Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-25 / 296. szám

Esomhat, 1948 december 25. DRLMAGTARORSZAO fl B birohizíslterv fulfelles íése a reakc é súlyos veresége A hároméves terv induló sál nagy harcok és viták előzték rr.ey. A rcakciő legkedveltebb térvet az volt a tcrcv ellen, hogy a beruházások túlméretezettek, teljesíthetetlenek, vagy ha sikerül őket teljesíteni, akkor nem lehet szó az életszínvonal emeléséről. Ma már mindenki tapasztalhatja, hogy az életszínvonal jóval magasabb, mint a terv indulásánál volt. Az első tervév eredményei pedig megmutatják, hogy a beruházásokat is végtehajloHuk, sőt tul is haladluk az előirányzatot. Az állami hozzájárulás állagának havi 110 millió forintnak kellett volna lennie. 2067HULF m*Nbii Amuimsoiimmm mw'iid. ÜSSSSÍ FÉG-228 ÍSSSE2 Amint a grafikon ts mutatja, a terv első hónapjaiban alaposan elmaradtunk ettől az átlagtól. IIónapról-hónapra növekedtek az állam bevételei és velük együtt emelkedtek a beruházások is, ugy hogy 1948 márciusában már elértük az átlagot, azután pedig — hála nz államosításoknak — túlszárnyaltuk azt. Végeredményben az előirt 1800 millió forint helyett 2500 millió forintot ruháztunk be az első tervévben. Ax állami beruházások növekedésével párhuzamosan növekedtek ugyanis a közületi, szövetkezeti es magánberuházások is. Különösen súlyos csapást jelentett a reakció számára, hogy a vidékben is csalódnia kellett. A közületek duplájára teljesítették! a tervet és ha még külön vizsgáljuk, a vidéki városok, vármegyék és községek beruházásait, akkor 227 százatikos teljesítésről számolhatunk be. Ezek ugyanis 86.8 millió forintos előirányzattal szemben 181.1 millió forintot ruháztak be. Az ölhónapos terv során 1500 millió forint leerüt beruházásra, amelyből kétharmadrész állami beruházás. A havi állag 200 müHá. Minden Jet arra mulat, hogy a tervet nomcsak ietjestteni fogjuk, hanem Ha a decemberi beruházások a várakozásnak megfelelnek, tul is teljesítjük _ Az élenjáró harcos szerepét csak az a párt tudja betölteni, amelyet élenjáró elmélet vezet (LENIN) jnm el, hogyan próbáltuk süléi len eszniéinkkal megmagyarázni a dolgokat, hogyan Igyekeztünk béresnek tartani őket, vagy rángatott kuliknak, az első napok kétkslései nyomán? Nem! inkább az elnökről vetek néhány csiUa szót, akire rá Jogluk a mi kulákparasztjaink bűnét, hogy kimentette magát a háborúból. Ez az ember volt a kolhoz lelke, ha annak lehet nevezni öklelő bikafejét. Nagyon beszélt és ordított mindig, de az asszonyok mindig kinevették mint a gyönge gyermeket, de azért mozdító keze intésére, brigádok indullak a végleien zöld borsó földre, a gyárban tizenként ütötték a normá)t, s a tehenek barátjukra bődültek a hosszú istállóban. Láttak már embert gödörben állni s ásóval földet hányni a parira? Hát ugy állt ott az Elnök tovaris a Pirók Völgyében a helyi szovjet hadakérzó fejeként és dobta, ásta ki onnan a kincset mindent, ami a Vörös Hadseregnek keit. S ugyanakkor sirt ez a kövér gyermek azért fa, hogy itthonmaradt, azért Is, hogy többen hulltak él a »VöKollekttv gondolkodással, nevelő munkával • a boldogabb jövőt építi a sándorfalvl HldnavesszSveti rös október* férfitagjai közül. Mert ott mindnyájan elmentek. Másiknak talán hagy mondjam el reménytelen szerelmemet Varvara a traktoristalány iránt, ald a tarlóhántásba kezdvén, traktora bak ján gyakran könyökölt talán Berlinben hurrázó babáján álmodozva. Hogy lenézett az engemet I Értelmes szemeinek fekete villámaival