar népitánc oktatás fl Magyar Táncszövetség tánc­kutató csoportja tudományos módszerrel, táncírással és film­felvételekkel másfél éve gyűjti a népi táncokat, fl magyar nép ha­gyományos, nemzedékröl-ncmze­dékre szálló dalainak és táncai­nak kincseiből alakul a modern népi táncnevelés, Bartók és Ko­dály mintájára, akik ugyancsak a magyar népművészet gazdag örökségéből mentették az újkori zenei nevelés alapelveit. fl Táncszővetség a táncgyüj­l'udja-e, hogy mik a Párt cél­kitűzései és ismeri-e a szerve­icti szabályzatot? — vetették fel társalgás közben K. Gy. urnák, akiről csak annyit árulhatok el, hogy lzzlg-vérig kispolgár, fl fe­lelet egyre késett, K. Gy. ur vé­gül ls hümmögött valamit a szo­cializmusról és az osztálynélküli társadalomról, de akarva, vagy akaratlanul kikerülte a kérdés élét és semmit sem mondott az élcsapat-jelleg megőrzéséről és az erősödő osztályharcról. El­hallgatta a legfontosabb szem­pontokat, sőt valamelyik bizony­talan mellékmondatában még a munkásosztály vezetőszerepét is kétségbe vonta, utalva a kultura, a műveltség, az örök emberi ér­tékek fennköltségére és nehezen elsajátíthatóságára. K. Gy. ur különben nem volt túlságosan müveit lélek. Bár megngedhette magának, hogy szinházba Járjon, olvashatta a legújabb könyveket, lapozgatha­tott Lenin (s Marx fontosabb müveiben, a rosszindulatú kri­Mzálgatáson sohasem jutott tul. i 'a hazaérkezett a pártnapról, s íikebb családi köre előtt egy­szer sem felejtette el önmagát földicsérni, vacsora közben pe­dig — amig ezüst késsel szele­telte a hideg-sültet — finoman és szellemesen célozgatott a mun­kások, az /egyszerűbb* pártta­gok bárdolatlanságára. —• Nem való vagyok én közé­jük! — mondogatta halkan, só­hajtozva a nyelés utáni szünet­ben aggódó és szépen kifestett feleségének. — Olyan erőszakos és közönséges társaság! — toká­ja ilyenkor enyhén megduzzadt és húsos orra, a belső elvágya­kozás következtében légiesen megvékonyult és finoman reme­gett. — Ne gondolj rájuk drágám 1 — nyugtatgatta a felesége, a /cseléd* pedig hozta a követ­kező fogást, hogy /az ur* Ide­gessége az ételtől lecsillapod­jék. .. flz elvtársak között azonban sohasem mert K. Gy. ur ilyen­formán megnyilatkozni, sőt ma­gát előtérbe állítva, minden al­kalommal osztályhüségéről zen­gedezett .Ha tehette, félreült va­lakivel egu sarokba és fáradha­tatlanul ecsetelte, magyarázta a múltban szerzett érdemeit. — Már harmincnyolcban ol­vastam a Tőkét német kiadásban és az ismerőseim, akik behódol­tak Horthyéknak, már messziről elkerüllek és azt suttogták, hogy bolsevik! vagyok. Nem is téved­tek! — ez volt a kedvenc mon­data, ezt variálta ezerféleképpen a pártban a munkások előtt,i akik nem tehetvén mást, szöktek elő­le, vagy kényszeredetten meg­hallgatták. K. Gy. ur részéről mindez csak taktika volt. Rettegett a kö­zelgő felülrizsgálatoktól — az utolsó héten már az étvágya is elromlott és gyomoridegességröl panaszkodott az orvosának, böl­csen elhallgatva az igazi okot — és a külvilág előtt, mint ret­tenthetetlen kommunista szere­pelt. Odáig fokozódott a bátor­sága, hogy amikor egy magas­rangu külíöldi vendéget fogadott a hivatalában, kollégái jelenlé­ben, a telefonba hangos /szabsd­ság«-gal köszöntötte a vele be­szélő munkást. Igaz, hogy ami­kor letette a kagylót, mégí sokáig a torkában dobogott a szive és nem mert szembenézni senkivel. Úgyszólván kettős életet élt. fl pártemberek felé, a munkások felé és az idegenek felé vörös színben, forradalmárként tetszel­gett, bizalmasainak pedig állan­dóan panaszkodott és a márti­romság glóriáját vonta saját feje köré. Egészen elmélyült már lel­kében ez a kettészakítottság, an­nál ís Inkább, mert mindkét ma­gatartást komolyan vette. Ugy gondolta, hogy a polgári életfor­mál csak azzal mentheti meg maga és családja számára, ha párttag marad. fl felülvizsgálatra ugy vonult be, mint valami /császár*, szin­te betéve tudta a marxizmus-le­ninizmus főbb paragrafusait. fl bizottság elnöke azonban, aki jószemü ember volt és nem akarta ideológiai síkra terelni a vizsgálatot, már csak azért sem, mert ismerte a K. Gy.-féle em­bereket ugy, mint a tenyerét, az életkörülményei Jránt érdeklődött Jó sokáig tartott a beszélgetés, a vizsga. K. Gy. ur alaposan megizzadt. — mégis elbukott. Két hét múlva, a taggyűlésen, a munkások helyeslése közepette, mint osztályidegent, kizárták a Pártból. N. L. V. tésen kívül Irodalmi hagyomá­nyokat kutat, tánckönyvtár felál­lítását tervezi, terjeszteni kívánja a táncirást, filmre veszi a népi táncokat és szakoktatókat képez kí. fl jövő esztendőben ujrend­szerü általános iskolában nyer­nek különleges kiképzést a te­hetségesen táncoló gyermekek s ezenkívül középiskola nyílik táncpedagógusok részére is. Egyik legfontosabb feladata lesz a Táncszövetségnek a szom­széd népek és különösen a Szov­jetunió tánckulturáját tanulmá­nyozni, ahol éppen a nálunk vendégszereplő szovjet táncosok művészetén keresztül láthattuk, hogy a népi eredetű zene- és táncművészet fejlesztése meny­nyire fontos tényező, hiszen ez az egyetlen kifejezési eszköz, mely egyformán szól minden nemzethez. Ez ls bizonyítéka, hogy a népművészet csak ott vi­rágozhatta kl ősi ereiének tel­jességében, ahol a nép szaba­don áll. fl szovjet művészek megmu­tatták, hogy a szabadság légkö­rében a nép teremtő zsenialitása milyen távlatokat nyithat meg és ini'ycn magaslatokra emelked­hétik. * Kérők" a rókusi S*lT-iien fl Dorozsmai Kunsági Srö/ö­gyári SzlT 30 tagu kulturgárlá­ja vasárnap este igen értékes kulturelőadást rendezett a ró­kusi SzlT termében. flz ünnepséget Adók Ilona központi kiküldött nyitotta meg és megdicsérte, a dorozsmai ifja­kat, akik a .Kérők* cimü szín­darabot már három faluban ad­ták elö. Ez alkalommal a dorozs­maiak a rókusi közönséget szó­rakoztatták h'ro "n fel vonásos szin­darabjukkal és nagy sikert arat­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents