Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-25 / 20. szám

DELMftGYAKORSZAö MEGALTUNTL » Magyar-IloraAn TAr'aaif szegedi csoportja Izgató huláhohai itéli el a szegedi népbiróság vi. év!. 20. szám. Ara 60 filiór Szeged, 1949 Január 25. Kedd A FÉNYES, SZÉP TERMEKBEN ahol eddig nem is az igazi ér­telmiség, hanem inkább a kis­és nagypolgárság találkozott, uj élet indul. Vasárnap délután a Fórum Club helyiségében él­munkások, munkásigazgatók, brigádvezetők, t?gyszerü mun­kások és munkásnők jöttek össze megbeszélésre. Elhatároz­ták, hogy a volt Fórum Club helyiségében a haladó értelmi­séggel kezetfogva megalakítják a Dolgozók Clubját. A szegcdi munkások és azok vezetői, eddig jelentős lépéseket tettek a, politikai önképzés te­rén. Ugy látták azonban, hogy jól csak akkor tudják teljesíte­ni feladatukat, ha ehhez még elsajátítják azokat az alapvető kulturális, irodalmi és művé­szeti ismeretekel, melyeket a I lorlhy-rendszcr megtagadott tőlük, vagy nagvonis hamis, torz képet festcil azokról. A Dolgozók Clubjának meg­alakítása tehát nagyjelentőségű esemény. A megalakulás! rög­lön követik a teltek is. Hétről­hétre olyan népszerű előadá­sok hangzanak majd el, ame­lyek tudományos, irodalmi, vagy művészeti problémákat vi­lágítanak meg egyszerű sza­vakkal, közértbe'ő formában. Az előadásokat a szegedi ér­telmiség legkiválóbbjai, egyete­münk világhírű professzorai, Íróink és művészeti kiválósá­gaink tartják. Az ankéton felszólaló értel­miségi dolgozók. — akik ter­mészetesen továbbra is megbe­csült tagjai maradnak nz egye­sületnek — mind hangsúlyoz­ták, liogy niitvcn örömmel fo­gadják a dolgozók honfoglalá­sát az eddig oly exkluzív klub­ban Kifejtették, hogy a nép­ért dolgozó és valóban haladó 'érlelmtséniek mindig is ugy érezték, szükség van arra, hogg szabad idejükben együtt lehes­senek a többi dolgozókkal, hogy a legtöbbnyire elméleti embereket szoros kapcsolat kösse egybe a mindennapi élet gyakorlati harcosaival. A felszólaló munkások is hangsúlyozták, mennyire hi­ányzott eddig, hogy legyen vég­re olyan kulturális egyesüle­tük, ahol egyrészt általános mű­veltségűket fejleszthetik, más­részt, ahol összejöhetnek azok a fizikai és szellemi dolgozók családtagjaikkal együtt, akik ugyan egy városban, de az élet­nek különböző területein foly­tainak küzdelmet a szocializ­mus építéséért. Szeged minden hecsülctes dolgozója tehát örömmel üd­vözli a vasárnapi döntést, örül. hogy a fizikai munkások dönlö részesei lehelnek ennek a vá­ros állal is erősen támogatott kultúrintézménynek. Helyesen mutatott rá az egyik felszólaló munkás arra. hogy elérkezett az az idő, amikor az államha­talom birtokosai: a dolgozók, épp ugy részesülhessenek a kul­t uráli." élet, a pihenés a gond­talan szórakozás örömeiben mint ahogy ez a múltban csak a kiváltságosoknak adatott meg Aki résztveit a vasárnapi an­kéton és megf'gvelte az azt kö­velő fesztelen baráti együttlé­tet, örömmel állapithalja meg. hogv az öntudatos szegedi dol­gozók már az első órában is nagyon jól, nagyon otthon érezték magukat a Szép slil bútorokkal berendezett.. fénye­sen kivilágított klubhelyiség­be n. mert a szegedi dolgozók már tudják, hogy ez is és min­den más övék ebben a város­ban, ebben az országban. "A. Cg7.? Két ongo! munkáspárti várost tanácsos betépett a KP-ba Két munkáspárti városi tanácsos, Hunt, a paddingtoni ke­rület lakásügyi bizottságának elnöke és Ridley, a Salnt Panerace kerület képviselője kilépett a munkáspártból és csatlakozott a. a kommunista párthoz. »Ncm vagyok hajlandó elárulni azokat az eszményeket — mondotta Hunt tanácsos — amelyekre egész eddigi munkásságom épülf és nem vagyok hajlandó szövetkezni c n unkásmozgalom hagyományos ellenségeivel.