Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-17 / 264. szám

DELMAGYARORSZAG Előadássorozatot indit a szegcds Szakmaközi Bizottság Az elmúlt télen és tavasszal igen nagy érdeklődő közönség hallgatta végig a szegedi Szakmaközi Bizottság előadássorozatát Ezeket a hasznos és értékes előadásokat most ismét meg kezdik a szakszervezeti dolgozók számára. Minden szombaton este C órai kezdettel a szakszervezeti székház nagytermében hangzanak el az előadások, amelyekre minden érdeklődőt szívesen látnak. Az első alkalommal, most szomtiaton Nemes Dezső, a Szaktanács országos nevelési titkára a magyar szakszervezetek 60 évéről beszél, a következő szombaton, november 27-én Tnrai József, a Szaktanács üzemi bizottsági osztályának vezetője »Hogyan valósítsuk meg az ipari szakszervezeteket^ cimmel, december 4-én Dékány Sándor, az OMB fóti tzárhelyetteso »Bérek és életszínvonal alakulása*, december 11-én a Magyar-Szov. jet Művelődési Társaság kiküldöttje »A szovjet szakszervezetek szociális munkája*, december 18-án Alpár László, a textilszakszervczct oktatási titkára »A világ szakszervezeteinek harca a békéért* cimmel tart előadást. l&éfcssovjet ffilm Szivárvány A mílodtk világháború idején fálszőtlik le a Széchenyi Moziban most bemutatásra kerüli film• Hős szovjet asszonyok, öregek és gyermekek elevenednek meg elöltünk. Egy falu né. pét lálha'jnk, akiicet a náci hordák valóságot rémuralom alatt tartanak, sanyargatnak, kegyetlenkednek velilk, betörnek otthonukba és kifosztják öket Egy hös partizán asszony mégis megszervezi a faluban magárahayyatolt asszonyokat, öregeket, de közben a győzelmes Vörös Hadsereg felszabadítja öket. At elkeseredés már-már gyilkos hosszura indítja a lakosságot, kávát, kaszát ragadnak, hogy kiirtsák sanyarqatóikat. A fala vezető asszonya azonban megállitfa őket. hadd lássák elnyomöik összeomlani a náci világot és feiépilda szocializmus békés világát. Megjelenik a szi. várván// is az égen s hirdeti, hogy a szovjet nép a többi békeszerető nemzetekkel zavartalanul élheti .a maga éleiét. Külvárosi ffu A Belvárosi Mozi vetíti ezt a moghapóan kedves filmet, amely epy külvárosi kis ezermester proietárgyernick életét mutatja be. A kis Andrej pajtásaival ócska mozdonyokon tapasztalhatta a gépek csodálatos világát, kezdetleges rabétapisztolyokat fabrikált, d© azután iskoláim került, egyetemre s a szovjet állam mérnököt csinált belőle. A külvárosi kisfia töretlen szorgalma, fáradhatatlan munkaereje modern géppuskát talált fel, hogy megvédje velo a békét, a szocialista haza ellenségeitől. Andrejben nz ujtipusn szovjetembert látjnk megjelenni, oki minden gondolatával országát, a nép hazáját szolgálja. Ez a film legnagyobb értéke s vele AZ, hogy ott játjuk ezt az uj társadalmat, amely boldog kis családokban él, szeret ós szórakozik, de mindenekelőtt tud/a mi vei tartozik annnb az uj szocialista rendnek, amely feltalálókat, mérnököket, tudósokat nevelt * külvárosi fink tömegeiből. Készüljünk a híd avatására! HnssonSi laníti kapott ftlfásfaszooefli tanyákon A szegedi népoktatási kerületben az elmúlt néhány hét alatt összesen 25 okleveles tanítót juttattak álláshoz. Ezeket a tanítókat főként az eddig pedagógus nélkül ülő tanyai iskolákhoz osztották be, ezenkívül pedig olyan helyekre, ahol az eí?y-egy tanítóra eső tanulók létszáma 80—90 főt is meghaladta. Az idei télen előreláthatóan nem lesznek tanítási zavarok Szegeden, mert a tüzelőanyagellátást minden általános iskolában biztosították. A dolgozók körében igen nagy érdeklődés mutatkozott meg az októl>erben megindult dolgozók