Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-25 / 296. szám

12 DBLMAOYARORHZAG Szombat, 1948 december MM, • •III n. uwt^wmmL.. a,u'M Mi lett a további sorsa Makarenko |„Ul ember kovác&€íié cimü könyve egyik hősének A Távolkeleü BAdióblzotfcság egyik munkatőrea a következő levelet irta a KomszomoLsztája Pravda szerkesztőségéhez: A Koniszotnolszkájü Pravda Oí vasóihoz! Bizonyára sokan emlékeznek Onók körűt Anton Szemjonovics Makarenko, a hires szovjet pedagógus »Az uj ember kovácsa < c. könyvére Én nagyon ját emlékezem a könyv hősére: Zadorovra, Karabovra, Bracsenkora, VcrKarabovra, Bracsenkora, V'Crsnyevre, Votohovra stb. Nem kigondolt személyek ezek, hanem élő emberek, volt lelencgyerekek ~ a GoiTijról elnevezett munkafelep neveltjei. Ón ;"k bizonyára emlékezni fognak orra, hogy a könyvben szerepel egy szeleburdi kfcflu: Kolja Versnyev, Kolja annyira szerette a könyvet, hogy éjjel-nappal olvasóit. Kolja barátja Beluchin volt. Ez a két fíu együtt került a nmnkaleíepre és egymás mellett dolgozott n kovácsmfdieíybon. Míg Beluchin az úílfí melleit dolgozott, addig Kofja Versnyev a fajtatóval élesztette a tüzet. Kolja azért szerette ezt a munkát, mert balkeze szabad volt, amelyben a könyvet tarthatta. Egyik év a másik után mult el és a két jóbarátbél két nagyszerű kovács lett. De a kuk m a és tudomány iránti s euvedéiyűk folytán előbbre víHe 3z ifjakat. Bizonyára emlékszik rá az olvasó, hogyan u-'a/tak eí az Ifjait a városba. hogy tudásúkat fejlesszük. Kolja is köztűk volt. Emlékezzünk Zndorov levelére, melyet a omnkalelep neveltjei gyűlésükön felolvastak. Zadorov pontoson beszámol arról, hogy ki mit és hogyan lanul, beszámolójában néha ilyen nem hivatalok jellegű megjegyzéseket tesz: »Vcrsnvev folyton nyög, azt mondja semmiféle orvosi tudomány itt a Technikumon nincsen, a nyelvtant már unja. írjátok meg neki, hogy no bizza el magát.* És a munka telep neveltjei nagygyűlésükön határozatot hoztak: srneg kell irni Versnyevnek, hogy ne bolondozzon.s »Az uj ember kovácsa* c. könyv, befejeződött anélkül, hogy a Gorkyrói elnevezett munkatelep neveltjeinek történetét vé ig ehnowlía vobia. Pedig milyen érdekes lett volna mindannyimik számára; megtudni a remek könyv hőseinek további sorsát! De Anton Szemjonovics Makarenko korán elhunyt, s könyvét az élet irta tovább. Nemrégiben az Amur melletti Romszomolszfc városában találkoztam Kolja Versnyevvel. A szeleburdi kisfiú merruőtt, megfér fim odott, neve Ni otój Frolovics Sersnyev. A Versuyev csak álnév volt, amelyet Makarenko könyvében használt. (Mint kiderüli a munkatclep neveltje nemcsak, hogy befejezte a technikumot, de megszerezte az orvosi diplomát Dr. Sersnyev n hadseregben szofcáil, őt éve az Amurmenti Komssomoiszk városkában ét Kolja segített felépíteni ezt a várost és jelenleg röntgen-orvosa és igazgatója a város legnagyobb kórházának és Komszomolszk város egyik legjobban megbecsült polgára. Csakis a mi szovjet ha zánkban történhetett meg egy emberi életnek Ilyen csodálatos aíakuiásá. Kolja Sersnyev a li-ik gyermek volt a családban. 1918-ban, amikor 9 éves voít hajléktalan utcagyerek lett belőle. 13 éves korában már a bűnözők listáján szerepeit. A forradalomelőtti Oroszországban bi'zonyára börtönben fejezte volna be életét, vagy a mezítlábasok éjjeli menedékhelyén töltötte volna életének nagyrészét. Olyanféle élet lett volna ez, amilyent Gorkij olyan megrázóan tár elénk az »£jjcti menedékhely: cimü müvében. A Szovjetunióban a hajléktatán kisfiú sorsa egészen másképpen alakult. Az ország őrökbefogadta, keblére ölelte. A párt nevelte és tanította és íme... a hajléktalan kis csavargóból — hála érte szocialista hazánknak és nagy pártunk, a bolsevik pártnak, — a társadalom hasznos és megbecsült tagja lett. MAKARENKO: Váloia"etl Makarenko neve nem ismeretlen a magyar olvasó társadalom előtt. Most egy