Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-17 / 264. szám

Szerűn., 1918 novemöer iT. DÍLMAGTABORSZAG A KEhJHÚÓfiVEKRŐL A

] Polill; ai Bizottság határozatának végrehajtása uj szakaszába lépett Már Szegeden is több kerületi, vagy üzemi vezetőségi tag, pártmunkás, bizalmi vagy tizes csoportvezető megkapta a fehér kérdőivet, aki pedig még nem kapta kézhez, a napokban várhatja. Akinek címére már eljutott a kérdőív, az tudja, hogy rövidesen rajta a sor és a felülvizsgáló bizottság elé kerül. Legtöbb elvtársunk ezért igen megőrült, amikor az ivet meglátta. Sok mindenre kíváncsi ez a kérdőív — állapíthatja meg mindenki, amikor végignézi. És tegyük rögtön hozzá: joggal kíváncsi. A kérdői ven át természetesen a párt teszi fel a kérdést a tagság felé: ki vagy, mi vagy, mit végeztél, mit tudsz, mivet érdemled ki a párttag cimetvagy pártfunkciókat. Nem kétséges, hogy ezeket a kérdéseket mindenki szívesen és őszintén megválaszolja, tudva azt, hogy ha nem ir igazat, azonkívül, hogy a pártot félrevezeti, önmagát csapja be. (jgzerepel ezen az iven egy olyan kérdés is, amelynek nyomán bizonyára sokan rágják? a tollat, vagy ha tetszik, ceruzát. Rágják még akkor is, ba ugy érzik, hogy szégyenkezés nélkül válaszolhatnak, dc különösen akkor rágják, ha ebbe a rovatba nem sokat tudnak beleírni. Ez a kérdés: Milyen marxista-leninista müveket olvasott? A legtöbb elvtárs itt zavarba •jön. Ha sokat olvasod, nem tudja, hogyan sorolja fel mind, esetleg nem tudja azl, mit a legfontosabb megemlíteni. Nem tudja, belrja-e az oktatási füzeteket és egyéb vezérfonalakat, mert ilyen már számtalan megfordult a kezében. De még nagyobb probléma elé kerül az az cívlárs, ti ilyenkor döbben rá, miiyen súlyosan mulasztóit ^eddig és mennyit kell behoznia, ha valóban a párt hasznos, aktiv taeia akar maradni. em érhet a kérdés viszont senkit meglepetésként, aki csak a Politikai Bizottság határozatát ismeri. A szövegből n\ illan kiviláglik, hogy aki a marxizmus-leninizmus alapjait eddig nem sajátította el és elméleti továbbképzése érdekében nem tesz meg mindent, az nem maradhat a párt tagjai sorában. Magától értetődik tehát, hogy a határozat elindította azt a tanulási lázat, amely szerte az Országban, igy. Szegeden is hatalmába ejtette a dolgozókat Hónapok óta figyelhetjük, hogy utcán, villamoson, vonalon, fogorvosi várószobában igen sok ember pirosfedelü füzetet, vaskos könyvet, vagy legalább néhány lapból álló brosürát tart a kezében és figyelmesen olvasA párttagság nagyrésze belátta az ideológiái képzettség elengedhc'c:!en szükségességét és megtett mindent, hogy eddigi mulasztásait pótolja, a marxileninl tanok alapjainak elsajátításával, sőt az egyes kérdések mélycbbrchatoló tanulmányozásával kiérdemelje a belső zsebét duzzasztó tagkönyvét Azok az elvtársak pedig, H Agitátor elvtársak Ügyelem! A hldagliáelóra beosztott agitátor elvtársak azokban a kerületekben Jelentkezzenek ma, szerdán délután 4 órától, ahova a Szabad Népkampany során bt* voltak osztva. akik még eddig sem győződtek meg a tanulás fontosságáról, a kérdőív kézhezvétele után döbbennek rá, hogy öt nem babra megy a játék. Jobb későn, mint soha — gondolják és könyveket vásárolnak, minden szabad percükben nekiülnek, hogy gőzerővel tanuljanak. clyes és dicséretes az a buzgalom, egyúttal mutatja azt, hogy a kérdőivek kibocsájtása milyen aktivizáló