általános iskolai tanfolyama iránt. Ennek keretébon egy egytendő alatt minden iskolaköteles koron tul levő férfi vagy nő elvégezheti az általános iskola felső osztályait. Szeged belterületén öt, a külterületen pedig nyolc iskolában nyitották meg ezt a tanfolyamot. Általában egy-egy helyen 26—30 hallgatóval indultak. Népi kolté^isiáh a deszhi iskoláért A Kálmány Lajos népi kollégium, amely a mult évben végzett jó munkájáért a közelmúltban kapta meg a íKiváló Kollégium* eimet, vasárnap Deszken sikeres műsoros estet rendezett a de3zki EPOSz rendezésében. Hantos László, a kollégium nevelő tanára üdvözlőbeszédében haugoztatta, a népi kollégisták, falu- és üzemlátogatásaikkal is megmutatják, hogy nem hasonlítanak a Horthy-reakció értelmiségéhez, hanem valólwn a népből származnak s a néphez tartoznak. Az est teljes bevételét a deszki tanyai iskola felsegélyezésére fordítják. 'i ' 0h1óbe?lien 203! állatéi ellünk Szegeden Október hónapban a szegedi közvágóhídon közfogyasztás céljára levágtak 109 szarvasmarhát, Sí bor jut, 55 lovat, 11 i juhot és decskét, 1669 sertést. Szerda, 1948 november 17. Az ódivatú kulákkal együtt utazok fátum felé a vicinálison. Fénym csizmá-* ban, fekete kalapban, bársony kabátban ül, pattoyzotl plrossággai arcán- 0 még nem tért rá a rongyos ruhára, mellyel néhány tiszavidéki zsíros pardszt sikerrel játsza ki magát koldusnak. 0 sokkal konokabb és tulajdonságalt büszkén viseli. Engem urnák tart. Uj, hosszú őszikabátom meglette rá a hatást, a könyv is, amit elővettem. Ugy látszik elfelejtett, vagy mint szemét csetédii*idékot észre se nett akkorjában. Így még jobb, mert megfejtem emberemen azt. amit különben sohse találtam volna ki. János bácsi ugyanis töri a kabátját, a ptsiegásán látom, hogy akar valnmil. Amint csók leheti rávágja a szomszédomban pletykázó kofaasszony szavára: — Ja kérőm, kl a csészét emetinti, a száját csak at nyat/ntil... Nem* pedig az, aki a tehenet megfejintt — he'he-he! Most már látom, hogy János gazda * eredeti* parasztot akar játszani mindenáron. Már mint nekem, az urnák A mult világban sokáig volt esküt1 és a /tármegyei urak kiszállásainál alaposan eltanulta a mórest. Tudja 6 nagyon, hogy milyennek akarják azok IdtriJ a parasztot és ez vissza* ütött nála. Eredetieskedik, tetszeni akar nekem, közmondásokat, sikamlós bemondásokért gyárt, be nem áll a szája Búza, lej. a kolhöz és minden kuláksérclem hangot kap. Mini késöl/h megtudom a béresétől, ez a mániája ne iá ujablx/n. fi temeti falumlnn a jöizü reakciós rémhíreket. Mert eddig nenl háborya'la senki ebben a kedélyes, komól. pipafüstös népköltészet* ben. — ns — Helyreállították az Szovjetköztársaság A Nagy Honvédő Háború alatt a német fasiszta megszállók által az Orosz Szocialista Szovjetköztársaság területén lerombolt könyvtárak helyreállítási munkálatait most befejezték. Az Orosz Szocialista Szovjetköztársaságban összesen 11.392 állami könyvtár van (nem számítva a szakszervezeti, helyi és klubkönyvtárakat.) Ez 397 könyvtárral több, mint amennyi e köztársaság területén 1910-ben vott. Az utóbbi időben hatalmas könyvtár-hálózatot létesítettek az u] szovjet területeken: a Kalinliigráditerúleten (volt Königsberg) és Szalialin-szlget déli részén. A köztársaság könyvtárai állandóan bővülnek, mindig ujabb és ujabb kiadású poiitiOrosz Szocialista összes kömiáraíi kai és szépirodalmi könyvekkel telnek meg. Csupán a mult cv^ ben kb 8 és fél millió kötettel gyarapították könyvállományukat. Az állandó és mozgó könyvié a'.on kivül az Orosz Szocialista Szovjetkőzláfsaságban jelenleg 55 autó-könvvtár is működik. Ezek az auló-künyvtárüK a mezőkön dolgozó kolhózparasztok, az crdöirtók és a ineszszi tengerpartokon dolgozó halászok pihénöí! teszik kellemessé. X Tagsági könyvecskébe, R. G. pártmunkás és SzIT igazolványba 4 trb fénykép 3 lórin! Brunner fényképészmeslernél a rókusi templom inögölt. JÓSKA, ESEItZ§Ei\YI, meg a szövetkezet A falu uojiy vendéglőjének oáifcermében süriiu gomolygott a íü.