csapott agyon, ha reménykedő szemeimet sudár alakjára mertem vetni. Leváltásomat kérte — a szemem miatt — mert én az ekék főajnározójn s a traktorok főolajozója leltem. Varvara Tanjacskát is leszólta a Komszo. moi gyűlésében, mert Bari Pistibe a szépfejü volt nánási Őrvezctöbe pistult bele. Nagy galiba támadt ebből — tudom az egész kolhozt megmozgatta — melyben végül is nagy csodálatunkra Tanjacska győzött s szivem szerelme a hideg Varvara elbukott. Tanjacska szép diadaltáncot járt Pistának a kulturház színpadán ahova bennünket ls meghívtak. OU ujjongtunk ve. lük azoknak a műsoroknak, amiket akkor még hírből m Csak néhány csúfnak ha gyott, megtőrtszáru lsórő meredezik a hó alatt a vándor falvi határban. A vetés csak sejteti magát a reásimuló hóréteg alatt. Néhány kíváncsi pofával baktató nyúlon, a varjakon és a kisebb madarakon kivül nem igen találni élőlényt a földeken. Miről beszélnek a pósta eiöH? A házak körül, benn a falu utcáin annál több embert látni, különösen délfelé, mikorra a nap megkönnyezteti kissé az ereszek jűgesapjait. A szövetkezet, a posta, no meg a sarki kocsma előtt is összeverődik rövid beszélgetésre egy-egy kis csoport ember. A községháza előtti ártézinál inkább csak az asszonyok cserélik ki a falu egyik meg a másik végéből hozott híreket. A posta előtt álldogáló csoport jó nagyokat nevet valamin, csak egy nyírott bajusza férfi kókasztja le sunyin a fejét. Nincs mit nevetnie, mert a többi is csak rajta nevet. Busul a „fagyllkos" — Te »fagyllkos*, hát szóval hittél annak a rózsafüzércs apácának? — kérdi az egyik nevető. — Elhitted, hogy államositják az utcát s a ház elől gyorsan kicsapkodtad az akácokat, most már hiába sajnálod, aktoó lett volna eszed, amikor annak a rémhírt károgd varjúnak hittél. A szövetkezet előtti kis csoportban Zsemberi Sándor viszi a szót. A sáadorfaiví kollektív gazdálkodásról, beszélgetnek. — Tegnap Szűccsel és Susánnal kikutyagoltam az egyik táblához. A* rozsot néztük meg. Olyan szép, hogy még a hő alatt is látni a sürün dudorodó sorokat. Nemhiába meglátszik, hogy mütrágyáztuk és traktorral szántottunk alája. Most a károlymajoriate Is sajnálják már, hogy nem álllak be többen a táblába — szói közbe Susán —, de őfc is Inkább a rosszakaratú varjaknak hittek, nem azoknak akik jó* akartak velük. Mos*, hogy láttái hallottunk, akkor, mikor tán bátyám golyója átütötte a szemérmes Varvara Ivánjának szivét. Mondom igy oldódtunk fel olt a kollektívákban, a gyárban, a földek tágas tábláin s megjuhászodva szemléltük, hogyan építik sorsuk. Orosz tulajdonságnak gondoltuk lángolásaik, lelkességét mellyel átfogták életük, de a mi életűnk nagy rendjét is, aztán meg gyermeknek őket mintha mink öregek lettünk volna. Pedig nemi mert a kommunizmus, a föld társas eszes müvelése tette őket emberekké s az tesz bennünket Is majd azokká magyar parasztokat. Amikor majd délután 4-kor nyakkendőt köthetek nyakamra és traktoromat olajba hagyva elmehetek a klubba gondolko ni azon, hogy ki voít Petőfi, mit csinált Kossuth és mi a biológia? amikor majd az elvégzett munka teszi az embert. Éppen mint ott a >Vörös októberi kolhozban, ahol Moszkov ajándékaként láthattuk az uj élet nagyszerű szerkezetét. Nagy Sándor. ők is 60 holdnyi vetésünket s megtudták, hogy tavaszira vetőm agterrne léssel is foglalkozunk, aini tízszeresét hozza a búzának, ők is bejönnének a közősbe. Aki nem hitt a fülének, azt meggyőzi a szeme — Ha .most lenne az összeírás, akkor nem 62-en, hanem 162-en fa