hatással van a párttagságra. Egyúttal azonban veszélyt is rejt magában. Sok elvtárs ugy gondolja, a felülvizsgálás szigorú elméleti vizsga és ennek megfelelően készül Is rá. Vannak, akik egyenesen magolnak, izgulnak, ugy, hogy egy érettségi előtt álló diák, vagy egy doktori szigorlatra készülő orvosjelölt »drukk«-ja semmi az övékhez képest. Ennek azután megvan a káros következménye: többé-kevésbbé megfelelő sillabuszokat vágnak be, azon vannak, hogy dióhéjban lehetőleg minél többet megismerjenek a marxizmus-leninizmusból és nem számolnak azzal hogy ez az elmélet ofyan gazdag tárház, amelynek teljes birtokbavételéhez nem elegendő egy emteróltő sem. így esik meg azután, hogy egyetlen eredeti mü sem kerül kezükbe a marxizmus-leninizmus klasszikusaitól, Marxtól, En«els»ől, Lenintől, Sztálintól a másik tévedés, amelynek ezek az elvtársak áldozatul esnek az, hogy ugy hiszik, a felülvizsgáló bizottság valamilyen zordon tanári vizsgáztató bizottság. Semmi okunk, hogy letagadjuk: párttagjainktól — kitől-kilől beosztása, munkaköre és képességei szerint — megköveteljük pártunk ideológiai alapjainak, legfőbb célkitűzéseinek ismeretét, adott esetben ennél is bővebb tudást. Viszont nem ez a határozat végrehajtásának egyedüli célja, jelentősége. A legfontosabb az. hogy párttagjaink egytől-egyíg szemtől-szembe kerülnek a párttal, amelyet ez esetten a felülvizsgáló bizottság .személyesít meg. Látják, azl a meleg érdeklődést, amelyet a párt irántuk körülményeik iránt tanusit. Nem kikérdezés, sőt ahogyan egyesek gondolják: faggatás folyik odabenn a bizottság előtt, hanem elvtársi,-baráti beszélgetés. Nem nyomozóhadnagy, vagy vizsgálóbíró, hanem jóindulatú elvtársak várják a felülvizsgálandó!. A társalgás során sok minden eldől, megmutatkozik az illető egész beállítottsága, gondolkodása, alkalmassága, vagy alkalmatlansága, képességei és fogyatékosságai De még senkit sem minősítettek vissza vagy zártak ki azért, mert nem tudta szószerint a dialektikus és történelmi materializmus pontos definíció ját II felülvizsgált elvtársak szinte uj emberként lépnek ki az ajtón és — amennyiben addig mulasztottak — bizonyos, hogy ezt a legrövidebb időn belül minden különösebb serkentés nélkül bepótolják. Az egyes ember ugy érzi a felülvizsgálat után, hogy kapott valami nagy értéket, jelentős mértékben megerősödött. Igy erősödik tagjaink tömege és igy erősödik maga a Párt. így Jutunk el a szimpla kérdőivektőt a salakjától megtisztult uj tehetséges káderekkel megerősített, aktivizált tagsággal rendelkező pártig, amely ezentúl már minden aggály nélkül vallhatja magát élcsapatnak, a dolgozó magyar tép vezetőjének. Az országgyűlés keddi ülése Nópi demokratikus köztársaságunk erős ós megingathatatlan Az országgyűlés keddi formális ülésén Nagy Imre elnök megemlékezett arról, hogy 30 évvel ezelőlt az Országház kupolacsarnokában a nemzeü tanács^ mint a forradalmi nép akaratának megtestesítője, határozatban kimondotta, hogy Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság. A magyar októberi forradalom győzelemre vitte a köztársaságot, amely a szabadságharc leverésével 1849-ben elbukott A népköztársaság kikiáltása történelmi cselekedet volt és ezt a horthysta ellenforradalom és fasiszta rémuralom sajtójának rágalomhadjárata sem tudta a dolgozó nép tudatából kitörölni. És amikor ütött a felszabadulás