* A Szakszervezeti Világszövetség marad továbbra is a világ valamennyi munká­sának egységszerve állapilla meg Di Vittorlo, az olasz szakszer­vezeti szövetség főtitkára sajtó­értekezleten kijelentette, liogy a szakszervezeti szövetségen belül előállott szakadás kizárótagosan az angol és amerikai küldöttség magatartásának tudható be. Ezek ugyanis nem voltak hajlandók semmi más javaslatot tárgyalni, pánt azt. lioau a viláoszövetséa a Dl Vlltorlo működését lüggesszék fel. Nem szabad figyelmen kivül hagyni azonban, hogy a világ­szövetségben résztvevő 67 nem­zetből mindössze csak három hagyta el a világszövetséget, igy az továbbra is a világ vala­mennyi munkásának egyetlen eauséaszerve marad. Termelésünket csak a föld társas megmunkálása, a szövetkezés utján tudjuk nlvélni Az országgyűlés elfogadta a földművelésügyi tárca Uöttségvetéséi Az országgyűlés hétfői ülé­sén Nagy Dániai (FKP) elő­adó ismertette a földművelés­ügyi tárca költségvetését. Utá­na Fiió Sámuel (FKP) hang­súlyozta, hoízy a népi demo­Dögeí Imre i krácia azen az uton jár, amely a mezőgazdaság általános fel­emelkedéséhez és a falusi dol­gozók életszínvonalának meg­javításához vezet. Az u] költségvetés a dolgozó parasztság felemelkedését szolgálja Dögei Imre elvtárs emlékez, tetett arra, hogy a mnlthan a földművelésügyi tárca költségvetése csak a nagybirtokotok érdekeit szol­gálta. Ezzel szemben a mostani költ­ségvetésben előirányzott ösz­szegek teljes egészükben a dol­gozó parasztság gazdasági és kulturális felemelkedését szol­gálják. A Mindszenty-üggyel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a dolgozók milliói rájöttek, hogy Mindszenty akadályoz­ta a megegyezést nz egyház és az állam között. Mind­szenty nem lelkipásztor volt, hanem az umerikid imperia­lizmus ügynöke, aki akár n sátánnal is szövetkezett volna a demokrácia megdöntésére. A falu és város dolgozói ezt felismerve egyre liaturozottab­ban és keményebben követe­lik a kormánytól, liogy a leg­szigorúbban járjon el az ország árulóival szemtan. Hangsúlyoz­la ezután hogy az állami gaz. daságok támogatásával a leg­messzebbmenően kell gondos­kodni, hogy azok ténylegesen mintagazdáságok legyenek. Vé­gül kiemelte a szerződéses ter­melés jelentőségét. Dögei Imre elvtárs a költ­ségvetést a Magyar Dolgozók Pártja nevében elfogadta. Veres Péter (NPP)" hangsú­lyozta, hogy legnagyobb gon­dunk, főként az Alföldön és az északi megyékben a küiter­Csala István t jes gazdálkodáshoz viszonylagos agrárzsufoitság fokozatos meg­szüntetése. Ezt szolgálja a há­roméves tervben a rizstermelés, a szikes vidékek öntözése, az úthálózatok kiépítése. A mező­gazdasági termelés teljes át­állításához szociális szövetke. zeti hálózat, általános gépesí­tés és termelőszövetkezetek kel­lenek. Tártja és maga nevében a költségvetést elfogadja. A gépállomások hatalmas eredményei Seregély József elvtárs öröm­mel fogadta a mezőgazdaság géjpesilósót, amely megszünteti a kulákok igauzsoráját, egy­ben a kulluiút is elviszi a falvakba. Az állatni mezőgazdasági gép­állomások által ez évben meg­művelésre kerülő 650.000 kn­tasztrális boldog mintegy 30 százalékkal kisetyb lesz a ter­melési költség. Kiemelte a DEFOSz döntő sze­repet a megoldandó feladatok végrehajtásában. A költs égve. tést elfogadta. Szomolyai Ágostonná (MDP) főként a' szakoktatás kérdésé­vel foglalkozott. A szakoktatás­nál ügyelni keli arra, hogy a parasztokat olyanok oktas­sak. akik a népi demokrá­ciánk és dolgozó népünk fel­emelkedésének útját világo­san látják é« igv haladó szel­lemben vezetik á tanfolyamo­kat. Meg kell változtatni a termelési módszereket Ezután Csala István földmű­velésügyi miniszter tartotta meg beszédét. Mecrállapitotta, hogy a közel félmilliárd forintos föld­müvelésügyi költségvetés a me­zőgazdasági fejlődésnek olyan lehetőséget nyújt, amilyen ed­dig