-t. Es alkalommal nem bálozók töltötték meg a termet, hanem komoly, barázdált arcú purusztemberek, de bőven akadt a fejkendős nsszonynípség kötül i«. Már több, mint egy órája figyeltek nagy érdeklődésael. — JJogy kitanult ez a Józsi, — mondta elismeréssel az öreg Ké-ri bácsi feleségének. Az meg szaporán bólogatott rá és Tanács Vince gazduram felé nézett, aki le nem vette volná" szemét o színpadról. De nem étn. hisz az ő fia ült ott és azt hallgatja ez. a sok ember, asztsonjr, szinte az egész falu. Tanács Vince eddig mindig a másén dolgozott. A népi demokrácia juttatta, őt hold földhöz, Jóska fiát meg a tanuláshoz. Jóska népi kollégista lett B rároBhon és most őt küldték ki a falujába, hogy a szövetkezetről tartson előadtak Izvssau már a vége felé is jár. Most éppen a Magyar Dolgozók Tártja programnyilatkozatából olvas fel: »A népi demokrácia minden kényszertől mentes, n teljes önkéntességen ulnpulő mezőgazdasági esővetkezetek tániogatá-Ava) megnkni'ályozza a excgénw- 6a közép. parnMxtsftg romlását és bstllyiveilését. lehetővé teszi gnsdueági éa társadalmi feleuirikcdéS'-tj. Vagy taps tölti be a termet. !'"Ívesei, elégedetten bólogat u.bidenki. Rögtön körülveszik, i '•cinek vele, amint t>efcjczi mondanivalóját és lelép az emelvényről. Csak egy valaki áll meg zordan, hátul a sötétben. Nagy pocakján feszül a nadrág s arcán piros-lilán látszanak az erek, a ióltápláltság vérbőségétől. A falu kulákjai közül való, aki idekivánosiskodott, hogy meghallgassa, mit is főznek már ki megint. — A koszosoknak most meg szövetkezet kell. .. .Szövetkezni akarnak ... Gépállomást akarnak ... Nem kell majd nekik a traktorom... Méghogy sokat kértem tőlük a használatérti — dohogott magában. — Egymással szövetkeznek, ugy akarnak termelni. Hozzám nem jönne már egy se dolgozni. Hogy kevés volt a béri Meg nem adtam eleget enni? Ilát majd én koplaljak a koszosak miatt, vagv én túrjam fel azt a száztíz holdamat. így morgolódott a kulák Kerek! magában, de hogy látta senki se törődik vele, hat megszólalt hangosan is: — Maguk hisznek ennek a sok beszédnek 1 Nem idehaza találták ki ezt a szövetkezetet, amiről ez a taknyos gyerek is beszéli — s tsirpárnás' kezével Tanács Jóska felé bökött. Jóska meg épnen azt magyarázta a körülallóktiak, hogv a föld mii vosszövetkezetek milyen nagv á'laini támogatást kapnak munkájukhoz és n kormányzat mindent elkövet, hogy segitse a dolgozó kisparasztságot. Megütötte azonban n fiilét Ke re ki rosszindulatn, fojtott haragú hangja. Odalépett hát hozzá. A többiek meg lestúk, hogy mi less. — Igyekeztem mindent elmondani a szövetkezetekről, — szólt neki Jóska, Megmagyaráztam, hogy a kisparasztság csak egymás támogatásával tud boldogulni. Meg is értette itt mindenki, mert mi tudjuk, hogy mit jelentett, amikor a múltban mások használták ki erőnket. Nem is akarom én meggyőzni az afféle zsirosgazdákat, kulákokat, mert elboldogulunk mi nélkülük is, sőt nem is engedjük be őket a szövetkezetbe, mint ahogyan nem engedjük a nagykereskedőket s a többi más bőrén élősködőket sem. Csakhát szeretném azt bebizonyítani, hogy a szövetkezeti gondolatot nem épp ma ipláltuk ki. Régi kívánság ez s régen is látták ennek