éve jelent meg az »TJj ember kovácsa*, ez a maga nemében páratlan munka: regény, amelynek minden eseménye igaz — szépirodalmi remekmű, amely egyben magasszinvonalu pedagógiai szakmunka. A s Válogat ott pedagógiai tanulmányoka — mint a cime is mutatja — szintén szakkönyv. A szocialista neveléstudomány szakkönyve. Elég azonban egyetlen tanulmányt elolvasnunk ahhoz, hosry megállapítsuk: Ebben a könyvben nyoma sincs a szakkönyvek snehóz-a stilusánftk, mégsem vulgáris; pedagógusok számára irták, mégis mindenki számára tanulságos, sőt élvezetes. Mi ennek az oka? Makarenko, elénk tárja a szocialista nevelés módszerét — a szocialista neveléstudomány elméletét. Ez az elmélet azonban nem egy négy fal között ülő szolmtadós agyának szüleménye, de nem ia Makarenko egyéni müve. Ennek a módszernek kidolgozásáiian aktívan résztvett a Gorkij-telep minden lakója, a Dzserzsinszkij kommuna minden tagja — bár ők nem is tudtak róla. Ennek bizonyítására álljon itt a következő idézet: 5Amikor Herriot meglátogatta a kommunát, megkérdezte a gyermekektől: — Es ki csinálja mindezt? — Mi csináljuk. — Hát az igazgató? — Segít nekünk, együtt csináljuk.* Éppen ezért nélkülözi ez a könyv a hosszú elméleti fejtegetéseket, nincs tenne egyetlen elméleti megállauitás sem, amely ne lenne szoros kapcsolatban a gyermekközösség életéve! amely na igazolódott volna be a gyakorlatban. Mi . ennek az elméletnek a lényege? Nem sA« pedagógus neveli »A* gyermeket, hanem Erősítsük békénk és függetlenségünk őrét, a nép hadseregét, a demokratikus honvédségünket! a pedagógusok közössége neveli a gyermekek közösségét, Az egyéniséget a közösség alakit ja ki, az egyént a közösség neveli azáltal, Iiogy az egyén teleli* leszkedik a közösségbe. Elsősorban a közösség — és ne:u a növelő — büntet, fegyelemre szoktat és becsületestéere tűivel. íFegyelem a közösségien; ez minden egyes egyén számára a teljes védettséget jelenti, az egyéni jogok és tehetőségek teljes megvalósulá-áts — mondja Makarenko. — Majd másutt: A közösség közvéleményének ellenőrzése megőrizi a tanuló jellemét, fejleszti akaraterejét, beléoltjn, a személyes magatartás társadalmilag hasznos szokásait, megtanítja rá, hogy legyes büszke iskolájára és önmagára,- mint e kiváló baráti közösség tagjára. Igy nem kell fé.lteni a gyermeket ai rossz, társaságtól*, mert mindig, minden körülmények között tudja, hogy mit ki vári tőle az általa, nagyrabecsült közösség. A szovjót tárradalom legfontosabb jellemvonása: a közös célok i>szszeíonódása az egyéni célokká! Ilyen képet kell nyújtania egy gyermekközösségnek is. Ez ás igazi szovjet nevelés. Pedagógiai te pasztalataimvk , lényeget kfakarentto a következőkben jelöli meg: s/Lépjünk tel a-legnagyobb követelésekkel és a lehető "legnagyobb tisztelettel az ember iránt/ E követelések az egyénnel szenitem ós a tisztelet iránta, nem két különálló dolog, hanem egy és ugyanaz. Az emberrel szemben támasztott követeléseinkben is megnyilvánul tiszteletünk ereje; tiszteletünkben bennfoglaltatírek ugyanakkor követeléseink is.* Ez a mii, amely az Magypf Könyvkiadó kiadású ben jeleni; meg, kézikönyve kell legyen a magyar népi demokrácia minden pedsízógiisának és általában, mindenkinek, aki bármilyen formában résatvesz a gyermekek, illetve az ifjúság nevelésében. A szülök, nevében pedig annak a reményünknek adnak kifizezést, Impy mielőbb megjelenik magyar fordításban Makarenko: sSzü'lők könyve* is. eWí fa tt atfw'peíi a ^ecj c3i ifju^dg e í&téM A szegedi «f/«súg megértette :i kor szavát. Szinte hihetetlennek látszik az a nagy ittrgi's-forgás, az a Lázas munka, ami a látogatót fogadja a MINSz Vörösmarty otrni ssékbázábac. A nagyterem közepén a SzIT központi titkára irányilja éppen a köréje eso;>ortosuió ifjú raacfcísofeal. Mcgbe.w'li velük a legfontosabb teendőket. A keadergyátiah b. Petőfi kollégistákkal Sándorialva 