még soha sem volt Az ősz folyamán időben bevetettünk 2,547.037 hold földet búzával, 1,137.556 hol­dat rozzsal, 71.C29 holdat őszi árpával és felszántot­tunk 7,685.053 kat. hold föl­det, vagyis annyi őszi szántást vé­geztünk, mipt a múltban még sohasem. Mezőgazdasági terme­lésünk azonban még mindig igen elmaradott formák között folyik, termésátlagaink kicsi­nyek és ennek folytán drágán termelünk. Termelési módszercinken vál­toztatnunk kell és mivel n gépi erő használata kis föld­darabokon nem gazdaságos, termelésünket fejleszteni csak a szövetkezés utján, a föld tárSaa megművelése utján le­het. Mezőgazdaságunkban a tervgaz­dálkodást és szövetkezeti moz. galmat segíti fejleszteni a szer­ződéses termelési rendszer is. A mezőgazdasági program alapgondolata a tervszerűségre való áttérés Az állami gépállomások dol­gozó parasztságunk között nagy népszerűségnek örvendenek, mert felismerte, hogy a gép segítőtársa az előrehaladásban, a ]ólét emelésében. A mezőgazdasági program alapgondolata a tervszerűségre való áttérés, ezért részletes ta­vaszi vetéstervet dolgoztattak ki. Az önkéntes szövetkezésen alapuló, nagyobb területeken folytatott termelés előnyeit kis­parasztságunk és a középpa­insztság egy része már meg­értette és helyesen értékelte. Egyre több szövetkezet, táb­lásán művelő csoport alakul és sikeres működésűk, jó pél­daadásuk a legjobb propa­ganda. A nemesített vetőmagakciót a folyó évtan is folytatják. A szi­kes lalajolc okszerű használatá­nak utja a helyes talajmüvelés és a jó vetésforgó. Ezt a be. mutatótelepok fogják ismer tetni. Ujabb öftniíiíó forint szántási hi!el A« ötmillió forint ö-ízegfl ta­vaszi szántási hitelből a táb­lás művelést folytató szövet­kezetek, valamint az elemi csapást szenvedett kisparasz­tok részesülnek. Az elmúlt évtan 35.000 holdon folyt az öntözéses gazdálkodás, ebben az évben további 25.000 hold öntözésére kerül sor. Igen fontos feladat a szőltők felújítása, a homoki szöllő­telepek hiányainak pótlása. Meg kell szervezni a szövetke­zeti állattenyésztést, mert csak ez a helyes és korszerű. A köz­tenyésztési apaállat ellátását az állam vállalja magára. Külföld­ről is jelentékeny számú te­nyészállatot hozunk !>©. Mezöqazdnsúqi sznk­oktatásunk qarince a szövetkezeti tanítás fesz Meg kell reformálnunk szak­oktatásunkat is. mert enélkül korszerű termelésre áttérni nem ludunk. Szakoktatásunk gerincévé a szövetkezeti tanilást tesszük. A dolgozó parasztság és az egész magyar népgazdaság ér­dekében kell mielőbb áttérnünk az önkénles szövclkczésen ala­puló nagyüzemi termelésre és ezt semmiféle reakciós mester­kedés megakadályozni nem fogja — mondolla. Az országgyűlés ezután a földmiveY'sűgvi tárca költségve­tését általánosságban és rész­leteiben elfogadta. Szirtin! isiván előadása fl /Magyar Dolgozók Pártja »fl bolsevik párt utja* dmil elő­adássorozatának harmadik elő­adását tartotta meg hétfőn este Sztrmat István elvtárs a Városi Színházat meglöltő közönség előtt. Beszédében vázolta a cári Oroszország társadalmi helyze­tét az orosz-jaoán háború kitéré­sének előestéjén. Részletesen is­mertette az 1905. évi oroszf forra­dalom eseményeit, a bolsevikek­nek és a monsevikeknek a for­radalomban elfoglalt álláspontját A szabad óör'ig rádió jelenti Markosz tábornok tüzrá-ére bombázta Szaloniki és Sufli vá­rosok katonai célpontjait. A de­mokratikus csapatok heves har­cok után elfoglalták Leonidisz városát.. Az athéni katonai tör­vényszék 7 hazafit halálra ilélt. és á kivégzéseket azonnal vég­rehajtották. Athénben letart /. tattak 40 személyt, akiket az. zal gyanusitauak, liogy mint a kommunista párt tagjai, me­rényletet terveztek közigazga • tásí és minisztériumi tisztvi. selők ellen éa szabotázsakció­kat akartak végreliajtani

Next

/
Thumbnails
Contents