lennénk a táblásban. No de majd jövőre, ha a szövetkezet egész földjét kollektiven műveljük, őket Is beveszszük. Addigra még többen lesznek, mert aki a jó szónak nem is adott hitelt, aralás után látni fogja az eredményeket s ha az esze addigra nem is tudta felfogni a jótanácsot, a saját szemének hinni fog. Susánnak igaza van. A faluban már most is sokan érdeklődnek, hogyan lehet bejutni a közös termelő csoportba, de még többen vannak az olyanok, akik csak kerülő uton érdeklődnek, mert szégyenlik, hogy relnének tanulni, jobban megszeretnének ismerkedni az igazsággal. A szövetkezet köícsönkőnyrlárának is nagyobbl a keletje at utóbbi időben. Szotochov »Uj barázdát szánt az eke* ctoiü könyve feézről-kézre jár a láb* lások között. Maga a szövetkezet Is ugy fellendüli az elmult hónapokban, amióta Terez elvtárs személyében jó vezetőre Lüift, VX hogy táblás csoportjával a lc jobb ptot goztatásának legfontosabb Rzüfc* séglete, a jó általános szóró* kezet felé. ' . A já műnkéért lutalmit kap a üzüvatkszet Most érkeztek meg a srévei keze tbo a beszolgáltatást versenyben elért jó teljesítményért kapott 4000 forint értékű gépek, egy eke, borona ós egy 12 kalapácsos duráló. A termeiéit versenyben második helyet saerezte meg a sándorfatvi fukU nemi reaki még ők is felültek a rémhírt erjesztőinelí. Megismerik az Igazságot Esténként, a táblás gazdáknak rendezett ismeretterjesztő előadásokra, nemcsak a "tábla 62 tagja jár cl, do olt fülelnek olyanok is, akik az ősszel féltek jelentkezni a közős gazdálkodásba, mert későn lyitt ki a szemük. Figyelmesen hallgatják Perei elvtársnak, a szövetkeze* vezetőjének, Nagy elvtársnak a szitakötő mesterből lett főjegyzőnek és a falubeli 180 oentí magas »!ds* Szilinek1, a szövetkezet gozdászának az előadásait. Az első ilyen előadásokon Jóformán csak az előadók beszéltek. A táblás gazdák csak hallgatták a szövetkezeti gazdálkodásról, a tervszerűségről és a kolhoszokról tartott előadásokat. Később a hallgatók is hozzászóltak már. Mészáros Mityásné, a táblások egyik aszszony tagja is felszólalt. Kézről-kézre jár a könyv Sokan azt is megkérték, hogy hetente ne csak egyszer, hanem több Izben fa tartsanak Uyen előadásokat, mert többet szemüvesszővetkezet a megyébe®. Ez még nagyobb dijat, 8800 tárint értékű gépeket jelent. MoWt lálják csak igazában a faluban, hogy a Jó szőve! kezeld menj* nyíre támogatja a népi desacw krácia kormánya. A szóvetkezet pedig támogat* Ja, a falu dolgozó parasztjai. Sándorfalván is baj volt a káposztával. Eladatlan maradi 9 termés nagy része. A szövetfeo* zet azonnal Itáposxta savanyt* tót állított fol. Nemcsak a kisparasztok káposztáját tudífflk ezzel felvásárolni, hancra nvol« embert munkához is Juttattak. Sajt és vajüzem létesül Tarvbevette a szövetkezet tavasszal egy sajt ós vajüzem feJállítását és a Szövetkezeti Kó®» ponttól februárban 40 yorlé* shircl malacot is kapnak, amivel megindíthatják a sző vetkezet disznóhizlaldáját. A hó alatt pihenő szánlisoSL a táblás csoport fehér takar* alatt zöldelő vetésa a tannlá parasztemberek, a jó utrtl, a termelés útjára lépett szövetkezet uj reményeket, a JioldogÉHí jövőért folytatott munkát boa* záfe meg Sándorfalvára, a 109 ezer holdasok volt nincstelen, nyomorgó zsellérei közé. Pozsonyi Sándofi Vevő. ne ri Kellemes Karácsonyi Ünnepekel kivim Kelemen Cárion. Éíe-OTien u, 11* Az összes 1919 mi gyári RÁDIÓK megérkeztek A FALUDI TESTVEREK gőzhenger és papúkamalma Szeged, Di!I*)3bii?ca 67. Te'sfsn 4-42.