1/PObz-rEörvc-zetét támogatják — mondja. — Délután i órakor indulunk teherautóval. Re legye* itt néhány perccel előbb, mart fel kell raknunk fczt a száz könyvet is o kocsim, arait a MEFESz-en keresztül ez egyetemisták és a Diákszövetségben a középiskoiá sok ajándékoztak a falunak. A fiuk kv-fuóíysn bólogatnak. Odébb, az asztalok előtt tiztazenbét leáey serénykedik. Vadonatúj ruhákat, cipőket, nagyiaMtokat ragoscr'ttnak, ícrogstaek, osztályoznak. Az árát ügy gyűjtöttél;, hogy a Szilléii-sugéruti általános, iskola legszegényebb gyermekei í» fagyoskodjanak a téieu. At ifja munkátok •Ihafározlák, hogy a környék EPOSz szervezeteit megsegítik. Kifejlesztik a munkás- és patmszt ifjúság szétszakilhatatlan twráfsá-ját. Ebben a nngyszabású munkában részt vesznek a szegedi üzemek Ifjn-munkásaj és az. összes Népi Kollégiumok is. A kiskundorozsmai ErOSz-t a tanonciskola SzIT-esei ét az. Apáíhy-kollégíum orvos hallgatói pártfogolják. A legutóbbi vasárnapon százhúsz ifju-mutikás és egyetemista részvételével nagyszabású ünnepségei rendezlek ebben a faluban. Népi táncokat jártak, munkásindulókat és népdalokat énekdiek. A mulatság után a fiatalok időszerű kérdéseket, szövetkezeti kérdéseket beszéltek meg. A paraszt Hah majd a karácsonyi ünnepek után viszonozzák a városiak láto -n'ását. Néhány napig ismerkednek Szegeddel, az üzemek életével,.esténkínt pedig a színház és a mozik előadásait tekintik meg. Nem rég gyönyörű átmeneti otthont knptak! a Kálvária-utcai Kossuth Zsuzsanna kollégiumban. Hét központi fűtéses szobát rendeztek be számukra a SzIT-esek. Mert as if. jnság munkájút as ifjumunkások legjobbjai irányítják. Itt is érvényesül a lenini-elv, hogy a fövő építésének az ipari munkásság a motorja, A szegedi ifjúság életében máris óriási változások történlek, alig nt'háhy esztendő alatt. Karácsony másaapjén ismerkedési estet rendezünk a MINSz székházban. A munkásfiuk, parasztfiuk, lányok és az egyetemisták munkálkodva, szórakozva barátkoznak össze egymással — mondja a MINSz titkára s teiza van. A tények azt bizonyítják, hogy az ifjúság érÍZÍ a jövőt. Kel lemen Karácsonyi Utmepehei é» Boldog Vj Évei Kiván a Magyar Általános Gytifafpri Rt. Szegedi Gyártelepe Szeget?, Baka? Undor u. 2. Tel?* 3-38. cfte vigye oroszlánját színházba t z Egyesült Államokban még jelenleg is érvényben vannak olyan TÓGI törvények, aixietyeknek már semmi értelműk sincs, özönvizelőtti törvények ezek, amelyek határtalan lehetőséget nyújtottak és nyújtanak a nép elnyomására és hü képet adnak a burzsoá igazságszolgáltatás képmutatásáról. Legtöbbjük nevetséges, csak oz nem nevetséges, ahogyan felhasználják őket. Ekéién beszélnek egyes, még ma is érvényben lévő "amerikai törvények. Mint a Daily Herald irja, nz amerikai polgároknak büntetés terhe mellett megtiltották: New-York uteáin menve olvasni; Sprirgfeldfcea vasárnap kutyát aétöltatni; Atlanta városában az Óra alatt az iskoiásgymcckeknek grimaszt vágni. Baltimoreisut: oroszlánokat színházba vinni, Minneapolisban vörös autó* ban utazni; Marylandban lovakat állila* ni a garázsba; Washingtonban anyóst feles.1* gül venni, New-Yorkban halott, embert lecsukatni az adósok börtönébe. Mindez a jogi ostobaság csali mosolyt váltliatna ki belőlünk, he, ezek a törvények nem adnának egyes reakciós bitók kezébe olyan tervvert, amely lehetőséget nynjt a legnevetségesebb okokat kibasználvu lecsukatni A rkettemeiJen* elemeket. Az cselek ezrei m'tonk példáf arra., hogy a különböző amerikai városok reakciós bir&i *vé» letlenülí mindig a laüadó, beioldali elemeket telál iák bűnösöknek valamilyen reg elfelcitett, furesp töivény megszegésében ... Választások idoj-h különösen megszaporodik a» »ősi« rendszabályok ellen wétőks száma. CipÓkereskedőkné! kérje n Szeged' BSr'pari IMSsgIC H s'pari Termeld és Erfllesii elsőrendű tipuscipő gyártmányait Jó minőség! Ocsó ár ah!