órája, népünk szívvel, lélekkel a köztársaság mellé állott. A 30 évvel ezelőtti történelmi eseményekre visszapillantva elmondhatjuk, hogy köztársaságunk minderit megvalósított, amit a 18-as népköztársaság célul tűzött ki. A népköztársaság tanulságait leszűrve köztársaságunkat tartalommal töltöttük meg, a népi demokráciával, amelyben a hatalom kizárólagos ura és letéteményese a munkásság és a dolgozó parasztság. Népi demokratikus köztársaságunk erős és megingathatatlan, mert a munkásság és parasztság szilárd szövetségén épül és vezelö ereje az egységes munkásosztály. Az elnök ezután kegyelettel emlékezett meg Malasáts Géza és Papdi György országgyűlési képviselők elhunytáról. Emléküket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökíti meg. Az elnöki bejelentés közben lépett a terembe Rákosi Mátyás miniszterelnöklielyeltes, akit lioszszantartó lelkes tapssal fogadtak. Közölte az clnők, hogy Hajdú Gyula, Belső Gyula, Pesta László, Kovács László és Parragi György képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérték a különböző ügyészségek. Bejelentette az elnök, hogy Implom Ferenc lemondott alelnöki tisztségéről. ^ Nemzeti Parasztpált Borsos Sándor, a Független Magyar Demokrata Párt pedig Ternai István Rákssi elvtárs' kitüsletéss Szakasils Árpád elvtárs, köztársasági elndk a kormány több tagjának és a pártok vezetőinek jelenlétében ünnepélyes keretek között átnyújtotta Rákosi Mátyás elvtársnak, az MDP főtitkárának a köztársasági elnök elismerésének arany koszorúját, abból az alkalomból, hogy Rákosi elvtárs 3éve miniszlerelnökhelyettcs. Meleg szavak kíséretében nyújtotta át a Iritüntelést. Tolmácsolta az egész dolgozó Magyarország szeretelét és megbecsülését, majd hangsúlyozta, hogy az ország történelme szempontjából az elmúlt három esztendő 30 évvel ér fel. Harminc esztendeje harcoltál a magyar népért, a magyar dolgozó osztályért, az ország szabadságáért, kulluraja felemeléséért. Megjártad a börtönök poklát és ott is éppen ugy, mint szabadon egy gondolat vezérelt, hogyan juthatsz et leghamarabb az ország szabadságához, függetlenségéhez, a dolgozó nép jólétéhez, a boldog élethez. Hosszú volna felsorolni, amit a dolgozók érdekében és az országnak tettél. Nélküled sokkal nehezebben küzdenénk, a te bölcsességed, mértéktartásod, szilárd irányilásod volt az erő. amely az országot felemelte. Az egész magyar dolgozó nép forró szeretete övezi személyedet és még az ellenség is elismeréssel néz rád. Sztálin legjobb tanilvánvai közül való vagy. Mögötted áll a párt, a nép, az egész ország. Reméljük, hogy az clmult három esztendőhöz hasonlóan megyünk előre tovább célunk felé az ország és a nép boldogulása felé, a szocializmus utján. Rákosi elvtárs átvette a kitüntetést és köszönetei mondott a megemlékezésért. országgyűlési képviselőt kizárta a pártbóL A megüresedett képviselői helyekre Nagy Ferenc, Borsa Mihály, Szijjárté Lajos, B. Ványi Gábor és Miiéi István pótképviselőket hívták bei Baráti József, Bárányos Károly, Szönyi Imre, Vata Ernő. Tóth László, Megyeri István' Bakó Sándor, Kálmán Ferenc, Gyulai József, Kósa András, Pártái Tivadar, Takács József, Adorján József, Papp Lajos, Molnár Erik, Kiss János, Bereczky Albert, Kovács Béla, Pál József, Illés Gyula, Kardos László és Kemény György lemondtak képviselői mandátumukról. Helyükre a soronkővelkező pótképviselőket hívták