szükségét nemcsak a dolgozó parasztok, de a nemzet legjobbjai is. Ezzel vaskos kötetet húzott elő a hóna alól. — Nézzék csak! — mondotta — »Berzsenyi Dániel minden munkáia«, ez" áll a cimlapon. Az iskolák'han tanítgattak ezt is, azt is Berzsenyiről, a mult század nagy magyar költőjéről, de" még többet elhallgattak róla. Itt van például egy tanulmánya, amely a íMngyarországi mezei szorgalom némely akadályairól* szól. Több, mint száz esztendeje 1833-ban irta. Arról ir benne, liogy mennyi gonddalhajjil kell megküzdeni a földért s mennyi nehézséggel kell egy-egy földművelőnek megküzdenie. »A mezei szorgalmat — irja — én a népboldogságo* egyedül nz által lehetne legfőbb tökélyra juttatni, ha n földművelő népet vulami célirányosabb egyesületekbe szerkesztetnék*. Körülnézett Jóska a figyelő szemeken, aztán folytatta: — Berzsenyi iczélrányosabb egyesületekről* beszélt száz évvel ezelőtt, ma pedig mi már szövetkezetet mondunk. De valami ilyesfélére gondolt ő is, mert -különbféle tágabb én szorosabb ozcrközelről* tesz említést. Azt irja ugyanis: * tágabb egyesületi szerkflzet lenne uz: midőn minden falu többféle összeadásból és közre tett munkákbői oly köz gabona, vagy pénztárt Állitann, melyből A szükségben lévőket Illendő kamat melletti seigitenó s az egéss tárt ugy használná, hogy az időről-időre mindenkor gyarapodnék*. — Ezt én hitelszövetkezetnek, beszerző szövetkezetnek neveztem előadásomban, mert Berzsenyinek ez a gondolata ma ilyen formában valósult meg. De a táblás gazdálkodás gondolata is felvetődött nála s vele a szocialista termelési rendé, amelyben mindenki munkája szerint kapja jutalmát. Hallgassák csoki sSzoroeabh népegyesület lenne az: midőn a nép annyira egyesülne, hogy aa egész gazdaságot, a vének kormánya alatt, egyesült erővel folytathatná. melynek minden jövedelmeiből minden ember, a maga közreadott pénze vagv munkája szerint venné ki részét.* — Irta, irta... — fajt tehetetlen gúnnyal Kereki s amint zsebkendőjéért nyúlt, hogy megtörölje izzadó homlokát, széles aranylánca megcsillant a mellényén. Tanács Józsi azonlan nem elégedett meg ennyivel. — Nemcsak az njjából szopta ám s ngy irta mindezt Berzsenyi Dániel, hanem tapasztalataira is hivatkozott. sAmerika felfedezésekor mk találtattak ott a legcivilizáltabb népeknek, melyek egyesületeké ben éltek s közerővel munkálták a földjét; » a legújabb utazók csodálva látják az njr-elandl nagy csinoeságu földművelést, hol a nép hasonlóképpen egyesülve él s közerővel müvei! a földet.« — De minek is beszélünk már annyit! — igvekezett befejezni mondanivalóját Jóska. b'<r á körülötte állók csakngy itták a szavait. Száz év után fogadjuk meg végre nagy nemzeti költőnk, Berzsenyi intését: » Végtelen lenne a nép ereje, ha az egyttve « mindenkor célszeriut használtatnék és végtelen annak következmény® mind gazdnsági, mind erkfl'e-l tekintetben. Az emberek különválva s magukra hagyatva, HMijd leggyámoltalanabb állatjai a természetnek; egyesülve pedig urai a földnek. Vad Sej szaggatta és reggette külön na embereket, s a műveltségnek legfőbb célja: azok egyesdté*o«« — Ugye nem haragszanak, hogy én, a fiatalabb beszéltem ennyit maguknak — fordult mosolyogva Jóska a kis embergye rühöz, amely a falubelijeiből tevődött össze, mintegy meghazudtolva a közmondást, hogy » senki sem próféta a s.ajátí hazájában*. Azok szeretettel simogatták végig tekintetük! osak a nagygazda Kereki fordult ki megszégyenült dühös co' az ajtón. Eltűnt, mintha oi« 9em lett volna. Az ottmaradt dolgozó kisparasztok pedig békés egyetértésben indullak hazafelé. Dr. Lőkös Zoltán