be. Az inditványkönyvbe Vészi Mátyás képviselő jegyzett be indítványt a halálbüntetés ellörlésle érdekében. Tőrvónyjavastaiok az országgyűlés előtt Ezután a kormány tagjai több törvényjavaslatot terjesztettek az országgyűlés elé. Ezek között szerepelnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló íürvény kiegészítéséről, a honvédügyészségek tárgyúban adott felhatalmazásról, valamint a katonai titok tekintetében elkövetett hűtlenségre vonatkozó hatásköri rendelkezésekről szó'ó törvény Javaslat, . a vármegyei és községi állásoknak állami állásokká való átszervezéséről, az országgyűlési választói névjegyzék helyesbítésének elhalasztásáról, Magyarország és Románia között a bűntettesek kiadása és a büntető törvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről, a büntető Ítéletekhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról szóló törvényben foglalt kedvezmények kiterjesztéséről, a közjegyzők és bírósági végrehajtók elmozdítására vonatkozó átmeneti rendelkezésekről, a kiváltságos haszonélvezeti jogok megszüntetéséről, végül a méterrendszernek a földadó kataszteri munkálatokban való alkalmazásáról szóló Javaslat. (Folytatás az 1-ső oldalról.) a görög ujságirószövetség nem küldte el képviselőit azzal az indokolással, hogy nem kivánnak résztveuni olyan értekezleten, amelyet Rudapesteu tartanak. Ezzel kapcsolatban Horváth Márton megjegyezte, hogy egy olyan ujságiró szervezet, amely egy szóval sera tiltakozott egyik tagjának halálraitélése élten, riem is érezheti jól magát Budapesten. Hangsnlyozta ezután, hogy az újságírói munka döntő fegyverré válhat a békéért folyó harcban. A nemzetközi újságíró szervezetnek követelnie kell. hogy a sajtó számára az egész világon teljes szabadságot biztosítsanak a béke és az általános haladás érdekében kifejtendő tevékenységre. Ugyanakkor a nemzetközi ujságiró szervezetnek állást kell foglalnia az ellen, hogy a sajtót a háborús uszítás fegyverévé tegyék. Állást kell foglalnia a laplulajdonosok láthatatlan cenzúrája ellen, mert nem lehet sajtószabadság az olyan rendszerben, ahol csupán néhány tröszt dönt arról, mit és hogyan lehet megírni. A háborús uszítók megbélyegzése a sajtónak is egyik fő feladata annál is inkább, mert a világsajtó cgyrészét a háborús propaganda szolgálatába állították. Ezután Horváth Márton határozati javaslatot terjesztett be. A javaslat hangsúlyozza. hqgy a nemzetközi ujságiró szervezet eddig nem vált az ujságirók harcos és haladó nemzetközi szervezetévé. Tartózkodó álláspontot foglalt el a béke hivei és a háborús uszítók között, ami ellentélben áll a népek érdekeivel. A határozati javaslat kéri, hogy a főtitkár teremtsen kapcso'alot valamennyi ha adó«zel;cmii szervezettel, amelyek a húborus uszítók ellen, a békéért harcolnak. A csehszlovák megbízott javasolta, hogy a végrehajtó bizottság a legélesebben tiltakozzék az ellen a kihivö hangú távirat ellen, amelyet a görög ujságiró szövetség küldött a kongresszushoz. Ezután megindult a vita Horváth Márton javaslata felett. Az angol, majd a belga megbizott azt javasolta, hogy az indítványból töröljék azokat a pontokat, amelyek határozott állásfoglalást követelnek a szövetségtől a háborús uszítókkal szemben. A román megbizott ezzel szemben határozottan állási foglalt a javaslat mellett. Több felszólalás után • vita folytatásáf szerdára halasztották.